Európa Könyvkiadó strana 44 z 143

Zadie Smith: NW Nagyítás Megosztás Hirdetés Mutasd az Outlet termékeket: 30-39% kedvezmény 40-49% kedvezmény 50-59% kedvezmény 60-80% kedvezmény Összeset Gyorsan szállíthatóak: Raktáron lévő termékek könyv NW Zadie Smith Európa Könyvkiadó, 2017 372 oldal Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789634056799 Zadie Smith briliáns regénye négy fiatal napjait követi higanyszerű rezdülésekkel, olykor megfoghatatlanul, olykor az érzékszervi elviselhetőség határán. Leah, Natalie, Felix és Nathan egy helyen és egy időben nőtt fel egy koszlott, külvárosi háztömbben, London északnyugati zónájában - saját életükről, kapcsolataikról és találkozásaikról alkotott benyomásaik egyszerre pusztítóak és felemelőek, gyönyörűek és brutálisak, mint az óriási város, amely körbefogja őket. Ismerik minden szomszédjukat, és csak ehhez a pár utcányi szeglethez kötődnek, mégsem tudhatják soha, hogy a következő pillanatban mi vár rájuk: London rémisztően gazdag szövete bármikor zátonyra futtathat vagy zsákutcába terelhet. Zadie Smith írásművészete korszerű, bátor és urbánus; helyenként maga a zene, a szenvedélyes lüktetés, másutt pedig letisztult kereszteződés, ahonnan minden életállapot elérhető. Egyedülállóan maradandó könyv egy bonyolult helyről - sokáig nem megy ki az ember fejéből. A londoni születésű Zadie Smith nemzedéke legtehetségesebb regényírója. A Fehér fogak és A szépségről (magyarul: Európa, 2002, illetve 2007) alig harmincéves korára az élvonalba röpítette. Férjével New Yorkban és Londonban élnek, egy fiuk és egy lányuk van. Az NW a negyedik regénye.

Bob Dylan nemcsak egy korszak ikonja, hanem ismeretterjesztő, túlélő, és az ellenkultúra spirális mozgásának valóságos lakmuszpapírja egy személyben. Története igazi próba: megmutatja, mi minden történhetett, hányféle visszatérő helyzet állt a talpáról a fejére újra és újra, miközben a könnyűzene ? ez az elvben örökké fiatal és amorf képződmény ? lassan maga is matuzsálemi korba lépett. Bob Dylan az önéletrajzában hol szellemesen, hol költőien mesél pályafutásának kezdeteiről. Milyen volt, amikor a hatvanas évek elején megérkezett New Yorkba, amely a lehetőségek városa volt akkor: hajnalig tartó bulik, a világirodalomra való rácsodálkozás, a múló szerelmek és az életre szóló barátságok születésének színhelye. Megismerjük a könyvből a páratlan karrier első lépéseit, s egyben a művész gondolatainak alakulását ? Dylan különleges kifejezőerővel és a dalaira is olyannyira jellemző sajátos ritmusban mesél az emberekről és a helyekről, amelyek formálták őt: előadóként, dalszerzőként, költőként, emberként. Nem egyszerű önéletrajzi írás ez a könyv, hanem egy ? ma már Nobel-díjas ? író remeklése. "Joan Baez írt rólam egy protest dalt, amely rengetegszer ment a rádióban; arra ösztökélt benne, hogy álljak ki, nézzek szembe a feladattal, vezessem a tömegeket ? legyek hadvezér, a keresztes hadak főparancsnoka. A dal úgy zúdult rám a rádióból, mint egy közérdekű közlemény. A sajtó sem adta fel. Néhanap kénytelen voltam kimozdulni, és adni egy-egy interjút, hogy rám ne törjék az ajtót. A kérdéseik általában így kezdődtek: ? Beszélhetünk majd napi eseményekről is? ? Hát persze, például miről? ? A riporterek bombáztak a kérdéseikkel, én meg újra meg újra elmondtam nekik, hogy nem vagyok senkinek és semminek a szószólója, csak zenész vagyok. Erre úgy néztek a szemembe, mintha a whisky vagy a több marék amfetamin nyomait keresnék. Fogalmam sem volt, mi jár a fejükben. Később utcára került egy cikk ezzel a címmel: "A szóvivő tagadja, hogy szóvivő". Úgy éreztem magam, mint egy kutyák elé vetett húsdarab."

"Sosem attól vagyunk boldogok vagy boldogtalanok, hogy mi történik, hanem aszerint, hogy milyen folyadék áramlik bennünk..." A. asszony kimeríthetetlen energiával és szeretettel veti bele magát egy fiatal házaspár életébe: bejárónő lesz náluk, szakácsnő, dada, barát. Őrangyal. Határozott és önzetlen jótét lélek, aki nélkül elképzelhetetlen lenne megszervezni a hétköznapokat, kibírni egymás rigolyáit vagy a karácsonyi rokon hadjáratot. Évekig tart ez a neki köszönhető paradicsomi állapot, amikor egy diagnózis még az ő erejét is felőrli. Tüdőrák. A történetet a férj meséli el, aki Galénosz alapján a fekete testnedvek túltengésének tulajdonítja a rákot. Meg a mélabúra való hajlamot, amit saját magán tapasztal. Felesége, Nora színe eszerint az ezüst. Elegyedik a fekete az ezüsttel? Paolo Giordano 1982-ben született Torinóban. Végzettsége szerint elméleti fizikus. A prímszámok magánya című első regénye 2008-ban valósággal berobbant az irodalomba: Olaszországban elnyerte a legrangosabb irodalmi- és a legnagyobb népszerűséget jelző közönségdíjat. Azóta már világsiker. Második kötete, Az emberi test egy "új típusú" háború regénye, hősei az afganisztáni olasz misszió újoncai. Szinte még gyerekek. Az Ezüst és fekete érzékeny, finom kamaradarab, egy fájdalmas élettöredék irodalmi feldolgozása.

Cheryl soha nem képes igazán ellazulni. Egyedül él, és évek óta hasztalanul igyekszik elsírni magát, pedig állandóan gombóc van a torkában. Szüntelenül kísérti egy gyerekkori emlék: hatéves korában találkozott egy fiúcsecsemővel, és azóta minden csecsemőben ugyanezt a kisbabát véli viszontlátni. Cheryl világa mesés képzelődésekre épül. Már húsz éve dolgozik a Nyitott Tenyér elnevezésű karitatív szervezetnél, amikor a főnöke és főnöknője, egy házaspár, különös szívességre kéri: huszonegy éves lányuk - név szerint Clee - hadd költözzön oda hozzá egy időre. Cheryl élete teljesen felborul ettől a beavatkozástól - és mégis éppen ezáltal döbben rá, milyen az, ha az ember nem csak képzelődik, hanem valóban megszeret valakit. A negyvenes, túlérzékeny nő és az öntelt, kegyetlen szőke szexbomba története megindítóan beszél az emberi intimitásról: egyik pillanatról a másikra váltva ki nevetést, meghökkenést, viszolygást vagy épp együttérzést az olvasóból. Az egyedi, frivol humorú Miranda Julynak már az első novelláskötete is nemzetközi sikert aratott (és Frank O'Connor-díjat kapott), az első regényét pedig most világszerte úgy adják ki, mint az amerikai irodalom legnagyobb ígéretének egyszerre bizarr és romantikus remekművét.

Megdönthető-e egy diktátor hatalma egyszerű népszavazással? Chile példája azt mutatja, hogy igen. Ott 1988-ban pontosan ez történt: megbuktatták Pinochetet. Hogy mi kellett hozzá? - Egy öregedő, elbizakodott diktátor. - Az ország legjobb reklámszakembere, aki nem a hatalom kampányának vezetését vállalta óriási fizetségért, hanem az ellenzékét, még ingyen is. - Egy dal, amely az egész országgal elhitette, hogy Chile újra derűs és boldog ország lehet. - A máskor egymással versengő tizenhat ellenzéki párt "szivárványos" koalíciójának egységes fellépése a diktátorral szemben. Ennek történetét meséli el egy érző, lázongó, szerelmes és filozofáló kamasz fiú nézőpontjából Antonio Skármeta, a mai chilei irodalom legnépszerűbb szerzője. A regény elnyerte a Planeta-Casa de America-díjat, a belőle készült No című filmet Oscar-díjra jelölték.

"A hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció." (George R. R. Martin) 1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is. Wang, ahogy előrehalad a játékban, rádöbben, fényéveken átívelő összeesküvés részévé vált, és az emberiségnek hamarosan a legsúlyosabb fenyegetéssel kell szembenéznie. Hogyan kerülheti el a Föld teljes lakossága a kipusztulást? Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiá-t, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott. A trilógia első könyvéből készülő kínai filmet 2017-ben mutatják be. "Szerintem van élet a földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak - A Háromtest-problémában felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget." (Cixin Liu)

Világszerte olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be. Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet. Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni - Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait. Hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségeinkből, forduljunk bizakodással a jövő felé, és legyünk elfogadóak - a logoterápia módszere ebben segít. Viktor E. Frankl 1997-ben, kilencvenkét évesen hunyt el. Könyvét azóta több mint harminc nyelvre fordították le, gondolatai olvasók tízmillióihoz jutottak el. Visszaemlékezését az amerikai kongresszusi könyvtár már évtizedekkel ezelőtt beválogatta a tíz legnagyobb hatású könyv közé.

"Kései harmincas, gyermektelen nőnek lenni a legnehezebb időszak egy nő életében. Ez egy biológiai rendellenesség, amelyet bizonyosan megoldanak az elkövetkező években, de egyelőre csak tortúra, az óra egyre hangosabban ketyeg, a férfiak megérzik a pánikot, és ész nélkül menekülnek, a fogyó idő érzése - és még ha MOST találkoznék is valakivel, akkor sem lenne idő, hogy a kapcsolat kibontakozzék, és a dolgok természete szerint adódjék egy baba." Bridget Jones visszatért, és nem változott semmit. Nagyjából ugyanolyan, mint amikor a Bridget Jones naplója 2. - Mindjárt megőrülök! végén elbúcsúztunk tőle, onnan folytatódik ugyanis a történet, mintha a Bridget Jones 3. - Bolondulásig meg sem történt volna. Bridget Jones tehát még mindig szingli, mert bár a jóképű, megbízható, de kissé merev Mark Darcyval már eljegyzést is tartottak, történt valami, ami miatt Mark eléggé pipa lett rá, és inkább a botsáska Natashát vette feleségül. A szexuálisan inkontinens, de továbbra is teljességgel ellenállhatatlan Daniel Cleaver meg, akiről mindenki azt hitte, hogy sose kötelezi el magát senkinek, egybekelt egy kelet-európai modellel. Mindenki megtalálja a párját, csak Bridget van védtelenül kitéve a szurkálódásoknak és a célozgatásoknak, hogy telik az idő. Úgy érzi, már a klimax tünetei is mutatkoznak rajta, vagy ezek nem is a klimax tünetei? Lehetséges volna, hogy Bridget Jones babát vár? És ha igen, akkor KI AZ APUKA?

Feltűnő, hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera 2000-ben publikált regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága... De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.

Emlékszel rá, mit műveltél tegnap este? Egy menő New York-i újságírónő durva memoárja - elveszett, részeg éjszakák... "Fokozott elővigyázatossággal haladok át a hotelportás előtt, és remélem, nem látszik rajtam az erőlködés. Nem akarom, hogy azt gondolja, na, megint itt egy amerikai lány, aki jól berúgott Párizsban. Az utolsó, amire emlékszem, hogy végigvonulok az előcsarnokon, miközben cipősarkam egyenletesen kopog, akár egy metronóm. Aztán semmi másra. Az égvilágon semmire." - Vicces, kíméletlen és klisémentes: Sarah Hepola memoárja kendőzetlenül beszéli el, milyen az, ha az ember csinos fiatal nő létére félelmetes nagy szeszkazán, és ráadásul büszke is erre. Hiszen inni baromi jó dolog, nem? Sarah gyakorlatilag folyamatosan bulizik: mindig ott van minden koktélpartin, a bárban kivétel nélkül záróráig marad, és ennek megfelelően egy csomó bizarr helyzetbe keveredik. Pontosan mi is történik vele: viccesek ezek az epizódok, vagy talán már inkább gázosak? Másnap reggel Sarah enyhén szólva semmire sem emlékszik, ezért csak nehezen, apránként tudja összerakni, hogy voltaképpen hol is tart az életben. Hogyan lett a pöttöm, Stephen King-rajongó fiatal lányból szétcsúszott, zűrös nőszemély, aki a legkülönbözőbb formákban tolja magába a piát, vagyis az univerzális üzemanyagot? Sarah Hepola memoárja nagyon súlyos világba nyit bejáratot, ahol a röhejes sztorik tőszomszédságában óriási, parás szakadékok tátonganak.

Addie, a hetvenes éveiben járó özvegyasszony rosszul alszik. Megkéri hát szintén özvegy szomszédját, Louist, töltse ezentúl az ő ágyában az éjszakákat: nem szexre vágyik, csak társaságra. Mindketten izgatottan készülnek az első éjszakára. És teli kétellyel. De a szokatlan ötlet beválik, a két magányos ember egyre közelebb kerül egymáshoz. A coloradói kisváros, Holt lakói közül azonban sokan rossz szemmel nézik Addie és Louis kései románcát. Mint ahogy a felnőtt gyerekeik is... Kent Haruf lírai regényt írt olyan idős emberekről, akik nem félnek megbotránkoztatni környezetüket, és mernek új életet kezdeni hetvenen túl. A 2014-ben elhunyt Kent Haruf utolsó regénye az év egyik legnagyobb könyvsikere volt Amerikában. Film is készül belőle Ritesh Batra rendezésében; a két főszerepet Robert Redford és Jane Fonda játssza: majdnem ötven év után láthatjuk majd újra együtt őket a filmvásznon. Méltó párjai lesznek a kortalan szerelem legismertebb megformálóinak, Meryl Streepnek és Clint Eastwoodnak A szív hídjai-ban. "Kent Haruf regényében nincs egyetlen hamis szó." (Ursula K. Le Guin, The Guardian)

"a háború küszöbén állunk... egy szörnyű háború küszöbén, amilyen még sohasem volt... Éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1941 tavaszán történt... Hitler már meghódította Európa nagy részét, de ettől csak még nagyobb lett az étvágya... A német kancellár komoly dilemma előtt áll: indítsa-e el még ebben az évben az oroszok elleni támadást? Tudja, hogy villámháborúval kell elfoglalnia a hatalmas országot, még a tél beállta előtt. De a villámháborúhoz meglepetésszerű támadás kell, ami viszont képtelenségnek látszik: hiszen óriási haderőt kell felvonultatni a határhoz. Ezzel a lehetetlen feladattal bízza meg a hírszerzés főnökeit: meg kell győzni az Ázsiait (azaz Sztálint), hogy a németek 1941-ben semmiképpen sem fognak támadni. A bonyolult, soklépéses művelet végrehajtását egy Wasser kódnevű szuperkémre bízzák. Sikerül-e a szovjet kémelhárításnak elkapnia a virtuóz ügynököt? S a lélegzetelállító kalandok közepette megtalálja-e nagy szerelmét Dorin, a szovjet titkosszolgálat fiatal tisztje? A történelmi tényekből és féktelen fantáziájából Akunyin ezúttal is irodalmi robbanóanyagot kevert! A Kémregény a hihetetlenül termékeny és nem kevésbé népszerű Borisz Akunyin "Műfajok" című sorozatában jelent meg. A szerző a szépirodalom alapvető műfajainak (ifjúsági regény, sci-fi, családregény, női regény stb.) "neoklasszikus" darabjait alkotja meg - a cselekménye mindegyiknek fergeteges, a stílus pedig minden műfajban elbűvölően akunyini. A Fandorin-sorozat szerzőjében nem lehet csalódni!

- Rád van írva: ostoba vagy és gazdag - mondta, és levette a szemüvegét. - Tévedsz - tiltakoztam -, az igazság az, hogy okos vagyok és szegény. - Nem, fiúka. Okos és szegény én vagyok. Oliver Barrett és Jennifer Cavilleri az egyetem könyvtárában ismerkednek meg egymással; Oliver a Harvardra jár, jogásznak készül, a legdurvább hokimeccsek sztárja és ebből adódóan a lányok imádatának tárgya, ráadásul az egyik leggazdagabb amerikai család sarja. Jenny a Radcliffe-en tanul, zeneszakos, és egyszerű családból származik. A lány egyénisége, intelligenciája és szépsége rabul ejti Olivert, de az apja semmi áron nem egyezik bele a házasságukba. És a gondok itt még nem érnek véget... Romeo és Júlia drámája mellett ez a világ legismertebb szerelmi története, mely a szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, harminchárom nyelven olvasható, a regényből készült filmet pedig (Ryan O'Neal és Ali MacGraw főszereplésével) Oscar-díjjal jutalmazták.

Amikor az álomból rémálom lesz... 1835-ben egy ember gyönyörű álommal ajándékozta meg a világot: a legújabb távcső állítólagos felfedezései nyomán egy cikksorozatban megírta, hogy a sűrű erdőkkel teli Holdon unikornisok, denevéremberek és más fantasztikus lények élnek a legnagyobb idillben. S bár hamar kiderült, hogy az egész csak egy leleményes csalás volt, sokan továbbra is szerettek a Holdról álmodni... meg a határtalan, barátságos világűr egyéb csodáiról. Több mint hetven évvel később a csaló ükunokája, a gyönyörűséges Emma Harlow le akarja rázni egyik udvarlóját, a dúsgazdag, de csöppet sem rokonszenves Montgomery Gilmore-t. Csak akkor tudná szeretni, mondja neki, ha a valóságban lemásolná a marslakók invázióját, ahogyan azt H. G. Wells megírta a Világok harca című könyvében. Lehetetlen feladat... de Gilmore számára nem létezik lehetetlen. És a marslakók megtámadják a földet... Félix J. Palma 1968-ban született. Több, a hazájában, Spanyolországban sikeres elbeszéléskötetek után "viktoriánus trilógiájával" egy csapásra a világot is meghódította. Az első kötet, az Az idő térképe magyarul 2011-ben jelent meg, s most itt a második, amelynek főhőse megint csak H. G. Wells, aki ezúttal nemcsak az időben utazik, hanem az univerzumok között is. Az ég térképe 2013-ban elnyerte az Ignotus-díjat, amelyet a Spanyol Sci-fi- és Horrorszerzők Szövetsége ítél oda minden évben a legjobb regénynek a műfajban. "Műfajok íbycsiklandozó keveréke..." (The Washington Post) "Viktoriánus trilógiája első részében Félix J. Palma Az időgép-et használta kiindulópontnak, ebben a ragyogó folytatásban pedig H. G. Wells másik klasszikusát, a Világok harcá-t... Az intelligens sci-fik és a történelmi thrillerek kedvelőinek egyaránt különleges olvasmányélményt nyújt eza a dimenziók között kalandozó, elragadóan szellemes regény." (Publishers Weekly)

Hürrem mellett Köszem is a legnagyobb hatalmú asszonyok közé tartozott az Oszmán Birodalomban, "a nők szultanátusának" nevezett, nagyjából százharminc évet felölelő időszakban, amikor a kiskorú vagy uralkodásra alkalmatlan szultán helyett anyjuk, a válide vagy feleségük, a hászeki gyakorolta a teljhatalmat. A Köszem szultána I. és II. kötetében e rendkívüli asszony életét ismerhetjük meg, valamint bepillanthatunk a Fényes Porta mindennapi működésébe és a Fenséges Hárem zárt falak övezte aranykalitkájába, ahol a világ legszebb lányai versengtek az uralkodó kegyeiért, a legvérmesebb intrikák születtek, és a legkönyörtelenebb gyilkosságokat tervelték ki. Amikor egy újabb janicsárlázadás után Köszem fiát, IV. Murádot ültették a trónra, hősnőnk életében új korszak következett. Válideként ő lett a régens kiskorú fia mellett, és hosszú évtizedeken át ő irányította a hatalmas birodalmat. Okos asszony, kiválóan intrikál, szövetkezik nagyvezírekkel és a fenséges szeráj hatalmasságaival, mozgatja a szálakat a háttérből, és próbálja megfékezni az alkoholista szultánt, akin lassan elhatalmasodik az őrültsége. IV. Murád meggyilkoltatja minden lehetséges riválisát, köztük tulajdon rokonait, így amikor egy tivornya után meghal, egyetlen fiú sem él már az oszmán házból a gyengeelméjű Ibrahimon kívül, aki élete huszonnégy évéből huszonkettőt bezárva töltött. Mégis fényességes padisah lesz belőle, de Köszem uralkodik helyette. Köszemnek nemcsak a birodalom gondjaival kell törődnie, de biztosítania kell azt is, hogy trónörökös szülessen, Ibrahimot ugyanis nem érdeklik a nők. Minden trükköt bevet...

A Más bolygó egy nemzedék regénye: a nemzedéké, amelynek nemcsak az illúziói, de identitása is köddé vált. A Más bolygó a szív regénye: a szívé, amely konokul keresi a szerelmet a testen túl. A Más bolygó Kelet-Európa regénye: azé a Kelet-Európáé, amely Nyugattá akart válni, de az örök kelet-európai jelenben él. A Más bolygó az utazás regénye - párhuzamos roadmovie, amelyben, valahol mélyen, még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar. A Más bolygó a kapitalizmus regénye - a gyönyörűséges, csábító kapitalizmusé, melyről örökre lekéstünk. A Más bolygó a tulajdonságok nélküli ember regénye, az örök alakváltó regénye. A Más bolygó az identitástalanság regénye, a semmilyenség regénye, a szakadatlan útkeresés regénye. A Más bolygó a Föld regénye, amely egyre lassabban forog. Mintha a nyúl üregébe, úgy utazunk kétszer Hegyeshalmon túlra, előbb a felnőtté válás küszöbén, a rendszerváltás hajnalán, amikor a stoppos road-történet még varázslatos, kenderfüstös társaskaland, majd húsz évvel később újra, amikor kívül-belül kietlen tájon menekül Wunder, az elbeszélő korhős. Fabricius Gábor Más bolygó című melankolikus disztópiájában a napfényes, csillogó, szabad európai táj besötétedik, és vészjósló homály borítja be Budapestet és Kelet-Európát. Nincsenek célok, csak az út a fontos, Nyugatra, múltba, jövőbe.