Európa strana 17 z 47

Theo van Doesburg (1883—1931), vlastným menom Christiaan Emiel Marie Küpper, bol abstraktný avantgardný umelec, architekt, teoretik umenia, autor manifestov a kritík modernej architektúry, zakladateľ konštruktivistického hnutia De Stijl a od roku 1917 redaktor rovnomenného časopisu, ale pod pseudonymami I. K. Bonset a Aldo Camini aj dadaistický básnik a provokatér. Vo svojich statiach o výtvarnom umení a architektúre, v umeleckých a literárnych manifestoch, v kritikách súčasnej európskej architektúry, v mnohých prednáškach a napokon aj vo svojich experimentálnych literárnych textoch formuloval v priebehu zhruba pätnástich rokov myšlienky, ktoré v dvadsiatom storočí zásadným spôsobom ovplyvnili chápanie moderného stavania i výtvarníctva. Spoločne s Pietom Mondriaanom formuloval program tzv. nového stvárňovania (neoplasticizmu) a sám sa zasadzoval za dynamizáciu umeleckého výrazu, ktorá by bola v súlade so životom moderného človeka. Ako autor spisu Základné pojmy nového stvárňujúceho umenia (1925) vplýval aj na orientáciu nemeckej umelecko-remeselnej školy Bauhaus. Prvý slovenský výber z Van Doesburgovho písomného diela prináša prierez tvorivým myslením tejto výnimočnej osobnosti modernej nizozemskej, ale aj svetovej kultúry.

Najtemnejší prípad forenzného detektíva Dr. ThorndykaRichard Austin Freeman (1862 – 1943), podobne ako jeho slávny spisovateľský predchodca sir Arthur Conan Doyle, bol pôvodným povolaním lekár. Svoje medicínske poznatky a metódy práce dokázal dobre zužitkovať aj vo svojej literárnej tvorbe: stal sa duchovným otcom literárnej postavy prvého vedeckého detektíva, súdneho lekára Dr. Thorndyka, predobrazu dnešných forenzných vyšetrovateľov. Ešte aj dnes dýchajú jeho pátrania čarom a milou patinou zaprášeného chemického laboratória s Bunsenovým horákom.Dr. John Thorndyke – impozantný gentleman s neodmysliteľným zeleným kufríkom, v ktorom si nosí prenosné laboratórium, je predchodcom dnešného žánru forenznej detektívky. Nadväzuje na vedeckú, „chemickú" stránku svojho predobrazu – slávneho Sherlocka Holmesa. R. Austin Freeman vo svojich detektívnych príbehoch kladie dôraz na perfektne prepracovanú technickú stránku zločinu a pri jeho vyšetrovaní na vedecké skúmanie materiálnych stôp. Kosti zavraždených obetí spievajú: Dr. Thorndyke hovorí, že každý predmet vie zaspievať svoju pieseň, ak pozorne nastražíme uši. Všetky experimenty a teórie, ktoré spisovateľ autor využil vo svojich detektívkach, ako vedec aj sám otestoval v laboratóriu. Na základe poznatkov špecializovaných vied Dr. Thorndyke s brilantnou logikou vyvodzuje svoje neotrasiteľné závery, vedúce k odhaleniu vraha.Richard Austin Freeman má významné miesto vo vývine detektívneho žánru: ako prvý ešte pred pátrom Knoxom sformuloval detektívne pravidlá fair play a vyskúšal si aj experiment tzv. príbehu obráteného naruby (inverted story). S prekladom jeho detektívneho románu prichádza k nášmu čitateľovi absolútna detektívna klasika.Doslov: Tomáš Horváth.

Edita Steinová (1891 – 1942) – filozofka, rehoľníčka a obeť holokaustu začala svoje autobiografické poznámky písať po nástupe nacizmu k moci a začiatku prenasledovania židovského obyvateľstva. Vo svojom nedokončenom diele sa vracia do rokov detstva a mladosti vykreslených na pozadí každodenného života jednej židovskej rodiny v cisárskom Nemecku na začiatku 20. storočia. Prináša spomienky na svoje študentské roky vo Vroclave (1911 – 1913), Göttingene (1913 – 1915), pôsobenie v sanitárnej službe v poľnej nemocnici v Hraniciach na Morave (apríl – september 1915), štúdium fenomenológie a filozofické prostredie okolo zakladateľa fenomenológie Edmunda Husserla, až po ukončenie štúdia (1915), zloženie doktorskej skúšky (1916) a nástup do funkcie Husserlovej asistentky vo Freiburgu. Pútavý text, v ktorom opisuje rodinné vzťahy, zážitky v školskom prostredí, skúsenosti, priateľstvá, nádeje aj sklamania a tiež vášnivú oddanosť štúdiu a hľadaniu pravdy, umožňuje hlbšie poznať jej osobný, rodinný i vedecký život a zároveň vystupuje ako svedectvo o ľudských a osobných kvalitách tejto neobyčajnej ženy ako aj epochy, v ktorej sa formovali jej budúce postoje a názory na človeka a jeho miesto vo svete.

Kríza stredného veku je sviňa. Stáročia doháňa mužov k nie práve najracionálnejšiemu konaniuZbierka troch cestopisov veľmi pôvabne, s osobitým humorom a sebairóniou, vykresľuje k čomu tento kríza stredného veku dohnala poviedkového hrdinu Juraja a jeho najbližších kamarátov. Každá poviedka opisuje jednu plavbu na klasickej námornej plachetnici, plnú reálnych i virtuálnych dobrodružstiev. A keďže ochota konať a schopnosť fantazírovať je u mužov v tomto nebezpečnom období preveľká, hranica medzi reálnymi a virtuálnymi dobrodružstvami je niekedy len veľmi ťažko postrehnuteľná.Knižka určite poteší všetkých milovníkov námorného plachtenia, rozjímania o zmysle života a politicky nekorektného humoru.

Zbierka troch cestopisov veľmi pôvabne, s osobitým humorom a sebairóniou, vykresľuje k čomu tento kríza stredného veku dohnala poviedkového hrdinu Juraja a jeho najbližších kamarátov. Každá poviedka opisuje jednu plavbu na klasickej námornej plachetnici, plnú reálnych i virtuálnych dobrodružstiev. A keďže ochota konať a schopnosť fantazírovať je u mužov v tomto nebezpečnom období preveľká, hranica medzi reálnymi a virtuálnymi dobrodružstvami je niekedy len veľmi ťažko postrehnuteľná. Knižka určite poteší všetkých milovníkov námorného plachtenia, rozjímania o zmysle života a politicky nekorektného humoru.

Prvé slovenské vydanie klasického viktoriánskeho románu od slávneho tvorcu Sherlocka Holmesa. Sir Arthur Conan Doyle (1859 1930) tvorca najslávnejšieho literárneho detektíva Sherlocka Holmesa je dodnes jedným z najčítanejších a najprekladanejších britských spisovateľov. V tajomnom príbehu z roku 1889 naplno odhaľuje svoju hlbokú fascináciu špiritizmom a paranormálnymi javmi, charakteristickú pre epochu fin de siecle. Prečo sa veterán britskej armády generál Heatherstone utiahol do sídla Coomber Hall na opustenom škótskom pobreží? Aká temná a hrozná udalosť z minulosti ho núti ukrývať sa pred svetom? Ako s ňou súvisí zlovestné meno Ghúlab Šach, nesúce stopu neblahej minulosti kolonizovanej Indie? Román Cloomberská záhada patrí medzi veľké mysteriózne diela viktoriánskej literatúry a jeho autor je neuveriteľne zručný v navodzovaní tej pravej gotickej atmosféry. Blikot olejovej lampy, čo vrhá neisté svetlo na vyrezávaný dubový obklad a odráža neuveriteľné tiene, desivá biela tvár vystupujúca z prítmia, chladná striebristá žiara mesiaca medzi potrhanými oblakmi, v ktorej sa kúpe nočná krajina, obrovská tmavá masa budovy týčiaca sa ako sarkofág... Ak ste si doteraz mysleli, že vás nemôže vystrašiť obyčajné cinknutie, majster dedukcie a desu sir Arthur Conan Doyle vám dokáže, že sa fatálne mýlite... Doslov: Tomáš Horváth.

Sir Arthur Conan Doyle (1859 – 1930) – tvorca najslávnejšieho literárneho detektíva Sherlocka Holmesa je dodnes jedným z najčítanejších a najprekladanejších britských spisovateľov. V tajomnom príbehu z roku 1889 naplno odhaľuje svoju hlbokú fascináciu špiritizmom a paranormálnymi javmi, charakteristickú pre epochu fin de siecle.Prečo sa veterán britskej armády generál Heatherstone utiahol do sídla Coomber Hall na opustenom škótskom pobreží? Aká temná a hrozná udalosť z minulosti ho núti ukrývať sa pred svetom? Ako s ňou súvisí zlovestné meno Ghúlab Šach, nesúce stopu neblahej minulosti kolonizovanej Indie?Román Cloomberská záhada patrí medzi veľké mysteriózne diela viktoriánskej literatúry a jeho autor je neuveriteľne zručný v navodzovaní tej pravej gotickej atmosféry. Blikot olejovej lampy, čo vrhá neisté svetlo na vyrezávaný dubový obklad a odráža neuveriteľné tiene, desivá biela tvár vystupujúca z prítmia, chladná striebristá žiara mesiaca medzi potrhanými oblakmi, v ktorej sa kúpe nočná krajina, obrovská tmavá masa budovy týčiaca sa ako sarkofág... Ak ste si doteraz mysleli, že vás nemôže vystrašiť obyčajné cinknutie, majster dedukcie a desu sir Arthur Conan Doyle vám dokáže, že sa fatálne mýlite...Doslov: Tomáš Horváth.

Editorka medzinárodnej zbierky Jana B. Wild oslovila na spoluprácu nielen divadelných vedcov a kusthistorikov, ale aj vedcov a tvorcov, ktorí sa v shakespearovských ani vedeckých diskurzoch bežne neobjavujú. Shakespeare sa tu ocitá v medzipriestoroch kultúr, médií, dôb. Kniha prináša pohľady z oblasti filozofie a astrofyziky, informačných technológií a dejín divadla, stredoškolskej pedagogiky, antropológie a sociológie, kultúrnych štúdií a japonistiky, výtvarného umenia, filmu, tanca a opery, performancie a videoartu, z popkultúry a televízie, ako aj zo súčasnej drámy. Autorky a autori textov uvažujú o renesančnej astronómii a filozofii; o vnútornej slobode človeka v škrupinke mysle; o Veľkom tresku; o všadeprítomnosti všetkých minulostí; o kultúrnych kódoch a stereotypoch; o virtuálnych svetoch aj o materiálnom telesnom princípe; o slovách a obrazoch; o komikse; o vulgárnosti v rôznych jazykoch a médiách; o rituáloch; o nevysloviteľnom a (ne)viditeľnom; o apropriácii v rozličných kultúrach Európy a Ázie; o národných dejinách a národných animozitách; o hudbe, tele a pohybe; o inakosti; o ženskom princípe; o Rómoch; o legendách a mýtoch; o kultúrnej pamäti; o zabudnutých či nedokončených projektoch; o nových paradigmách; o rozdelenom aj globalizovanom svete. Zbierka s odporúčaním dvoch zahraničných recenzentov vyšla aj v angličine (Shakespeare in Between, VŠMU Bratislava 2018).

Ishiguro első novelláskötete ugyanazzal a rendkívüli pontossággal és finomsággal építkezik, mint amit a Nobel-díjas szerző regényeiben már megszokhattunk. Ő maga úgy jellemezte könyvét, mint egy öt felvonásból álló zeneművet. És valóban, bár különálló történeteket olvashatunk, a kötet úgy ragad magával, akár egy lelkünknek kedves dallam: érzelmek, humor, szívfájdalom és érzelmek rétegződnek egymásra tökéletes harmóniában.   "Egy kedves, bölcs könyv az idő múlásáról és azokról a pillanatokról, melyek megszépítik az életet." (The Independent)   Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, hatéves kora óta él Angliában. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Hét regény szerzője, amelyek közül hat olvasható magyar fordításban. A Noktürnök az első novelláskötete.

Athos Fadigati köztiszteletben álló ferrarai gégész, aki fiatalon a legszabályosabb és legnyugodalmasabb orvosi karrier elé nézett. Művelt, gazdag, finom úr, biztos egzisztencia. Jó parti. Már benne van a korban, mégsem kötelezte el magát. Eraldo Deliliers egyetemista. Társai körében bálványozott, kihívóan nyegle, szőke, sportos szépfiú, szegény anyja szeme fénye. Húszévesen már több nevezetes hódításon van túl, szerelmi öngyilkosságot is elkövettek érte. Unja a tanulást, elege van a pénztelenségből, élvezni akarja az életet, és csak arra vár, hogy valaki finanszírozza a vágyait. Kerül, amibe kerül. A kisregény egy szexuális és egy faji elszigetelődés párhuzamos krónikája. 1938-ban játszódik, az olaszországi zsidótörvények kibocsátásának idején. 1987-ben Philippe Noiret főszereplésével emlékezetes film készült belőle, amelyben a szerző alteregójának tekintett zsidó egyetemistát Rupert Everett alakítja. Giorgio Bassani (1916-2000) műveit világszerte kiadják, olvassák, becsülik és szeretik. Prózaírói és költői munkásságát rangos díjakkal ismerték el, közülük a legfontosabbnak számító Strega-díjat negyvenévesen kapta meg.

A nagybácsi feltámadt. Bogota légterében lezuhant a gépe, s vele együtt minden utas meghalt. A többiek ottmaradtak, ő viszont csak kilencvenhat percre nézett át a másvilágra. A meszticek hányták a keresztet: csoda történt! Mint a Bibliában. Krisztus, Lázár... Egy mérnök - a nagybácsi unokaöccse - és egy orvos fantáziáját úgy megmozgatja az eset, hogy kifejlesztenek egy ügyes kis szerkezetet, egy újraélesztési segédeszközt, amellyel fel lehetne támasztani a holtakat. Nem zombilét lenne ez, mindenki a saját lefagyott életét kapná vissza. Reset, restart. Ez az egyébként személyre szabott szerkezet egy óra. Egy diszkréten elegáns ékszer. Speciális beállításai révén a huszonéves medika, a kilencvenes úriasszony és a hatvanas cigányvajda is feltámadhatna - feltéve, ha friss halottak. Ezzel az ötlettel játszik el a fanyar humorú szerző szórakoztatóan és elgondolkodtatóan. Van-e orvosi módszerekkel előidézhető feltámadás? Mire lenne jó? Mit szólnak hozzá a nők? Egyáltalán kell ez nekünk?

Wallersee-Larisch grófnéról az újságolvasó közönség számontartotta, hogy nem csupán a világszép és extravagáns osztrák császárné és magyar királyné, Erzsébet unokahúga, de egyben az 1889 januárjában lejátszódó mayerlingi tragédiának, Rudolf trónörökös és Mary von Vetsera bárónő rejtélyes öngyilkosságának is egyik koronatanúja. A tragédia után kegyvesztett lett, és a bécsi előkelő társaság kiközösítette.A sokféle közvetett adatot összegereblyéző kutatók egy része súlyosan elmarasztalja őt, kerítőnek tekinti, aki romlott, pszichésen is beteg unokaöccse cinkosaként visszaélt a benne őszintén megbízó, fiatal bárókisasszony naivságával és szerelmi bódulatával. Mások szerint azonban ő csupán akaratlan közreműködő, sőt maga is áldozat volt, akit Rudolf manipulált, és semmiképp sem tekinthető felelősnek azért, amit Mary von Vetsera a maga felnőtt akaratából és elhatározásából végül megtett. Ha az előbbi igaz, akkor Marie Louise megérdemelte, hogy a társaság kitaszítsa köreiből - ám ha az utóbbi, akkor ez a büntetés túlzó volt és igazságtalan.Akit igazságtalanul bántanak, persze még nem kap felmentést, hogy ha emlékiratot ír, abban csúsztasson, manipuláljon, netán hazudjon. Mentség nincs - de van magyarázat, ami némiképp világosabbá teheti a hátsó szándékokat, belső motívumokat, mégiscsak növelve valamiképp a megértést az iránt, aki ha torz eszközökkel is, de talán valódi méltánytalanság ellen tiltakozik. Mert hát ezért is fogott tollat a kezébe az, akiről a pletyka és a bulvár a mayerlingi tragédia után már csak így volt hajlandó tudomást venni: "Az a Larisch grófné, aki..." ...aki ezzel az emlékirattal megpróbált szembeszállni az igazságtalannak érzett kirekesztettséggel és bosszút állni császári rokonságán. Csorba László

A második világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája: a főszereplő Ecuko mindkét - egymásra semmiben sem hasonlító - világ részese. A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro az olvasóra bízza, mit tart fontosnak a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől egy semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány - a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad. A dombok halvány képe, a japán származású angol író első regénye 1982-ben született, és rögtön komoly elismerést hozott szerzőjének. Második regénye, A lebegő világ művésze még szélesebb körben tette ismertté írója nevét, majd a világhírt a Napok romjai hozta meg számára, amelyből emlékezetes film készült. Negyvennél is több nyelvre lefordított műveit számtalan irodalmi díjjal jutalmazták, 2017-ben Nobel-díjat kapott.

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba – lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról.Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép – három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke ez, amit Peri a legszívesebben kitörölne az emlékeiből. Peri tizennyolc éves korában Oxfordba került egyetemre – ekkor járt életében először külföldön. Az ateista Shirin és a buzgó muszlim Mona lettek a legjobb barátnői, akikkel az iszlámról és a feminizmusról vitatkoztak, kedvenc tanára pedig a lázadó szellemű Azur, aki Istenről beszélt hallgatóságának. És volt egy botrány is, amely véget vetett minden jónak...  Elif Shafak tizedik regénye különösen aktuális témát feszeget: egyszerre vallatja és védelmezi a muszlim identitást. Financial Times

Az emberiséget túlzottan magabiztossá és felfuvalkodottá teszi már a győzelem előérzete is. Pedig ha sikerülne végre együttműködnie a két civilizációnak, akkor talán újra lehetne írni a történelmet, mely nem a múltunk, nem a jelenünk, és nem is a jövőnk. „Ha az új univerzum valóban megszületik, számos, palackba zárt üzenet sodródik majd benne. Hihetőnek tűnt, hogy a palackok egy jelentős részében olyan tárolómechanizmusok működnek, melyek az adott civilizáció minden tagjának emlékeit és gondolatait magukba zárták, részletes biológiai jellemzőikkel együtt – talán ezek a feljegyzések elegendőnek számítanak majd ahhoz, hogy az új univerzumban egy új civilizáció új életre keltse azt a régi civilizációt.”

A Mr. Mercedes – Aki kapja, marja – Agykontroll trilógia után Stephen King – vagy ahogy rajongói világszerte emlegetik: a Mester - ismét egy hátborzongató thrillerrel hozza rá olvasóira az álmatlanságot. Az oklahomai kisváros, Flint City egyik parkjában brutálisan megerőszakolt, meggyilkolt és megcsonkított holttestre bukkannak. Az áldozat Frank Peterson, egy fehér fiúgyermek, életkora 11 év. A felfoghatatlan tett elkövetője pedig szemtanúk állítása és több, cáfolhatatlan bizonyíték szerint Terry Maitland gimnáziumi irodalomtanár és baseballedző, azaz T. edző, egy mindenki által ismert, köztiszteletben álló ember, két kislány édesapja. Ralph Anderson nyomozó letartóztatja az edzőt, méghozzá a lehető legmegalázóbb módon: a Maitland csapata számára kulcsfontosságú meccs közben, a szurkolósereg szeme láttára. Anderson indulata érthető: az ő kamasz fia is T. edző keze alatt tanulta a sportot. Az igazságszolgáltatás folyamatában azonban fennakadást okoz, hogy Maitlandnek kikezdhetetlen alibije van: szemtanúk, ujjlenyomatok, sőt DNS-minta igazolják, hogy a gyilkosság idején egy másik, távoli városban tartózkodott. Anderson nyomozónak segítőtársaival együtt választ kell találniuk a kérdésre: hogyan lehet ugyanaz az ember egyszerre két helyen? A rejtély megoldása Kinghez méltóan egyszerre hihetetlen és kétségbevonhatatlan, bármennyire sokkolja is azokat, akik egy texasi barlang mélyén végül szembekerülnek vele. A kívülálló amellett, hogy a New York Times bestsellerlistájának élére került, a Goodreads-en 2018-ban kategóriájának legjobb könyve lett, és az HBO minisorozatot készít belőle.