Content 2 Connect strana 3 z 9

Az elsikkasztott pénztáros négy – ma elbeszélésnek mondanánk, annak idején filléres regényként ismert – Rejtő-etűdöt tartalmaz. A címadó írás a balek csetlés-botlásáról és – természetesen – végzetszerű szerencséjéről szól; a Járőr a Szaharában légiós –, A Fekete Kapitány kalóztörténet; a Pipacs a fenegyerek pedig a klasszikus P. Howard-i jellemkomikum és nyelvi humor briliáns miniatűrje. Ez utóbbiból származik Pipacs remek slágere: „Az élet olyan, mint a nádszál: Ma még vidáman kacagsz, De holnap jön Pipacs bácsi a konyhakéssel…” Íme a sorozat tizenegyedik, utolsó előtti darabja. Az Egy bolond száz bajt csinál (amely cím kétségtelen igazságtartalommal rendelkezik) nem tartozik a közismert P. Howard-művek közé. Pedig ez is fogalommá vált figurákkal ajándékozza meg az olvasókat: e regény egyik főszereplője például Vucli Tóbiás, az önműködő villamosjegy feltalálója…

„Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen.” Így a három tettes – „az örökké vidám, gyönyörű Jojo” valamint két testvére, Henry és Bob – kénytelenek voltak kitalálni a „drót”, azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről – eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve…

A Gavallérok című kisregény a kortársi valóságról fest képet, pontosabban a Mikszáthot nagyjából egyforma erővel vonzó és taszító dzsentri életmódot veszi célba, leleplező leleménnyel. Hiteles szemtanúként számol be egy Sáros megyei esküvőről, s azt a folyamatot igyekszik bemutatni, miként teszi vakká a kívülállót egy jól megrendezett színjáték illúziója, s hogy miként kerekedik felül a kiábrándító valóság. Az ábránd varázslata azonban csak addig tart, míg a jól poentírozott kisregény vissza nem rántja olvasóját a valóság talajára.

E tündérjátékról úgy tartják, egy főúri esküvő alkalmából íródott. Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kitör a háborúság a tündérkirály és tündérkirálynő között, minden kergetőző, egymást űző szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban gerjednek egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is Puck gonosz varázslatára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára az éj végére valahogy mégis összerendeződjék. Tündéri álomvilág cívódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal.

Sokan és sokféleképpen megelevenítették már a világirodalomban Jeanne D'Arc alakját. Volt, aki a szentet, isten kiválasztottját, más a francia nemzeti hőst, s volt, aki az álnokul tőrbe ejtett tiszta és erős fiatal lányt látta és ábrázolta benne. Mark Twain magyarul most először megjelenő művében az egyszerű kis parasztlányt idézi meg, akinek ereje népével való összeforrottságából fakad. Az író nem szól közvetlenül olvasóihoz, a történetet egy „megigézett” kortárs szájába adja, aki Jeanne D'Arc gyermekkori játszótársa, majd diadalmas útján írnoka, apródja volt. A szemtanú emlékiratában emberi közelségből, meghitten örökíti meg a nagyszerű francia lányt: kutatja, keresi egyénisége és cselekedetei titkait, s a kedves egyszerűség glóriáját fonja Jeanne D'Arc alakja és élete köré.

Körözvény! Ezer dollár jutalom annak, aki az állítólagos Texas Bill, középtermetű, fekete hajú, fehér fogú, Arizonában és néhány környező államban közismert csavargót ÉLVE VAGY HALVA kézrekeríti. Nevezett egy feltűnően szép asszony társaságában Kindlow felé szökött. Nevada Állam Kormányzója nevében A conneictedi sheriff Thompson Emberek! Texas Bill orvul rám lőtt, és elszöktette a feleségemet. Ezért megölöm. Aki befogadja, aki élelmet ad a szökevényeknek, vagy bármi módon kezükre jár, azt megölöm, házát felgyújtom, állatait elpusztítom. Isten engem úgy segéljen. A Lord

Az 186… évben az egész világot rendkívüli izgatottságba hozta egy tudományos vállalat, mely a tudományos élet történetében páratlanul áll. A Gun-klub tagjainak – ez a Gun-klub a tüzérek egylete volt, mely Baltimoreban alakult az amerikai háború befejezése után – nos hát a Gun-klub tajgainak az az ötlete támadt, hogy a holdba golyót röpítenek, s így összeköttetést létesítenek a föld és hold között. Az egylet elnöke, Barbicane, ki e vállalatot megindította, minekutána a cambridgei obszervatórium csillagvizsgálóinak tanácsát meghallgatta, minden intézkedést megtett, ami szükséges volt arra nézve, hogy a szakférfiak által megvalósíthatónak ítélt tervet szerencsésen végrehajtsa. Miután nyilvános aláírás révén mintegy 30 millió frankot összegyűjtött, megkezdte óriási munkálatait. Az obszervatórium tagjai által jóváhagyott terv alapján az ágyút, mely a golyót majdan a holdba fogja röpíteni, oly területen kellett felállítani, mely 0 és 28 fok északi vagy déli szélesség alatt fekszik, hogy a zenith-ponton álló holdba lehessen célozni, továbbá a golyónak másodpercenként 12.000 yardnyi kezdősebességet kellett adni. Ha a golyót december 1-én tizenegy óra előtt 13 és 20-kor röpítették ki, úgy annak négy nap múlva, december 5-én, éjféli 12 órakor éppen akkor kellett a holdba érkeznie, mikor az a földhöz legközelebb állott, mégpedig 86,410 francia mérföldnyire a földtől.

Hallották hírét a láthatatlan légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség található. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és kötekedő cimboráikat agyonüssék. Csak egyszerű, faragatlan asztalok és ugyanilyen vendégek találhatók az ilyen helyeken, de ha kíváncsiak a láthatatlan légió legendájára, itt megtudhatnak egyet s mást.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak.

Egy nyugtalan képzeletű koldusfiúcska a XVI. századi London nyomortanyáin könyveket olvas, és királyokról álmodik… Érdeklődése egy napon egészen a királyi palotáig sodorja, és egyszerre csak bent van a pompás termekben, s a vele egyidős királyfi játékból ruhacserét ajánl, csak egy-két pillanatra. Nos, ez a játék, különféle félreértések miatt, valóságra fordul! A koldusfiú hónapokon át élheti a királyfiú fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét, a királyfiú pedig szörnyű megaláztatások és szenvedések közt kénytelen ismereteket, emberséget és bölcsességet gyűjteni eljövendő országlása idejére. Mark Twain részrehajlás nélkül mindkét sorsnak a legalaposabban végére járt, mint aki maga is hol koldusnak, hol királyfinak álmodja magát…

A Lord Felix Hontings, a Daughter Hill- grófság örököse, Vucli Tóbiással együtt az angol kisváros főterén gyűlést tart, mégpedig az önműködő villamosjegy-szabadalom mielőbbi népszerűsítése ügyében. A nagy érdeklődést keltő gyűlést két markos ápoló megjelenése szakítja félbe, akik a szónokokat visszaszállítják az elmegyógyintézetbe, ahonnan megszöktek. A meglepőbbnél meglepőbb események során kiderül, hogy a hírneves magán-elmegyógyintézet „ápoltjai” között nemcsak egy egész békacsaládot az agyvelejében patronáló meteorológus, hanem éjjel-nappal kísértő „szellem”, rablógyilkos, régóta körözött szélhámos – sőt, kissé delíriumos állapotban lévő rendőrnyomozó is előfordul A hol burleszkbe, hol rémdrámába torkolló események a regény végéig igénybe veszik az olvasók nevetőizmait, hogy azután a fáradalmakat egy lord és egy kísértet-lady – civilben táncosnő – esküvőjén pihenjék ki, mely az elmegyógyintézet körülményeit is fölülmúló ősi várkastélyban zajlik.

Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. „Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek „csupán” meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték…

Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. Pedig az ő kis agyában ott kavargott az élet minden komplikációja, ő már ismerte az anyagi gond bibliai átkát, piciny, vézna testének minden idegszálát összevissza tépdesték a bajok, sérelmek, titokzatos fájdalmak, félelmek és gyönyörködések, szívecskéjében nagy, nemes fölbuzdulások, az otthon, a jó anya, a keménysorsú és keményöklű apa, a kistestvérek drága, bús emlékei - és az életén keresztülzúgott az élet egy dühös fergetege, amely már-már a halál szelét lehelte rá. Ez a gyerek, Móricz Zsigmond szívének édes gyermeke azon a világon kívül, amely minden terhével rászakad, és majd halálra sújtja, még egy másik világot is hord magában: a költő gyönyörű, valótlan és minden tényezőnél igazabb világát. (Schöpflin Aladár)

Mark Twain vonzalma a hajósélet iránt több művéből ismeretes. De, hogy ő maga mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a művében írja le a legrészletesebben. Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-kalandos-humoros fejezetekben ad számot. A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s ennek a hajóútnak ürügyén bűbájos történet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli életet. Kifogyhatatlan mesélőkedv és kesernyés-csípős humor lengi át az egész könyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót. Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, bűnbánó betörökről, vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekről villant fel maradandó képeket.

Az ifjúsági regényirodalom egyik remekműve novellisztikus történetek sora, amelyek a gyermekvilág és az amerikai kisváros mindennapjaiból valók: kerítésmeszelés, vasárnapi iskola, gyászmise a Jackson-szigeti robinzonád után, Becky és Tom szerelme. A könyv főhőse, Tom Sawyer, aki a regény elején még csak haszontalan iskolakerülő, de végtelenül fantáziadús és találékony fiú, valóságos vezéregyéniséggé válik. Ötletei pajtásait teljesen megigézik: a kedvéért akár kalóznak vagy rablónak is beáll…