Európa strana 20 z 47

Cyklus poviedok Michaila Bulgakova Zápisky mladého lekára je retrospektívnym pohľadom začínajúceho spisovateľa na svoje lekárske začiatky. Autor, niekedy sebaironicky, avšak vždy s pocitom veľkej zodpovednosti za ľudský život, rozpráva o svojich prvých, často závažných, ale väčšinou do úspešného konca dovedených lekárskych prípadoch. Vďaka milosrdnosti ľudskej pamäti spomienky mladého lekára – človeka z veľkomesta, ktorého osud zavial do hlbokej ruskej provincie – nadobúdajú jemne groteskný charakter. Všetky poviedky cyklu sú vystavané na autobiografickom materiáli, podobne ako tragická novela o narkotickej závislosti Morfium, ktorá pôvodne nebola súčasťou cyklu.

Keď 15. apríla 1942 zomrel v Ženeve Robert Musil, len malý okruh jeho priateľov a súčasníkov vedel, koho stráca rakúska a nemecká literatúra. Patril medzi nich Thomas Mann, ktorý už dávnejšie predpovedal jeho dielu veľkú budúcnosť (bola to predpoveď mannovsky veľkorysá, pretože Musil nemal veľa pochopenia pre úsilia úspešnejšieho spisovateľa), Hermann Broch, ktorý autora monumentálneho románu Muž bez vlastností považoval za absolútneho epika" aj Arnold Zweig, ktorý v ňom videl kvintesenciu toho najlepšieho, čo rakúska literatúra má". Dnes jeho dielo vydávajú na celom svete a právom zaujal miesto medzi modernými klasikmi rakúskej, ale aj svetovej literatúry. Kniha Tri ženy je zbierka noviel, v ktorých sa autor sústreďuje na zobrazenie vzťahu muža a ženy, na ich vzájomný citový život i na individuálny prístup každého z partnerov. Hoci milenci prežívajú spoločné chvíle, sú si neprekonateľne cudzí a práve toto napätie využíva autor na psychologické priblíženie ich konania. Hrdinovia príbehov Roberta Musila podstupujú morálnu skúšku, ktorá hlboko zasiahne do ich životov.

Tridsať rokov po smrti veľkého náčelníka Apačov Winnetoua sa jeho pokrvný brat Old Shatterhand naposledy vydáva na Divoký západ, aby sa znovu stretol s dávnymi priateľmi i odvekými protivníkmi. Legendárny zálesák musí opäť čeliť mnohým nástrahám, ktoré je schopný zdolať iba vďaka povestnej šikovnosti a odvahe. Winnetou IV. vznikol roku 1909 a je posledným veľkým prozaickým dielom slávneho nemeckého autora dobrodružných románov. Súdnymi spormi aj novinárskymi útokmi vyčerpaný spisovateľ vytvoril výrazne zidealizovanú správu" o niekoľkotýždňovej ceste do Severnej Ameriky, ktorú podnikol v sprievode svojej druhej manželky Kláry na jeseň roku 1908. Naposledy vkĺzol do kože svojho presláveného literárneho Ja. Opäť sa z neho stal neohrozený hrdina, ktorý aj napriek vyššiemu veku naďalej disponuje všetkými zázračnými superschopnosťami. Karl May však tento príbeh nechápe ako dobrodružné čítanie, ale je pre neho skôr príležitosťou rozvinúť pred čitateľmi svoju životnú filozofiu, pripomenúť im staršie prózy a zároveň im dať návod ako ich nanovo čítať. Kniha vychádza v preklade z pôvodného autorského textu, ktorý vyšiel roku 1910 vo Freiburgu. Doslov: Martin Plch.

Kniha Proti... je výberom na Slovensku doteraz nepublikovaných poviedok, esejí a publicistických článkov, ktoré spája obraz L. N. Tolstého (1828 – 1910) – literárneho génia, ktorý celý svoj život zasvätil hľadaniu pravdy, ľudskosti, boju proti všetkým možným formám násilia (štát, cirkev...) páchaným na ľudskej bytosti a príčinám biedy, duchovnej degradácie, neslobody a mravného úpadku a neúnavnej snahe prebudiť v ľuďoch spiace svedomie, lebo veril, že neustála komunikácia so svedomím, úprimná spoveď, sebaanalýza a ustavičné sebazdokonaľovanie sa môžu stať základom novej viery a začiatkom cesty k Božiemu kráľovstvu na zemi.

„Francúzsky letec a spisovateľ Antoine de Saint-Exupéry (1990 – 1944) vystúpil na oblohu a z nezvyčajného zorného uhla objavil planétu, na ktorej žil. Čím vyššie vystupoval, tým väčšmi sa v jeho pohľade zotierali protirečenia medzi ľuďmi, rasami, politickými stranami, tým jasnejšie videl úsmev beduína, holandského námorníka, španielskeho revolucionára – úsmev človeka. Poznal, ako napísal v Zemi ľudí (1939), že skutočná radosť je len spoločne prežívaná radosť. Záchrana je len príležitosťou pre radosť. Spájame sa v úsmeve, čím sa staviame nad jazyky, kasty a strany. Celým dielom Saint-Exupéryho sa vinie myšlienka, že človek premôže svoju osamelosť len vtedy, keď v láske a priateľstve daruje seba samého.“

Hella S. Haasse (2. 2. 1918 – 29. 9. 2011) patrí k najvýznamnejším autorkám povojnovej severonizozemskej literatúry. Narodila sa v Batavii (dnešná Jakarta), od roku 1938 žila v Amsterdame a začiatkom 1980tych rokov sa presťahovala do Francúzska. Vydala takmer sedemdesiat literárnych diel, z toho vyše dvadsať románov, niekoľko zväzkov poviedok, knižných esejí, autobiografických prác, cestopisov, písala však aj poéziu a divadelné hry. Debutovala novelou s východoindickou témou Oeroeg (1948), krátko nato sa preslávila románom o poslednom stredovekom trubadúrovi Karolovi Orleánskom Les očakávania (1949) a prózou z prostredia talianskej renesancie Šarlátové mesto (1952). K najvýznamnejším dielam autorkinho neskoršieho obdobia patrí historická próza Páni čajových plantáží (1992, po česky 2003) a román Oko kľúča (2002). Za svoju tvorbu získala Hella S. Haasse niekoľko najvyšších domácich literárnych ocenení, jej knihy sú preložené do mnohých jazykov. Po slovensky vyšla v roku 2001 jej historická fikcia Nebezpečná známosť alebo Daalenberské listy (1976) a v roku 2007 existenciálna novela Skrytý prameň (1950). Kultúrnohistorická úvaha Helly S. Haasse Záhrady v Bomarze (1968) patrí k vrcholom povojnovej nizozemskej esejistiky.

Kniha Lev Nikolajevič Tolstoj Proti... je výberom na Slovensku doteraz nepublikovaných poviedok, esejí a publicistických článkov, ktoré spája obraz L. N. Tolstého (1828 – 1910) – literárneho génia, ktorý celý svoj život zasvätil hľadaniu pravdy, ľudskosti, boju proti všetkým možným formám násilia (štát, cirkev...) páchaným na ľudskej bytosti a príčinám biedy, duchovnej degradácie, neslobody a mravného úpadku a neúnavnej snahe prebudiť v ľuďoch spiace svedomie, lebo veril, že neustála komunikácia so svedomím, úprimná spoveď, sebaanalýza a ustavičné sebazdokonaľovanie sa môžu stať základom novej viery a začiatkom cesty k Božiemu kráľovstvu na zemi.

Kniha Adama Bžocha Človek v dejinách, venovaná nizozemskému kultúrnemu historikovi Johanovi Huizingovi (1872 – 1945), sprostredkúva celostný pohľad na život a dielo tejto poprednej osobnosti európskej vedy a odkrýva jej význam pre rozvoj humanitného myslenia v 20. storočí. Okrem prác, ktorými J. Huizinga získal ako všestranný a literárne inšpirovaný vedec celosvetové uznanie (Jeseň stredoveku, Erasmus, Homo ludens, V tieňoch zajtrajška), vykladá autor v kontexte dobových historických, antropologických, lingvistických, kultúrnych i politických diskusií aj jeho niektoré ďalšie, medzinárodne menej známe diela a štúdie ako Problém renesancie, Nizozemská kultúra v 17. storočí, Človek a dav v Amerike, Úloha kultúrnych dejín a ďalšie, a na mnohých príkladoch z povojnových európskych intelektuálnych dejín demonštruje Huizingovo pôsobenie na vedy o človeku, dejinách a kultúre. Ohlas na jeho dielo v európskej medievistike i v sociológii, v teóriách hier i vo filozofii dejín možno pripísať na vrub otvorenosti a nepredpojatosti, s akými tento vedec pristupoval k otázkam človeka a jeho kultúrnej existencie. Zvláštna kapitola knihy je venovaná pôsobeniu Huizingu na slovenskú humanistiku po druhej svetovej vojne, pre ktorú predstavovalo jeho dielo alternatívu voči rigidnému marxizmu.

Lenin a Stalin by boli šokovaní, aký akčný a humorom nabitý príbeh sa môže odohrávať v boľševickej realite vytvorenej ich zločineckými mozgami. Brilianty nesmiernej hodnoty sú ukryté v jednej z dvanástich čalúnených stoličiek madam Petuchovovej. Ani divoký západ nebol taký nebezpečný ako boľševické Rusko v časoch, keď Ostap Bender so svojím kumpánom putovali za pokladom. Tento akčný a nesmierne vtipný príbeh sa zaradí medzi klenoty vašej knižnice. O jeho kvalitách svedčí aj fakt, že poslúžil ako námet k ôsmim filmovým prepisom a viacerým divadelným dramatizáciám. Najznámejší je rovnomenný americký film držiteľa Oscara Mela Brooksa z roku 1970. Pripravte svojich susedov na salvy smiechu, ktoré sa pri čítaní budú ozývať z vášho príbytku. Chrumkavý text nenechá vašu bránicu ani na chvíľu v pokoji...

Oslňujúca novela írskeho spisovateľa Josepha Sheridana Le Fanu (1814 – 1874) vznikla takmer štvrťstoročie pred publikovaním asi najslávnejšieho hororu – románu Dracula. Neodškriepiteľným faktom však ostáva, že Bram Stoker sa pri písaní svojho románu inšpiroval práve dielom o uhrančivo krásnej Carmille. Sheridan Le Fanu napísal svoj strašidelný príbeh v duchu takzvaných gotických románov, no zároveň vytvoril intímnu a na svoju dobu až prekvapivo dráždivú lesbickú lovestory. Tento základný kameň upírskej literatúry patrí k najkrajším literárnym dielam viktoriánskej éry, v ktorých si podáva ruku krása a hrôza, nevinnosť a hriech, láska a smrť.

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy „kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élet-halál harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen. A Borzalmak városa Stephen King másodikként megjelent regénye, 1975-ből. Bár a művet a Carrie című regény után adták ki, de előbb született. Fordította: Gecsényi Györgyi

Barcelona, ?ötvenes évek. Daniel Sempere, aki az Elfeledett Könyvek Temetőjében örökbe fogadta A szél árnyéka elárvult példányát, már felnőtt férfi, családapa. Az édesanyja emlékképét elhomályosító sötét titok azonban változatlanul nyomasztja. Hiába kerek az élete, rémálmai vannak.  Az Elfeledett Könyvek Temetője című regényciklus első része, A szél árnyéka 2001-ben jelent meg spanyolul. A sorozat hamar a kortárs irodalom élvonalába került, öt világrészen hódít. További darabjai az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa.  A Lelkek labirintusa az előzményekhez hasonlóan önmagában is megáll, hiszen „egy történetnek nincs se eleje, se vége, csakis bejáratai”. Az elbeszélő mesterien vezet végig bennünket az összes szereplő valamennyi megpróbáltatásán – nemcsak ebben a történetben, hanem az 1900-tól 1992-ig szőtt bonyodalmas história egészében is. Egyetlen fontos szálat sem hagy elvarratlanul. Ezúttal Daniel anyjának fájdalmas titkára is fény derül. A politika nagybani és kicsinyes játszmái, a dráma, a szerelem és a szakadatlan ármánykodás közt pedig a kellő pillanatban megcsillan a komikum: színre lép Fermín Romero de Torres. „Kópé ex machina.” Carlos Ruiz Zafón Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. 2014-ben a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), és a Z-t A szél árnyéká-nak ítélte. Carlos Ruiz Zafón így Charles Dickens, Jane Austen, Marcel Proust és James Joyce társaságába került. Az Elfeledett Könyvek Temetője mára egyetemes szimbólummá lett: az olvasás védőbástyája, az emlékezés záloga, menedék mindazok számára, akik hisznek a könyv által nyújtott teljességben.

A Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok. Ezeknek a szubatomi részecskéknek a segítségével a trisolarisiak mindent le tudnak hallgatni, így sebezhetővé válik az érkező flotta elleni védelmi terv is. Az emberi elme marad egyedül hozzáférhetetlen az idegenek számára – erre épül a falképző projekt. Négy kiválasztott ember megkap minden létező erőforrást, hogy egyenként előálljanak egy-egy titkos tervvel, melybe senkit sem avatnak be - nehogy a sophonokon keresztül az ellenség is megneszelje a részleteket. Mi jár a falképzők fejében? Azt még földiek sem tudhatják, hiszen csak így lehet megőrizni a bolygó biztonságát. A négy falképző közül hárman befolyásos államférfiak és tudósok, egyet azonban előzőleg senki se ismert. A kínai Luo Ji csillagász és szociológus számára hamar kiderül, hogy a négy falképző közül ő az egyetlen, akinek a trisolarisiak a halálát kívánják.

Vannak ?dolgok, amiket csak sötétben látunk igazán. És csak akkor, ha már kellőképpen fogékonyak vagyunk. Daniel Sempere tízéves, amikor antikvárius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe. Ebben a Temetőben olyan művek nyugosznak, amelyek egy-egy könyvtár vagy könyvesbolt bezárásával elárvultak. Daniel a beavatási szertartás során örökbe fogad egy könyvet: Julián Carax A szél árnyéka című művét, és azzal megpecsételődik a sorsa mind a kötetnek, mind a fiúnak.  Romantikus újromantikus regény elátkozott, megtagadott könyvekről, az egyetlen szerelemről, igaz barátságról, feneketlen gyűlöletről és véres bosszúról. Olyan fájdalmasan szép, olyan félelmetes és fordulatos, amilyen egy többgenerációs családtörténetbe oltott kísértet- és detektívhistória csak lehet. A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella nyomtatott formában mindeddig nem jelent meg. Az Elfeledett Könyvek Temetője trilógia eredetét beszéli el.  A trilógia további részei: Angyali játszma, A mennyország fogságában. Carlos Ruiz Zafón (1964) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.

A Belemenés egyszerre futballkönyv és látlelet a szenvedélyről. Húsz év története. Benne van a megyei másodosztály nyersesége és a topfutball fényűzése - benne a katarzis és a totális megsemmisülés.A szerző kellő öniróniával szemléli önnön reménytelenségét: az irracionális döntések sorozatát. Sajátos humorral meséli el a futball miatt született és tönkrement szerelmeket, az egész hátat beborító futballtetoválást és a párhuzamos dimenziót, ahol a legszánalmasabb hazugságokat is fapofával lehet előadni. Közben pedig felnő egy kislány, és eljut oda, ahová mindig is vágyott. Csepelyi Adrienn Junior Prima- és Népszabadság-díjas, Hüpátia médiadíjas újságíró. Az MLSZ Női Bizottságának tagja, Kötényblog néven évekig írta díjnyertes nőifutball-blogját. Odavan az operáért, testileg-lelkileg megnyomorított bulldogokat fogad örökbe, szatmári népviseletben ment a foci Eb-re, nehezen viseli az igazságtalanságot és nem tűri a nőkkel szembeni kirekesztést. 1996 óta Liverpool-szurkoló. Azóta minden jó és rossz döntése mögött a rajongás áll.A szerző az ukrán és a román határ menti kis faluban, Penyigén nőtt fel. Tizenkét éves korában egészen valószínűtlen módon robbant be az életébe a futball, kiforgatva a négy sarkából azt az idilli és zárt világot, amelyben addig élt.

Shaker Heights. Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa, ahol a házak színétől a szabályos keresztutakon át a lakók sikeres életéig minden tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson négy gyermekével és ügyvéd férjével. Elena a környék mintalakója, helyi újságíró, és legfontosabb alapelve a szabályok betartása. Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a titokzatos fotóművész és egyedülálló anya, valamint tinédzser lánya, Pearl, akik a Richardson családtól bérelnek házat, de rövid idő alatt már nemcsak albérlők lesznek, hanem a szomszéd gyerekek életében is fontos szerepet kezdenek el betölteni. A rejtélyes múltú Mia azonban felbolygatja a gondos rendben élő közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek igazi anyja. Drámai küzdelem kezdődik, amely megosztja a város lakóit, és végül Mia és Elena ellentétes oldalra kerülnek. Elena eltökélt szándéka lesz, hogy leleplezze a nő titkait, de megszállottsága váratlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár. És mindeközben egy családi házban egy szikra lángra lobban. Regény a súlyos családi titkokról, az anyaság kegyetlen nehézségeiről, és annak a veszélyeiről, ha elhisszük, hogy a szabályok követésével mindig megakadályozhatjuk a katasztrófákat. A Kis tüzek mindenütt megjelenése óta kitartóan szerepel a New York Times bestseller listáján, a legjobb szépirodalmi műnek választották meg a Goodreads olvasói 2017-ben, és már több mint húsz országban keltek el a kiadás jogai. A regényből Reese Witherspoon és Kerry Washington főszereplésével a Hulu készít sorozatot.