Najnovšie - Svetová beletria strana 6 z 451

Ezer alakot ölt a lélek, ezer alakot ölt nő és férfi, ezer alakban lélegzik, szenved, gyászol, túlél. Mintha ezek a finom fonállal szőtt szavak összekötnék az ember lelkét állattal, növénnyel – indák növik be a verseket, állatok szuszognak a sorok között, és együtt rajzolják ki az életet, adnak hangot a megszólaltathatatlannak. Általuk válik elmesélhetővé, kihordhatóvá mindaz, ami nehéz, ami fájdalmas.És ott lüktet minden vers mélyén gyengéd szavakba burkolva a magára hagyott, elfeledett gyermek, és a nő, akivé vált. A nő, aki cipel, a nő, aki kihord, a nő, aki keres, aki emlékszik, aki továbblép. A nő, aki meg akarja érteni, el akarja mesélni mindazt, amit az élet az ölébe csöppentett. Rendet rak, helyet teremt. A nő ezer színét látjuk meg, a nő ezer mozdulata válik mondattá Szabó Imola Julianna érzékenyen megírt verseiben.Terék AnnaBorítóterv és illusztráció: Szabó Imola JuliannaSZABÓ IMOLA JULIANNA (1984) író és grafikus. Eddig nyolc saját könyve jelent meg. Különféle hazai és nemzetközi művészeti díjakat nyert: Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (2014), 50 Fiatal Tehetség Program (2015), Szép Magyar Könyv Díj (2015, 2016), Írók Boltja Irodalmi Ösztöndíj (2016), Molnár István-fődíj (2016, 2018), WFA/Lengyelország Ösztöndíj (2020), Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj (2022), Évfordulós Illusztrációs Fesztivál (2023), Jean-Jacques Rousseau Fellowship (2025).

Zádory Zsófia mindig is szerette a rejtélyeket. Amikor gyermekkori barátnéja egy levélben arról tájékoztatja, hogy a városukban kísértő szellem visszatért, úgy dönt, felgöngyölíti a szálakat. S ebben ki más lehetne segítségére, mint Héderváry Csanád, akiért titokban évek óta epekedik? Héderváry Csanád hat évvel ezelőtt tragikus körülmények között elvesztette a húgát. A gyász és házassága kudarca megkeményítette a szívét. Nem látott más kiutat e szenvedésből, így elhatározta: Soha többé nem lesz szerelmes. Évek múltán visszatér a családi tragédia színhelyére, ahol újra találkozik Zsófiával. A nő pedig egy különös ajánlatot tesz neki: Derítsék ki együtt, miért csap le a bolyongó lélek ártatlan emberekre. Zsófia és Csanád izgalmas utazásra indul. Miközben sorra halnak a város lakói, ők egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz. De egymáshoz is. Zsófia képes lesz meggyógyítani Csanád összetört szívét? A férfi meddig tud ellenállni egy olyan nőnek, akit neki szánt az ég? A legfontosabb kérdés az: Ki áll a gyilkosságok mögött? A válasz pedig a legvadabb képzeletüket is felülmúlja.

Az utolsó golyóigGeorge Owen Baxter regénye – Rejtő Jenő legendás fordításábanEz a regény 1938 óta most jelenik meg újra először magyar nyelven.Három hírhedt bűnöző, egy titokzatos megbízás – és egy férfi, akinek a létezése is legenda.El Paso poros utcáin három különböző nyomozás fut össze. Mindhárom egy-egy veszélyes emberhez vezet, akiknek útja végül ugyanabba a szállodai szobába torkollik. A törvény emberei érzik: valami nagy dolog készül, valami, ami túlmutat egy egyszerű rabláson vagy leszámoláson.A háttérben egy különös alak mozgatja a szálakat. Egy festmény, egy arc, egy tökéletesen megalkotott eszménykép – és egy cél: megtalálni azt az embert, aki minden tekintetben megfelel ennek az alaknak. Az út Mexikó belsejébe, egy elszigetelt városba vezet, ahol a múlt még él, a hatalom mítoszokra épül, és ahol a törvény nem fegyverekben, hanem hűségben és félelemben mérhető.Az Az utolsó golyóig sodró lendületű, klasszikus westernregény kalandról, identitásról és kockázatról. Egy történet arról, hogy meddig lehet elmenni a nyereségért  – és mi történik, amikor a sors minden szereplőt ugyanarra az útra terel, egészen az utolsó golyóig.A mű magyarul 1938-ban jelent meg először, Rejtő Jenő fordításában, majd hosszú évtizedekre eltűnt az olvasók elől. A mostani kiadás ezt a különleges fordítást hozza vissza: csupán minimális helyesírási és nyelvi javításokkal, maradéktalanul megőrizve Rejtő Jenő gondolkodásmódját és fordítási ritmusát.

Amszterdam, 1942-1943. A németek a színház, a Hollandsche Schouwburg épületében gyűjtik össze a deportálás előtt álló zsidókat, a gyerekeket pedig átviszik az utca túloldalán levő zsidó bölcsődébe. Miközben az intézmény falain kívül a zsidók élete egyre fenyegetettebbé válik, a tizenhét éves Betty Oudkerk a többi gondozóval együtt egyre inkább felelősnek érzi magát a gyerekek sorsáért. A legnagyobb titokban és nem törődve a veszéllyel több, mint hatszáz gyereket mentenek meg a deportálástól Henriëtte Pimentel, a bölcsőde igazgatójának vezetésével. A regény egy fiatal nő szívszorító igaz történetét dolgozza fel, aki mindent kockára tett, hogy több száz gyermeket mentsen meg a halál torkából. 

Mi tart össze egy családot, és meddig nevezhető még családnak az, ami kívülről annak látszik?Egy férfi meséli el életét: egy újraházasodás történetét, egy összetartó mozaikcsalád mindennapjait – és egy titkot, amely évekig láthatatlanul mérgezi a kapcsolatokat. A felszín alatt ugyanis olyan viszony bontakozik ki, amely átlépi a kimondatlan határokat, és lassan minden szereplőt csapdahelyzetbe zár.A regény könyörtelen őszinteséggel vizsgálja a vágy, a hatalom, a felelősség és az önfelmentés mechanizmusait. Nincs benne ítélkezés, de nincs menekülés sem: a narrátor saját igazságát tárja elénk, miközben az olvasó kénytelen szembesülni a kérdéssel, hol kezdődik az erkölcsi felelősség – és hol ér véget az önáltatás.Ez a történet nem a botrányról szól, hanem arról, hogyan torzulhat el egy „normális” élet, ha a kimondatlan vágyak erősebbek lesznek a határoknál. Provokatív, nyugtalanító regény, amely nem ad feloldozást – csak kérdéseket hagy maga után.

Magyar fiúk, akik megmenekültek a gázkamrából „Drámai, szívszorító történet a haláltáborból.” SIMON SEBAG MONTEFIORE Az egyetlen csoport, akik dokumentáltan kisétáltak a gázkamrából, és túlélték a tömeggyilkosságot – történet a remény és a testvéri kötelékek erejéről 1944. október 10-én kora reggel nyolcszáz fiút vezényeltek ki az auschwitzi 11. blokkból. A 13 és 17 év közti fiúkat előző este dr. Josef Mengele látogatta meg, és igazolványaikra egy szót pecsételtek: „gestorben”, vagyis meghalt. Huszonöt, bajonettel felfegyverzett SS katona vitte őket az ötös számú krematóriumba, levetkőztették, és a gázkamrába terelték őket. Ötvenegy magyar fiú mégis kijutott a gázkamrából. Ez maga a csoda – az egyetlen ismert eset, hogy valaki közvetlenül a halálgyár torkából szabadult, és túlélte a szörnyűséget. Körülöttük mindenki mást a biztos halál várt. Hat fiú vallomása olvasható itt az ötvenegyből. Ez a történet most először lát napvilágot. Ezeknek a fiúknak az életében megtörtént a csoda. Szembenéztek az emberiség által elkövetett legszörnyűbb bűnök egyikével, és – ahogyan most olvasóink is –, erőt, reményt és hitet meríthettek kivételes megmenekülésükből.

A csillogás világa kívülről mesébe illőnek tűnik. Rajongók milliói sikítanak, fények villannak, a színpadon minden mozdulat tökéletes. Csakhogy mi marad a színfalak mögött? Jinwoo és zenekara, a Solaris a hírnév kapujában áll. Ám a sikerért olyan árat kell fizetniük, amire egyikük sem számított. A koreai szórakoztatóipar könyörtelen: minden mosoly előre betanult, minden botlás végzetes lehet. A média kegyetlen, a rajongók hol istenítik, hol eltiporják őket – és elég egyetlen pletyka, hogy mindent romba döntsön. Ahogy nő a nyomás, a fiúk megtapasztalják a sztárság legsötétebb oldalát: elvakult rajongók, fenyegetések, árulások, és riválisok, akik minden eszközt bevetnek. Jinwoo pedig lassan rádöbben, hogy nem elég tehetségesnek lenni – túl kell élni a saját démonait is, miközben az egész világ figyeli minden rezdülését. A csillogás rabjai egy megrendítő regény az álmainkért vívott harcról, a barátság erejéről és arról, milyen törékeny a csillogás, ha belülről roppan meg az ember.

A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként sokra hivatott. Amikor találkozik Hansszal, a különc holland művésszel, és Viviannal, a színházi rendezővel, felgyorsulnak az események. Vivian Christopher Marlowe Doktor Faustusát állítja színpadra, és őt kéri meg, hogy készítsen fényképeket az előadáshoz. Kristian bebiciklizi Deptfordot Marlowe nyomában, egyre mélyebbre merül az okkultizmus történetében, és egyre vakmerőbben feszegeti művészet és erkölcs határait. Évtizedekkel később művészi álmai valósággá válnak, az egész világ ismeri a nevét, New Yorkban nagyszabású retrospektív kiállítást rendeznek a képeiből. Ám a múltja lassan utoléri, és a világa omladozni kezd. Knausgard Hajnalcsillag sorozatának negyedik részében egy sötét és nyugtalanító fausti alkuról olvasunk: arról, milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni a sikerért. 

Az egész úgy kezdődik, hogy kihajtanak minket, mint csavart az anyából, és létünk (jó esetben) anyatejtől anyaföldig tart. Egy közkeletű állítást máris cáfolnék. "Anya csak egy van." Hiszen az embernek nem csupán egy anyja van (volt), hanem általában több is. Szerencsés esetben a halandó tele van (volt) anyákkal: van (volt) neki kettő nagyanyja, azután dédanyák, ükanyák, szépanyák... Nekem például az anyai nagyanyám (Csöpe, Csoze) éppen annyira az anyám volt, mint a második anyám (Titike, az édes-). És akkor még a nevelőanyákról, mostohaanyákról, keresztanyákról, örömanyákról, pótanyákról, ősanyákról, Holdanyákról, Földanyákról, béranyákról, bálanyákról, zászlóanyákról, betűanyákról, ellenanyákról, leányanyákról, legényanyákról, szerelmi anyákról és irodalmi anyákról nem is beszéltem. De (jelentős részükről) fogok. Ezért jöttem. Anya, anyu, anci, édesanyám, mama, anyuci, anyukáim... Szóval ezúttal anyázni fogok. Buzgó szüvel.Cserna-Szabó András (Szentes, 1974) író. Novellát, regényt, esszét ír. Többek között József Attila-, Mészöly Miklós-, Artisjus- és Szépíró-díjas. Az anya csak egy nincs a legújabb könyve.

A kötetünkbe válogatott beszélgetésekben az a közös, hogy itt Esterházy Péter nem - elsősorban - az irodalomról beszél. A fociról, a gasztronómiáról, a közügyekről vagy épp a gyereknevelésről mondottakba mégis újra meg újra beszüremkedik az irodalom,vagyis a művészet mint világnézet. A Vanni van beszélgetéseit folytatva és kiegészítve így ezek a hosszabb-rövidebb beszélgetések megmutatják, hogy Esterházynál valójában mennyire elválaszthatatlanok ezek a területek, s hogyan hat át mindent a játék. Pál Sándor Attila válogatása mellett itt olvasható az Esterházyval készült írott interjúk minden eddiginél teljesebb bibliográfiája is.  

A névtelen világ Győrffy Ákos 1996 és 2026 között írott verseiből (eddigi öt kötetéből és az elmúlt években írt darabokból) ad erős és karakteres szerzői válogatást. Kiindulásunk nem is lehetne más, mint maga a táj. A leírható, feltérképezhető és megnevezhető táj. Első kötete, A Csóványos északi oldala már címében is mutatja ezt. Egy kötetbe rendezve szépen és pontosan kirajzolódnak a Győrffy-líra főbb ösvényei: az ember és a táj kapcsolata (,,Lehet-e, hogy valaki inkább már táj"), a közelség és a távolság, az emlékezés folyamatossága, az írás és a rögzítés fontossága, a másik keresése, a hiány megtalálása (,,valami mindig hiányzik"). Alakulásában és vándorlásai közben találkozunk azzal a költői énnel, aki egyik első versében innen indul: ,,Ami él, helyet hasít ki / magának, kihasítja a sötétségből, amire / nem találok nevet, és félek is keresni / rá", hogy az elmúlt években írt darabok között erre a szakaszra bukkanjunk: ,,A névtelen világon nincs mit / nézni, észre sem veszem. Neveket aggatok / a fákra, a madarakra." Győrffy Ákos költészete felmutat, és megnevez. Visszapillant, és előre is tekint. Egyre idegenebb világunkban fontos iránytű egy ilyen önazonos és párbeszédre hívó líra.

Vajon hogyan mesélné el a történetét egy nő, aki a negyvenes évei elején jár, egyedülálló, anyagilag és érzelmileg független – majd egyszerre belép az életébe a szerelem, egy olyan férfi személyében, aki elvált, ráadásul van egy kislánya?Hogyan tud megbirkózni ez a nő egy olyan szereppel, az anyasággal, amire sohasem készült, különösen akkor, ha a fogadott kislány féltékenyen őrzi az apjával való kapcsolatát? Képes megőrizni a szabadságát az állandó kompromisszumok közepette, és hű maradni önmagához, miközben fel kell adnia addigi életvitelét? Livia New Yorkban él fordítóként, távol a hazájától, Olaszországtól, és beleszeret egy amerikai informatikusba, Arnóba. A férfit mélységes bűntudat gyötri, amiért elhagyta a családját, emiatt képtelen határokat szabni volt feleségével, Charlotte-tal és kislányával, Emmával szemben, akit behoz a Liviával való közös életébe. Emma „nehéz” gyermek, szeszélyes és elkényeztetett, zabolátlanságával kikezdi az újdonsült pár személyes és érzelmi terét, néha egyszerűen csak a jelenlétével. Betolakodónak tekinti Liviát, aki nem képes Emmában a gyermeket látni, így az idő múlásával riválisokká, sőt ellenfelekké válnak. A bizalmatlanság kettejük között egyre fokozódik, mígnem egy baleset felszínre hozza az elfojtott feszültségeket.

Pereczes Nikolett verseskötete olyan, mint egy színes, zsebre vágható gyerekkert: minden lapján egy új csoda bújik meg. A kedves tarka macska dorombolva kísér végig a mindennapok apró kalandjain, nefelejcs, méhek, lufik és sellők hívnak játékba, miközben a versek ritmusa ringat, megnevettet vagy épp álomba simogat.A rövid, dallamos rímek könnyen megjegyezhetők, a humor és a gyermeki rácsodálkozás végig ott csillog bennük. A kötet finoman tanít is – észrevétlenül beszél szeretetről, bátorságról, családról, természetről, barátságról –, de leginkább azt adja, amit a jó gyerekvers mindig: közös pillanatokat. Esti összebújásokhoz, napindító nevetéshez, óvodai mondókázáshoz vagy csak úgy, „belelapozunk, olvassuk” öröméhez.A hangulatot Kovács Nikolett illusztrációi teszik még élőbbé és varázslatosabbá.

Fonyódi Ákos, elismert vadász Magyarországon. Afrika szavannáin számtalanszor járt, trófeagyűjteményét alig tudja hova tenni. Szaklapok tele vannak a bátorságáról és elszántságáról híres férfival. De a hírnév, mint általában, nem minden.Barátok és ellenségek övezik kalandjait, amerre csak jár. Épp visszaérkezett az egyik balul sikerült afrikai kalandjáról, amikor levelet kap a régóta halott apjától. Nem tudja mire vélni, így rögtön utána jár a dolognak. Balszerencséjére egy sötét játszmában találja magát, ahol a bosszúért és a hatalomért folyó harc nem ismer korlátokat.Budapest és Szeged utcáin át az Északi – középhegység barlangrendszerének sötétjéig nyomoz az igazság után, ám hamarosan rájön, hogy egymaga semmit sem tud tenni, az ellenséggel szemben. Barátaival az oldalán felveszi a harcot, hogy megmentsék a maguk és minden bizonnyal az összes magyar ember életét.

A költő egy olyan világot álmodott, ahol a hétköznapi életünkben sokszor ki nem mondott gondolatainkkal, elfeledett érzéseinkkel szembesít bennünket. Fájdalom, boldogság, szerelmek, a szabadság utáni vágy, élet és halál, múlt és jelen szinte gyermeki hittel és tisztasággal ér össze ebben a világban, azt üzenve az olvasó számára, hogy minden nehézségen túl, újra és újra küzdve a boldogságot keresni, álmodni és élni tudni, a csodákban hinni és mindenekelőtt szeretni kell.

„…gyerekkori álmomról semmiképpen nem akartam lemondani. »Az igazságot, a jog százszázalékos érvényesülését szeretném szolgálni, ezért rendőr leszek« – ezt a mondást már szinte mindenki hallotta tőlem, mivel gyakran felemlegettem. És így is lett… Egy kisvárosi kapitányságon kezdtem a munkát, ahol természetesen szolgálati viszonyom legelején kezdőként számoltak velem. Tisztában voltam azzal, hogy – úgy elméletben, mint a gyakorlatban – sokat kell még tanulnom. Az első évet követően, miután teljesítettem a szakirányú továbbképzés követelményeit, az elméleti tudásom megvolt. Ugyanakkor hátravolt még az »élet iskolája«, a gyakorlat. Senkinek, még a közvetlen családtagjaimnak sem árultam el, hogy munkaviszonyom kezdetétől fogva feljegyeztem a velem történteket, az első, majd az azt követő komolyabb ügyekben való részvételemet, mindenkori szerepemet.”

Negyvenhét történet – rövid, mégis mélyre ható lelki „vitamin” – hív közös olvasásra és elcsendesedésre. A Kereszttel az égbe felnőtteknek és nagyobb gyermekeknek szóló, keresztény családoknak és közösségeknek ajánlott példázat- és mesekincs: ismert szerzők (Szenthelyi-Molnár István, György Attila, Bruno Ferrero, Anthony de Mello) tanító történetei, Krisztus-legendák Benedek Elek gyűjtéséből, bibliai feldolgozások, valamint aiszóposzi és zen ihletésű mesék találkoznak benne. Szieberth Tünde ezeket a különböző forrású szövegeket átdolgozta, kibővítette, és verses formában szólaltatta meg, hogy a tanulság könnyebben utat találjon a szívhez – beszélgetésekhez, hittanórákhoz, közös esti olvasáshoz vagy személyes elmélkedéshez. Minden történet egy apró doboz: kinyitod, és valamit magaddal viszel belőle – reményt, bátorságot, irgalmat, megbocsátást, kapaszkodót a mindennapok keresztjeihez. Olvasd lassan, ízlelgetve: egy-egy történet után észrevétlenül tágul a belső tér, és tisztábban látszik, merre vezet az út felfelé.

,,A regény szereplőinek viszonya a nyúlhoz megbékélést és gyógyulást hoz. Nagy hatással lesz az olvasókra." - Publishers Weekly  ,,Cheng stílusa egyszerre elegáns és egyszerű, éles szemmel figyel az átlagemberek életének ritmusára, ám Az üreg ott válik igazán különleges mélységűvé és megragadóvá, amikor képzeletét a természeti világ leírásának szolgálatába állítja." - Oprah Daily ,,Megható és mesteri." – BookPeople  ,,Ahogy a puha, meleg nyuszit a karjában tartotta, megérezte gyógyító erejét." Érzékeny, megindító történet egy családról, amelynek útját a gyásztól a reményen át a gyógyulásig a kislányuknak vásárolt nyuszi egyengeti. Melanie Cheng Az üreg című csupa szív története összehozza egy szörnyű tragédia után elveszetten bolyongó család tagjait. A szülők, Jin és Amy Lee egy nyulat vesznek a kislányuknak, Lucie-nak abban a reményben, hogy a kisállat némi örömöt csempész majd kertvárosi otthonukba. A Melbourne-ben élő család mindennapjaira először tényleg jótékonyan hat a gondoskodásra szoruló kis jövevény. Ám egy napon váratlanul megérkezik a nagymama, akit Amy és Jin évek óta jószerivel kiközösített a családból. Pauline felbukkanása megtöri a látszólagos nyugalmat, felkavarja az életüket, és a felnőttek kénytelenek szembenézni a tragédia körülményeivel. Vajon ha feladják ellenállásukat és megszeretik a nyulat, az a gyógyulásukat segíti, vagy újabb szomorúsággal tölti el őket?  Cheng regénye az együttérzés regénye; van szeme és füle az apró részletekre, finoman és tapintattal ír hősei életéről - még a nyúléról is. Az üreg a gyász, a remény és a megbocsátás feledhetetlen története.  

A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból, végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott.Orvos-Tóth Noémi„Gurubi Ágnes regénye női történet. Olyan, mint egy váltófutás, a Bergman lányok egymásnak adják a stafétát, az egyre súlyosabb batyut, amelyben hamuban sült pogácsa helyett családi titkok, nagy hallgatások vannak.” (Kormos Lili, Jelen)„A Szív utca a szív útja, az önelfogadás, az énnel való szembenézés fájdalmas, olykor kegyetlen, erősen autobiografikus folyamata. Gurubi könyve a rossz és alkalmatlan apáknak (is) »köszönhetően« megpecsételődött női sorsok és megkeményedett női szívek regénye.” (Antal Nikolett, Kalligram)A Szív utca sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit – mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat – a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük. (Horváth Györgyi, Magyar Narancs)„a Szív utca elsősorban nem lakóhely, hanem a sorsfordulat origója” (Hermann Veronika, Élet és Irodalom)Gurubi Ágnes 1977-ben született Budapesten. Hat évet töltött a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán szerkesztő-riporterként, dolgozott a Pesti Estnél, a Fidelio magazinnál. Jelenleg a Papageno magazin felelős szerkesztője. 2020 óta publikál, 2025-ben az Élet és Irodalom egyik tárcaszerzője volt.Első regénye, a jelenleg a hatodik kiadásánál járó Szív utca 2020-ban felkerült az év legjobb elsőkötetesének járó Margó-díj shortlistjére. A könyv spanyol fordítása Las chicas Bergman címmel 2023-ban látott napvilágot az argentin Blatt & Ríos kiadónál. A Helikon Kiadónál megjelent könyve: Másik Isten (2022)