Európa strana 12 z 47

Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Stephen King legújabb kötetében ezúttal négy lenyűgöző kisregény kapott helyet. A Mr. Harrigan telefonja a fiatal Craig és a magának való, idős Mr. Harrigan barátságát meséli el. Miután a fiú elveszti és eltemeti öreg mentorát, különös üzenetek érkeznek a telefonjára, amelyek végérvényesen megváltoztatják az életét.A Chuck életé-ben a világ összeomlani látszik, az internet leáll, az emberek kétségbeesetten próbálnak túlélni, csak egy bizonyos Chuckot éltetnek a városban mindenfelé. A kötet legformabontóbb és legmeglepőbb írásából megismerhetjük a titokzatos idegen életét.A Minél véresebb kisregényében gyanús körülmények között bomba robban egy iskolában. A híradásokat figyelve Holly Gibney gyanús nyomokat vesz észre és a tettes nyomába ered, miközben fény derül az évek óta lappangó, félelmetes titokra. King ebben az írásában a Mr. Mercedes és A kívülálló világába tér vissza, a folytatásból pedig megtudhatjuk, hogyan alakult a magánnyomozó további élete.A patkány hőse a kiváló novellista, Drew Larson, aki egy váratlan ihlet hatására családja erdei házába vonul, hogy megírja élete első regényét. A munka azonban lassan halad, ráadásul a férfi lázas betegen a hegyen reked egy viharban. Az ítéletidőben végül megment egy patkányt, és a váratlan látogatóval töltött éjszaka után hihetetlen erőre kapva befejezi élete fő művét. A sikernek azonban ára van, és Drew kénytelen szembenézni a következményeivel. A népszerű és legendás szerző csodálatos karrierje során újra és újra visszatér a rövidebb lélegzetvételű művekhez, és bizonyítja, hogy mind a mai napig képes különleges alkotásokkal meglepni olvasóját.

Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz.Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is. Lisey-ben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez. Most, Scott halála után, Lisey-nek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmában.Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából. A Lisey története megjelenése után elnyerte a rangos Bram Stoker-díjat, és jelölték a World Fantasy-díjra is. A könyv alapján 2021-ben Julian Moore és Clive Owen főszereplésével az Apple készít sorozatot.

Egy rendes fickó rossz munkakörben. Billy Summers bérgyilkos, a legjobb a szakmájában. Kitüntetett iraki háborús veterán, a világ legjobb mesterlövészei közé tartozik. Munka után viszont felszívódik. Erkölcsi kódexe szerint csak az igazán rossz emberekre vadászik. Billy végleg ki akar szállni, előbb azonban vár még rá egy utolsó munka.Ugyan mi sülhetne el rosszul? Persze hogy minden. És miközben Billy megpróbálja összerakni szétesett világát, megmenti a fiatal Alice-t is, és végül együtt indulnak megbosszulni egy rendkívül gonosz ember bűneit. A láttató erejű, izgalmas könyv részben háborús történet, részben óda az amerikai kisvárosokhoz és az ott élő emberekhez, ráadásul a King-próza egyik leglenyűgözőbb és legmeglepőbb párosát mutatja be. Regény a szeretetről, szerencséről, sorsról és egy olyan összetett hősről, aki mindössze egy utolsó lövésre van a megváltástól.

Mérgezés, élve befalazás, hordóba rekesztés – Krakennek, azaz Unai López de Ayala nyomozónak ezúttal egy titokzatos történelmi regényben elkövetett gyilkosságokat másoló tettest kell kézre kerítenie: egyszerre kell megküzdenie a múlt és a jelen kíméletlen árnyaival és mitológiai szörnyetegeivel. A tét pedig nem kevés: a családja élete – a jövőben. A fehér város-trilógia befejező része az előző kötetek izgalmát továbbörökítve, lenyűgöző módon vegyíti a középkori krónikák és a modern bűnügyi történetek világát egyetlen nagyívű, időtlen elbeszéléssé.

Mindjárt negyven leszel, vagy már el is múltál, és kétségbeestél, mert még/újra párt keresel?Szeretnél szenvedélyesen szeretni, szerelembe esni, randevúzni, együttélést, családot tervezni, igaz?Szakítás, válás, csalódás után vágnál bele – de hogyan és hol találhatod meg a nagy Őt? A negyvenesekhez szóló barátnős sorozatunk első kötetében nyolc személyes történeten keresztül, hiteles szakértők segítségével igyekszünk megoldásokat mutatni a sok-sok belső és külső akadály leküzdéséhez. A könyvben rengeteg praktikus tanácsot is találsz, hogy a csalódások után rátalálhass önmagadra és a vágyott társadra! „Ne nézz vissza, változtasd meg a sorsod!”

Evaristo rendkívüli érzékenységgel mutatja meg egy emberi élet sokféleségét, sokszínűségét és hogy senki nem fekete-fehér – még akkor sem, ha azt történetesen mi gondoljuk annak. Azokra a dolgokra emlékeztet bennünket, amik összekötnek minket az ismerőseinkkel és a szomszédainkkal, még azokban az időkben is, amikor arra biztatnak bennünket, hogy inkább forduljunk el egymástól.A lány, a nő, a többiek a kortárs brit nők egymással összefonódó közösségének megindító és reményteli története, és a jelenkori Nagy-Britannia egyszerre szórakoztató és megrázó tablóképe.A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is london egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, egyik volt hallgatója, Carole mégis sikeres befektetési bankár lesz. Bummi takarítóként dolgozik, és nyilvánvaló eredményei ellenére aggódik, hogy lánya végképp elszakítja nigériai gyökereit. Az észak-angliai tanyán élő 93 éves GG viszont nehezen lép túl a múlt árnyékán. Míg LaTisha a három különböző férfitól származó gyerekének keresi a megfelelő apát, Megan a nemi identitásában bizonytalan, és a közösségi médiában próbál válaszokat találni. Csupa felejthetetlen karakter, akik számos ponton keresztezik egymás életét, a rokonságban, szomszédságban, vagy éppenséggel a különböző problémákban, a szexualitástól a társadalmi helyzetig.Evaristo rendkívüli érzékenységgel mutatja meg egy emberi élet sokféleségét, sokszínűségét és hogy senki nem fekete-fehér – még akkor sem, ha azt történetesen mi gondoljuk annak. Azokra a dolgokra emlékeztet bennünket, amik összekötnek minket az ismerőseinkkel és a szomszédainkkal, még azokban az időkben is, amikor arra biztatnak bennünket, hogy inkább forduljunk el egymástól.

Jeden z najzásadnejších spisov nemeckej filozofky a rehoľníčky Edity Steinovej (1891 – 1942). Filozofické základy psychológie a duchovných vied tvoria dve štúdie: Psychická kauzalita (1918) a Indivíduum a spoločenstvo (1919). Pôvodne boli zamýšľané ako habilitačná práca a v roku 1922 publikované v Husserlovej Ročenke pre filozofiu a fenomenologický výskum. Autorka v nich pokračuje v skúmaní problémov načrtnutých vo svojej doktorskej práci. V prvej štúdii sa prostredníctvom fenomenologických prístupov venuje analýze osoby, jej štruktúry a fungovania, aby sa pokúsila o vlastné teoretické zdôvodnenie nového chápania psychológie a systematizáciu duchovných vied. V druhej sa venuje vzťahu indivídua a spoločenstva na základe chápania vzťahu tela, duše a ducha. Skúma význam nadindividuálnych vzťahov, sociálneho konania, intersubjektivity, slobody indivídua vo vzťahu k spoločenstvu a mechanizmov, ktoré v tomto vzťahu fungujú. Spolu s niekoľkými ďalšími textami však zároveň predstavujú záver jednej etapy jej fenomenologických skúmaní a postupný prechod k spájaniu husserlovskej fenomenológie s filozofiu Tomáša Akvinského a kresťanským chápaním sveta i človeka.

Jeden z najzásadnejších spisov nemeckej filozofky a rehoľníčky Edity Steinovej (1891 – 1942). Filozofické základy psychológie a duchovných vied tvoria dve štúdie: Psychická kauzalita (1918) a Indivíduum a spoločenstvo (1919). Pôvodne boli zamýšľané ako habilitačná práca a v roku 1922 publikované v Husserlovej Ročenke pre filozofiu a fenomenologický výskum. Autorka v nich pokračuje v skúmaní problémov načrtnutých vo svojej doktorskej práci. V prvej štúdii sa prostredníctvom fenomenologických prístupov venuje analýze osoby, jej štruktúry a fungovania, aby sa pokúsila o vlastné teoretické zdôvodnenie nového chápania psychológie a systematizáciu duchovných vied. V druhej sa venuje vzťahu indivídua a spoločenstva na základe chápania vzťahu tela, duše a ducha. Skúma význam nadindividuálnych vzťahov, sociálneho konania, intersubjektivity, slobody indivídua vo vzťahu k spoločenstvu a mechanizmov, ktoré v tomto vzťahu fungujú. Spolu s niekoľkými ďalšími textami však zároveň predstavujú záver jednej etapy jej fenomenologických skúmaní a postupný prechod k spájaniu husserlovskej fenomenológie s filozofiu Tomáša Akvinského a kresťanským chápaním sveta i človeka.

Outsider nizozemskej literatúry Jan Arends (Den Haag 1925 - Amstedam 1974) vytvoril rozsahom neveľké dielo, ktoré vypovedá o jeho vlastných skúsenostiach duševne narušeného a častého návštevníka psychiatrických zariadení. Dva útle zväzky jeho minimalistickej poézie (Básne, 1965 a Básne z obednej prestávky, 1974) sa často považujú za autorové psychogramy a jeho zbierka poviedok Keefman, ktorá vyšla po prvý raz v roku 1972, sa zvykne uvádzať do súvislosti s antipsychiatrickým hnutím sedemdesiatych rokov 20. storočia, svedčí však aj o plodnej konfrontácii s dielom Franza Kafku. Arendsov Keefman vychádza v slovenčine po prvý raz.

Súmračná krajina je v mnohom podobná tej našej, no dá sa do nej vstúpiť len v snoch. Žijú v nej bohabojní a mierumilovní ľudia, ktorí však z času na čas podľahnú márnomyseľnosti a hriechu. Vďaka ôsmim fantazijným poviedkam z pera slávneho írskeho dramatika a spisovateľa Brama Stokera (1847– 1912) ju teraz môžeme navštíviť aj my a spoznať nástrahy, ktorým musia obyvatelia tejto nezvyčajnej krajiny čeliť. Ako všetky dobré rozprávky majú aj tieto príbehy mravoučný charakter, no autor ikonického románu Dracula ich navyše zaplnil množstvom hrôzostrašných situácií a krvilačných bytostí. Nie je v nich teda núdza o roztrieštené lebky, potoky krvi, hnijúce mŕtvoly, či zlovoľných duchov, neľútostných obrov, zákerné obludy i dobrotivých strážnych anjelov. Rozprávková zbierka Súmrak dňa (Under the Sunset) vyšla po prvý raz v roku 1881. Niektoré z poviedok sa už predtým objavili v literárnom časopise pre dospievajúcu mládež The Boys Own Paper, ale pre knižné vydanie boli čiastočne upravené a zjemnené. Slovenský preklad vychádza z pôvodných verzií, ktoré majú oveľa hororovejší charakter a niektorí viktoriánski literárni kritici ich dokonca označili za nevhodné pre deti. „Necenzurovaný“ text, ktorý je doslova prešpikovaný množstvom fantazijných a nonsensových prvkov, nám tak umožňuje vnímať autora najslávnejšieho „upírskeho“ románu aj ako spoluzakladateľa žánru fantasy.

Súmračná krajina je v mnohom podobná tej našej, no dá sa do nej vstúpiť len v snoch. Žijú v nej bohabojní a mierumilovní ľudia, ktorí však z času na čas podľahnú márnomyseľnosti a hriechu. Vďaka ôsmim fantazijným poviedkam z pera slávneho írskeho dramatika a spisovateľa Brama Stokera (1847 – 1912) ju teraz môžeme navštíviť aj my a spoznať nástrahy, ktorým musia obyvatelia tejto nezvyčajnej krajiny čeliť. Ako všetky dobré rozprávky majú aj tieto príbehy mravoučný charakter, no autor ikonického románu Dracula ich navyše zaplnil množstvom hrôzostrašných situácií a krvilačných bytostí. Nie je v nich teda núdza o roztrieštené lebky, potoky krvi, hnijúce mŕtvoly, či zlovoľných duchov, neľútostných obrov, zákerné obludy i dobrotivých strážnych anjelov. Rozprávková zbierka Súmrak dňa (Under the Sunset) vyšla po prvý raz v roku 1881. Niektoré z poviedok sa už predtým objavili v literárnom časopise pre dospievajúcu mládež The Boy's Own Paper, ale pre knižné vydanie boli čiastočne upravené a zjemnené. Slovenský preklad vychádza z pôvodných verzií, ktoré majú oveľa hororovejší charakter a niektorí viktoriánski literárni kritici ich dokonca označili za nevhodné pre deti. „Necenzurovaný“ text, ktorý je doslova prešpikovaný množstvom fantazijných a nonsensových prvkov, nám tak umožňuje vnímať autora najslávnejšieho „upírskeho“ románu aj ako spoluzakladateľa žánru fantasy.

V novele Sny Márie Duninovej (1896) sa rozprávač – archeológ v divadle vnorí za oponu sna a uteká za neznámou dievčinou. Stretáva ju však v skutočnosti. Mária Duninová žije celý svoj život v snovej realite. Má čudesné sny, v ktorých ju prenasleduje záhadná postava neznámeho muža. Snové vidiny či telepatia? Archeológ jej sny analyzuje a usiluje sa polapiť snového fantóma v skutočnom svete. Sám sa zároveň ocitá v spároch akejsi tajnej spoločnosti, spájajúcej sa s osobami v okolí Márie Duninovej. Námestie sa v noci mení na svätyňu. Tajomné podzemie v bani, zvon a nositelia tajomstva. V hre nie je nič menšie ako svet. Tajomná symbolistická próza s nečakaným vyústením. Fantastické poviedky z prelomu 19. a 20. storočia prinášajú témy prielomu do inej skutočnosti. Vlakový vozeň so zatajeným číslom ako miesto prieniku s astrálnou ríšou. A, samozrejme, s knižkou Stefana Grabińského v ruke pasažiera. Láska až za hrob ústi v pokuse vyrobiť upíra, alebo v psychologických experimentoch dekadenta s vyvolávaním ducha a navodzovaním halucinačných stavov. Záhadná bytosť v hodinách nad smrteľnou posteľou, melódia pulzujúca na rozhraní nášho a druhého sveta. Môže osamotený hrdina v hotelovej izbe prežiť milostný vzťah druhých ľudí? Karol Irzykowski nás cez štrbinu pootvoreného okna pozýva na výlet do ďalekého sveta...

V novele Sny Márie Duninovej (1896) sa rozprávač – archeológ v divadle vnorí za oponu sna a uteká za neznámou dievčinou. Stretáva ju však v skutočnosti. Mária Duninová žije celý svoj život v snovej realite. Má čudesné sny, v ktorých ju prenasleduje záhadná postava neznámeho muža. Snové vidiny či telepatia? Archeológ jej sny analyzuje a usiluje sa polapiť snového fantóma v skutočnom svete. Sám sa zároveň ocitá v spároch akejsi tajnej spoločnosti, spájajúcej sa s osobami v okolí Márie Duninovej. Námestie sa v noci mení na svätyňu. Tajomné podzemie v bani, zvon a nositelia tajomstva. V hre nie je nič menšie ako svet. Tajomná symbolistická próza s nečakaným vyústením. Fantastické poviedky z prelomu 19. a 20. storočia prinášajú témy prielomu do inej skutočnosti. Vlakový vozeň so zatajeným číslom ako miesto prieniku s astrálnou ríšou. A, samozrejme, s knižkou Stefana Grabińského v ruke pasažiera. Láska až za hrob ústi v pokuse vyrobiť upíra, alebo v psychologických experimentoch dekadenta s vyvolávaním ducha a navodzovaním halucinačných stavov. Záhadná bytosť v hodinách nad smrteľnou posteľou, melódia pulzujúca na rozhraní nášho a druhého sveta. Môže osamotený hrdina v hotelovej izbe prežiť milostný vzťah druhých ľudí? Karol Irzykowski nás cez štrbinu pootvoreného okna pozýva na výlet do ďalekého sveta...

V Bazileji narodený a prevažne po francúzsky píšuci Frithjof Schuon (1907 – 1998) patrí spolu s Francúzom Reném Guénonom, Švajčiarom Titom Burckhardtom a britsko-cejlónskym historikom umenia Anandom Coomaraswamym k hlavným predstaviteľom myšlienkového prúdu nazývaného perennializmus. Je autorom takmer tridsiatich kníh, v ktorých sa zaoberal náboženským fenoménom, metafyzikou, spiritualitou a umením. Bol súfijským šejkom, ale aj básnikom a maliarom. Podľa profesora washingtonskej univerzity S. H. Nasra bol Schuon zároveň „metafyzikom, teológom, filozofom a logikom (...) zaoberajúcim sa komparatívnym štúdiom náboženstiev (...) a vedou o spoločnosti a o človeku, interpretom tradičného umenia a civilizácií, duchovným vodcom a kritikom moderného sveta (...) v jeho praktických aspektoch (...) a filozofických a vedeckých rozmeroch“. Kniha O transcendentnej jednote náboženstiev z roku 1948 je prvým významným Schuonovým dielom, vďaka ktorému okamžite vošiel do povedomia záujemcov o štúdium duchovných tradícií. Predstavuje v nej dva základné princípy svojej perspektívy: univerzálnosť a vnútornú neohraničenosť božského Princípu, transcendujúceho každý pojmový výraz, a ekonómiu náboženských zjavení v ich rozdielnosti, komplementárnosti a čiastkovosti. Tento prístup prekonáva náboženský exkluzivizmus, ktorý je však zároveň odôvodnený ako dočasne legitímny. Na rozdiel od prístupu autorov, ktorí zmiešavajú prvky rôznorodého pôvodu, aby mohli vytvoriť viac či menej nesúrodý synkretizmus a údajné „univerzálne náboženstvo“, Schuon vychádza z metafyzických právd, aby osvetlil podstatnú jednotu, skrývajúcu sa za zdanlivou protikladnosťou rôznych ortodoxných učení. Poznanie, ktoré podľa neho umožňuje rozpoznať túto jednotu, nevyžaduje odmietnutie odlišnosti medzi rôznymi tradičnými učeniami, ale je naopak jediným platným prostriedkom na vysvetlenie ich rozdielov a na ich začlenenie do skutočnej syntézy, ktorá dokáže uchrániť ich originálnosť. Dielo Frithjofa Schuona sa slovenskému čitateľovi predstavuje po prvý raz. Súčasťou prekladu knihy je aj preklad štúdie o Schuonovom živote a diele od J.-B. Aymarda.

V Bazileji narodený a prevažne po francúzsky píšuci Frithjof Schuon (1907 – 1998) patrí spolu s Francúzom Reném Guénonom, Švajčiarom Titom Burckhardtom a britsko-cejlónskym historikom umenia Anandom Coomaraswamym k hlavným predstaviteľom myšlienkového prúdu nazývaného perennializmus. Je autorom takmer tridsiatich kníh, v ktorých sa zaoberal náboženským fenoménom, metafyzikou, spiritualitou a umením. Bol súfijským šejkom, ale aj básnikom a maliarom. Podľa profesora washingtonskej univerzity S. H. Nasra bol Schuon zároveň „metafyzikom, teológom, filozofom a logikom (...) zaoberajúcim sa komparatívnym štúdiom náboženstiev (...) a vedou o spoločnosti a o človeku, interpretom tradičného umenia a civilizácií, duchovným vodcom a kritikom moderného sveta (...) v jeho praktických aspektoch (...) a filozofických a vedeckých rozmeroch“. Kniha O transcendentnej jednote náboženstiev z roku 1948 je prvým významným Schuonovým dielom, vďaka ktorému okamžite vošiel do povedomia záujemcov o štúdium duchovných tradícií. Predstavuje v nej dva základné princípy svojej perspektívy: univerzálnosť a vnútornú neohraničenosť božského Princípu, transcendujúceho každý pojmový výraz, a ekonómiu náboženských zjavení v ich rozdielnosti, komplementárnosti a čiastkovosti. Tento prístup prekonáva náboženský exkluzivizmus, ktorý je však zároveň odôvodnený ako dočasne legitímny. Na rozdiel od prístupu autorov, ktorí zmiešavajú prvky rôznorodého pôvodu, aby mohli vytvoriť viac či menej nesúrodý synkretizmus a údajné „univerzálne náboženstvo“, Schuon vychádza z metafyzických právd, aby osvetlil podstatnú jednotu, skrývajúcu sa za zdanlivou protikladnosťou rôznych ortodoxných učení. Poznanie, ktoré podľa neho umožňuje rozpoznať túto jednotu, nevyžaduje odmietnutie odlišnosti medzi rôznymi tradičnými učeniami, ale je naopak jediným platným prostriedkom na vysvetlenie ich rozdielov a na ich začlenenie do skutočnej syntézy, ktorá dokáže uchrániť ich originálnosť. Dielo Frithjofa Schuona sa slovenskému čitateľovi predstavuje po prvý raz. Súčasťou prekladu knihy je aj preklad štúdie o Schuonovom živote a diele od J.-B. Aymarda. Preklad: Andrej Záthurecký Grafická úprava: Martin Vrabec