Helikon Kiadó strana 8 z 70

Böjte Csaba ferences szerzetes harmadik beszélgető könyvének középpontjában a Tízparancsolat áll. Időszerűek-e még a mózesi időben kőtáblára vésett intelmek? Mit kezdjen a ma embere a szigorú tiltásokkal? A kétkedő, kereső ember kérdéseit az előző két kötethez (Ablak a Végtelenre, Út a Végtelenbe) hasonlóan ezúttal is Karikó Éva közvetíti Csaba testvérnek, aki nemcsak angyali türelemmel, hanem remek humorérzékkel fogadja az egyház bűneit és mulasztásait, olykor vaskalapos vélekedéseit kritizáló megjegyzéseket. Nincs tabu téma, nincs kínos feszengés: Böjte Csaba a homoszexualitásról, a pedofíliáról, a fogamzásgátlásról, az abortuszról és az eutanáziáról éppoly természetesen szól, mint a vasárnap megszenteléséről vagy a sírig tartó hűség szépségéről. A könyvet mélységes hit és derű hatja át: mindnyájan szebbé és boldogabbá tehetjük a világot, embertársainkat és önmagunkat, ha komolyan vesszük Isten parancsolatait, amelyek nem korlátozni akarnak, hanem eligazítani. Utat mutatni a Végtelenbe. Az Iránytű a Végtelenhez a korábbi kötetek minden erényét hordozza, de talán itt mutatkozik meg leginkább Csaba testvér áttetszően tiszta Isten- és emberszeretete.

Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak! A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az oltár előtt a keresztre tett eskü könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel. Könyvünkben végigvesszük a házasság útjának 18 mérföldkövét, azok örömét, sajátos feladatait, kihívásait, melyekre ha tudatosan készültök, könnyebben megbirkóztok velük. Imádkozom azért, hogy töretlen hűséggel szeressétek egymást, kapcsolatotokat ápoljátok, és egymás iránti szerelmeteket mindeneken keresztül megőrizzétek. - (Böjte Csaba)

Tűzijáték - talán leginkább ez lehetne a színes és mozgalmas kötet valódi műfaja. Ha nem éppen vízizene, hiszen olvasása csak úszóknak (vagyis a magyar társadalom nagyobbik részének) ajánlott. Akad itt szerelem mamuszban, zombi kis fehér Suzukiban, emberhamburger és szappanopera, templomi szúnyog és bánatos protézis. Utazhatunk mohából készült traktoron, találkozhatunk mézes késekkel összehasogatott költőkkel, Szárnyati Gézával, a malaccal, és megtudhatjuk, vajon parasztkolbász-e az élet. A szerző precízen csapongó figyelemmel vizslatja saját mindennapjait, korunk világméretű történéseit, a lehető legjobb költőket és verseket, örökifjú klasszikusokat és patinás kortársakat. Mohón keresi az életet, no meg annak értelmét pizzakölteményekben és bizniszkarácsonyban, foci-katedrálisban és barkácsolt mennyországban, utcaművészetben és fára lógatott harisnyanadrágban, urológiai rendelésen és a teveháton szürcsölt kóla ízében. Útikalauz fotelben száguldó világvándoroknak.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra ... Folytatás ›› visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. A(z) A gyertyák csonkig égnek (Könyv) szerzője Márai Sándor.

A Hangzó Helikon sorozat újabb darabja Szabó Lőrinc verseiből és műfordításaiból válogat. Az igényes kivitelű kötethez mellékelt CD-n a versek a Kaláka együttes előadásában szólalnak meg.

Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek - "A nevető Magyarország" kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök. Mi ez valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról? Szarkasztikus Monarchia-kép? Maró önkritika? A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya? Gracza György összeállítása ritka pillanatfelvétel a 19. és 20. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk-vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.

Sikerkönyvet tart a kezében a tisztelt Olvasó! Korszakalkotó felfedezést ismerhet meg, az anya-magzat kapcsolatanalízist. Lehull a lepel a fogantatás és várandósság misztériumáról, titkokra láthatunk rá. Megismerhetjük az "intelligens magzatot", a kapcsolatképes pici emberkét, aki képes reagálni a mama üzeneteire, sőt kezdeményezi ezt, boldog ellazultságban tudja élvezni az édesanyjától kapott biztonságot, tud jelzéseket adni, sírni, megijedni, szenvedni, tiltakozni, kötődni. Hogyan születik a lélek? Ahogyan maga a kapcsolat a baba és a mama között. Izgalmas, meglepő és megindító történetek adnak hírt arról, mi minden tud megtörténni ebben az intim világban. Megismerhetjük tizenöt várandós édesanya élményeit, a kisbabájával egymásra találás örömét, a formálódó, erősödő köteléket, amely minden későbbi emberi kapcsolat ősmintája, a bizalom, biztonság, életöröm és életszeretet forrása. Olvassuk kíváncsian, nyitott szívvel, befogadó lélekkel: a kapcsolatanalízis egy élet reményteli jövőjének bölcsőjét ringatja.

"Így megy ez" - Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. A "Gépzongora", Kurt Vonnegut első regénye Paul Proteus, a fiatal mérnök dermesztő története. Paul az emberhez méltó élet lehetőségét keresi egy teljesen gépesített világban, melyet egy szuperszámítógép ural. Lázadása klasszikusan vonneguti : őrülten vicces, vérfagyasztóan komoly - és ijesztően életszerű.

A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

"Így megy ez" - Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. "A Titán szirénjei" eszeveszett száguldás téren, időn és erkölcsön át. A Föld leggazdagabb és legzüllöttebb embere, Malachi Constant meghívást kap egy távoli világokba tartó űrutazásra, egy gyönyörű nővel az oldalán. Persze a meghívás csapda - egyben pedig olyan merész vízió az emberi élet értelméről, amelyet csak Vonnegut mer kimondani.

A kötet folytatása és befejezése "Az igazi" című regénynek, mely a negyvenes évek elején jelent meg - írta az első kiadás jegyzetében Márai. Természetesen önálló mű (is), annyiban kapcsolódik az említett regényhez, hogy abban Judit a "titokzatos" harmadik fél a házasági háromszögben. ... Folytatás ›› Az emigrációban írt Judit a cselédlányból nagyvilági hölggyé változó asszony története, aki vágyik a házasság biztonságára... persze minek árán? Meg lehet változni egy kapcsolatban, vagy csupán az önös érdekek diktálnak ideig-óráig? Az utóhangban pedig ott a feloldozás és a csattanó... Márai hátborzongató képet fest a szerelemről, a magányról. Egyáltalán arról a másik valóságról, amiről hallgatni szoktak. A(z) Judit ...és az utóhang (Könyv) szerzője Márai Sándor.

Lehet-e az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja; Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem igazságot szolgáltat (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórúgó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint fordítva? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek. "A nevető Magyarország" kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök. Mi ez valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról? Szarkasztikus Monarchia-kép? Maró önkritika? A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya? Gracza György összeállítása ritka pillanatfelvétel a 19. és 20. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk-vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.

"Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot" - írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig ... Folytatás ›› tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A mostani, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert elsősorban az élet és a világban tapasztalható nagy változások diktálják e sorokat Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943-1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza." (a Kiadó) A(z) Beszéljünk másról? (Könyv) szerzője Márai Sándor.

Valamit meg kell értenem, ezért írom fel. Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. (...) Most, idő múltával elcsodálkozom, miért is mentem.?... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban. Mára Sándor 1941-ben írt remeklését indítja e sorokkal Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival... És az örök dilemmával: mit is jelent Kassa, mint város, mint eszmény?

A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét. A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta. Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését. A kötethez dr. Fried István írt szakmai utószót.