Najnovšie - Filozofia strana 4 z 18

Föld a láthatáron! Megnyugtató, felkavaró, egyben mámorosan szédítő érzés. Állandó élménye annak a hat űrhajósnak, akik a Nemzetközi Űrállomáson már hónapok óta végzik küldetésüket. Keringési pályájukon huszonnégy óránként tizenhat napkeltét és tizenhat napnyugtát csodálhatnak meg, miközben alattuk óceánok, kontinensek, sivatagok, gleccserek és hegyláncok suhannak tova, és városok éjszakai csillagköde jelzi: laknak odalent. Samantha Harvey Booker-díjas lírai elbeszélésében nemcsak a napi rutinját végző űrrepülő-legénység „lebegő családjának” gondolatai, álmai, érzései, vágyai jelennek meg rendkívül kifejező és szeretetteljes módon, de általuk az egész emberiség és kozmikus otthona múltjáról, jelenéről és valószínűsíthető jövőjéről is képet kaphatunk – képzeletünkben földöntúli hatást keltve. 

Északi Tanács Irodalmi Díja, 2022A legjobb regények megnyitják a teret.- Karl Ove KnausgardTara Selter élete egy végtelen, ördögi körré válik, amikor minden reggel ugyanazon a napon, november tizennyolcadikán ébred. Úgy ismeri ezt a napot, mint a tenyerét - a szürke reggeli fényt a párizsi szállodájában, férje meglepetését, amikor váratlanul hazatér vidéki házukba, a fekete rigó hangját a kertben és az időnként eleredő esőt. A többiek számára azonban november tizennyolcadika csupán egy megismételhetetlen nap, és zavarba jönnek, amikor próbálja elmagyarázni, mit él át.Ahogy közeledik a 365. november tizennyolcadikához, egyre inkább ráébred, hogy az idő felszíne alatt megbújik egy másik év, és talán megtalálhatja a kiutat.A térfogatszámításról egy hétkötetesre tervezett regényfolyam, izgalmas egzisztenciális vizsgálódás, könyvről könyvre rejtélyes felfedezőútra hív."Létezésünk valószínűtlen, a hihetetlen véletlenek felhőjéből emelkedtünk ki. Azt gondolhatnánk, ez a tudás valamelyest felvértez arra, hogy képesek legyünk szembenézni a valószínűtlennel. Ám ez nyilvánvalóan fordítva van. Megszoktuk, hogy együtt élünk vele, anélkül hogy reggelente szédelegnénk, és nem óvatos, tétova léptekkel közlekedünk, állandóan csodálkozva, ellenkezőleg, úgy járkálunk, mintha mi sem történt volna, természetesnek vesszük azt, ami furcsa, és beleszédülünk, amikor az élet a maga valójában mutatkozik, amikor valószínűtlen, kiszámíthatatlan és különös."Solvej Balle (1962) a dán kortárs irodalom kiemelkedő, nemzetközileg is elismert alakja. Filozófiát és irodalomtudományt tanult az egyetemen. Egy kis balti-tengeri szigeten, Aeron él a családjával, ahol Pelagraf néven kiadót is alapított. 2022-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, és számos más elismerés mellett a Nemzetközi Booker-díj 2025-ös rövidlistáján is szerepelt. Regényeit több mint harminc nyelvre fordították le.

2022 novemberében új weboldal bukkant fel az interneten: az egyszerű szövegdobozból álló ChatGPT. Emberibben kommunikált egy átlagos ügyintézőnél, és sokszor hatékonyabb volt egy Google-keresésnél. Ekkor kezdtük érzékelni, hogy milyen korszakalkotó áttörés zajlott a színfalak mögött az MI fejlesztése kapcsán. Ám akkor még nem is sejtettük, hogy ez milyen hatást gyakorol mindannyiunk életére, és hogy mi vár ránk, ha egy kiforratlan és részrehajlóan működő technológiát a profit reményében különböző iparágak, sőt az oktatás és a média területén is használni kezdenek.Parmy Olson, a Bloomberg technológiai újságírója szerteágazó kapcsolatainak köszönhető, exkluzív információkra épülő könyvében betekintést nyújt a mesterséges intelligencia térhódításának történetébe, valamint a ChatGPT és más forradalmi technológiák alakulásába. Bemutatja a két zseniális elme és két startup: Demis Hassabis, a DeepMind agytrösztje és Sam Altman, az OpenAI vezetője folyamatos vetélkedését, akik a "mindenható" szuperintelligens számítógépek fejlesztése során már-már vallásalapítókként léptek színre. Kiderül, hogy bár induláskor mindketten az emberiség javára akarták fordítani a technológiát, egy-egy páratlanul nagy hatalmú mamutcég befolyása alá kerülve milyen veszélyes versenyfutásba kezdtek azért, hogy az ő platformjuk határozhassa meg a világ jövőjét. Lebilincselő, kihagyhatatlan és elgondolkodtató olvasmány mindazoknak, akiket érdekel, merre tart az emberiség a történelem egyik legnagyobb találmányának árnyékában.

„Mit ?vizsgálnak a komplexitáskutatók? A biológiát és a technológiát. Az ökológiát és az éghajlattant. A városi életet és a mezőgazdaságot. Az üzleti életet és a közgazdaságtant. Az antropológiát, a vallást és az evolúciót. Az időt. A történelmet. A jövőt.”Nincs a világegyetemben bonyolultabb dolog az életnél. Az égbolton, az óceánokban és a szárazföldeken az élet vég nélküli mozgásban van. A komplexitáselmélet, ez a viszonylag fiatal tudományág azt vizsgálja, hogy a létezésnek ez a csillogó szövedéke – a legkisebb szubatomi léptéktől a galaxisokig, a társadalmi struktúráktól az ökoszisztémákig – hogyan alkot tökéletes, egymással kölcsönhatásban álló eleven egészet.Neil Theise meglepő kapcsolatokat tár fel a hangyakolóniák és az erdők növekedése, a rák és a gazdasági buborékok, egy seregélyraj és az utcán hömpölygő tömeg mozgása között. A természettudomány hagyományos területein túl a filozófia, sőt a metafizika eszköztárát felhasználva arra a kérdésre is válaszol, hogy az embernek mint tudatos lénynek hol a helye ebben a nyüzsgő rendben.Neil Theise a New York-i Egyetem Grossman Orvosi Iskolájának patológusprofesszora. Fő kutatási területe az őssejtplaszticitás és a kötőszövet anatómiája. A zen buddhizmus aktív gyakorlója. A komplexitáselmélet témakörében végzett munkássága interdiszciplináris együttműködéshez vezetett az integratív orvoslás és a tudatkutatás, valamint a tudomány és a vallás közötti párbeszéd területén. New Yorkban él.

Az ember kicsit mindig is bizonytalan volt az életet illetően. Az ősi tudás átjárta ugyan a korábbi korokat, a tanítók írásai mégis csak részben voltak hozzáférhetőek, vagy kevesen értették meg azok igazságtartalmát.Napjainkra a lehetőségek kapui megnyíltak, az információk könnyebben hozzáférhetőek, mint valaha.Elérkezett az idő egy újabb evolúciós folyamatra, mely­nek korunkban tanúi lehetünk. Hétköznapjaink fátylán át, a tapasztalatok és megfigyelések révén próbálom analógiába állítani a természet törvényeit és az ősi mesterek tanításait.A legnagyobb szeretetem és hálám jeléül indítom útjára könyvemet az isteni gondviselés és a korai mesterek tiszteletére.

Isten egyedi kifejeződése vagy... Fogadd el az egyediségedet és fejleszd a bátorságodat, hogy megmutasd ezt a világnak. Gyógyítsd meg magad, engedd, hogy Isten átáramoljon rajtad, és ebből kiindulva jó dolgok nyilvánuljanak meg rajtad keresztül. Bolygónk magasabb tudatossági szintre emelkedett, és eljött az idő, hogy mi, emberek felzárkózzunk hozzá, összhangba kerülve az új frekvenciákkal. A régi gondolkodásmód és a cselekedeteid elavult módszerei ellentétesek lesznek az új rezgésekkel, ami fizikai és érzelmi fájdalmat okozhat. A jelentkező tünetek arra szólítanak fel, hogy kerülj összhangba az új frekvenciákkal. Ez nem könnyű, mert egyszerre kell fejlődnünk fizikai, mentális és spirituális szinten is. Azért írtam ezt a könyvet, hogy segítsek könnyebben megélni ezt az átmeneti és viharos időszakot. Megosztok veled sok gondolatot, amelyek segítségével tisztán láthatod, mit kell tenned, és amelyek segítenek abban, hogy magasabb rezgésszintre emelkedj, és részese légy ennek az új, felemelkedett világnak. Kitérek az átalakulás fizikai, mentális és spirituális aspektusaira, és ismertetem a holisztikus megközelítést, hogy elérd a gyógyulást, a békét és a jólétet, amire vágysz! Több mint 12 éve dolgozom mestercoachként, és ennek alapján elmondhatom, hogy ez a tudás egyértelműen hiányzik a könyvtárunkból, pedig alapvetőnek kellene lennie. Emelkedj fel, és mutasd meg a világnak, milyen nagyszerű ember vagy a lényed mélyén, és azt is, miért jöttél ide! Urald az elméd! című kötetének elsöprő sikere után új könyvében Szentes Róbert egy szebb világ felé kalauzol minket.

Életük végén az emberek gyakran elgondolkodnak azon, mi volt igazán fontos – és min változtatnának, ha tehetnék. A legnagyobb megbánások ritkán kapcsolódnak pénzhez, státuszhoz vagy anyagi javakhoz; sokkal inkább az elvesztegetett időhöz, a be nem teljesült álmokhoz, a ki nem mondott szeretethez és a meg nem élt boldogsághoz.Ez a könyv bemutatja a leggyakoribb megbánásokat, amelyeket az emberek haláluk előtt tapasztalnak, és gyakorlati útmutatást nyújt ahhoz, hogyan kerülhetjük el őket. A kapcsolatok ápolásától a változások elfogadásán át az érzelmek őszinte kifejezéséig és a tudatos életvezetésig ez a könyv egy térképként szolgál egy teljesebb és boldogabb élethez.Mélyreható gondolatokkal, valódi élettörténetekkel és konkrét lépésekkel “Az élet legnagyobb megbánásai és hogyan kerülhetjük el őket” segít az olvasóknak, hogy már ma meghozzák azokat a döntéseket, amelyek révén később nem kell megbánással visszatekinteniük. Engedd, hogy ez a könyv vezessen egy teljes élethez, mély szeretethez és egy valóban maradandó örökséghez.

A szerző évtizedeken keresztül írt szövegei mélyen reflektálnak az emberi lét, a szabadság, a hit, az elmúlás és az emlékezés kérdéseire. Az erős filozófiai vonal, amely több versben is megjelenik (például „Az élet után”, „Végül mégis” vagy „A magam keserűsége”), kiemeli a szerző egzisztenciális érzékenységét, és a lét nagy kérdéseihez való méltóságteljes viszonyát. A kézirat egyik sajátos vonása, hogy a személyes és lírai hangnem mellett mély társadalmi és történelmi kérdéseket is felvet. A „Zártláncú játszótér” vagy „Arcukat-vesztettek” című versek például a mai globalizált világ, a szellemi kiüresedés, a fogyasztói társadalom vagy a civilizációs válság kritikáit hordozzák, miközben megőrzik a lírai formát. Ezek a költemények nem csupán érzelmi reakciók, hanem intellektuális kihívást jelentő szövegek is.  

Mindenkinek, aki volt már kismacska. Aki lakott már egyedül, volt már szerelmes, fukarkodott a hónap végén, vagy botlott már bele egy vehemens hajléktalanba a Bartókon; hiányolta a gyerekkorát, élvezte a fiatalságot, és filozofált hajnalig nagyvárosi erkélyeken ülve. Na és persze maguknak a Srácoknak, akiknek hála, ha akarjuk, az életben minden varázslat.

„Nem fogsz belehalni” – de közben minden egyes mondatba beleszakadsz egy kicsit. Fenyvesi Orsolya személyes mitológiája szakrális és profán, intim és kozmikus. Egyedi, különös világ, amelyben a valóság és képzelet határai feloldódnak, miközben újraíródik női lét, család, halál, trauma – az egész szétcsúszott valóság, amit már csak a szavak tartanak össze. Ezt a különös kötetet nehéz letenni – és lehetetlen elfelejteni. Egyszerre szórakoztató, bizarr, gyönyörű és felkavaró. És valahogy rólad szól.

Biztonságosan élni veszélyes. Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a beszélgetős terápiával, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.

„Robert Thurman a tudás eleven kincstára, napjaink egyik legprovokatívabb spirituális gondolkodója.”Daniel Goleman, az Érzelmi intelligencia szerzője Robert Thurman, a kiemelkedő tudós, aki a tibeti buddhista bölcseletet tolmácsolta modern világunk számára, örömteli felfedezőútra invitál minket, hogy térképezzük fel együtt a valóság természetét Buddha három „magasiskolájának” tanmenetét követve.„Buddha sokkal inkább volt tudós tanítómester, semmint próféta vagy vallásalapító, hiszen az észszerű gondolkodásra támaszkodva jutott el céljáig, a valóság helytálló és teljes megértéséig, kísérletekkel nyitotta meg tulajdon elméjét, és a halálon is túltekintő éleslátásról tett tanúságot – írja Thurman. – Ráadásul a saját tapasztalataiból merítve segítséget is tudott nyújtani [embertársainak] tanítómesterként, hogy leegyszerűsítse számukra a folyamatot. Épp csak arra nem volt képes, hogy átplántálja tudatosságát tanítványai elméjébe. A követői nem juthattak el saját felismeréseikre pusztán azáltal, hogy elhitték mesterük szavait. Buddha pusztán annyit tehetett, hogy felvázolta nekik a tanulás és megtapasztalás ösvényét, mely elvezeti őket a teljes megvilágosodásig – ám az úton nekik maguknak kellett végigmenniük.”Ez a könyv meghívás az Olvasónak, hogy vágjon neki ugyanennek az útnak. E szívből fakadó és üdítően közvetlen hangvételű útikalauz nem értekezik Buddha tanításáról, hanem maga a tan. Készülj hát fel rá, hogy hogy hamarosan élesben szembesülsz a valósággal, és mindenekelőtt élvezd az utazást, melynek során feltérképezed tulajdon ösvényedet a maradandó és megalapozott boldogsághoz! 

„A szerző megtanít minket arra, hogyan tekinthetünk a jövőbe úgy, hogy annak részesei, alakítói, és ne elszenvedői legyünk. Mindannyian szert tehetünk erre a képességre, és mindannyiunknak jót tenne.”Gyárfás Dorka - író, újságíró, a könyv szerkesztője.Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató munkája izgalmas és egyedi: azt vizsgálja, hogyan alakítják a fejlett technológiák az orvoslás és az egészségügy jövőjét. Kutatóorvosként új szakmát teremtett, hogy összekösse a klinikai gyakorlatot a jövőkutatás módszertanával. A Térkép a jövőhöz című új könyvében most a jövőkutatás módszereit teszi érthetővé és elsajátíthatóvá mindenkinek. A jövő elemzése ugyanis nem csak szakértőknek való. Ez egy olyan készség, ami bárki számára elérhető, és különösen fontos a gyors technológiai változásokkal és temérdek információval teli világunkban. Elengedhetetlen, hogy a jelen legégetőbb kihívásait megértsük, és foglalkozzunk a klímaváltozással vagy a mesterséges intelligencia térnyerésével, de a legnagyobb veszély Dr. Meskó szerint az, ha elveszítjük a reményt a jövő iránt. Ha úgy hisszük, hogy a jövő rajtunk kívül történik, és sem befolyásolni, sem megérteni nem tudjuk, akkor lemondunk róla, még mielőtt elérne minket. Miközben a jövőt sokan egyetlen, előre meghatározott útnak gondolják, valójában többféle jövő létezik, és a könyv tudományos alapú, de gyakorlatias és könnyen alkalmazható eszközöket kínál arra, hogyan készülhetünk fel rájuk. Ha képesek vagyunk kívánatos jövőképeket megfogalmazni és már ma elkezdeni dolgozni ezek megvalósításán, akkor nemcsak a saját életünket irányíthatjuk tudatosabban, hanem a közösségeink vagy a szakmánk jövőjére is hatással lehetünk. Így lehetőségünk nyílik olyan jövőt teremteni, ahol a legjobb ötleteink, értékeink és céljaink valóban kibontakozhatnak – a munkában és a magánéletben egyaránt. „A könyvet mindenkinek ajánlom, akit érdekel a jövő hatékony feltárása és alakítása, amely integrálja a jövőkutatási módszereket a mindennapi életünkbe.” Dr. Kristóf Tamás - jövőkutató, Budapesti Corvinus Egyetem. „Lenyűgözően megírt könyv, amely egyszerre egyszerű és összetett, információforrás és jövőbe vezető útmutató – mindenki számára, akit a jövő izgat, foglalkoztat vagy éppen félelemmel tölt el.” Dr. Rafael Grossmann - amerikai sebész és jövőkutató. „Nemcsak arra tanít, hogyan gondolkodjunk a jövőről, hanem arra is, hogy törődjünk vele – mert a jövő nem útvonal, hanem térkép, amit együtt értelmezhetünk újra.” Dave deBronkart - világhírű e-páciens.  

Prózaversek. Utazás térben és időben, hajsza a megállított pillanat után. A veszteség birtoklása, a sajátban rejlő idegenség játéka. A búcsúzás viszontlátása és a megérkezés távolsága egy olyan utazás során, ahol az útitársról sem lehet bizonyosan tudni, nem mi magunk vagyunk-e, egy másik időben. A véges lét könnyűsége. Így nevezhetjük azt az állandóságot, amelyben otthon lehet lenni, amelyben lakozni a legvégső, talán az egyetlen igazi emberi törekvés. Nem más ez, mint annak a hite és tapasztalata, hogy mégiscsak van a véges létezésben valami, ami végtelen, és nem képtelenség ez a nyilvánvaló logikai anomália. Az emberi élet eme abszurd igazságát, a végességben megnyíló végtelent nevezhetjük Mediterrán-állandónak. A mindenség közepén ül az ember.

Kniha Antona Heretika Mágia ako zdroj zla je pokračovaním jeho série z marginálnej psychológie (Zlo, Humor, Sny, Narcizmus, Dobro, Smrť). Autor sprevádza dejinami mágie a opisuje jej formatívny vplyv na svetové náboženstvá a ideológie. Venuje sa psychologickým premenným – magickému mysleniu a konaniu v norme a patológii. Vplyv magického myslenia je zrejmý i v súčasnom rozšírení iracionality, hoaxov a konšpiračných teórií. Heretik – forenzný psychológ – prináša aj desať unikátnych kazuistík zo svojej znaleckej praxe. Magické motivačné pozadie opisuje v prípadoch kanibalizmu, terorizmu, neopätovanej lásky, vrážd spáchaných cudzincami i trestných činov súvisiacich s náboženskými sektami. Nádej na zvládanie iracionality a nebezpečného magického myslenia vidí vo vede, vzdelávaní a v umení.

Člověk je mírou věcí. Co je však mírou člověka? Když se řekne humanismus, každý si představí něco a někoho jiného. Jedněm se vybaví myslitelé Erasmus Rotterdamský, Michel de Montaigne, Bertrand Russell a další, jiným zase spisovatelé a umělci jako Dante, Leonardo da Vinci či Voltaire a ještě dalším třeba osobnosti z politiky či teologie. Pro někoho je humanismus především prosazování vědeckého a racionálního náhledu na svět, jiní v něm vidí především důraz na morálně odpovědný život a pro mnohé představuje sumu humanitních věd. Humanismus je tím vším současně, a pokud má nějaký svorník, pak je jím hledání toho, jak svobodně jednat, myslet, tvořit a zkoumat, a přitom neškodit: jinými slovy, jak vlastně být člověkem. Humanistické smýšlení na sebe proto v běhu dějin bralo mnoho filozofických či uměleckých podob, avšak v jeho jádru vždy zůstává důraz na lidské měřítko. I díky tomu humanistická tradice přetrvala a i po staletích inspiruje dál. Kniha Humanismus vypráví její fascinující příběh a přibližuje výzvy humanismu v současnosti.

Co to vůbec znamená být inteligentní? Inteligence byla dlouho považována za výlučně lidskou vlastnost. Avšak vědecké výzkumy, technologický pokrok i posuny ve filozofii v posledních letech ukazují něco jiného. Člověk byl jediným inteligentním tvorem proto, že se definice inteligence odvíjela od jeho ustrojení, zkušeností a prostředí. Pokud však tuto perspektivu rozšíříme a pootočíme, rázem se ocitneme ve světě plném inteligentních stvoření a systémů. Nejde jen o AI, které nám mění realitu před očima, ale rovněž o kooperující zvířata, rostlinné sítě a celá přírodní společenství, která dnes lidskou inteligenci stavějí do úplně jiného světla. Co to znamená pro člověka a lidskou civilizaci? Je možné tyto jiné inteligence a jejich perspektivy zahrnout do lidského myšlení, nebo dokonce politiky? Originální myslitel a umělec James Bridle ve Způsobech bytí neotřelým a pro něj typickým způsobem kombinuje biologii a literaturu, počítačovou vědu a filozofii a hledá cesty, kudy vykročit za hranice lidské inteligence.

Vo svojej mimoriadne vplyvnej práci Mimo dobra a zla Nietzsche priamo nadväzuje na idey, ktoré básnicky stvárnil vo svojom vrcholnom diele Tak riekol Zarathustra. Keďže sú v nej obsiahnuté všetky základné pojmy a myšlienkové motívy jeho filozofie, obvykle sa pokladá za ideálny „vstupný portál“ do jeho myslenia. Vychádzajúc zo zásadnej kritiky európskej kultúry založenej na platonizme a kresťanstve, ktoré svojimi dôsledkami nevyhnutne vedú k nihilizmu, hľadá nové formy morálky mimo jej historicky tradovaných, náboženstvom a dogmatickým myslením ovplyvnených noriem a hodnôt, proti ktorým stavia svoju filozofiu „imorality“. Ide mu o prekonanie „otrockej“ morálky masového, „stádového“ človeka „ušľachtilou“ či „aristokratickou“ morálkou sebauvedomeného a za seba plne zodpovedného jednotlivca. Nietzscheho myšlienkové zápasy svedčia o jeho priam sebazničujúcom nasadení pri uplatňovaní poslednej nepochybnej a nespochybniteľnej hodnoty, ktorú označuje ako „poctivosť“. Ich výsledky, brilantne formulované veľmi pôsobivým metaforickým jazykom, sú preto napriek všetkej svojej kontroverznosti a polemickosti predovšetkým svedectvom jeho úporného hľadania zmyslu a pevného záchytného bodu v čoraz neuchopiteľnejšom svete moderného človeka.

Kniha Kríza moderného sveta z roku 1927 je Guénonovým najznámejším, ba najslávnejším dielom, v ktorom sa venuje jednej zo svojich ťažiskových tém: kritike moderného sveta a výkladu príčin, ktoré viedli k jeho vzniku. Na rozdiel od jeho neskoršieho diela Vláda kvantity a znamenia časov z roku 1945, ktorého preklad sme uverejnili v roku 2022, ide o prístupnú a pomerne ľahko zrozumiteľnú knihu. Pri jej čítaní si však uvedomíme, že za vonkajšou prístupnosťou sa skrýva hlboký a prenikavý pohľad, ku ktorému sa môžeme ako čitatelia opätovne vracať a nanovo vnímať jeho nástojčivosť a platnosť. Kniha sa v čase svojho vydania stretla s nečakaným ohlasom a surrealistický spisovateľ André Thirion sa vyjadril, že ľudia „poznali jej obsah aj bez toho, aby ju čítali“. Guénonov protimoderný a protidemokratický pohľad sa však iba veľmi na krátko stretol s prijatím v konzervatívnych a nacionalistických kruhoch. Autor totiž odmieta nacionalizmus ako skrz-naskrz moderný produkt, čiže výsledok rozpadu prirodzenejšieho, stavovského spoločenského usporiadania. René Guénon aj v tejto knihe potvrdzuje svoju dôsledne apolitickú univerzálnu metafyzickú perspektívu, ktorá je nadinidivuálna, takže si ju nemôže privlastniť nijaký jednotlivec či skupina.