Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 82 z 82

Hogyan működött pontosan a Gulag-rendszer? Kiket küldtek a fogolytáborokba, és milyen volt rabként az életük? Hogyan emlékeznek ma a Gulagra? Két elszánt finn újságíró a múlt nyomába ered, hogy feltárja a szovjet fogolytáborok valódi történetét; utazásaik során kibontakozik a történelem egy viharos fejezetének eddig nem ismert arca. A kutatásokat személyes élmények, szubjektív beszámolók teszik átélhetővé; a csontok útját járva rájövünk, hogy a múlt nem süllyedt el nyomtalanul - velünk él.Ville Ropponen és Ville-Juhani Sutinen ismeretterjesztő útikönyve több, mint egyszerű útibeszámoló: jelzés, iránymutatás, figyelmeztetés a jelennek, hogy a történelem legembertelenebb borzalmai soha többé ne ismétlődhessenek meg.  

Most, amikor Közép-Európában újból jelentkeznek azok a feszültségek, amelyek soha nem csitultak el és nem oldódtak meg teljesen, s amikor a régiót újból fenyegeti keletről a hatalmas Oroszország, nem árt mélyebben megismernünk Közép-Európa múltját és konfliktusaink gyökereit.Martyn Rady új könyvében végigkövethetjük, ahogy a népvándorlás korában egymást követő hullámokban ideérkező népcsoportok folyamatos és csak ritkán csituló harcok közepette mégiscsak többé-kevésbé stabil államokat hoznak létre, hogy aztán földjeiket tatárok, törökök, majd oroszok (és szovjetek) dúlják szét, újra meg újra szétszaggatva és saját vízióik szerint átalakítva a régiót.Az itt élő népek-nemzetek nagyszerű kulturális teljesítményekkel gazdagították a világot, ugyanakkor bennük alakult ki az a modern nacionalizmus is, amely aztán számos alkalommal szembefordította őket egymással.Vallási és politikai eszmék folyamatos csatatere volt Közép-Európa, amelyben Magyarország - nyelvrokonok nélkül - hol több, hol kevesebb sikerrel próbálta megtalálni a helyét."Sok tekintetben meghökkentően eredeti, s ugyanakkor tudományosan precíz; olvasható tiszta élvezetből és szakmai kutatómunka keretében egyaránt."TelegraphMARTYN RADY brit történész a University College London egyetemen a közép-európai történelem professzora. Számos publikációja van kifejezetten a magyar történelemről is; a budapesti Károli Gáspár Egyetem és a nagyszebeni Lucia Blaga Tudományegyetem díszdoktora.

A hazájában minden idők legnagyobb angol felfedezőjének tartott James Cook kapitány 1776. július 12-én vágott neki harmadik világkörüli útjának az HMS Resolution fedélzetén. Két és fél évvel később, Hawaii szigetén vesztette életét egy, a bennszülöttekkel vívott összecsapás során. Mi vezetett annak az embernek a tragédiájához, aki tengerészkapitányként, a maga korában egyedülálló módon tisztelte a bennszülött népeket és kultúrájukat? A kortárs ismeretterjesztő irodalom kiemelkedő alakjának legújabb műve egyszerre egy globális léptékű tengeri felfedezőút lebilincselően izgalmas, sodró lendületű leírása és tudományos igényű társadalomkritika, amely feltárja a nagy felfedezések ellentmondásokkal terhes, bonyolult társadalmi hátterét és következményeit.NEW YORK TIMES BESTSELLER-LISTA: ,,Egy lebilincselően izgalmas, bravúrosan megírt beszámoló a nagy földrajzi felfedezések korának legnagyobb jelentőségű expedíciójáról, amely James Cook kapitány halálához vezetett, és a mai napig vitatott örökséget hagyott maga után." AZ ÉV KÖNYVE: A THE NEW YORK TIMES, A TIME MAGAZIN, A THE ECONOMIST, AZ NPR (NATIONAL PUBLIC RADIO), A THE NEW YORKER, A THE SMITHSONIAN ÉS A KIRKUS MAGAZIN SZAVAZATA ALAPJÁN  

Tárgyi leletek híján eddig a történészek nemigen hitték a kortársaknak beszámolóit a mongol dúlás brutalitásáról, az utóbbi időben azonban egyre-másra kerülnek elő a bizonyítékok. Lakosságarányosan nagyobb volt a veszteség, mint a két világháborúban összesen, Magyarország szó szerint élet-halál harcát vívta 1241-1242-ben. Elpusztított települések, menekülők, bátran harcoló közösségek, a kemencébe bújó és ott meghalt gyerekek őket ölelő anyjukkal, kannibalizmus, átlőtt nyakú harcosok gödörbe dobálva.A magyarság egyik legnagyobb tragédiája, a tatárjárás olyan élesen bontakozik ki a legújabb kutatások tükrében, hogy indokolt lenne átírnia a tankönyveket. Nem igaz, hogy IV. Bélát felkészületlenül érte a támadás, és nem választott rossz stratégiát. A magyarok olyan keményen küzdöttek, hogy egy ponton a mongolok csaknem megfutottak a sorsdöntő, muhi csatából. A király ügyes cselnek köszönhetően menekült, ezt követően pedig mindent megtett országa védelméért, és sikerrel járt: a Magyar Királyság megvédte magát, túlélte a világ valaha volt legnagyobb birodalmának támadását. Egyedül, Európa hatalmasságai csupán imával segítettek, ekkor fogalmazódott meg először, hogy hazánk a kereszténység keleti védőbástyája. A mongolok nem azért adták fel hazánk meghódítását, mert kánválasztásra siettek haza, hanem mert belátták hadjáratuk kudarcát.Erről szól ez a kötet, miközben megismerjük a Mongol Birodalmat, fénykorát és szétesését, sikerének a titkát, katonai erejét, valamint a harcos mongol feleségeket, akiket még a rettegett Dzsingisz kán sem mert magára haragítani.

Hogyan lett Havanna a maffia új játszótere? Miért tekintette Meyer Lansky Kubát "második otthonának"? És hogyan lett a kaszinók, bordélyok és szivarfüstös szállodák paradicsomából forradalmi lángtenger?Lénárt András könyve lebilincselő történelmi nyomozás: feltárja, hogyan fonódott össze a 20. század közepén az amerikai szervezett bűnözés és a kubai hatalom, miként szivárgott be a maffia a politikába, a gazdaságba, és hogyan lett Kuba az amerikai alvilág egyik legfontosabb külföldi bástyája - egészen Fidel Castro hatalomra jutásáig. A történet nem csupán gengszterekről szól: megjelenik benne Frank Sinatra és a Kennedy család, a CIA titkos akciói, és természetesen a havannai maffiakongresszus is, ahol a valóság nem ritkán felülmúlja a filmeket.A Gengszterkorzó Havannában egyszerre oknyomozó történeti munka és izgalmas kultúrtörténet. A szerző nemcsak levéltári anyagokra és titkosított CIA- és FBI-jelentésekre támaszkodik, hanem interjúkra, visszaemlékezésekre, filmes és irodalmi utalásokra is, hogy teljes képet adjon egy alig ismert, de rendkívül fontos korszakról.Lénárt András hispanista, történész, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területei Latin-Amerika és Spanyolország a 20. században, a film és a történelem kapcsolata, valamint Latin-Amerika és az Egyesült Államok kapcsolata. Több mint hét éve kutatja az amerikai maffia kubai tevékenységét. Az SZTE Amerika-közi Tanulmányok Kutatóközpont egyik alapítója, 2019 és 2023 között a Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) elnöki posztját töltötte be. A könyvet a neves néprajzkutató és Kuba-szakértő, Dornbach Mária emlékének ajánlotta.

Stephen Fry görög mítoszokat bemutató, nemzetközileg is elismert sorozatának utolsó kötete Homérosz halhatatlan eposzának, az Odüsszeiának a történetét meséli el.A leleményes Odüsszeusz Trójától Ithakáig tíz esztendőn át tartó hazaútja az egyik legnagyobb történet, amelyet valaha is elmondtak. A lótuszevőktől a szirénekig, Kirkétől a küklopszokig ez a história izgalmas kalandokról, ravasz menekülésekről és a kitartó odaadásról szól.Kövessük hát Odüsszeusz útját, miután elhagyja Trója elesett, feldúlt, porig rombolt városát, és tíz hosszú, keserves, drámai év alatt – megküzdve szörnyekkel, istennők, nimfák szirének kísértéseivel és Poszeidón átkával – hazatér feleségéhez, Pénelopéhoz, fiához, Télemakhoszhoz és ithakai királyságához.Az Odüsszeia méltóképpen zárja le a görög mítoszokat újraköltő sorozatot. Fry, akit a közönség elsősorban humoristának és komikusnak ismert meg, bebizonyította, hogy született mesemondó is. Az ókori történeteket szeretetteljes, bölcs humorral, a nyelvet finoman modernizálva teszi közérthetővé, és nem mulasztja el, hogy az antik regék jelenkori aktualitásaira is rámutasson.