Európa strana 17 z 47

Najtemnejší prípad forenzného detektíva Dr. ThorndykaRichard Austin Freeman (1862 – 1943), podobne ako jeho slávny spisovateľský predchodca sir Arthur Conan Doyle, bol pôvodným povolaním lekár. Svoje medicínske poznatky a metódy práce dokázal dobre zužitkovať aj vo svojej literárnej tvorbe: stal sa duchovným otcom literárnej postavy prvého vedeckého detektíva, súdneho lekára Dr. Thorndyka, predobrazu dnešných forenzných vyšetrovateľov. Ešte aj dnes dýchajú jeho pátrania čarom a milou patinou zaprášeného chemického laboratória s Bunsenovým horákom.Dr. John Thorndyke – impozantný gentleman s neodmysliteľným zeleným kufríkom, v ktorom si nosí prenosné laboratórium, je predchodcom dnešného žánru forenznej detektívky. Nadväzuje na vedeckú, „chemickú" stránku svojho predobrazu – slávneho Sherlocka Holmesa. R. Austin Freeman vo svojich detektívnych príbehoch kladie dôraz na perfektne prepracovanú technickú stránku zločinu a pri jeho vyšetrovaní na vedecké skúmanie materiálnych stôp. Kosti zavraždených obetí spievajú: Dr. Thorndyke hovorí, že každý predmet vie zaspievať svoju pieseň, ak pozorne nastražíme uši. Všetky experimenty a teórie, ktoré spisovateľ autor využil vo svojich detektívkach, ako vedec aj sám otestoval v laboratóriu. Na základe poznatkov špecializovaných vied Dr. Thorndyke s brilantnou logikou vyvodzuje svoje neotrasiteľné závery, vedúce k odhaleniu vraha.Richard Austin Freeman má významné miesto vo vývine detektívneho žánru: ako prvý ešte pred pátrom Knoxom sformuloval detektívne pravidlá fair play a vyskúšal si aj experiment tzv. príbehu obráteného naruby (inverted story). S prekladom jeho detektívneho románu prichádza k nášmu čitateľovi absolútna detektívna klasika.Doslov: Tomáš Horváth.

Edita Steinová (1891 – 1942) – filozofka, rehoľníčka a obeť holokaustu začala svoje autobiografické poznámky písať po nástupe nacizmu k moci a začiatku prenasledovania židovského obyvateľstva. Vo svojom nedokončenom diele sa vracia do rokov detstva a mladosti vykreslených na pozadí každodenného života jednej židovskej rodiny v cisárskom Nemecku na začiatku 20. storočia. Prináša spomienky na svoje študentské roky vo Vroclave (1911 – 1913), Göttingene (1913 – 1915), pôsobenie v sanitárnej službe v poľnej nemocnici v Hraniciach na Morave (apríl – september 1915), štúdium fenomenológie a filozofické prostredie okolo zakladateľa fenomenológie Edmunda Husserla, až po ukončenie štúdia (1915), zloženie doktorskej skúšky (1916) a nástup do funkcie Husserlovej asistentky vo Freiburgu. Pútavý text, v ktorom opisuje rodinné vzťahy, zážitky v školskom prostredí, skúsenosti, priateľstvá, nádeje aj sklamania a tiež vášnivú oddanosť štúdiu a hľadaniu pravdy, umožňuje hlbšie poznať jej osobný, rodinný i vedecký život a zároveň vystupuje ako svedectvo o ľudských a osobných kvalitách tejto neobyčajnej ženy ako aj epochy, v ktorej sa formovali jej budúce postoje a názory na človeka a jeho miesto vo svete.

Theo van Doesburg (1883—1931), vlastným menom Christiaan Emiel Marie Küpper, bol abstraktný avantgardný umelec, architekt, teoretik umenia, autor manifestov a kritík modernej architektúry, zakladateľ konštruktivistického hnutia De Stijl a od roku 1917 redaktor rovnomenného časopisu, ale pod pseudonymami I. K. Bonset a Aldo Camini aj dadaistický básnik a provokatér. Vo svojich statiach o výtvarnom umení a architektúre, v umeleckých a literárnych manifestoch, v kritikách súčasnej európskej architektúry, v mnohých prednáškach a napokon aj vo svojich experimentálnych literárnych textoch formuloval v priebehu zhruba pätnástich rokov myšlienky, ktoré v dvadsiatom storočí zásadným spôsobom ovplyvnili chápanie moderného stavania i výtvarníctva. Spoločne s Pietom Mondriaanom formuloval program tzv. nového stvárňovania (neoplasticizmu) a sám sa zasadzoval za dynamizáciu umeleckého výrazu, ktorá by bola v súlade so životom moderného človeka. Ako autor spisu Základné pojmy nového stvárňujúceho umenia (1925) vplýval aj na orientáciu nemeckej umelecko-remeselnej školy Bauhaus. Prvý slovenský výber z Van Doesburgovho písomného diela prináša prierez tvorivým myslením tejto výnimočnej osobnosti modernej nizozemskej, ale aj svetovej kultúry.

Kríza stredného veku je sviňa. Stáročia doháňa mužov k nie práve najracionálnejšiemu konaniuZbierka troch cestopisov veľmi pôvabne, s osobitým humorom a sebairóniou, vykresľuje k čomu tento kríza stredného veku dohnala poviedkového hrdinu Juraja a jeho najbližších kamarátov. Každá poviedka opisuje jednu plavbu na klasickej námornej plachetnici, plnú reálnych i virtuálnych dobrodružstiev. A keďže ochota konať a schopnosť fantazírovať je u mužov v tomto nebezpečnom období preveľká, hranica medzi reálnymi a virtuálnymi dobrodružstvami je niekedy len veľmi ťažko postrehnuteľná.Knižka určite poteší všetkých milovníkov námorného plachtenia, rozjímania o zmysle života a politicky nekorektného humoru.

Zbierka troch cestopisov veľmi pôvabne, s osobitým humorom a sebairóniou, vykresľuje k čomu tento kríza stredného veku dohnala poviedkového hrdinu Juraja a jeho najbližších kamarátov. Každá poviedka opisuje jednu plavbu na klasickej námornej plachetnici, plnú reálnych i virtuálnych dobrodružstiev. A keďže ochota konať a schopnosť fantazírovať je u mužov v tomto nebezpečnom období preveľká, hranica medzi reálnymi a virtuálnymi dobrodružstvami je niekedy len veľmi ťažko postrehnuteľná. Knižka určite poteší všetkých milovníkov námorného plachtenia, rozjímania o zmysle života a politicky nekorektného humoru.

Prvé slovenské vydanie klasického viktoriánskeho románu od slávneho tvorcu Sherlocka Holmesa. Sir Arthur Conan Doyle (1859 1930) tvorca najslávnejšieho literárneho detektíva Sherlocka Holmesa je dodnes jedným z najčítanejších a najprekladanejších britských spisovateľov. V tajomnom príbehu z roku 1889 naplno odhaľuje svoju hlbokú fascináciu špiritizmom a paranormálnymi javmi, charakteristickú pre epochu fin de siecle. Prečo sa veterán britskej armády generál Heatherstone utiahol do sídla Coomber Hall na opustenom škótskom pobreží? Aká temná a hrozná udalosť z minulosti ho núti ukrývať sa pred svetom? Ako s ňou súvisí zlovestné meno Ghúlab Šach, nesúce stopu neblahej minulosti kolonizovanej Indie? Román Cloomberská záhada patrí medzi veľké mysteriózne diela viktoriánskej literatúry a jeho autor je neuveriteľne zručný v navodzovaní tej pravej gotickej atmosféry. Blikot olejovej lampy, čo vrhá neisté svetlo na vyrezávaný dubový obklad a odráža neuveriteľné tiene, desivá biela tvár vystupujúca z prítmia, chladná striebristá žiara mesiaca medzi potrhanými oblakmi, v ktorej sa kúpe nočná krajina, obrovská tmavá masa budovy týčiaca sa ako sarkofág... Ak ste si doteraz mysleli, že vás nemôže vystrašiť obyčajné cinknutie, majster dedukcie a desu sir Arthur Conan Doyle vám dokáže, že sa fatálne mýlite... Doslov: Tomáš Horváth.

Sir Arthur Conan Doyle (1859 – 1930) – tvorca najslávnejšieho literárneho detektíva Sherlocka Holmesa je dodnes jedným z najčítanejších a najprekladanejších britských spisovateľov. V tajomnom príbehu z roku 1889 naplno odhaľuje svoju hlbokú fascináciu špiritizmom a paranormálnymi javmi, charakteristickú pre epochu fin de siecle.Prečo sa veterán britskej armády generál Heatherstone utiahol do sídla Coomber Hall na opustenom škótskom pobreží? Aká temná a hrozná udalosť z minulosti ho núti ukrývať sa pred svetom? Ako s ňou súvisí zlovestné meno Ghúlab Šach, nesúce stopu neblahej minulosti kolonizovanej Indie?Román Cloomberská záhada patrí medzi veľké mysteriózne diela viktoriánskej literatúry a jeho autor je neuveriteľne zručný v navodzovaní tej pravej gotickej atmosféry. Blikot olejovej lampy, čo vrhá neisté svetlo na vyrezávaný dubový obklad a odráža neuveriteľné tiene, desivá biela tvár vystupujúca z prítmia, chladná striebristá žiara mesiaca medzi potrhanými oblakmi, v ktorej sa kúpe nočná krajina, obrovská tmavá masa budovy týčiaca sa ako sarkofág... Ak ste si doteraz mysleli, že vás nemôže vystrašiť obyčajné cinknutie, majster dedukcie a desu sir Arthur Conan Doyle vám dokáže, že sa fatálne mýlite...Doslov: Tomáš Horváth.

Editorka medzinárodnej zbierky Jana B. Wild oslovila na spoluprácu nielen divadelných vedcov a kusthistorikov, ale aj vedcov a tvorcov, ktorí sa v shakespearovských ani vedeckých diskurzoch bežne neobjavujú. Shakespeare sa tu ocitá v medzipriestoroch kultúr, médií, dôb. Kniha prináša pohľady z oblasti filozofie a astrofyziky, informačných technológií a dejín divadla, stredoškolskej pedagogiky, antropológie a sociológie, kultúrnych štúdií a japonistiky, výtvarného umenia, filmu, tanca a opery, performancie a videoartu, z popkultúry a televízie, ako aj zo súčasnej drámy. Autorky a autori textov uvažujú o renesančnej astronómii a filozofii; o vnútornej slobode človeka v škrupinke mysle; o Veľkom tresku; o všadeprítomnosti všetkých minulostí; o kultúrnych kódoch a stereotypoch; o virtuálnych svetoch aj o materiálnom telesnom princípe; o slovách a obrazoch; o komikse; o vulgárnosti v rôznych jazykoch a médiách; o rituáloch; o nevysloviteľnom a (ne)viditeľnom; o apropriácii v rozličných kultúrach Európy a Ázie; o národných dejinách a národných animozitách; o hudbe, tele a pohybe; o inakosti; o ženskom princípe; o Rómoch; o legendách a mýtoch; o kultúrnej pamäti; o zabudnutých či nedokončených projektoch; o nových paradigmách; o rozdelenom aj globalizovanom svete. Zbierka s odporúčaním dvoch zahraničných recenzentov vyšla aj v angličine (Shakespeare in Between, VŠMU Bratislava 2018).

Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában."Akárhogy is, mongya, tudod, hogy van. Felteszel magadnak egy kérdést, tizenöt lesz belőlle. Kesztem tünődni minek is nekünk a szerelem. Minek szenvedünk. (...) Azt gondolom, azért vagyunk itt, hogy tünődjünk. Hogy kérdezzünk. És hogy miközbe tünődünk a nagy dolgokról és kérdezősködünk a nagy dolgokról, tanulunk a kicsinyekről, amúgy átabotába. De soha se tudd meg többet a nagy dolgokról mint amennyivel kiindultál. Minél többet tünődök, annál jobban szeretek, mongya." Ez a csodák könyve, durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is. Tanúságtétel a szeretet ereje mellett. És amellett is, hogy mindannyiunknak ugyanolyan jogunk van az életre. Bármit is gondoljanak rólunk a többiek. Karafiáth Orsolya

A Malevil a katasztrófavíziós antiutópiák egyik legnagyszerűbb előképe, 1972-ből. A mű tulajdonképpen egy apokalipszisfreskó, amolyan klasszikus túlélőhistória, egy szélsőséges helyzetbe zárt közösség működésének és esélyeinek analízise, egyúttal lebilincselő kalandregény. Hősei arra ocsúdnak egy sziklafal védte dél-franciaországi várkastély borospincéjében, hogy pusztító atomkatasztrófát éltek túl. Vajon elegendő esélyt ad-e némi élelem, jószág és vetőmag, hogy ne pusztuljanak éhen? S ami legalább ilyen fontos: sikerül-e újjászervezniük az életüket és megvédeni magukat az új barbárság váratlanul felbukkanó erőivel szemben? A regénybeli sötét jövő dátuma, ahogy például Orwell 1984-es éve is, immár a múlté. De megnyugvásra semmi ok: a történet aligha ért véget.

„Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött.” 1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

Egy harmincas éveiben járó nő az Alpokban arra ébred, hogy láthatatlan fal szigeteli el a külvilágtól. A területről nincs kiút, és kintről sem keresi senki, mivel odaát minden kővé vált. Ezentúl egy kutya, egy tehén és egy macska társaságában kell szembenéznie az újfajta élet kihívásaival. "Azt a nőt, aki egykor voltam, még mielőtt a fal beépült az életembe, már nem ismerném föl. De az a nő is idegen, aki május tizedikén a naptárba följegyezte, hogy aznap leltár. Jól tette, hogy jegyzeteket készített, hogy az emlékezetemben újra életre tudjam őt kelteni. Jut eszembe, a nevemet se írtam még le. Már majdnem elfelejtettem, de jobb is így. Nincs senki, aki a nevemen szólítana, akkor meg minek?" Marlen Haushofer osztrák írónő (1920-1970). Már harmincéves korában elnyerte az egyik legnagyobb irodalmi díjat, majd az Osztrák Állami Nagydíjat is. Írói stílusa és látásmódja nagy hatással volt a huszadik századi irodalomra. A fal alapján néhány éve a természet erejét és a belső magányt döbbenetes erővel ábrázoló - Magyarországon is vetített - film készült. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek Haushofernek ajánlotta egyik művét. A szintén Nobel-díjas Doris Lessing szerint kevés lebilincselő regényről állítható ennyire biztosan, hogy kizárólag nő tollából származhat: "A fal a Robinson Crusoe női változata. Arról a heroikus szeretetről szól, amivel a mindennapok csekélységei felé fordulunk, amikor minden megsemmisülni készül körülöttünk." Haushofer sikerkönyvét méltatói a civilizáció kritikájaként, a mágikus realizmus és a belső fogság ábrázolásának egyik csúcsteljesítményeként emlegetik. Disztópikus regénye nem a szabadulás kereséséről, hanem a túlélés lehetőségeiről szól. Arról, hogy mennyi mindent képes szeretni az ember, ha már semmije, még neve sem maradt.

Kötetünkkel Eraszt Fandorin három újabb kalandját veheti kézbe a magyar olvasó. A legendás magánnyomozó természetesen mindegyikben roppant nehéz kihívásokkal szembesül. Az akadályok leküzdéséhez minden tudására és képességére szükség van: a keleti harcművészetekben és bölcsességekben való jártasságára, kiemelkedő erejére és éles eszére. A kritikus helyzetekben ezúttal is nagy szerepet kap erkölcsi igényessége, nagyvonalúsága és kényes ízlése. Mindaz együtt van tehát, amivel a sztárszerzővé vált Borisz Akunyin (azaz Grigorij Cshartisvili) a Fandorin-sorozat korábbi regényeiben is oly vonzó, színes figurává avatta népszerű hősét. A lebilincselő izgalmakban, talányos epizódokban bővelkedő krimikből most sem hiányzik a már megszokott könnyed humor. A kegyetlenségek nyomasztó hatását pedig az író életszemléletének rezignált derűje enyhíti.

Az egész világ romokban hever. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. Az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. De hogyan tudja majd eldönteni, hogy hőstettet követ-e el vagy óriási hibát? Glukhovsky története az atomháború utáni világot írja le, de valójában nagyon is a mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról… A Metró három része a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játékok is készültek belőle. Most először jelenik meg a trilógia – melyet a szerző 2019-ben kiegészített egy új fejezettel – egy kötetben.

Egy minden normát felrúgó, lefegyverzően őszinte nő és egy zárkózott, török fiatalember szerelme az 1920-as évek szabadon pezsgő Berlinében. "Egy nap azután minden véget ért. Olyan egyszerűen és olyan durván, hogy első pillanatban fel sem fogtam a súlyát. Csak meg voltam lepve, kicsit szomorkodtam, de nem gondoltam, milyen nagy és megváltoztathatatlan hatást gyakorol az egész hátralévő életemre." Ez a meglepően modern, romantikus török kisregény több mint 70 évvel a születése után idén váratlanul, de megérdemelten vált néhány hónap alatt világsikerré: több mint 20 nyelven most adták ki először, milliós példányszámban fogy. Törökországban is reneszánszát éli, mai "Rómeó és Júlia" történetként rajonganak érte. A finom szerkezetű mű korát messze megelőzően tekint az úgynevezett "férfias" és "nőies" jellemvonásokra, így gender-regényként is olvasható. Sabahattin Ali (1907-1948) A modern török irodalom fontos, beskatulyázhatatlan alakja és egyben tragikus hőse. Író, költő és humorista. A két világháború között tanárként dolgozott, mígnem politikai nézetei és szatirikus írásai miatt börtönbe került. Az állandó zaklatások elől megpróbált átszökni a bolgár határon, de lelőtték, feltehetően politikai merénylet áldozata lett. Önéletrajzi ihletésű kisregényét, mely egy másik élet elszalasztott lehetőségéről, egy titkos noteszről, egy halálig tartó rajongásról és egy érzelmeiben megalkudni nem tudó nőről szól, az amerikai sajtó A nagy Gatsby európai testvérműveként említi. "A Madonna sikere azok közé a szerzők közé emelte Ali Sabahattint, akikért a konzervatívabb olvasók és a tinilányok egyszerre rajonganak." (The New York Times)

"Ez itt az egész életem" - mondja Charlotte Salomon 1942-ben, miközben átnyújt bizalmasának egy képekkel teli bőröndöt, életműve legjavát, pedig huszonöt éves még csupán. Az élete azonban egy gázkamra felé tart, és ott nemsokára véget is ér. Megmaradni csak a képek maradnak, azok pedig - illetve ihletésükre most az új Foenkinos-regény lapjai - erőteljes színekkel és kendőzetlen őszinteséggel beszélik el Charlotte történetét. Gyerekkorát a húszas évek Berlinjében, anyja korai, tragikus halálát, családjához való furcsa viszonyát, belépőjét a berlini művészkörökbe, akadémista éveit és pályakezdését. Majd pedig: menekülését a nácik elől Dél-Franciaországba, a háborús hányattatások közepette is felcsillanó remény és szerelem pusztulás előtti utolsó, rövid időszakát."Úgy éreztem, muszáj soronként írnom, hogy levegőhöz jussak" - szól ki az olvasóhoz furcsa, ám annál látványosabb nemzetközi sikerű regényéből a nálunk eddig jobbára inkább vidám könyvei alapján jól ismert francia szerző. Annyi bizonyos, hogy ez a könyv nem csupán egy rendkívüli nő nagyszerű portréját, egy tragikus sors markáns ívét tárja elénk, hanem egy nyomozás torokszorító történetét is.