Európa strana 16 z 47

Kedves olvasó, Háy János könyve ez, és róla magáról, Háy Jánosról szól. Nem a világról, hanem annak csak egy kicsiny darabjáról, úgymond, amelynek működéséért ő és csakis ő felel. Az persze, hogy ebben a szövegben saját magáról árul el Háy János mindennap valamit, megtévesztő is lehet. Járványnapló, ötlik föl benned talán a szó. És hogy a napló személyes, ha pedig személyes, akkor - gondolhatnád - még sokkal inkább a szerzőjéről szól, mint azok a könyvek, amelyeknek egyik szereplőjét sem hívják úgy, ahogyan a szerzőt valójában hívják. Az a szerző tehát, aki ezt a könyvet írta, és akinek ráadásul a foglalkozása is téma most, a saját nevében kínál betekintést az életébe és a gondolataiba, ha igaz. Most, most! Amikor. Hiszen rendkívüli helyzet, sőt korszakhatár ez, ami után semmi sem mehet majd már úgy, olyan hibásan, olyan vacakul, ahogyan eddig ment. Az ország, a világ. És hogy az író megmondja most nemcsak azt, hogy mit főzött tegnap, és máma mit fog, hanem azt is, hogy szerinte hogyan lesz eztán. A vírus utáni jövőben, ha majd. Ha igaz. Csakhogy ez nem biztos. Ennek a könyvnek a szerzője ugyanis nem szeretné megmondani, hogy majd mi lesz. Talán változik valami, aztán mégse. Neki azonban elsősorban nem a világgal van dolga, hanem a világ kicsiny darabjával. Arról kell pontosan tudósítania annak, aki ír, tehát (tehát) igazat mond. Nem a felszínről, nem a hírekről, nem a kilátásokról, nem is a vírusról. Hacsak úgy nem, hogy vajon mi volna az? Istenbizonyíték? Ellenség? Kinek-minek az ügynöke? Az mindenesetre, aki ezt a könyvet írta, igazat mond. Rólad, kedves olvasó, azaz magáról persze. Persze hogy magáról. Arról is, hogy mit álmodott, és hogy álmában azt kéri tőle valaki, aki valójában nincs már, hogy ne haragudjon. Barna Imre

Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről. A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak. A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.

A jáde Kekon szigetének éltető eleme. Mindig is bányászták, adták-vették, csiszolták, lopták, öltek érte - de évszázadokon át csakis az olyan tiszteletre méltó Zöldcsont harcosok viselhették, mint a Kaul család tagjai, akik különleges adottságaik révén, a mágikus zöld kő erejét használva védelmezték a szigetet az idegen megszállóktól. Mostanra a szabadságért vívott harc véget ért, és a Kaulok új generációja immár Kekon rohamtempóban fejlődő fővárosának uralmáért verseng. Mindent megtesznek, hogy megvédjék az övéiket, ellenőrizzék a jádekereskedelmet, és megóvják a területeiket. A klánok mindennapjait meghatározó ősi tradícióknak egyre kevesebb tér marad gyorsan változó világukban. Amikor megjelenik a piacon egy rendkívüli drog, amely bárkit, még a külföldieket is képessé teszi a jádeviselésre, a Kaulok és a rivális Ayt család közti, régóta feszülő ellentét nyílt erőszakba csap át. A klánok háborújának kimenetele minden Zöldcsont sorsára hatással van a legöregebb pátriárkától a legutolsó motoros futárig, sőt az egész sziget jövőjét is meghatározza. A Zöldcsont-saga a legjobbfajta urban fantasy; gengsztertörténetbe oltott mágikus kungfumese családról, becsületről és harcosokról, akik a vér és a jáde ősi törvényei szerint élnek és halnak.

KIRA NAVÁREZ MINDIG IS ÚJ ÉLETFORMÁK FELFEDEZÉSÉRŐL ÁLMODOZOTT.  DE MOST EGY RÉMÁLOMBAN ÉBREDT. Kira Navárez xenobiológus egy kolonializálatlan bolygón végzett rutinszerű felmérés során idegen életforma nyomaira bukkan, a váratlan találkozás azonban az első pillanatok csodáiból a rémálmokba taszítja.  A sorsfordító találkozás hatására a misszió minden tagja halálos veszélybe kerül, és Kirának is menekülnie kell a túlélésért. Eközben kitör a galaktikus háború a csillagok közt, a Föld és gyarmatai a megsemmisülés szélére kerülnek, és az emberiség sorsáért folytatott elszánt küzdelem a galaxis legtávolabbi pontjaiba sodorja Kirát. Ez az utazás nemcsak őt, hanem a történelem egész menetét is átalakítja. És Kira lehet az emberiség egyetlen és legnagyobb reménye…  Az Álmok a csillagok közt a személyes emberi erő, az együttérzés és a félelem lenyűgöző könyve, egyszerre grandiózus űreposz és óda a science-fiction irodalmához.

Angelica, az újszülött kisbaba az egyetlen túlélője egy tragikus repülőgép-balesetnek. Mesésen gazdag apja a széltől is óvja, a világtól teljesen elzárva neveli fel a lányt, aki semmit nem tud a róla keringő pletykákról. Ám egy nap Darius, az ifjú műkereskedő mégis eljut a fényűző villába, és többet megért a lány és az apja közötti kapcsolatból, mint amennyit szabadna. Az életéért menekülve a Delfin nevű hajón szökik üldözője elől, aki meg akarja ölni őt… S ezzel megkezdődik az őrült, vér-, könny- és sós víz áztatta kaland, amely az elbeszélés hullámain napjaink Franciaországa, az ókori Görögország és a shakespeare-i Anglia között hánykolódik; amely majd elsüllyed a gyász sziklazátonyain, ám mégis partot ér; amelyben kalózok fosztogatnak, pestisjárvány tombol, és egy hercegnő kezét elnyeri egy birkózóbajnok – és amelyben egy kegyetlen világban egy szétszóródott család tagjai próbálják megtalálni az otthon felé vezető utat.

Edita Steinová (1891 – 1942) bola významná nemecko-židovská katolícka filozofka a rehoľníčka. V roku 1922 sa nechala pokrstiť a neskôr vstúpila do karmelitánskeho kláštora. Od roku 1932 prednášala na Pedagogickom inštitúte v Münsteri, ale po nástupe nacistického režimu musela učiteľské miesto opustiť. Začiatkom augusta 1942 ju Gestapo odvlieklo z kláštora do koncentračného tábora Auschwitz-Birkenau, kde o niekoľko dní zahynula v plynovej komore. Jej rozsiahle filozofické dielo, v ktorom sa pokúsila o syntézu fenomenologickej filozofie a tomizmu, patrí k základným pilierom európskeho poznania a duchovného vedomia. Kniha Hrad duše sprístupňuje slovenskému čitateľovi celoživotné úsilie Edity Steinovej o spojenie fenomenologickej filozofie s kresťanským myslením. V publikovaných textoch porovnáva názory Edmunda Husserla a Tomáša Akvinského, pokúša sa vymedziť Husserlovu fenomenológiu voči iným filozofickým smerom, predkladá fenomenologicko-historickú štúdiu o diele Terézie z Ávily a podáva výklad Goetheho Fausta, či Dionýza Areopagitu. V štúdii Ontická štruktúra osoby sa potom venuje hlavnej oblasti svojho skúmania, problematike ľudskej osoby a jej poznania metódami fenomenologickej filozofie. Výber uzatvára kontemplatívno-mystická štúdia o význame Vianoc. Hoci sú texty Edity Steinovej venované rozmanitým témam, spája ich úsilie o hlbšie poznanie človeka, jeho miesta vo svete a vzťahu k bytiu, v ktorom existuje a zároveň ho v mnohých aspektoch presahuje.

Strhujúci príbeh vášnivo zaľúbenej ochrnutej dievčiny a súcitného mladého poručíka z miestnej vojenskej posádky sa odohráva tesne pred vypuknutím prvej svetovej vojny. Stefan Zweig s neobyčajnou literárnou bravúrou analyzuje citovú krehkosť postihnutej dievčiny aj nerozhodnosť nezrelého dôstojníka, ktorý nenachádza dosť odvahy opätovať lásku nešťastnému človeku. Autor ako výnimočný rozprávač a psychológ otvoril vo svojom slávnom románe večné, ale často nezodpovedateľné otázky ľudských vzťahov, lásky, odvahy, viny i svedomia. Zároveň podáva farbisté svedectvo o mravných a spoločenských pomeroch panujúcich v Rakúsko-uhorskej monarchii v prvých rokoch 20. storočia. Netrpezlivosť srdca je jediné románové dielo slávneho viedenského rodáka Stefana Zweiga (1881 – 1942), ktoré vyšlo počas spisovateľovho života.

Nem tudom elzárni: nem egyszerűen bennem van, hanem magam vagyok a ragyogás. - Tudom, mit szeretnél, cukorfalat. Gyere vissza, és megkaphatod. - Száját közelítette Andiéhoz, nyelvével addig simogatva annak felső ajkát, amíg az köddé nem foszlott. A szeme azonban kitartott, s Rose tekintetébe kapcsolódott. - Sabbatha hanti - danolta a kórus. - Lodsam hanti. Cahanna risone hanti. Andi visszajött, kimeredő, fájdalmas szeme köré megképződött az arc, melyet aztán a test is követett. Rose egy pillanatig látta karcsontjait és az ő ujjait szorító ujjakéit, majd ismét rájuk nőtt a hús. Rose újból megcsókolta. Andi még kínjai között is reagált, Rose pedig a fiatalabb nő torkába lehelte saját lényegét. Kell nekem ez a nő. És ami kell nekem, azt meg is kapom. Andi újra lenullázódóban volt, de Rose érezte, hogy küzd ellene, és felülkerekedik. A tüdejébe szívott, jajongó életerőből táplálékot merített, ahelyett hogy megpróbálta volna eltaszítani. Szuflát gyűjtött - most először. A ragyogás folytatásában a gonosz ismét visszatér közénk. A kisfiú, aki annak idején annyi rémséget élt át a Panoráma Szállóban, immár felnőttként, miután kigyógyult alkoholbetegségéből, egy New Hampshire-i hospice-házban dolgozik ápolóként, ahol a betegek Álom doktornak kezdik szólítani. Dan Torrance különleges képessége felnőttkorában is fontos szerephez jut. Régóta kísértő szellemek, az Igaz Kötés nevű baljós, vándorló kompánia és egy Abra nevű, még Danénél is erősebb ragyogással bíró kislány körül bonyolódik a lidérces, borzongató történet.

Edita Steinová (1891 – 1942) bola významná nemecko-židovská katolícka filozofka a rehoľníčka. V roku 1922 sa nechala pokrstiť a neskôr vstúpila do karmelitánskeho kláštora. Od roku 1932 prednášala na Pedagogickom inštitúte v Münsteri, ale po nástupe nacistického režimu musela učiteľské miesto opustiť. Začiatkom augusta 1942 ju Gestapo odvlieklo z kláštora do koncentračného tábora Auschwitz-Birkenau, kde o niekoľko dní zahynula v plynovej komore. Jej rozsiahle filozofické dielo, v ktorom sa pokúsila o syntézu fenomenologickej filozofie a tomizmu, patrí k základným pilierom európskeho poznania a duchovného vedomia. Kniha Hrad duše sprístupňuje slovenskému čitateľovi celoživotné úsilie Edity Steinovej o spojenie fenomenologickej filozofie s kresťanským myslením. V publikovaných textoch porovnáva názory Edmunda Husserla a Tomáša Akvinského, pokúša sa vymedziť Husserlovu fenomenológiu voči iným filozofickým smerom, predkladá fenomenologicko-historickú štúdiu o diele Terézie z Ávily a podáva výklad Goetheho Fausta, či Dionýza Areopagitu. V štúdii Ontická štruktúra osoby sa potom venuje hlavnej oblasti svojho skúmania, problematike ľudskej osoby a jej poznania metódami fenomenologickej filozofie. Výber uzatvára kontemplatívno-mystická štúdia o význame Vianoc. Hoci sú texty Edity Steinovej venované rozmanitým témam, spája ich úsilie o hlbšie poznanie človeka, jeho miesta vo svete a vzťahu k bytiu, v ktorom existuje a zároveň ho v mnohých aspektoch presahuje.

Slávny welšský prozaik Arthur Machen (1863 – 1947) vytvoril zbierku mrazivo tajomných poviedok, ktoré prepojil do brilantného neo-gotického románového celku s prekvapivou pointou. Dvojica zanietených milovníkov života a klasickej literatúry sa čoraz hlbšie zaplieta do vražedného sprisahania, ktorého temné chápadlá sa rozprestierajú nad zdanlivo pokojnými uličkami londýnskeho predmestia. Obaja priatelia netušia, že vďaka zdanlivo náhodne vypočutým bizarným príbehom sa stávajú súčasťou obludného plánu okultného podsvetia.Román Traja podvodníci (1895) patrí medzi Machenove najznámejšie a najrešpektovanejšie diela a ich autor je považovaný za jedného z najinšpiratívnejších tvorcov hororovej literatúry.Doslov: Michal Havran.

Slávny welšský prozaik Arthur Machen (1863 – 1947) vytvoril zbierku mrazivo tajomných poviedok, ktoré prepojil do brilantného neo-gotického románového celku s prekvapivou pointou. Dvojica zanietených milovníkov života a klasickej literatúry sa čoraz hlbšie zaplieta do vražedného sprisahania, ktorého temné chápadlá sa rozprestierajú nad zdanlivo pokojnými uličkami londýnskeho predmestia. Obaja priatelia netušia, že vďaka zdanlivo náhodne vypočutým bizarným príbehom sa stávajú súčasťou obludného plánu okultného podsvetia. Román Traja podvodníci (1895) patrí medzi Machenove najznámejšie a najrešpektovanejšie diela a ich autor je považovaný za jedného z najinšpiratívnejších tvorcov hororovej literatúry.

V obľúbenom románe Raymonda Chandlera si pán Bowling kupuje noviny len preto, aby zistil, či sa v nich nepíše o vraždách, ktoré práve spáchal. No uprostred nemeckým letectvom neustále bombardovaného Londýna akoby záhadné úmrtia nikoho nezaujímali a stopy zanechané na mieste činu ostávajú bez povšimnutia. Pán William Bowling je vzdelaný, šarmantný a znudený sériový vrah, ktorý túži po pozornosti. Je pripravený pykať za svoje činy, ale kvôli celosvetovému konfliktu neustále uniká spravodlivosti. Koľko ďalších novín si bude musieť kúpiť, kým ho polícia konečne dolapí?Donald Landels Henderson (1905 – 1947) bol anglický herec, prozaik a autor divadelných aj rozhlasových hier. Počas druhej svetovej vojny pracoval pre BBC a v roku 1943 napísal temný psychologický thriller Pán Bowling si kupuje noviny. Vďaka neodolateľnému spôsobu, akým so zvláštne humorným, no zároveň desivým spôsobom vykreslil portrét sériového vraha, si vo vojnovej Británii vyslúžil mimoriadnu pozornosť čitateľov aj kritikov. Krátko pred svojou predčasnou smrťou spracoval román do podoby divadelnej hry a na základe tejto autorskej adaptácie vznikli o niekoľko rokov dva úspešné televízne filmy.

V obľúbenom románe Raymonda Chandlera si pán Bowling kupuje noviny len preto, aby zistil, či sa v nich nepíše o vraždách, ktoré práve spáchal. No uprostred nemeckým letectvom neustále bombardovaného Londýna akoby záhadné úmrtia nikoho nezaujímali a stopy zanechané na mieste činu ostávajú bez povšimnutia. Pán William Bowling je vzdelaný, šarmantný a znudený sériový vrah, ktorý túži po pozornosti. Je pripravený pykať za svoje činy, ale kvôli celosvetovému konfliktu neustále uniká spravodlivosti. Koľko ďalších novín si bude musieť kúpiť, kým ho polícia konečne dolapí? Donald Landels Henderson (1905 - 1947) bol anglický herec, prozaik a autor divadelných aj rozhlasových hier. Počas druhej svetovej vojny pracoval pre BBC a v roku 1943 napísal temný psychologický thriller Pán Bowling si kupuje noviny. Vďaka neodolateľnému spôsobu, akým so zvláštne humorným, no zároveň desivým spôsobom vykreslil portrét sériového vraha, si vo vojnovej Británii vyslúžil mimoriadnu pozornosť čitateľov aj kritikov. Krátko pred svojou predčasnou smrťou spracoval román do podoby divadelnej hry a na základe tejto autorskej adaptácie vznikli o niekoľko rokov dva úspešné televízne filmy.

Edita Steinová (1891 – 1942) – filozofka, rehoľníčka a obeť holokaustu začala svoje autobiografické poznámky písať po nástupe nacizmu k moci a začiatku prenasledovania židovského obyvateľstva. Vo svojom nedokončenom diele sa vracia do rokov detstva a mladosti vykreslených na pozadí každodenného života jednej židovskej rodiny v cisárskom Nemecku na začiatku 20. storočia. Prináša spomienky na svoje študentské roky vo Vroclave (1911 – 1913), Göttingene (1913 – 1915), pôsobenie v sanitárnej službe v poľnej nemocnici v Hraniciach na Morave (apríl – september 1915), štúdium fenomenológie a filozofické prostredie okolo zakladateľa fenomenológie Edmunda Husserla, až po ukončenie štúdia (1915), zloženie doktorskej skúšky (1916) a nástup do funkcie Husserlovej asistentky vo Freiburgu. Pútavý text, v ktorom opisuje rodinné vzťahy, zážitky v školskom prostredí, skúsenosti, priateľstvá, nádeje aj sklamania a tiež vášnivú oddanosť štúdiu a hľadaniu pravdy, umožňuje hlbšie poznať jej osobný, rodinný i vedecký život a zároveň vystupuje ako svedectvo o ľudských a osobných kvalitách tejto neobyčajnej ženy ako aj epochy, v ktorej sa formovali jej budúce postoje a názory na človeka a jeho miesto vo svete.

Edita Steinová (1891 – 1942) – filozofka, rehoľníčka a obeť holokaustu začala svoje autobiografické poznámky písať po nástupe nacizmu k moci a začiatku prenasledovania židovského obyvateľstva. Vo svojom nedokončenom diele sa vracia do rokov detstva a mladosti vykreslených na pozadí každodenného života jednej židovskej rodiny v cisárskom Nemecku na začiatku 20. storočia. Prináša spomienky na svoje študentské roky vo Vroclave (1911 – 1913), Göttingene (1913 – 1915), pôsobenie v sanitárnej službe v poľnej nemocnici v Hraniciach na Morave (apríl – september 1915), štúdium fenomenológie a filozofické prostredie okolo zakladateľa fenomenológie Edmunda Husserla, až po ukončenie štúdia (1915), zloženie doktorskej skúšky (1916) a nástup do funkcie Husserlovej asistentky vo Freiburgu. Pútavý text, v ktorom opisuje rodinné vzťahy, zážitky v školskom prostredí, skúsenosti, priateľstvá, nádeje aj sklamania a tiež vášnivú oddanosť štúdiu a hľadaniu pravdy, umožňuje hlbšie poznať jej osobný, rodinný i vedecký život a zároveň vystupuje ako svedectvo o ľudských a osobných kvalitách tejto neobyčajnej ženy ako aj epochy, v ktorej sa formovali jej budúce postoje a názory na človeka a jeho miesto vo svete.

Richard Austin Freeman (1862 – 1943), podobne ako jeho slávny spisovateľský predchodca sir Arthur Conan Doyle, bol pôvodným povolaním lekár. Svoje medicínske poznatky a metódy práce dokázal dobre zužitkovať aj vo svojej literárnej tvorbe: stal sa duchovným otcom literárnej postavy prvého vedeckého detektíva, súdneho lekára Dr. Thorndyka, predobrazu dnešných forenzných vyšetrovateľov. Ešte aj dnes dýchajú jeho pátrania čarom a milou patinou zaprášeného chemického laboratória s Bunsenovým horákom. Dr. John Thorndyke – impozantný gentleman s neodmysliteľným zeleným kufríkom, v ktorom si nosí prenosné laboratórium, je predchodcom dnešného žánru forenznej detektívky. Nadväzuje na vedeckú, „chemickú" stránku svojho predobrazu – slávneho Sherlocka Holmesa. R. Austin Freeman vo svojich detektívnych príbehoch kladie dôraz na perfektne prepracovanú technickú stránku zločinu a pri jeho vyšetrovaní na vedecké skúmanie materiálnych stôp. Kosti zavraždených obetí spievajú: Dr. Thorndyke hovorí, že každý predmet vie zaspievať svoju pieseň, ak pozorne nastražíme uši. Všetky experimenty a teórie, ktoré spisovateľ autor využil vo svojich detektívkach, ako vedec aj sám otestoval v laboratóriu. Na základe poznatkov špecializovaných vied Dr. Thorndyke s brilantnou logikou vyvodzuje svoje neotrasiteľné závery, vedúce k odhaleniu vraha. Richard Austin Freeman má významné miesto vo vývine detektívneho žánru: ako prvý ešte pred pátrom Knoxom sformuloval detektívne pravidlá fair play a vyskúšal si aj experiment tzv. príbehu obráteného naruby (inverted story). S prekladom jeho detektívneho románu prichádza k nášmu čitateľovi absolútna detektívna klasika.