Content 2 Connect strana 2 z 11

„Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.

Minden idők egyik legnépszerűbb, ám egyúttal sokat bírált, sőt elvetett gyermekkönyve a Szív. Az elfogulatlan olvasónak nehéz megértenie a könyvvel szembeni súlyos fenntartásokat. Kétségkívül érzelmes, erősen didaktikus mű, szerzője szereti a pátoszt, nem idegenkedik a retorikától, tudatosan meg akarja hatni kis olvasóit, de mindezt magas színvonalon teszi. A levelekből, naplóból „bevágott” elbeszélésekből, kis történetekből regénnyé szerveződő mű egy harmadik elemista olasz kisfiú, Enrico iskolai és otthoni életét beszéli el. Enrico vidám osztályba jár, ő és társai csintalan, huncut, felnőtt- és tanítóbosszantó tettekre mindig kész teremtmények. De Amicis úgy tudja e gyerekek mindennapjait előadni, hogy nemcsak általában az iskolás kicsik életét ábrázolja meghitt bensőségességgel, mély életismerettel, de ragyogóan kidomborodik, hogy múlt századi olasz kisfiúkról van szó, a nemrég egyesült Itália gyermekeiről. Ez a sajátos, térben és időben meghatározott, jellegzetes kolorittal felruházott közeg teszi lehetővé, hogy az erkölcsi és hazafias példázatok és tanulságok ne légből kapottnak, ne szervetlenül a műhöz igazítottnak tűnjenek, hanem abból organikusan kinövőnek.

Kisregények, elbeszélések: Carmela ; Kis Murányvár ; Mennyi? ; Fifine bosszúja ; Saeckerhets-Taenstickor ; Egy vegyes házasság ; A gróf szava

El innen, testvérgyilkos! És e percztől E szót neved: Kain jelentse majd Jövendő embermilliók előtt, Hogy ősük voltál bár, utáljanak!

Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. «Ennyit eddig is tudtunk — mondogatják — sőt ennél többet is». Nem fogok csodálkozni az e fajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy tanult tételeket é műben nem találják meg. Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. «Ennyit eddig is tudtunk — mondogatják — sőt ennél többet is». Nem fogok csodálkozni az e fajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy tanult tételeket é műben nem találják meg.

"A lányok még viharosabban nevettek. Kelepei azonban töprengve szítta a fogát. Azon gondolkodott, mi lenne, ha csakugyan ideköltözne? Lelki szeme előtt egész csomó dolog jelent meg. A jó koszt, a dunyhás ágy, amellyel talán minden együtt jár, ingyen, ami a Háznak specialitása, ha az ember itt lakik helyben."

"Ment, mendegélt a kis aranyoldalú, ezüstfenekű, piros csillagos, nemzeti zászlós, kötőtű árbocos papírhajó. Egyszer csak beért a tengerbe. Cserebogár úrfi most fölhúzta a selyempapir vitorlát a magyar cimerrel és - hipp, hopp! - úgy keresztül repült a hajócska a tengeren, mint a parancsolat. Egyenesen nagy Törökországban kötött ki."

Abban az időben, midőn történetünk kezdetét veszi, Nagy Lajos magyar királyunk egyik vezére, Apor István, Olaszországban, Cornetto erős falait támadta meg. Tarenti Lajos nápolyi királynak híres kalandor vezérét Werner herczeget éji nyugalmában meglepve, elfoglalta a várát, s az egész Capitana a magyar hadsereg s jeles vezérének kezébe jutott. Nagy Lajossal egy időben uralkodó Kázmér lengyel király pedig Volhiniában mulatott, honnan csak nemrégiben űzte ki a litvánokat, hatalmas, nyugtalan vezéreik, a rettegett Gedimin utódok, Kjeistut, Lubart és Olgerd alatt. Kázmér a harcias napok után vígan töltötte idejét s udvarában talán sohasem volt annyi mulatság s ünnepély napirenden. Ezeket tájékozásul előrebocsájtva még megjegyezzük, hogy történetünk körülbelül 1349-től az 1364-dik évig terjed. Áállapodjunk meg ideiglenesen Lengyelországban s vessünk egy tekintetet annak egyik legnevezetesebb városára Krakkóra. A város akkoriban olyan békének örült, mely e zajos korban ritkán terjesztette áldásait s inkább a fáradt vándor pihenéséhez hasonlított, mint a csendes révhez, hová vész és vihar után kiköti hajóját. Valamelyik külvárosban, – nevét az emlékezet nem őrizte meg, – ez időben egy öreg zsidó lakott. A szűk utcában, melyet nyilván távolsága s rejtettsége miatt választott lakóhelyül, szomszédai a fösvény Lévinek neveztek s unokáját, kivel lakott, a szép Eszternek.

Csiky Gergely (1842-1891) a 19. század, de teljes magyar literatúránk egyik legjelentősebb drámaírója, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja volt. Előszeretettel foglalkozott római és görög klasszikusok munkáival. 1879-ben Párizsba utazott, hogy az ottani színjátszást tanulmányozhassa. Innentől érezhető művein a francia tézisdráma hatása, valamint színműírói technikájának átalakulása. Drámai munkáit a kor nyugatos felfogása szerint nemesítő és szórakoztató céllal írta. Sok tekintetben a 20. századi színpadi szerzőink (Bródy Sándor, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc) előfutára lett. A jelen műve a magyar művelődéstörténet páratlan alkotása, benne összefoglaló képet nyújt a görög és római mitológia szereplőiről, s miközben az istenek történetét közérthetően meséli újra, kitekintünk az egyiptomi, a szláv és a germán mitológia aspektusaira is, valamint az egyes mondakörök közötti kapcsolatra. A gazdagon illusztrált kötetet bátran ajánljuk az ifjabb olvasóknak is, akik csak most ismerkednek az ókori mondakörök bámulatos világával.

Robinson ott hagyta a parton holmijait, fogott egy puskát, egy pisztolyt és elindúlt ama hegy irányában. Egy órai fáradságos kapaszkodás után felhágott a hegy tetejére. Itt nagy szomorúságára azt vette észre, hogy a földet, a melyre vetődött, a tenger övezi köröskörűl. Sehol, a meddig szeme látott, a szárazföldnek semmi nyoma.

A híres Bőrharisnya-sorozat első kötete magyar átdolgozásban. Az ifjúsági irodalomnak, de úgy is mondhatjuk: a világirodalomnak ez a klasszikus figurája, olvasónemzedékek eszményi hőse, fiatalemberként mutatkozik be az első kötetben. Vadölő, az fijú fehér vadász, a delavár indiánok között nőtt fel, ők nevelték bátorságra és mindenekfölött becsületre. Az ősrengeteg határán él, s magatartásával példát mutat a gátlástalanul előretörő fehér telepeseknek, valamint az általuk egymásra uszított indián törzseknek. Vakmerő kalandjai, hőstettei a csodálatos, akkor még érintetlen észak-amerikai erdőségekben játszódnak le, egy festői tó, a Kristálytükör partján. Erre a tóra építette cölöpházát Thomas Hutter, egy különös fehér öregember, s itt él lányaival a gyönyörű Judithtal és a szelíd Hettyvel. Közben háború dúl az angol és francia gyarmatosok között,a franciákkal szövetséges irokéz indiánok betörnek a Kristálytükör vidékére, és pusztulással fenyegetik a Hutter családot. Szerencsére éppen idejében érkezik oda Vadölő és barátja, Csingacsguk, az ifjú delavár főnök…

Dörmögő Dömötör úr a vaskapui utazást egy kis vargabetűvel kezdte meg: Egernek. Nemsokára repült vele meg Zebulonnal a vonat a magyar dícsőség e nagyhírű, ez örökké emlékzetes helye felé. Mindaketten újságot olvastak: a tekintetes úr egy napilapot, Zebike a Jó Pajtást. Különösen az utóbbi merült bele nagy élvezettel az olvasásba.

A baltimore-i tüzérklub a béke beköszöntével a fenyegető tétlenség elől példátlan vállalkozásba menekül: ágyúlövedéket akar fellőni a Holdba. Egy kalandos fantáziájú francia utasnak jelentkezik az űrlövedékbe – s tüstént akad két amerikai útitársa is. A nagy kísérlet átmeneti izgalmak után sikerrel jár, ha nem is az elképzelés szerint: leszállniuk ugyan nem sikerül – mai ismereteinkkel hozzátehetjük: szerencséjükre –, hanem a Holdat megkerülve páratlan tapasztalatokkal gazdagon térnek vissza a Földre.

Byron fő művének tekinthető a befejezetlenül maradt, 16 énekből álló Don Juan. Az epika műneméhez is sorolható, de az eseménysorozatot meg-megszakítják a lírai meditációk, a szatirikus társadalombíráló megjegyzések, s átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg, s hosszú időre elindította Európában ennek az új műfajnak a divatját. A Don Juan szatirikus korrajz, de valamennyi – még ezután következő – kor számára készült, annyi benne az életigazság.

A megözvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfitől félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A hű barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi különbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) története összefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

Szemere György 0rásaiban a tiszántúli földesurak és a szabolcsi parasztok alakjai a hagyományos népies megvilágításban jelennek meg. A dzsentri pusztulása, a nemesi gőg és a polgári munka ellentéte foglalkoztatja.