Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 53 z 82

Harminc évvel ezelőtt felfordult a világ, és benne Magyarország: szétesett egy birodalom, vereséget szenvedett egy megváltásnak szánt, de végül diktatúrát hozó eszme, és a magyarok lehetőséget kaptak egy új jövőre. Ez a könyv csak látszólag szól a múltról, tükör inkább, amibe ma belenézhetünk. A változástól erősen tartó Spiró György, az ellenzékből jövő Rajk László, a Nemzeti Bank élén a politika forgatagában egymást váltó Surányi György és Bod Péter Ákos, a fideszes nemzedék tanára, Kéri László, a Népszabadságot a hatalompártról leválasztó Eötvös Pál, a három pártban is igazságát kereső Elek István, a sorból mindig kilógó Beer Miklós katolikus püspök, két hosszú, régi titkokat is feltáró beszélgetésben Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke, és még sokan mások tesznek tanúságot az időről, ami elmúlt, és ami mégis itt van velünk.

Geirmundur Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

A Harmadik Birodalom rémtetteire már közvetlenül a második világháború lezárása után fény derült, ezért a népirtást elkövető háborús bűnösök jellemzően a szökés mellett döntöttek. Néhányukat hamar elkapták - mint az SS hírhedt vezérét, Heinrich Himmlert -, mások azonban elkerülték a letartóztatást, köszönhetően egy olajozottan működő szervezetnek, mely éppen az ilyen bűnösök bújtatására szakosodott. Utóbbiak közé tartozott Josef Mengele, „a halál angyala", aki iszonyú orvosi kísérleteket végzett Auschwitzban; Martin Bormann, Hitler brutális személyi titkára; Klaus Barbie, a könyörtelen „lyoni hóhér", s talán valamennyi közül a legförtelmesebb: Adolf Eichmann. Az SS kiiktatása eposzba illő hőstörténet arról a titkos háborúról, amit az önjelölt „nácivadászok" vívtak. Ebbe a végtelekig eltökélt és igencsak sokszínű csapatba tartozott többek között egy francia házaspár, egy, a normandiai partraszállás idején katonaként szolgált amerikai ügyvéd, egy német ügyész, aki sírig tartó hűséget esküdött a náci pártnak, több izraeli Moszad ügynök és a haláltáborok egyik túlélője is. Ezek a férfiak és nők évtizedeken kutattak az SS még szökésben lévő tagjai után, hogy egyikük se úszhassa meg a felelősségre vonást és sok esetben a halálos ítéletet. Az SS kiiktatása egyszerre felemelő és hátborzongató, s új részletekkel szolgál a történelem egyik legmesteribb hajszájáról.

Ormos Mária ebben a könyvében az 1918 és 1920 közötti időszak magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére.Választ ad olyan kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben milyen kalandokba keveredett stb.Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári gondolkodás és életmód fészkei.A békeszerződés tehát társadalmi szempontból eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország gyakorlatilag védtelenné vált.Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából, de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés, hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második világháborúhoz.

Koronavírus - miről van szó? Mi köze ennek a világ és a jövő történetéhez? A jövő megértéséhez meg kell értenünk a történelmet. Vannak olyan titkok a történelemben, amelyek megmutathatják nekünk a jövőt? Ez a könyv megvizsgálja a világesemények néhány titkát, amelyek megváltoztathatják jövőjét. A szerző David Ewing Jr világszerte több mint 2500 városba és helységbe utazott, 20 év alatt sok történelmi kutatást végzett, és nagy tudással rendelkezik a világtörténelemről.

Sok ember kérdőjelezi meg a világtörténelmet, és sok kutató állítja, hogy a világ története hazugság. Ez a könyv néhány bizonyítékot mutat be, amelyeket számos kutató tart fenn Tartaria és a "huszadik század" történetével, valamint az Adolf Hitler néven ismert emberrel kapcsolatban. A kutatók azt állítják, hogy Hitler és bandája olyan színészek csoportja volt, akik részt vettek a germán civilizáció, kultúra és örökség megsemmisítésének tervében. Ez a könyv néhány olyan bizonyítékot mutat be, amelyet a kutatók bemutatnak ezzel kapcsolatban A szerző David Ewing Jr világszerte több mint 2500 városba és helységbe utazott, és 20 év alatt sok kutatást végzett, és nagy ismeretekkel rendelkezik a ma Tartaria néven ismert témában.

A neves történészprofesszor a nemzet fogalmának európai szintű meghatározása után a magyar nemzet kialakulásának középkori előzményeit vizsgálja. A könyv újszerű megközelítésben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a magyar nemzet középkori előképei folytonosságot vagy megszakítottságot mutatnak-e a mai fogalmaink szerinti nemzettel. A szerző a magyar őstörténet utolsó szakaszát és az Árpád-kort tanulmányozza, elsősorban a nyugat-európai források tükrében.

The history of silver, all the way back. Until the beginning of the century Chinese silver, world throughout historical silver.   Thanks to my right hand NYERLUCZ EDIT HENRIETTA, co-author  creation, editing, printing and illustration   And thanks to ZSIBRITA GRÉTA EDIT  Secretary General, illustration and finalizing, co-author    

Milliók reménykedtek Adolf Hitler halálában, ám csak néhányan rendelkeztek azokkal a képességekkel, azzal az eltökéltséggel és lehetőséggel, hogy merényletet kísérelhessenek meg ellene. A Harmadik Birodalom messianisztikus vezetője ellen állítólag 42 merényletet kíséreltek meg, közölük harmincnál többet dokumentumok igazolnak. Néhány merénylő abban reménykedett, hogy a Führer közelébe kerül és pisztollyal lelövi. Mások mesterlövészpuskával akarták leszedni. Akik ismerték a napirendjét, bombával vagy méreggel pusztították volna el. Többen is közel kerültek a sikerhez, köztük egy idealista német arisztokrata, egy vakmerő brit diplomata, sőt egy egyszerű asztalos is.   A könyv szereplői között kommunista és szocialista ellenállókkal, vallásos ellenzékiekkel, a német katonai elit konzervatív tagjaival, mi több, olyan egykori nácikkal találkozunk, akiknek elege lett vezetőjükből. Megismerkedhetünk a különböző szintű biztonsági intézkedésekkel, amelyekkel Hitlert védték ellenségeitől, és a szörnyű megtorlásokkal. Mindezek ellenére a Führer elsősorban a puszta szerencséjének és néha bohózatba illő véletleneknek köszönhette, hogy kialakult saját elpusztíthatatlanságába vetett hite  A szerző, az egyik legrangosabb brit történész, kísérletet tett arra, hogy összegyűjtse valamennyi Hitler ellen tervezett, illetve megkísérlett merényletet. A könyv külön érdeme, hogy plasztikus leírást ad Hitler szokásairól és személyiségéről, valamint a náci párt és Hitler SS-testőrségéről.

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar riportere, Kulcsár István történelmi regénnyel lepte meg rajongóit. Velkó Péter, egy tizenhét esztendős kölyök, 1947 nyarán azzal a kéréssel állít be a Szabad Nép szerkesztőségébe, hogy vegyék fel gyakornoknak. Ígéretet is kap erre, de azzal a feltétellel, hogy az érettségiig lejegyez mindent, ami vele és körülötte történt és történik. Így kezdődik egy élményekben és eseményekben kivételesen gazdag történet, melyben a szerző csalhatatlan realitásérzékkel és keserű humorral eleveníti meg a háború borzalmait és a háború után következő évek szörnyűségeit. A különleges megfigyelőképességgel megáldott fiatalember előtt sorra tárulnak fel a Horthy korszak, majd a csalárdságban elődjével is vetekedő Rákosi-korszak illúziói és bűnei, prominenseinek tettei és áldozatainak mindennapjai. A cím egyszerre utal szerelmi csalódásra és politikai kiábrándulásra, de Kulcsár ezzel az önéletrajzi ihletésű regénnyel az emlékek felidézésén messze túlmenő feladatot teljesít. Olyan hiteles korrajzot fest a negyvenes és a korai ötvenes évek izzó szenvedélyekkel, vakhittel és gyűlölködéssel is teli Magyarországáról, ami csakis személyes élmények és megfigyelések alapján állhatott össze.

Az Ókori hősök című kötet Kertész István két korábban megjelent kötetének írásaiból válogat: Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön. Olyan ókori hadvezérekkel, harcosokkal foglalkozik, akik a görög-perzsa háborúk és a hellenizmus kibontakozása, valamint a második pun háború időszakában éltek, továbbá olyan legendás hadvezérek tetteit mutatja be, mint II. Philipposz, Marius vagy Julius Ceasar. Az izgalmas csataleírások, a hadieszközök és felszerelések bemutatása, a színes leírások nemcsak az ókori harcművészetet és általában a hadászatot hozzák életközelbe, de megelevenítik az ókori világ társadalmát és mindennapjait is.

A XX. századi magyar történelem egyik sokat idézett, politikai vitákat kiváltó eseménye volt a 2. magyar hadsereg tragikus története 1942–43-ban. A szerző feltárta a fennmaradt és elérhető levéltári forrásokat, felkereste a még élő résztvevők többségét, és a feledés homályába merült korabeli naplókat, feljegyzéseket is bemutat. A könyv a 2. magyar hadsereg történetét az adott kor politikai és katonapolitikai viszonyai közé beágyazva elemzi. Nem ad közre felemás, ellenőrizhetetlen, több kézen keresztülment legendákat – a forrásokból merít. A kötet szakszerűségével, a legapróbb részletekre történő kitekintéssel a magyar hadtörténetírás jelentős vállalkozása, a napjainkig tudatunkban élő, az egész nemzetet megrázó tragédia őszinte és kritikus bemutatása. E fontos, múltunkat hitelesen ábrázoló mű, emléket állít mintegy 120 ezer katona és munkaszolgálatos soha nem feledhető tragédiájának. A kötet immár negyedik, teljesen átdolgozott, frissített illusztrációs anyaggal, számos, eddig nem publikált fényképpel ellátott kiadásban jelenik meg.

This book examines the ten most powerful weapons designed by Nazi Germany during WWII. It provides an analysis of each super-weapon's capabilities, potential for destruction, and combat effectiveness in battlefield conditions.

Csunderlik Péter a magyarországi baloldali radikális mozgalmak és a Tanácsköztársaság történetének és emlékezetének kutatója, sokat dolgozó, író és vitatkozó történész, aki nemcsak tudományos folyóiratokban, de újságokban és hetilapokban is rendszeresen publikál. Az 1918-1919-es forradalmak centenáriumán „tudományos publicisztikák” sorában hadakozott a közkeletű történelmi tévedésekkel, vagy egyenesen hazugságokkal, és bírálta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének emlékezetpolitikáját. A kötet válogatást ad a fiatal történész elmúlt években született szórakoztató, sokszor provokatív, de mindig elgondolkodtató írásaiból: „rövidlátó Supermanként” elevenedik meg Tisza István, megismerhetjük Károlyi Mihályt, aki köztársasági elnökként a saját birtokán kezdte a földosztást, vagy éppen Jászi Oszkárt, akinek tévedéseiben is igaza volt. Megtudhatjuk, hogy mit konspirált valójában a démonizált Galilei Kör, hogy miért tört ki az őszirózsás forradalom, és hogy milyen volt a proletárdiktatúra 133 napos „vörös farsangja”, a vörösterror, majd az azt követő fehérterror, Horthy Miklósról pedig kiderül, hogy miért méltatlan a kultuszára. Úgy lehet olvasni ezt a gyűjteményes kötetet, mint egy regényt.

Amikor meghívást kap, hogy tartson előadást az ukrajnai Lvivben, Philippe Sands nemzetközi jogász családja titkos történetének nyomába ered. Eközben egy sor megdöbbentő véletlenre bukkan, melyek arra késztetik, hogy beutazza a fél világot, egészen a nemzetközi jog bölcsőjéig, a nürnbergi per helyszínéig. A kötet mind a négy főszereplője kötődik valamiképpen Lviv városához. Leon Buchholz az anyai nagyapa, aki Lvivben született, de élete nagy részét Franciaországban élte le, és az 1945 előtt történtekről sosem mesélt az unokájának. A másik három szereplő mindegyike jogász: Raphael Lemkin a népirtás, Hersch Lauterpacht az emberiesség elleni bűntett fogalmának megalkotója, különböző időben ugyan, de mindketten a Lvivi Egyetemen folytattak jogi tanulmányokat, valamint Hans Frank, Adolf Hitler jogtanácsosa, aki a második világháború idején a megszállt lengyel területek főkormányzója volt. Ők négyen sosem találkoztak, de összefonódó élettörténetük fontos kordokumentuma a 20. század európai történelmének. A Kelet-nyugati utca felejthetetlen keveréke az emlékiratnak és a történelmi detektívregénynek, elmélkedés arról, milyen sérüléseket okoz az emlékezet, a bűn és a bűntudat generációk egész során át.

Csaknem ?hetvenöt éve, hogy az MI9 megálmodta a második világháború legmerészebb menekítési és megtévesztési tervét. Kigondolója Airey Neave volt, azon elsők egyike, akiknek valaha is sikerült megszökniük Colditzból. Soha korábban nem dolgoztak ki nagyobb szabású menekítő-, rejtegetési, illetve megtévesztő akciót. Mivel Európában a Királyi Légierő és a Szövetségesek számos lelőtt pilótája bujkált, a híres „Üstökös” menekítő útvonalat működtető szervezetekbe pedig kettős ügynökök épültek be, Neave arra gondolt, hogy inkább közvetlenül a nácik orra előtt kell elrejteni őket, mint megkockáztatni a hazájukba való visszajuttatásukat. Erre célra egy erdőt talált a legmegfelelőbbnek, amely Franciaország szívében feküdt, a német hadsereg egyik legnagyobb lőszerraktárának közelében: az volt a szándéka, hogy ő, valamint belga ügynökök és a francia Ellenállás titokban ide hozzák, és itt, az ellenségtől karnyújtásnyira rejtegetik majd a pilótákat és katonákat. Senki sem hitte, hogy a dolog megvalósulhat, a titkos tábor azonban akkora sikernek bizonyult, hogy az erdőben a D-napot megelőző három hónapban szövetséges menekülőkből álló jókora, százötven fős közösség élt. Sokszor csak egy hajszálon múlt, mégsem fedezték fel őket. Az egyszerűségében zseniális, elképesztően vakmerő terv nyomán a szövetséges menekülők otthonosan berendezkedtek az erdőben, és anélkül, hogy lelepleződtek volna, vadásztak és főztek, hogy fenntartsák magukat. Még egy golfpályát is kialakítottak maguknak – ütők gyanánt pedig faágakat használtak… Minderről egyetlen kívülálló sem szerzett tudomást, ahogyan a környező falvak lakói sem: az utolsó pillanatig a leghalványabb sejtelmük sem volt a szövetséges kontingens létezéséről a közvetlen közelükben. Könyvünk alapanyagául, amely a második világháború egyik legvakmerőbb akciójának izgalmas történetét mondja el, interjúk szolgáltak, amelyeket a szerzők a menekülőkkel, az Ellenállás tagjaival és azokkal a gyerekekkel készítettek, akik az élelmet csempészték az erdőlakóknak. Mindazt, ami történt, mindmáig éppúgy titok övezte, mint a frétevali titkos hadsereget.

„Nem ?pusztán a fasizmus bátor eszmetörténete, hanem felhívás, hogy sürgősen tegyünk a gyűlölet ellen, amely napjaink „alternatív tényei”-nek és „álhírei”-nek forrása.”  WASHINGTON POST A fasiszták miért alapozták nézeteiket egyszerű, sokszor undorító hazugságokra? Követőik miért hittek el sok mindent, ami pedig nem is volt úgy? A huszadik század folyamán sokszor előfordult, hogy a fasiszta ideológiák támogatói bizonyos politikai hazugságokra úgy tekintettek, mint a vezetőjük személyében megtestesülő igazságra. Hitler, Mussolini és a többi fasiszta vezér tőkét kovácsoltak a hazugságokból, és ezekből eredeztették hatalmukat, tömegbázisukat.  Ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – a hazugságok egyre gyakrabban veszik át empirikus igazságok helyét. Számtalan példa van arra, hogy valós híreket „fake news”-nak neveznek, miközben a kormánypolitikát hamis megállapításokra alapozzák. A Fasiszta hazugságok felhívja figyelmünket a jelenlegi „poszt-igazság” éra politikai és intellektuális gyökereire. Federico Finchelstein világszerte ismert és elismert történész, a New York-i New School for Social Research – Eugene Lang College előadója. Könyvei: From Fascism to Populism in History, Transatlantic Fascism és The Ideological Origins of the Dirty War, amelyeket számos világnyelvre lefordítottak. Írásait többek között a New York Times, a Washington Post, a Guardian, a Corriere della Sera és a Folha de S.Paulo is közölte. Magyarul most először jelenik meg könyve.

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyházbeli keresztényekkel, szunnita és síita muzulmánokkal, arabokkal, zsidókkal, törökökkel, egyiptomiakkal, berberekkel és mongolokkal – sőt még egy viking csapattal is.   Dan Jones a népszerű történetírás kiváló művelője, aki mesteri tehetséggel és hatalmas tudományos felkészültséggel alkotja meg sodró lendületű, magával ragadó műveit. A keresztes háborúk korát előtte senki sem tudta ilyen megkapó színekkel lefesteni, történetüket ilyen élvezetesen elmesélni.

Kezdetét vette a Harmadik Birodalom utolsó hete. Hitler halott, de a háborúnak még nincs vége. Mintha megállt volna az idő, mégis minden szakadatlan mozgásban van. Volker Ullrich napról napra leírja ezt az "időtlen időt", és feltárja olvasói előtt a drámaisággal és reménnyel, erőszakkal és félelemmel teli világot. Könyve időutazás az összeomlásba. Miközben a Dönitz-kormány Flensburgba menekül, a szövetséges haderők feltartóztathatatlanul törnek előre. Berlin kapitulál, Olaszországban a C. hadseregcsoport leteszi a fegyvert. Wernher von Braun rakétakutatót letartóztatják. Járványos méretűvé válik az öngyilkosság, tömegessé a nők elleni erőszak. Utolsó halálmenetek, erőszakos kitelepítések, náci fejesek szökése, koncentrációs táborok felszabadítása - mindez beletartozik abba, amit Erich Kästner 1945. május 7-én írt naplóbejegyzésében így fogalmazott meg: "a már nem és a még nem közötti hézag". Volker Ullrich (1943) történész és publicista. 1990-től 2009-ig a Die Zeit című tekintélyes német hetilap munkatársaként a "Politikus könyv" rovatot vezette. A közelmúltban megjelent kétkötetes Hitler-életrajza a nemzetközi piacon is nagy sikert aratott.