Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 61 z 82

A Somorjai Lajos életét meghatározó, maga szabta négy alapelvhez: őszinteség, jóindulat, intelligencia és szorgalom, bízvást hozzátehetjük ötödikként: emberség. Sohasem hangoztatta, de mindenkor meghatározta cselekedeteit. A fronton is, életveszedelemben is, társulva a hippokratészi eskü szellemével. Orvosként is ember volt: egyformán gondjaiba vette az orosz hadifoglyot és a lezuhant német pilótát, magyar túlélőt keresett a holtak között a partizánok járta erdőségben, mert „az orvosnak az kötelessége”. Katonaként is ember maradt: nem bántotta, futni hagyta a fegyvertelen ellenséget, s örült, hogy jót tett vele. És emberként is igazolta humánumát a körülötte dúló embertelenségben: megindult a lelke a halálra ítélt, élő pajzsként fogva tartott oroszok és az elgyötört zsidó munkaszolgálatosok láttán, s párás szemmel hallgatta a súlyos sebbel a műtőasztalán fekvő, családját szólító magyar bakát, miközben bátorította, pedig tudta, hogy menthetetlen. Mindennél jobban ragaszkodott feleségéhez és gyermekeihez. Már-már követelve óhajtotta a szeretetet, mert az jelentette számára az egyetlen kapaszkodót a túléléshez a végletekig elfajult világban. S amikor testileg-lelkileg meggyötörve kikerült az urivi hídfőcsata poklából, az első simogató szóra feladta érte a házastársi hűséget. De később nem szégyellte megvallani gyengeségét. Gyakorlatias gondolkodása és tisztánlátása nemcsak reménytelennek tűnő helyzetekből mentette ki, hanem képessé tette átfogó katonai és politikai összefüggések felismerésére is. Már 1942 nyarán, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája előtt látta, hogy Hitler nem nyerheti meg a háborút, főként nem az oroszok ellen. A magyaroknak pedig semmi közük hozzá, valamennyien eszközök és áldozatok az idegen célok oltárán. Latolgatta hazája sorsát: vajon szerbek, oroszok, esetleg angolok szállják-e meg a vereség után? Tárgyilagosan ítélte meg a magyar hadsereget, a német szövetségest és az ellenséget. Kárhoztatta a magyar hadvezetés I. világháború idejét idéző felfogását, a csapatoknak a német és az orosz erőkéhez mérten korszerűtlen fegyverzetét, felszerelését és akadozó ellátását. Elismerte ugyan a németek katonai felkészültségét, jó szervezettségét és modern haditechnikáját, de nehezen viselte el gőgjüket. Ugyanakkor érdeklődéssel – és nem az ellenség elfogultságával – fordult Oroszország felé, s megértette, sőt méltányolta az orosz mentalitást. A „nyugati kultúrfölény” szemszögéből vélekedett a városi és a még szembetűnőbb falusi elmaradottságról, de lenyűgözte az orosz táj és az ortodox templomok látványa. Sajnálkozott a kolhoz gondolatával félrevezetett, nyomorult paraszton, és elvi felsőségének tudatában folytatott vitát a kommunizmus eszméjét meggyőződéssel valló pilótanővel, de tisztelettel szólt a mezítlábas, elhanyagolt külsejű tanítóról és az autószerelőről, aki Tolsztojt olvasott, s jól ismerte a világirodalom klasszikusait is. Megértéssel szólt a szülőföldjéért harcoló orosz katona fanatizmusáról, az utolsó előtti töltényig ellenálló s az utolsót magának szánó lezuhant repülőről. Elborzadt a partizánok kegyetlensége láttán, amikor senkinek sem irgalmaztak, de hősöknek kijáró tisztelettel szólt róluk, amikor nem kértek maguknak kegyelmet. A napló eleven, jó tollal megírt, érdekfeszítő olvasmány. Somorjai Lajos adott helyen és időpontban élte meg az eseményeket, azonnal vagy néhány napos késéssel rögzítette a történteket, s mivel jó megfigyelő volt, a történelmi hitelességhez többnyire nem fér kétség. Legfeljebb az innen-onnan érkezett rémhíreket érheti kritika, amelyek között nem tett – nem is tehetett – különbséget a szerző. A szövegen a lehető legkevesebb változtatást hajtottuk végre. Mindenekelőtt az elmúlt évtizedekben megváltozott helyesírási szabályok szerint igazítottunk rajta. A katonai alakulatok és a rangfokozatok rövidítését feloldottuk az érthetőség kedvéért – szögletes zárójelbe téve a kiegés

This eBook explores the life and legacy of the famous pirate, Edward Teach, also known as Blackbeard.

This book explores the life and legacy of Carlos Hathcock, the legendary Marine Corps sniper.

This eBook provides a brief analysis of the battle for Iwo Jima, and examines both the strategy and tactics undertaken by American and Japanese forces to secure victory.  

Magyar Királyság, 1061. A 11. század derekára a fiatal magyar királyság területén elterjedt az új hit, a kereszténység. Már csak egyetlen, tiszántúli törzs őrzi a régi rendet. Innen robban ki 1061-ben az utolsó pogánylázadás. I. Béla király ,,uruszágában"" színlelt béke honol. Bélának már csak egyetlen pogány törzset kell megtörnie, hogy végre teljesen a keresztény Európa része legyen a fiatal magyar királyság. Ám Bélának, a kegyetlen reálpolitikusnak legnagyobb harcát saját múltjával kell megvívnia: minél buzgóbban építi nagy művét, titokban annál kétségbeesettebben keresi a visszautat gyermekkora valaha volt pogány világába. Vata fia János, az utolsó pogány - régi magyar nyelven: szár - törzsfő Bélához hasonlóan meghasonlott ember. Látja, ahogy világa lassan széthullik, és népére a sorstalan pusztulás vár. Látszólag szilárdan uralja törzsét, ám belül már régen nem hisz istenében. Egy ideje már csak úgy tud elaludni, ha egy meztelen tőrt tesz ki a pamlaga mellé: ha valaki a törzsi szokás szerint fel akarja őt áldozni, azt könnyen megtehesse. Adelardó fiatal hispániai szerzetes, jogtudós és magyar tolmács. Szerzetessé válása óta keresi a világban Isten igazságát, de az egyetlen, amiben hinni tud, saját emlékezete: hiszi, hogy ez tartja életben azokat, akik a világban pusztulásra ítéltettek. A Vata fia a kisszámú történelmi forrás és az Árpád-házi mondakör elemei alapján íródott drámai események izgalmas láncolata: az utolsó pogánylázadás kitörésének, majd leverésének és a magyarság ősi pusztai kultúrájának végleges eltűnésének krónikája. Mintha egy film peregne előttünk: régi magyarokról szól, ám a mai magyaroknak: a 11. századi történet közben felsejlenek a messziről jött, Európában azóta is a helyét kereső magyar nép mai dilemmái, sorskérdései.

Hogyan éltek a kommunista vezetők a hétköznapokban, mik voltak a legfontosabb kiváltságaik? Miképp jutottak luxuslakáshoz, hogyan zajlottak a hírhedt vadászatok? Valóban elkártyázták a helyi hatalmasságok a mezőtúri téeszt? Mennyi pénz volt a hortobágyi libáztatásban? Volt-e gátja a korban a visszaéléseknek, a korrupciónak, és követte-e a bűnt olykor büntetés is?A kötet írásai a kommunista korszak politikusainak életvitelét, hatalmi túlkapásait elemzik, miközben megdöbbentő képeket villantanak fel a közelmúltból és a kommunista kiskirályok mindennapjairól: fényűző villák, féktelen italozások, színlelt szerződések, strómanok, gyarapodó magánvagyonok...A könyv történész és levéltáros szerzői e történetek kapcsán elemzik a korszak hatalmi viszonyait, társadalmát, és általánosabb kérdéseket is megfogalmaznak a hatalom természetéről. Kutatásaik korábban eltitkolt, mindmáig ismeretlen eseteket tárnak elénk a diktatúra mindennapjaiból.

Crowley legújabb könyvében az aprócska Portugália 16. század eleji gyors és lélegzetelállító felemelkedését meséli el. A portugálok ritka tengerhajózási bravúrt hajtottak végre, amikor a Jóreménység fokát megkerülve felfedezték az Indiába vezető tengeri útvonalat. Gyarmatosító hadjáratokat vezettek a muzulmán uralkodók ellen, és a velencei kereskedőket háttérbe szorítva ellenőrzésük alá vonták a fűszerkereskedelmet. „Szerencsés” Mánuel király, a zsákmányszerző portyákat vezető Afonso de Albuquerque és a felfedező Vasco da Gama ügyesen lavíroztak személyes becsvágyuk és a birodalmi célkitűzések között. Eltökélt szándékuk volt, hogy kíméletlenül eltöröljék az iszlám kultúrát, és egy keresztény birodalmat hozzanak létre az Indiai-óceán térségében. A rákövetkező évszázadban egyetlen európai birodalom sem volt ambiciózusabb, egyetlen uralkodó sem bizonyult mohóbbnak Portugáliánál és királyainál. „A portugálok beindították a világméretű, kultúraközi interakciók láncolatát. Meghonosították a lőfegyvereket és a kenyeret Japánban, az asztrolábiumot és a zöldbabot Kínában, afrikai rabszolgákat szállítottak az amerikai kontinensre, teát Angliába, borsot az Újvilágba, kínai selymet és indiai orvosságokat egész Európába, és megajándékozták a pápát egy elefánttal. A történelem folyamán első ízben egymás látóterébe emelték a világ legtávolabbi népeit, és ámuldozó leírások sorára adtak alkalmat. A japán festők dagadozó nadrágokban és tarka kalpagokkal ábrázolták különös látogatóikat. A szingalézeket elképesztették a jövevények étkezési szokásai és természetükből fakadó nyughatatlansága, s a portugálokat »igen fehér és szépséges« emberekként írták le, akik »vas fejfedőket és csizmákat viselnek, sosem maradhatnak veszteg, s egyfajta fehér követ esznek, és vért isznak hozzá«. Az efféle képzetek, benyomások és persze a kereskedelem mélyen és tartósan hatottak bolygónk kultúráira, nyelveire, étkezési szokásaira, növényvilágára, történelmére és művészetére. S egyben a Nyugat ötszáz esztendőn át tartó uralmának kezdetét jelezték, ami csak napjainkban kezd visszaszorulni.”

Nápolyi Johanna tinédzserkorú udvarhölgye, Chiara, nemcsak a tolvajlásban, a méregkeverésben és az intrikákban vetélkedhet a korszak legelvetemültebb gonosztevőivel. Irigyelt nyelvtudásával, éles eszével és magyar tanítójától eredő műveltségével Chiara arra is példa, mekkora befolyásra tettek szert a magyarok a középkori Itáliában. A lány abban az időben kerül a Castel Nuovo udvarhölgyei közé, amikor a királyság főbírója egy másik gyermekkorú udvarhölgy, Anna hercegnő kegyetlen meggyilkolása ügyében nyomoz. Chiara és Giancarlo, a nagybátyja, valamint Váradi Péter, aki szintén Anna hercegnő gyilkosa után kutat, s persze a királynő és a környezetében lévő főnemesek, valamennyien valóságos történelmi személyek.  Bökös Borbála vérbő és váratlan fordulatokban gazdag történelmi krimivel lepte meg olvasóit. A kiadó női regénypályázatán közel háromszáz pályázót megelőző szerző ""civilben"" a nagyváradi egyetem tanszékvezetője, rengeteg tudományos publikációval és elismeréssel. A középkori nápolyi királyi udvarban tett látogatása már csak ezért is figyelmet érdemel, hiszen a sebesen pörgő cselekmény mellett is hiteles beszámoló lehet az európai történelem egyik legzüllöttebb, és persze legizgalmasabb minibirodalmának életéről.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hazánk sorsát évszázadokon át kizárólag szerencsétlen fordulatok alakították. Gyakran hivatkozunk kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyokra, kegyetlen hódítókra, megbízhatatlan szövetségesekre. Abban az időszakban azonban, amelyet a könyv eseményei felölelnek, a szerencse kifejezetten kedvezett hazánknak. A 17-18. század fordulóján járunk, amikor a legkülönbözőbb államok uralkodói, arisztokratái, főtisztviselői, papjai, udvarhölgyei, pénzkölcsönzői és katonái akarva vagy akaratlanul, közvetlenül vagy közvetett módon, Britanniától a Krím-félszigetig, Svédországtól a Földközi-tengerig Magyarország érdekében tevékenykedtek. Huszonnégy történelmi személyiség – köztük Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Savoyai Jenő – tevékenységének felidézésével ismerhetjük meg azt a korszakot, amelyben uralkodók, tábornokok, császárok, dózsék és cárok összefogva vagy egymással vetélkedve úgy formálták a történelmet, hogy az Magyarországnak kedvezzen.

Aki olvasta a Grősz-per vádiratát, aki hallgatta a vádlottak vallomásait, aki figyelemmel kísérte a napilapok részletes tudósításait, azokon úrrá lett a döbbenet: újabb politikai "bűntény" lepleződött le. A kalocsai érsek pere 1951-ben az egész magyar katolicizmust hozta sokkal előnytelenebb helyzetbe. A kormányzat ugyanakkor figyelmeztetésnek szánta a pert mindazok számára, akik csak részben működtek együtt velük. A cél az volt, hogy a rendszer a megfélemlített katolikus egyházat immár végérvényesen és teljesen ellenőrzése alá vonja. Azt kívánta, hogy a katolikus egyház ne csupán elszenvedje, hanem támogassa is a szocializmus építését, támogason minden aktuális politikai feladatot. A főpapok, a püspökök közül már senki nem érezhette magát biztonságban...

A Salzburgban lakók nem sok ügyet vetettek arra a leponyvázott amerikai katonai teherautóra, amely 1945. október 3-án a repülőtér felé vette az útját. Pedig olyan emberek voltak rajta, akiknek a szavától, akaratától nem oly rég nagyon sokak sorsa függött... Most az amerikai hadsereg rabjai ők, akiket azért visznek a repülőtérre, hogy átadják honfitársaiknak - azok tegyék mérlegre viselt dolgaik súlyát. E foglyok egyike Bárdossy László volt külügyminiszter-miniszterelnök... Budapesten már várják őket. A kötetben a szerző meggyőző érveléssel, álláspontja sokoldalú dokumentálásával igyekszik eloszlatni azt a tévhitet, amely olyan "gonosz" személynek láttatta Bárdossy Lászlót, aki "az egész világtörténelemben nem található" bűncselekményeket követett el. Az olvasó a közölt források segítségével nyerhet teljes képet erről a politikai perről, amely még ma is a viták kereszttüzében áll.

Mítosz című könyvében Stephen Fry újrameséli a görög mitológiát a kezdetektől Midász király történetéig. Az angol humorista e művében sem fukarkodik a szellemességgel: modern nyelvezetű előadásában a klasszikus történetek olykor felhőtlenül vidámak, máskor meghatóan szépek vagy éppen szívbe markolóan szomorúak, és kivétel nélkül rendkívül szellemesek.   A könyv élvezetéhez nem szükséges háttérismeret vagy klasszikus műveltség: épp úgy nincs benne tudományoskodás vagy elvont bölcselkedés, mint ahogy a görög mitológiában sincs, „csak rabul ejtő, szórakoztató, közérthető és lenyűgözően emberi történetek halmaza”.   Mennyiben más Stephen Fry könyve, mint a hasonló témájú kötetek? A szerző arra vállalkozik, hogy közelebb hozza a mai ember számára az ókori görögséget, és a mítoszokat újramesélve rávilágítson, mennyire sokszínű, szórakoztató és élő történetek ezek. A szerző sok-sok olvasmányt, antik forrásokat és modern szakirodalmat felhasználva mesél, a mű azonban egy pillanatra sem lesz „tankönyvízű”. A Mítosz eleven, humoros, olykor félelmetes, máskor megható vagy pajzán, erotikus elbeszélések gyűjteménye, amely a világ létrejöttétől a titánok és az istenek harcán, az olümposzi rend létrejöttén keresztül az ember teremtéséig és az emberi világ arany- és ezüstkoráig követi végig a mítoszokat.    Stephen Fry (1957–) angol író, színész, humorista, televíziós műsorvezető. Anyai ágon magyar származású, anyai nagyapja a mai Szlovákia területén lévő Nagysurányban élt. Fry a Cambridge-i Egyetemen tanult, itt csatlakozott a Footlights nevű amatőr színjátszó csoporthoz, ahol olyan majdani hírességekkel barátkozott össze, mint a később Oscar-díjas Emma Thompson vagy Hugh Laurie, akit a Dr. House című sorozat jövőbeni sztárjaként ismerhetünk.   Utóbbival nemcsak szoros barátságot kötött, hanem az 1980-as években saját tévésorozatot is indítottak Egy kis Fry & Laurie (Bit of Fry & Laurie

This eBook explores the life and legacy of former Russian President, Boris Yeltsin, as well as his rise to power.

This book explores the life and legacy of former U.S. Navy pilot, Dieter Dengler, and his escape from a North Vietnamese POW camp in 1966.

This book explores the lives and legacy of the Bielski Brothers during World War Two, and their efforts to save nearly 1,200 Jews from Nazi persecution in Eastern Europe.

Úgy tűnik, már mindent tudunk a második világháborúról. Ennek ellenére a témában számtalan egymással élesen ütköző nézettel találkozunk. Mintha a szövetségesek és a tengelyhatalmak háborús propagandája ma, nyolc évtizeddel a háború kitörése után is elevenen hatna, és rányomná a bélyegét arra, amit a jelenkor történészei állítanak vagy vallanak.Ebben a kötetben a szerzők – jeles francia történészek – a második világháború huszonhárom mítoszát veszik górcső alá, hogy különválasszák a tévhiteket és a történelmi tényeket. Pearl Harborban valóban súlyos csapást mért Japán az Egyesült Államokra? Hitler csak megelőzte Sztálin támadását? A Waffen-SS tagjai valóban elitkatonák voltak? Tényleg jelentéktelen volt a provence-i partraszállás? A német csodafegyver valóban mindent megváltoztatott volna? Túlértékeljük Montgomery szerepét? Igaz, hogy Jaltában Churchill, Sztálin és Roosevelt felosztotta a világot? Ezekre a kérdésekre és sok hasonlóra ad választ ez a könyv.

A legtöbb történész az idő apró szeletét vizsgálja. Milyen lenne, ha áttekintenénk a mindenség egész történetét az ősrobbanástól napjainkig – sőt azon túl is? Miként módosulna az univerzumról, a Földről és a világban elfoglalt helyünkről alkotott képünk, ha az idő egészében tekintenénk rá? Ezekre a kérdésekre kereste a választ David Christian, amikor megalkotta a Nagy Történelem fogalmát, a múlt és a jövő szemléletének merőben új megközelítését. Ebben a könyvben nyomon követi az elmúlt 13,8 milliárd év történetét, és feltárja, miként tették lehetővé a megfelelő körülmények, nyolc küszöb átlépésével a komplexitás új formáinak felbukkanását a Földtől a Homo sapiensig és a földműveléstől a fosszilis tüzelőanyagokig. Ez utóbbi, óriási horderejű innováció hatalmas energiabőséget nyújtott, amely rendkívül előnyösnek bizonyult az emberiség számára, miközben azzal fenyeget, hogy szétzilál mindent, amit eddig létrehoztunk. Christian világossá teszi, hogy ezek a rejtett szálak, amelyek mindent mindennel összekötnek, a Föld létrejöttétől a kollektív értelem megjelenéséig és az atomháború kitöréséig. A tárgyát tekintve átfogó, előadásmódjában pedig borzongató könyv bemutatja, mi mindent tudhatunk meg, ha az életet egyetemes léptékben szemléljük.

Hányféle ellenzéke volt a Kádár-rendszernek, és milyen volt a viszonyuk egymáshoz? Hogyan vált a rendszerváltás szimbolikus aktusává Nagy Imre és mártírtársai temetése? Kik és mit búcsúztattak Kádár János temetésén? Milyen hatása volt a nemzet kérdés nyílt felvetésének a társadalomban? Mi volt a spontán privatizáció, és kik voltak a haszonélvezői? Miért nem született azonnal átvilágítási törvény, avagy hová lettek a besúgók? Miért lett háromszögletű a Nemzeti Kerekasztal, és hány szintje volt a tárgyalásoknak? Hogyan kerül sor a köztársaság kikiáltására? Mivel nyerte meg a Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat? Melyek voltak a sarkalatos törvények? Miről beszélgetett Taki bácsi és Vágási Feri a Szomszédokban? A kötet Magyarország legújabb kori történetének egyik eseményekben és fordulatokban igen gazdag eseménysorát, az 1987–1990 között lezajlott rendszerváltást igyekszik immár 30 éves távlatból vizsgálni, választ adni a mind a napig sokakban felmerülő kérdésekre és kétségekre. A hatalom és ellenzéke, a pártalakulások, a tárgyalásos átmenet, a gazdasági és égető társadalmi problémák köré csoportosított kérdések közül nem hiányoznak a nemzetközi viszonylatok, valamint az egyre sürgetőbb nemzeti-nemzetiségi kérdésekre adott válaszok a korszak avatott szakértőinek interpretálásában.

Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös törekvése volt, hogy minden mozgatható értéket „átmentsenek” a Birodalomba. Elkezdődött Magyarország rohamszerű kiürítése; a gyárak, ipari és kulturális javak elszállítása. Szervezetten indítottak el és kísérték a mentővonatokat, ám a célba jutásukat már nem tudták garantálni. A több tízezer evakuációs vagon és több száz uszály útját a légitámadások és a véletlenek jelölték ki. A bennük összezsúfolt rakomány fogadása pedig attól függött, hogy még az összeomlóban lévő Németországban, vagy már az amerikai, angol, francia és szovjet zónákban találtak rájuk. Az elhurcolt javakat a megszálló hatalmak a magyar restitúciós bizottságok közreműködésével 1946-tól kezdték visszaszolgáltatni. A lendületesen induló folyamatnak a hidegháború vetett végett, így Magyarországnak egyre több erőfeszítésébe került a kallódó tárgyak visszaszerzése. A szerző az elhurcolt értékek felkutatására indul, s ha rájuk bukkan, visszaútjukat is igyekszik nyomon követni. Bemutatja továbbá azt a szűnni nem akaró igyekezetet, amellyel a magyar állami körök – évtizedekkel az ország kiürítése után – vagyonjogi előnyökre és kártérítésre próbáltak szert tenni az eltűnt javak és életáldozatok után. A kötet aprólékos, fordulatos nemzetközi levéltári nyomozás eredménye.