Jaffa Kiadó strana 29 z 63

1974-ben az Emmanuelle meghódította a francia mozikat, és rövid idõn belül az egész világon hatalmas sikert aratott. A korabeli plakátokról egy húsz év körüli, rövid hajú, félmeztelen szépség nézett kihívóan egy fonott karosszékébõl. Ekkor még senki sem sejtette, hogy SYLVIA KRISTEL, ez az akkor még ismeretlen holland lány hamarosan a szexuális forradalom egyik emblematikus alakjává válik. A hírnévtõl és a sikertõl megrészegült színésznõ egy csapásra a nemzetközi filmvilág ünnepelt sztárja lett, azonban nem kapott elég idõt, hogy feldolgozza a hirtelen jött népszerûséget, sem pedig a gyermekkorában õt ért sérelmeket. A sztárok fényûzõ és gondtalan életét élte, udvarlók seregei hevertek a lába elõtt, bejáratos volt a legcsillogóbb hollywoodi fogadásokra. Magánéletében azonban már közel sem volt ilyen szerencsés. Házasságai zátonyra futottak, a sorozatos sorscsapások és a múlt démonai elõl az alkoholba és drogokba menekült. Kicsapongásainak végül egy súlyos betegség vetett véget. Visszaemlékezéseiben õszintén tárja elénk egy olyan asszony felemelõ és megrendítõ történetét, akinek nem csak meztelen teste érdemel figyelmet.

Egy teljesen átlagosnak induló napon egy gyönyörû, fiatal nõ lép be Sam Capra San Franciscó-i bárjába, és kétségbeesetten arra kéri, hogy mentse meg üldözõitõl. A volt CIA-ügynök egyetlen vágya, hogy nyugodt és békés otthont teremtsen a családjának, ám a tökéletes életrõl szõtt álma abban a pillanatban szertefoszlik, amint Diana Keene feltûnik a színen. Mire Sam feleszmél, máris egy kegyetlen játszma kellõs közepén találja magát. A lányt ugyanis egy dúsgazdag és befolyásos személyekbõl álló titkos társaság akarja elkapni. Ezekkel a mindenre elszánt bûnözõkkel rúgja össze a port Sam Capra, amikor megmenti a fiatal lányt üldözõitõl. A bosszú pedig nem maradhat el. Sam egyetlen reménye, hogy túléli az ellene indított támadást. Ahhoz azonban, hogy visszakapja régi életét, el kell pusztítania a mindent ? és mindenkit ? behálózó szervezet teljhatalmú vezetõjét, a rejtélyes és kegyetlen Beliast? A Sam Capra-sorozat legújabb részében JEFF ABBOTT ismét lélegzetelállító tempót diktál. A volt CIA-ügynök személyében Jason Bourne igazi kihívóra talált. Thrillerfanatikusoknak kötelezõ darab.

Kádár János és a nevével fémjelzett korszak megítélése napjainkig élesen megosztja a magyar közvéleményt. Ennek egyik eredõje az a hatvanas évek elején meghirdetett ?szövetségi politika?, amely egy újfajta kiegyezés reményében együttmûködõk, ?társutasok? megnyerésével igyekezett alkut kötni a magyar társadalommal. Az ennek érdekében hozott politikai, gazdasági intézkedések a történeti elemzések révén mára jól ismertek. Kádár hatalomtechnikai törekvéseinek mélyebb rétegei, személyes dimenziói azonban részben még ma is feltáratlanok. Kik voltak azok, akikkel a pártállami vezetõk a megújuló hatalomgyakorlási mód jegyében párbeszédet kezdtek? Milyen korábbi mintákat hasznosított az MSZMP ?szövetségi politikájának? kialakítása során? Milyen út vezetett addig, amíg az 1956-os forradalom leverése után öt évvel elhangozhatott a kádárizmus jelszava, a bibliai mondást kifordító ?aki nincs ellenünk, az velünk van? mottó? TABAJDI GÁBOR legújabb kötete a ?kádárizmus? hatalomtechnikai módszereinek kialakulását mutatja be, és azt a hatalom birtokosai, a magyar kommunisták, illetve Kádár János politikája felõl értelmezi. Átfogó elemzéséhez a rövid és hosszú távú, kül-, illetve belpolitikai folyamatok bemutatása mellett eddig nem publikált titkosszolgálati dokumentumokat is felhasznál.

Milyen állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendõrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkõzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot? TAKÁCS TIBOR könyvébõl kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenõrzését mindenekelõtt a kiszélesedõ nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetõket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendõrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül ? ilyenkor aztán mûködésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerû szurkolói megnyilvánulásban is ?ellenséges tevékenységet? szimatolt. A történész arra vállalkozik, hogy bemutassa: milyen tevékenységet végzett a Kádár-korszak állambiztonsága a legnagyobb tömegeket vonzó tömegsport, a labdarúgás körül. Futball és állambiztonság kapcsolatáról különbözõ, néha párhuzamosan futó, olykor egymást metszõ történeteken keresztül ad átfogó képet, miközben felvázolja az 1956 utáni állami sportirányítási rendszer és a politikai rendõrség mûködésének fõbb vonásait és jellemzõit is. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követõen doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-tõl a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fõ kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendõrség mûködésére.

A felhõk fölött csupa kaland az élet! A Légikisasszonyok és a Két út között címû regénybõl ismert négy légiutas-kísérõ, Anna, Dia, Szonja és Dani ezúttal hadat üzennek a katonáknak, megbirkóznak egy kitoloncolttal, levezetnek egy szülést, sõt, ha a szükség úgy hozza, alkalmi bébiszitterré válnak a fedélzeten. Sugárhajtással gyûjtik a tapasztalatokat, a repülés varázslatos világában szárnyalnak, miközben az élet próbára teszi õket. Vajon Anna megtalálja a módját, hogy legyõzze a félelmeit? Szonja megérti a jeleket, melyek folyton az útjába kerülnek? Dia pedig saját magának keresi a bajt, de szabad ítélkeznünk felette? És ott van még Dani? õt egy titok tartja lázban.

A magas szintû buddhista megvalósítók már jelen vagy korábbi életeik alatt felismerték a tudat valós természetét, így számukra a halálban és a haldoklásban nincsen semmi rendkívüli. Halálukat szívesen hasonlítják a felébredéshez, vagy ahhoz, amikor egy edény eltörik: ahogy a levegõ azonos az edényen belül és kívül, ugyanúgy nincs semmilyen különbség a tudatosságban itt és ott. Pontosan tudják, hogy a halál után - amikor megszûnik minden érzékszervi benyomás, feloldódnak a megszokások és minden energia összpontosul - óriási fejlõdésre nyílik lehetõség. Láma Ole Nydahl könyve az õ tanításaikat közvetíti az olvasóknak, és átadja mindazt a tudást, amit az elmúlt évtizedekben a nagy buddhista mesterektõl elsajátított a halállal kapcsolatban.

Orvosként régóta stigmatizált emberekkel dolgozom, olyanokkal, akik a saját poklukban fortyognak, és nem látják a kiutat. Vajon mit jelent a pokol? Mit jelent talpra állni, és felnőttként élni? Nekem meggyőződésem, hogy amibe egy ember juttatta önmagát, abból ki is mászhat. De hogyan? Mi az út? Ezekről a folyamatokról, az első lépésekről szól ez a könyv, különös tekintettel a mai huszonéves fiatalokra, akiket divatos szóval Y generációnak is neveznek. Jó ideje érdekel már, hogy milyenek ők, milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük, hiszen ők a jövőnk letéteményesei.

Marty Gallagher, a háromszoros erőemelő-világbajnok és Amerika-szerte ismert sportember hosszú éveken keresztül kutatta az erő és az egészség titkát. E több évtizedes tapasztalat és elmélyült tudás gyümölcse ez az enciklopédikus igénnyel megírt, lenyűgöző könyv, amely páratlan segítőtársa lehet mindazoknak, akik a lehető legjobbra törekszenek - a test és lélek világában egyaránt. A kötet az edzésmódszerekkel, a táplálkozástudománnyal és a sportpszichológiával kapcsolatos hasznos információk széles tárházát kínálja mindazoknak, akik komolyan szeretnének foglalkozni az erő világával. A szerző ugyanakkor nem csupán az erősportok, de az írás művészetében is otthonosan mozog. Lebilincselő stílusban megírt munkája szórakoztató olvasmány: az erőemelés legkiválóbb bajnokairól szólva számos anekdotát felidéz, miközben részletesen bemutatja e legendás sportemberek gondolkodásmódját, alapelveit és konkrét gyakorlatait is. A "Primitív őserő"-re épülő testedzés filozófiáját valló Gallagher hatalmas, átfogó munkája mindent egybegyűjt, amit a testedzés tudományáról és művészetéről tudni érdemes. Kitűnő érzékkel válogatja ki azokat a létfontosságú érzelmi, szellemi, fizikai, lelki és társas kapcsolati elveket, amelyek nem csak az egészséges életmódot, a testedzést és a sportolást illetően, hanem általában véve is alkalmazhatók, ha az ember tartalmas és teljes életet szeretne élni.

"Ha komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz." Mindannyian ismerjük a bibliai mondást: "A lélek ugyan készséges, de a test gyönge." Mindez talán fokozottan igaz a saját testsúllyal végzett gyakorlatokra. Vajon mi lehet a titka annak, hogy a test meghajoljon a lélek akarata előtt? Mindenekelőtt a rendszeresség. Az erőedzés kíméletlen világában ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb számon kell tartanod a céljaidat, és nyomon kell követned a fejlődésedet. Vagyis ha tényleg komolyan szeretnél foglalkozni a testedzéssel, naplót kell vezetned, különben elbuksz. A hanyagság, az esetlegesség, a lustaság és a rendszertelenség a legjobb szándékainkat is keresztülhúzzák, és romba döntik a fizikai erőről szőtt álmainkat. Ezzel az edzésnaplóval most egy olyan eszközt kapsz kézhez, amivel végre elűzheted a testedet béklyóban tartó démonokat! A siker másik titka az ihlet. Paul Wade, a nagysikerű Fegyencedzés-könyvek írója ezúttal egy olyan edzésnaplóval állt elő, amely nem csupán briliáns ötleteket nyújt az egyre magasabb célokat kitűző edzéstervekhez és a napló vezetéséhez, de számtalan tanulságos példával és történettel is szolgál mindazok számára, akik komoly eredményeket szeretnének elérni az erőedzések terén. Ez a legelső olyan edzésnapló, amely kifejezetten a saját testsúllyal végzett edzésekhez alkalmazkodik. Más hasonló kiadványokban a megmozgatott súlyzók tömegét, a különféle gépeket és egyéb felszereléseket kell feltüntetni, az edzés közben mért pulzusszámról és a beszedett vitaminokról már nem is beszélve. Ebben a naplóban nem fogsz ilyesfajta dolgokkal találkozni. Ide kizárólag a tiszta, hamisítatlan, kemény, testsúlyos edzések gyakorlatait kell felvezetni. És mint ilyen, bármelyik saját testsúllyal végzett testedzéshez felhasználható. A rendszeresség és az ihlet dolgában tehát nagy segítségedre lesz ez a könyv - de a többi már rajtad múlik!

1944. május közepétõl szûk két hónap leforgása alatt a magyar csendõrök, rendõrök és hivatalnokok hatékony közremûködésével több mint 430 ezer, zsidónak minõsített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és megölték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt történetében is példátlan méretû és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi ?végsõ megoldásról?? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen körülmények között hoztak végsõ döntést a magyar zsidók deportálásáról? KÁDÁR GÁBOR és VÁGI ZOLTÁN az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar döntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. Úgy vélik, hogy a tragédia hátterében két erõ, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gyökerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhetõk fel. A másik pedig az a mára szinte elfelejtett magyar történeti attitûd, amely évszázadok óta az ?idegennek? tekintett népcsoportok beolvasztására, kiszorítására és elûzésére törekedett, és amely rabul ejtette a hazai fajvédõk és a politikai elit gondolkodását. A történészpáros szerint 1944-ben e két törekvést leginkább megszemélyesítõ szereplõk, a német Adolf Eichmann és a magyar Endre László végzetes találkozása radikalizálta tovább azt a folyamatot, amely az európai zsidóüldözés egyik leggyilkosabb döntéséhez vezetett.

Köztudott, hogy a pártállami diktatúra idején minden jobboldali gondolat eredendõen üldözendõnek számított. De vajon hogyan élték túl a hagyományos politikai felosztás szerint jobboldalinak tekintett személyek és mozgalmak a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer üldöztetéseit? Kik választották az évtizedekre szóló, csendes ?alámerülést?, és kik azok, akik továbbra is aktívan képviselték korábbi eszméiket? És vajon a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján meg lehet-e különböztetni a jobboldalhoz köthetõ valós társadalmi jelenségeket az állambiztonság konstruált ügyeitõl? Az UNGVÁRY KRISZTIÁN által szerkesztett tanulmánykötet a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából ?jobboldalinak? tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képviselõ csoportok 1945 és 1990 közötti történetébõl ad reprezentatív válogatást. Mivel e meglehetõsen széles ? a progresszív konzervatív eszmétõl a kisgazdákon át az egyetemi szervezkedésekig és a radikális szélsõjobboldali mozgalmakig terjedõ ? politikai paletta szereplõi és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként ?ellenségesnek? minõsültek, a kötet tanulmányai mindenekelõtt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. Az összeállítás áttekintést nyújt az olvasónak a belügyminisztérium ?jobboldali? ellenségképérõl, részletesen tárgyalja a prominens kisgazda és kereszténydemokrata politikusok sorsát, illetve nyomon követi a háború elõtti szélsõjobboldalhoz köthetõ mozgalmak utóéletét is. E hiánypótló kötet kitûnõ írásai nem csupán arra világítanak rá, hogy a jobboldali hagyományok hogyan élték túl búvópatakszerûen a háborút követõ fél évszázadot, de a ma jobboldalinak tekintett attitûdöket és mentalitásokat is jobban érthetõvé teszik.

Demagóg, õrült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban közel sem ilyen megosztott személyét illetõen, Szálasi a 20. századi magyar történelem talán legelutasítottabb alakja. Kötetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehetõséget ad, hogy több, olykor lényegesen eltérõ nézõpontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. Könyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló ? vagy éppen elfogult ? kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét ? gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A kötetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé. PAKSA RUDOLF 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált történelembõl és 2009 októberétõl az MTA BTK Történettudományi Intézetének a munkatársa. Érdeklõdési területe a modern kori magyar történelem, kutatásai súlypontja a 19?20. századi historiográfia, a régi Eötvös Collegium, valamint a Horthy-kori szélsõjobboldali irányzatok.

Új vitaminforradalom zajlik ? bár egyelõre még csak a kutatás zárt világában. Az elmúlt egy-másfél évtizedben a tudomány olyan felismerések birtokába jutott a vitaminok kapcsán, amelyek szó szerint életbevágóan fontosak lehetnek számunkra. Ám SZENDI GÁBOR új kötetének aktualitását nem csupán e forradalmi helyzet adja. Az új ismeretek fényében ideje újragondolnunk a vitaminok körül kialakult babonákat és mesterségesen gerjesztett mítoszokat is, amelyek az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon kialakították az elvakult vitaminhívõk és a konok vitaminellenesek táborát. A vitaminguruk és -próféták által keltett ködben fontos végre tisztán látnunk, mik a vitaminok valódi hatásai, mit tarthatunk igaznak és mit idejétmúlt illúziónak a vitaminokkal kapcsolatban. SZENDI GÁBOR könyve vállaltan nem enciklopédia: nem sorolja fel, melyik vitamin ?mire jó?, vagy éppen ?mit okoz? a hiányuk. Ehelyett a vitaminkutatás legújabb eredményei alapján bemutatja a legfontosabb vitaminok, valamint a kalcium és magnézium hatásmechanizmusát, és igyekszik ráébreszteni az olvasókat arra, hogy ezek a vitaminok és ásványi anyagok csak egymással komplex kölcsönhatásban mûködnek megfelelõen. Következésképp ahhoz, hogy a szervezetben kifejthessék kívánatos hatásukat, az egyikbõl beszedendõ mennyiséget célszerû a vele kölcsönhatásban lévõ másikkal összhangba hozni. Ahogy a szerzõ fogalmaz: ?Olyan az egész, mint egy szimfónia. Csak akkor áll össze egységes élménnyé, ha játékával minden zenész a nagy egészet szolgálja.?

Egy vicces, olykor megható szerelmes könyvet tart a kezében az olvasó. A történetekbõl megtudhatjuk, hányféleképpen lehet nõként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York-sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és fõleg önismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony elõfordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy õ a nagy Õ. Ismerõs a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet. ??az elõszoba felõl kulcszörgés hallatszott, majd nevetés harsant, amire vékonyka hang felelt. Egy nõ és egy gyerek léphetett be a lakásba. Zoltán egész testében lemerevedett, majd odasúgta Helgának: ? Ez Rozi a fiammal. Egy nappal elõbb hazahozta. A francba! Bújj el gyorsan, nehogy meglásson, különben kikaparja a szemedet. Menj ki az erkélyre, én majd behúzom a sötétítõ függönyt. ? Neked barátnõd van? ? tátotta el a száját Helga. ? Exbarátnõm, de nem hagy békét. Minden nõt elüldöz mellõlem. Na, menj már ki! Helgának azonban esze ágában sem volt az erkélyen kuksolni, amíg az ismeretlen nõ el nem hagyja a terepet. Nekidõlt a konyhapultnak, karjait keresztbe fonta. ? Tõlem aztán megláthat ? mondta kimérten. ? Én nem félek senkitõl, és senki elõl nem fogok bujkálni. ? Ha neked esik, magadra vess ? vetette oda a férfi idegesen. ? Én elõre szóltam.?

Marty Gallagher, a háromszoros erõemelõ-világbajnok és Amerika-szerte ismert sportember hosszú éveken keresztül kutatta az erõ és az egészség titkát. E több évtizedes tapasztalat és elmélyült tudás gyümölcse ez az enciklopédikus igénnyel megírt, lenyûgözõ könyv, amely páratlan segítõtársa lehet mindazoknak, akik a lehetõ legjobbra törekszenek ? a test és lélek világában egyaránt. A kötet az edzésmódszerekkel, a táplálkozástudománnyal és a sportpszichológiával kapcsolatos hasznos információk széles tárházát kínálja mindazoknak, akik komolyan szeretnének foglalkozni az erõ világával. A szerzõ ugyanakkor nem csupán az erõsportok, de az írás mûvészetében is otthonosan mozog. Lebilincselõ stílusban megírt munkája szórakoztató olvasmány: az erõemelés legkiválóbb bajnokairól szólva számos anekdotát felidéz, miközben részletesen bemutatja e legendás sportemberek gondolkodásmódját, alapelveit és konkrét gyakorlatait is. A primitív õserõre épülõ testedzés filozófiáját valló Gallagher hatalmas, átfogó munkája mindent egybegyûjt, amit a testedzés tudományáról és mûvészetérõl tudni érdemes. Kitûnõ érzékkel válogatja ki azokat a létfontosságú érzelmi, szellemi, fizikai, lelki és társas kapcsolati elveket, amelyek nem csak az egészséges életmódot, a testedzést és a sportolást illetõen, hanem általában véve is alkalmazhatók, ha az ember tartalmas és teljes életet szeretne élni.

SZENDI GÁBOR új kötetében az egyéni és a párkapcsolati problémákat elemzi. Részletesen szól az akarat szerepének túlértékelésérõl, gondolkodásunk paradoxonairól, a szokások kialakulásáról és elhagyásának módjairól, valamint mindennek fényében a kapcsolati konfliktusokról és lehetséges, ?másodfokú? megoldásaikról. Szendi az evolúciós gondolkodás mellett ezúttal a modern viselkedésterápiás szemléletet hívja segítségül, és állítja: cselekedeteinket folyamatosan általunk nem ismert és nem is megismerhetõ tényezõk ? rejtett tanulás, genetikailag örökölt vonások, nem érzékelhetõ ingerek, hamis emlékek, önigazoló értelmezések, téves észlelések stb. ? irányítják. Vagyis a problémákat maga az ember teremti, az emberi gondolkodás hozza létre azáltal, hogy értelmezi önmagát, sorsát, környezetét. A szerzõ szerint az emberi problémák lényege, hogy korlátozott információk alapján akarunk sokkal szélesebb alapokon nyugvó jelenségeket értelmezni. Ilyenkor általában túl nagy jelentõséget tulajdonítunk az okoknak, és a magyarázatokhoz az emberi tudatból és emlékezésbõl nyert információk rendszerint kevésnek bizonyulnak. Szendi Gábor gyakorlati tanácsokban bõvelkedõ könyvében ugyanakkor rámutat: ha nem az okokat akarjuk tisztázni, hanem a megoldást keressük, sokkal hatékonyabban kezelhetjük egyéni és társas problémáinkat is.