Efficenter Kft. strana 24 z 27

Hogyan lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író.

Pongrácz István grófnak az volt a mániája, hogy gondolataiban, szokásaiban egy középkori várúr szerepébe képzelte bele magát. Nem fogadta el kora, a XIX. század utolsó harmada életformáit, középkori őseinek életét akarta élni. Nedeci ódon várában fegyveres várnépet szervezett, alkalmazottait katonai rangokkal látta el, uradalmi cselédeit, az uraldalmából élő tót parasztokat katonai szervezetbe akarta fogni és állandóan katonásdit játszott velük... Kicsit Don Quijote lett belőle, Don Quijote lényének szépsége és ideáljának fellengző tisztasága nélkül.

Eredetileg rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulatságos meseregénye.

Hogyan lesz Kukorica Jancsiból János vitéz, miképp győzi le a zsiványokat, boszorkányokat, óriásokat, hogyan szabadítja ki a francia királylányt a török karmaiból? És legfőképpen: hogyan találja meg elveszett Iluskáját és nyeri el az örök boldogságot? A János vitéz több, mint százötven esztendeje gyerekeknek, felnőtteknek egyik legkedvesebb olvasmánya.

A ?regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen.

Noszty Feri huszárhadnagy, akinek feltétlenül pénzre van szüksége, szemet vet a környék leggazdagabb lányára, Tóth Marira. Cselszövésekkel, kompromittáló helyzet teremtésével, a gyakorlott szívhódítás minden eszközével igyekszik elérni, hogy a felesége legyen a lány, aki finomságával, romantikus egyéniségével egy tisztább világot képvisel. Az apa, az amerikás Tóth Mihály átlát a cselszövényen és az utolsó pillanatban megakadályozza a házasságot. A regényben megjelenik a vármegyei és miniszteri apparátusba beépült kiterjedt Noszty atyafiság, s mindnyájan szívvel-lélekkel szurkolnak a hozományvadászat sikeréért. Noszty Feri semmitől sem riad vissza, hogy a család régi híréhez az eltékozolt vagyont megszerezze. Csal, hazudik, váltót hamisít, a brancsbeliek szemében mégis tökéletes úriember. Mikszáthoz az egyszerű emberből lett milliomos, a "kifli-király" Tóth Mihály áll a legközelebb. Felruházza saját életrajzi adataival, jellemével, világnézetével. Tóth Mihály a legjobb polgári erények megtestesítője, Amerikába azért utazott, mert király nélküli országot keresett. Hazajőve a magyar mezőgazdasági ipart akarja fellendíteni, kórházat alapít, segíteni akar a népen. Az egyik legjobb Mikszáth-regény.

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.)[1] magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át.

A Gavallérok című kisregény a kortársi valóságról fest képet, pontosabban a Mikszáthot nagyjából egyforma erővel vonzó és taszító dzsentri életmódot veszi célba, leleplező leleménnyel. Hiteles szemtanúként számol be egy Sáros megyei esküvőről, s azt a folyamatot igyekszik bemutatni, miként teszi vakká a kívülállót egy jól megrendezett színjáték illúziója, s hogy miként kerekedik felül a kiábrándító valóság. Az ábránd varázslata azonban csak addig tart, míg a jól poentírozott kisregény vissza nem rántja olvasóját a valóság talajára.

„Ne vedd rossz néven, édes Marosym! hogy levelemet még eddig se vetted, noha már egy­nehány napja, hogy itt múlatok. Annyi felé kellett kapnom, hogy rá nem értem eddig. Magad tudod, mint jár az ember, ha olyan helyre megyen, ahol barátjai, vagy attyafiai vannak. Egyszerre akarja minden látni vendéguramat; s a sok evés, ivás, compliment miatt alig tudja az ember, mit csináljon. – S ezen felül egy más oka is van a dolognak; – szegény! eljött a lyánykájától, s mindég a’ van az eszében, s szája többnyire pityergő formán áll.”

Évtizedeken át "a" szakácskönyv magyar családok tízezrei számára. Ami nincs benne, az nem is létezik a magyar konyhában. Alapételeink klasszikus elkészítési módját találjuk benne. De Magyar Elek szakácskönyve ennél is több. Divatos szóval mondhatjuk azt is, hogy ő volt az első gasztroblogger - no nem az internetes értelemben, hanem abban az értelemben, ahogy fejezetei előtt ízes történetekkel, pest-budai sztorikkal vezeti fel egy-egy nemes konyhai alapanyag történetét. Emellett háztartásvezetési tanácsokkal is szolgál, melyek ugyancsak kortalanok, ma is használható, hasznos tanácsok. Csaknem 2000 recept mellett egy remek gasztronómiai-kultúrtörténeti kézikönyv tehát. Ami nincs benne, az tulajdonképpen nem is létezik a klasszikus magyar gasztronómiában. Kortalan mű, melynek elektronikusan is ott kell lapulnia minden e-könyv olvasón.

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól… a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

A mű ma olvasva elsősorban szerelmi drámának hat, hősének igaz nagysága érzékenységében, érzelmi élete mélységében és intenzitásában ragadható meg. Katona drámaírói géniusza abban is zseniálisnak mutatkozik, hogy Bánkén kívül még több kisebb tragédiát is belesűrített a művébe, melyek a főhős konfliktusaival és egymással bonyolult, dinamikus rendszert alkotnak (Gertrudisé, Melindáé, Peturé és bizonyos szempontból Tiborcé is). A Bánk Bánban olyan lélekismeret, a szenvedély oly megértése nyilvánul meg, amely túlmutat a mű keletkezésének korán.

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle „egyasszonyos ember”, mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

A fáklya a tehetetlen indulat regénye. Főhőse, Matolcsy Miklós, a debreceni református teológia jeles diákja, tiszta lobogással érkezik egy kis Szatmár megyei parókiára. Fáklyája akar lenni népének: mintaközösséget akar falujából teremteni, de már az első napon zátonyra fut a lekesedése. Észreveszi: nincs ereje a feladathoz.

Az ?író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási „cselfogását” örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől kölcsönzött motívumokból épült. Katánghy feudális úri előítéletekkel élve akar felülmaradni a másfajta törvényekhez igazodó polgári világban is, s így törvényszerűen lesz parazitává, az élet hamisjátékosává. Főhősének jellemét, egyéniségét rajzolva Mikszáth itt egyértelmű ítéletet nem mondott. Stílusában legfőbb ellentmondása tükröződött. Jól látta a kiegyezés úri társadalom elposványosodott életét, de jövőt idéző társadalmi eszmények híján némi legyintő cinizmus is belopakodott művészetébe; vállat vonó egykedvűségre késztette a tehetetlenség érzése.