Content 2 Connect strana 8 z 11

A „bujdosó király” nem más, mint Odüsszeusz, aki tíz évig bolyong még a tengeren, amíg végre hazatérhet hűséges feleségéhez és fiához.

Sok regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. „A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye” – Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t – egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

„Láttam, amennyit ebből szem egyáltalán elviselhet, és elhatároztam, hogy az erőmtől telhető legsúlyosabb csapást e szerencsétlen teremtmények érdekében tartogatom.” – Tizenhat évvel a Nehéz idők megírása előtt látogat el Dickens a közép-angliai és észak-walesi iparvidékre, s idézett levelében ad számot az ipari forradalom nyomában járó nyomorról és tulajdon felháborodásáról. A Nehéz idők elolvasása után úgy látjuk, hogy ezzel a regénnyel valóban akkorát ütött a század közepének angol tőkés társadalmán, amekkora csak az ő hatalmas erejéből telt.

Ez az e-könyv a Grimm-testvérek meséiből nyújt egy csokrot Benedek Elek tolmácsolásában. A Jancsi és Juliska, Hamupipőke, Hófehérke és a hét törpe, A békakirály és még sok más mese olyan klasszikusok, melyeket minden szülő szívesen olvas esténként gyermekeinek.

PublishDrive A romantika legnagyobb francia képviselőjének regényeposza egy volt fegyenc testi-lelki nyomorúságáról, egy közönyös, ellenséges társadalommal vívott harcáról, emberi, erkölcsi felemelkedéséről szól. A gazdag képzelettel megfestett, lebilincselő kalandok háttere a múlt század első fele, a forradalmakkal vajúdó francia társadalom válságos korszaka. A finom lírával árnyalt hatalmas történelmi tablóban Hugo a bűn és bűnhődés, morál és társadalom nagy kérdéseit feszegeti és szenvedélyesen hirdeti a törvény betűjénél is erősebb emberi igazságot, az ember javulásába vetett hitét.

A tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Vala pedig Hornyicsek Vendel gazda Isten jó voltából öt mázsa és tilenkilencz font ő testi állapotjában, s nem vala az a töltött bárány és fél akó ser, melytől ő megijedt volna. Feje egész orbis pictus vala, méltó vetélytársa bármely úritöknek, s orrának nagysága előtt szégyenlhette magát az Ararát hegye.

Angol–magyar kétnyelvű verseskötet. A kötetben szereplő költők: Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc.A fordítás William N. Loew (Loew N. Vilmos; 1847–1922) magyar származású amerikai ügyvéd, újságíró, műfordító munkája.

Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán.Az író által papírra vetett sorsok – dráma esetében – előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem.Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hiva talnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a néma- ságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé.Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt.Katona minden sora összeftiggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Kato- na és Katona Bánk.

Ó Péter özvegy bornagykereskedő Ida lányát, szabados életformájának egyetlen lehetséges akadályát, felnőtt koráig zárdában nevelteti. Ida nem sokkal tanulmányainak befejezése után fellázad a zárdai élet rideg embertelensége ellen, s ezért eltávolítják. Apja a hazaküldött lányon igyekszik minél gyorsabban túladni s hirdetés útján férjhez kényszeríteni. A kiválasztott férj, egy kényszerhelyzetben levő tehetséges festőművész, Balogh Csaba a hozományból nővére birtokát akarja tehermentesíteni. Ida azzal a feltétellel egyezik bele a házasságba, ha egy év múlva elválhat tőle, s addig is idegenként élnek egymás mellett. A fiatalok esküvő után Münchenben telepednek le, s az író apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házaspár kölcsönös barátságának, majd szerelmének ébredését s megerősödését. Ida sokáig nem meri bevallani szerelmét, mert az hiszi, hogy „férjének” van már választottja. Csaba pedig csak visszatérésük után, Pesten döbben rá arra, hogy nem tud „felesége” nélkül élni.

A Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésesső. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

A holló Edgar Allan Poe amerikai író verse, amely először a New York Evening nevű lapban jelent meg. Egy rejtélyes, beszélő holló látogatását meséli el egy bús szerelmes szobájában, akit a holló állandóan ismételt szavai az őrület határára hajszolnak. A vers Poe mindmáig legismertebb és legnépszerűbb műve. A kötet kétnyelvű változat: angol és magyar szöveg található benne.

Hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több, mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya.

Ebben a kísérteties könyvecskében olyan eszme kísértetét próbáltam felidézni, amely olvasóimban semmiféle rossz érzést nem ébreszt – sem önmaguk, sem mások, sem az ünnep, sem pedig jómagam iránt. Kísértsen ez eszme kellemes otthonukban, és senki elűzni ne kívánja!

Dosztojevszkij számára – írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony – »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját… az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába…

Zéta, a művelt görög ifjú, aki Priszkosz rétor házában nevelkedett, gazdájával a hunok nagy Tisza menti sátorvárosába, Attila székhelyére érkezik. Olthatatlan szerelemre lobban egy hun főúr lánya, Emőke iránt. Kedvéért hunná lesz, rabszolgaságot vállal, sőt a katalaunumi csatában is részt vesz. A történetet maga Zéta mondja el, rajta keresztül ismerjük meg a nomád hunok életmódját, ő meséli el a katalaunumi véres csatát, amelyben a hunok és a rómaiak oldalán sok-sok nép seregei harcolnak, azt a csatát, amelyben egyik fél sem győz, végül elmondja Zéta a nagy hun fejedelem halálának, temetésének drámai történetét. A szép szerelmi regény hátterében a hun birodalom tündöklését és bukását is nagy megjelenítő erővel ábrázolja az író.