Content 2 Connect strana 7 z 9

Az Emberi Színjáték egyik legérdekesebb, legnépszerűbb regénye, – mely a kurtizánok nyomorán és csillogó világán kívül bevezet a párizsi szalonokba, a művész-életbe, a bűn alvilágába és a börtönökbe is új színeváltozásában mutatja meg Jaques Collint a volt gályarabot – a felszabadulás óta elsőízben jelenik meg magyar nyelven. Lányi Viktor magas művészetű fordítása híven követi a balzaci stílus realizmusát és romantikáját, színességét és szellemességét.

Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. Pedig az ő kis agyában ott kavargott az élet minden komplikációja, ő már ismerte az anyagi gond bibliai átkát, piciny, vézna testének minden idegszálát összevissza tépdesték a bajok, sérelmek, titokzatos fájdalmak, félelmek és gyönyörködések, szívecskéjében nagy, nemes fölbuzdulások, az otthon, a jó anya, a keménysorsú és keményöklű apa, a kistestvérek drága, bús emlékei - és az életén keresztülzúgott az élet egy dühös fergetege, amely már-már a halál szelét lehelte rá. Ez a gyerek, Móricz Zsigmond szívének édes gyermeke azon a világon kívül, amely minden terhével rászakad, és majd halálra sújtja, még egy másik világot is hord magában: a költő gyönyörű, valótlan és minden tényezőnél igazabb világát. (Schöpflin Aladár)

Lúdas Matyi paraszti hős, aki a földesúri elnyomást megtestesítő nemes úrral, Döbrögivel szemben – amiért az megalázta őt – igazságot szolgáltat önmagának és ezzel a népnek is. Fazekas Mihály a maga idejében és napjainkban is számos kiadást megért, klasszikus elbeszélő költeménye.

William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Mackó bácsi most újra felébredt hosszú, mély téli álmából: ismét előjön a rengeteg erdőből, megint vonatra ül, hajóra száll, járja az országot. Bájos butasága, no meg az arany szíve számos mulatságos kalandba keveri, amelyben bizony imposztor Róka Miska is sokszor ludas.

Ez az e-könyv 31 magyar népmesét tartalmaz. A medve és a farkas, A Kacor király, A kis gömböc, Az okos leány, Babszem Jankó és még sok más mese, melyeket minden szülő szívesen olvas esténként gyermekeinek.

Észak-Afrika, Marrakesh. Hat elszánt legionárius végez a francia gyarmattartók ellenségével, a rejtőzködő Muhat bejjel, és elrabolja vagyonát. Vakmerően megszöknek a Szaharát átszelő menetszázadból, s rettenetes útjuk a Kongó-vidéki őserdőkben ér véget. Évekkel később, Londonban Connor főfelügyelő és Mackenzie kapitány különös gyilkosságsorozat ügyében nyomoz. A szálak egykori legionáriusokhoz vezetnek, és előlépnek a múltbéli dráma szereplői, akiknek sorsát a háttérből egy hétpróbás nemzetközi kém irányítja. Az izgalmas regényben Rejtő krimiírói tehetségét csillogtatja.

A szertelen fantáziájú idősebb Dumas a maga nemzedékének legnépszerűbb regényírója volt, kedvenc regénye, a Monte Cristo grófja minden utána következő ifjú nemzedék egyik legkedvesebb olvasmánya lett, a sápadt, elegáns, titokzatos, olykor könyörtelen, olykor jóságos, igazságosztó és majdnem-mindenható, szép és erős Monte Cristo grófja pedig a regényhősök regényhőse. Mintha Dumas maga is izgalommal és szenvedéllyel töltené be lapról lapra romantikára, izgalomra, kalandra vágyó olvasói kedvét, mindig váratlan fordulatokon át a megnyugtató végkifejletig kísérve hőseit – mikor mindenki elnyeri, ami megilleti, s a végzet varázslatos hordozójának, Monte Cristo grófjának is megtörik ereje az emberi hatalom határain.

„Láttam, amennyit ebből szem egyáltalán elviselhet, és elhatároztam, hogy az erőmtől telhető legsúlyosabb csapást e szerencsétlen teremtmények érdekében tartogatom.” – Tizenhat évvel a Nehéz idők megírása előtt látogat el Dickens a közép-angliai és észak-walesi iparvidékre, s idézett levelében ad számot az ipari forradalom nyomában járó nyomorról és tulajdon felháborodásáról. A Nehéz idők elolvasása után úgy látjuk, hogy ezzel a regénnyel valóban akkorát ütött a század közepének angol tőkés társadalmán, amekkora csak az ő hatalmas erejéből telt.

Ki volt Nemo kapitány? Az óceánok titokzatos ura, aki már évszázaddal ezelőtt rendelkezett modern korunk technikai vívmányaival. Zseniális tudós, aki az emberiség üdvét szolgáló fölfedezéseivel bujdokolt a világ elől. Jules Verne halhatatlan fantasztikus regényei közül is kiemelkedik Nemo kapitány víz alatti birodalmának históriája, a Nautilus tengeralattjáró rejtelmes, izgalmas története.

Wardes csendbiztos gyanútlanul állt a folyóparton, mert a Húsos Farkas fegyvertelen kézzel lépett eléje a bokrok közül, és megemelte a kalapját. De nem mondhatta azt, hogy „jó napot” hanem kivett a kalapjából egy revorvert és főbe lőtte vele a csendbiztost. Mindez olyan gyorsan és váratlanul történt, hogy a Denveri Kopó hírhedt ügyessége sem előzhette meg a halálos lövést… Ez az esemény indítja meg a következmények olyan láncolatát, amelyek őrült sebességgel követik egymást beláthatatlan fordulatokban a végső befejezésig, amely egy nem kevésbé „rejtői” mint az indítás. De ne vágjunk az események elébe. Hiszen addig még oly sok minden történik hőseinkkel.

Verne egyik legsikerültebb és legnépszerűbb regénye, melyet mindenféle műfajban újra és újra feldolgoznak. A lebilincselő történet mindenki fantáziáját megmozgatja, a siker garantált. Pedig már szinte a legapróbb gyerekektől a felnőttekig mindenki tudja, mi történik: Phileas Fogg úr – az előkelő londoni Reform Club tagja – vállalkozik arra, hogy fogadásból 80 nap alatt körül utazza a Földet. A regény mégis olyan fordulatos, annyi mulatságos meglepetést tartogat, Verne olyan találóan jellemzi szereplőit, hogy az olvasók újra és újra megjutalmazzák magukat a kötet élményével. Nem csoda, hisz Phileas Fogg és Passepartout fantasztikus kalandokkal teli világ körüli útja sohasem pontosan ugyanúgy zajlik.

Te voltál minden, édes, miért törődtem én, forrás a szirten, édes, sziget a viz szinén...

Régi ismerősünk Fülig Jimmy ez alkalommal egy ifjú amerikai milliomos expedíciójának lesz fontos szereplője. Legalábbis ilyesmire lehet következtetni gondosan vezetett naplószerű levelezéséből, amelyben St. Antonio főhercegnek számol be kalandjairól. Az események végső kimenetelére mégis Piszkos Fred közbelépése válik döntővé, aki a Na, mi újság, Wagner Úr nevű hajón követi válogatott legénységével a milliomos hajóját. Az illusztris hajó legénységének és főleg a Kapitánynak lesz tehát érdeme, hogy a rég eltűnt kutató helyett egy banditát fog felfedezni az unatkozó milliomos – és az is, hogy Fülig Jimmy a „kölcsönkenyér visszajár” elv alapján a küzdelmes dicsőség ünnepléséből kimarad, s ehelyett karanténba kerül.

Versenyfutással kezdődött az egész gyalázatosság. Több mint száz éve annak, hogy a Lonsdale-ősök elindultak Nyugatra. Versenyt futottak a földért. Hegynek fel! Két Lonsdale család vándorolt akkor ide keletről. Unokafivérek. Ők is futottak. Előzőleg sem fértek meg egymással úgy, ahogy jó rokonokhoz illik, és most úgy akarta a sors, hogy annyi ember közül ketten maradjanak a hegyi ösvény utolsó fordulójában. Hogy azután mi történt, azt senki sem tudja, és nem is fogja megtudni soha. Az egyik Lonsdale elsőnek ért fel a tetőre, a másik bezúzott fejjel, ájultan feküdt nem messze a céltól. Kődobás tette harcképtelenné. Hugh Lonsdale, miután eszméletre tért, azt állította, hogy megelőzte már az unokafivérét, mikor kődobás érte. Ezt Davy Lonsdale nem tagadta, csak azt tagadta, hogy ő dobta a követ. Hugh Lonsdale esküdözött, hogy egy perccel előbb, mikor megfordult, látta, amint Davy lehajolt. Akkoriban nem volt idő holmi aprólékos kivizsgálásra, tárgyalásra. A bizottság a fennsíknak ezt a részét kétfelé osztotta. Egyik területet Davy kapta, a másikat Hugh. Mindkettő úgy érezte, hogy az egész földdarab neki jár. És a versenyfutás azóta nem ér véget…

A Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.