Kalligram strana 24 z 78

,,A magyar filozófiatörténet-írás egyik meghatározó szerzője eddigi pályája során szép számú monográfiát, tanulmánykötetet, sőt, lexikont tudhat magáénak mind magyarul, mind szlovákul. Jelen kötetét a régóta érlelődő, és filozófushoz méltó reflexióval tudatosított, kifejtett módszertani, szemléletbeli fordulat teszi többé a szerző átlagos tanulmányköteteinél." (Mester Béla)

A szlovákiai művelődéstörténet számára eddig kevésbé feltárt témákat mutat be a kötet szerzője. A tanulmányok képet adnak arról, hogyan jutottak el a történelmi Magyarországra a német felvilágosodás eszméi az akkori időszak híres német egyetemein tanuló diákok révén, majd a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe bekapcsolódott tudósok munkásságán keresztül.

Az antik prózairodalom egyik legérdekesebb és legértékesebb darabját Csehy Zoltán hexameterekben magyarította.

A Demóverzió tematikailag afféle prequelje a költő korábbi kötetének, a Horror klasszikusoknak, nyelvileg pedig folytatása. Utánajár ugyanis bizonyos gyermekkori tapasztalatoknak, elfojtásoknak, miközben felveti a szublimáció sikerességének kérdését.

Benjámin nagyfiú lett. Mindjárt kétéves. Benjáminnak honnét, honnét se, akarata lett. Az akaratot nem csak úgy ráragasztják valakire, mint a nevét, nem ajándékba kapni, mint egy játéktraktort. Az akarat egyszer csak van, és annyi. Benjámintól tegnap bárki elvehette a játéktraktor, máma ezért már megharap. "Ez az akarat" - mondja az öregapja. "Ez a kölyök nem lesz egy anyámasszony katonája" - mosolyog az apja. "Csak nehogy kinője, mint a pólyát" - így Benjámin édesanyja. "Hehe, mintha én kinőttem volna" - húzza ki magát az apa.

A Demóverzió tematikailag afféle prequelje a költő korábbi kötetének, a Horror klasszikusoknak, nyelvileg pedig folytatása. Utánajár ugyanis bizonyos gyermekkori tapasztalatoknak, elfojtásoknak, miközben felveti a szublimáció sikerességének kérdését.

A regény elbeszélője egy titokzatos férfi, bizonyos Wend Dániel után kutat. A helyszín egy fiktív kelet-európai város.

A fiatal költőnő immár harmadik verseskötetét a tömörség, a stilizált visszafogottság jellemzi. Nyelvi szempontból meghatározó: a mondat határainak feloldása, a központozás elhagyása, helyenként pedig a grammatika szabályainak áthágása. A versek többrétegűségét az irodalmi utalások (Thomas Mann, Krasznahorkai László stb.) gazdagsága is szavatolja.

Kötter Tamás új könyve a nagysikerű, három kiadást megért Rablóhalak folytatása. A Dögkeselyűk bravúrja az, hogy a rengeteg hazugság kíméletlenül igaz képet rajzol ki. Egy korszak és egy társadalmi csoport ügyei tárulnak elénk a könyv lapjain. Kötter állatos könyvei leltározzák a XXI. századi Magyarország problémáit: ahogyan a Rablóhalak a kiüresedés és az érzéketlenség könyve, úgy a Dögkeselyűk a hazugságé, legyen szó öncsalásról vagy mások félrevezetéséről. Egyfajta haza a magasban, ráadásul a szó szoros értelmében véve, hiszen a felső tízezer világába nyerünk bepillantást. Előre szólok: nem fog tetszeni a látvány. A könyv viszont nagyon is tetszeni fog. (Babiczky Tibor)

Druhý diel z tušeného radu Esterházyho Jednoduchých príbehov vedie prostredníctvom románového rozprávania čitateľa do polovice minulého storočia, na vidiek, do domu bývalého kulaka, ktorý je nútený prijať do svojho príbytku vysídlenú rodinu z Budapešti. Cez rozprávača, ktorým je malý nemý chlapec, sa dostávame in medias res vzťahov medzi rodičmi, vnímame napätie plynúce z novej životnej situácie a najmä neustále konfrontácie s hľadaním Boha a otázkami viery. Na pozadí každodenných príhod sa v texte konfrontujú rozličné interpretácie a chápania Boha filozofov a mysliteľov: Pascala, Schellinga, Wittgensteina, Imreho Kertésza a iných. Tento text, ktorý má na pohľad skôr podobu klasického románu, než na akú sme si u Eszterházyho zvykli, ponúka strhujúce čítanie prostého príbehu so zložitými témami.

Kötter Tamás új könyve a nagysikerű, három kiadást megért Rablóhalak folytatása. A Dögkeselyűk bravúrja az, hogy a rengeteg hazugság kíméletlenül igaz képet rajzol ki. Egy korszak és egy társadalmi csoport ügyei tárulnak elénk a könyv lapjain. Kötter állatos könyvei leltározzák a XXI. századi Magyarország problémáit: ahogyan a Rablóhalak a kiüresedés és az érzéketlenség könyve, úgy a Dögkeselyűk a hazugságé, legyen szó öncsalásról vagy mások félrevezetéséről. Egyfajta haza a magasban, ráadásul a szó szoros értelmében véve, hiszen a felső tízezer világába nyerünk bepillantást. Előre szólok: nem fog tetszeni a látvány. A könyv viszont nagyon is tetszeni fog. (Babiczky Tibor)

Dva emocionálne silné príbehy dvoch odlišných ľudí žijúcich v inej dobe, no v rovnakej krajine, ktorí túžia po obyčajnom ľudskom šťastí. V dvoch prepojených novelách Rózin dom a Krýsuvík približuje poľský spisovateľ Hubert Klimko-Dobrzaniecki islandské prostredie z pohľadu Stredoeurópana. Rózin dom je dojímavé, osobne zaujaté rozprávanie o starobe a umieraní v jednej z najbohatších krajín sveta. Krýsuvík možno považovať za prostú ušľachtilú severskú baladu o budovaní domova, založení rodiny a osude, ktorý zasahuje do ľudskej cesty za šťastím.

Közel félévezredes gyűjtemény kerül most a magyar olvasóközönség kezébe, ha úgy tetszik, az európai mesekincs első, intézményes gyűjteménye. Basile gyűjteménye a seicento Nápolyának nyüzsgő világában gyökerezik, de a candiai tartózkodásának köszönhetően, a Mediterráneum mesekincse mellett,a Közel- és Távol-Kelet híres motívumait is felhasználja. Bár történeteit a kicsiknek ajánlotta, a dedikáció alatt minden bizonnyal az udvar emberét értette, a kötet legtöbb darabja ugyanis túllépi a gyermekirodalom határait.

Kniha Temporálne poznámky a iné prózy je reprezentatívnym výberom z prozaických prác Stanislava Rakúsa (1940). Sú v ňom zastúpené všetky etapy doterajšej autorovej tvorby: prozaické prvotiny z prelomu 60. a 70. rokov (knižne vychádzajú prvýkrát), debut Žobráci a výber zo spisovateľovej druhej knihy Pieseň o studničnej vode, ako aj Temporálne poznámky, jedno z najprenikavejších diel domácej ponovembrovej prózy. výber uzatvára aktuálna bilančná novela Fáza uvoľnenia. Publikácia prináša aj prierez autorovými nefikčnými, esejisticko-publicistickými prácami, rozhovormi, obrazovú prílohu a doslov editora. Rakús je autor náročný predovšetkým na seba. Začal publikovať neskôr než jeho vrstovníci z generácie 60. rokov a hoci mu prvé knihy vyšli v dobe, ktorá neveľmi priala tvorivej slobode, nenájdeme v nich nijaké ideologické ani tvarové kompromisy. Jeho diela z obdobia po roku 1989 patria k najlepším prácam našej prozaickej súčasnosti.

Príbeh dvoch osamelých žien, ktoré sú vytrhnuté zo svojich svetov rozličnými okolnosťami, sa odohráva v polovici dvadsiateho storočia v Maďarsku, poznačenom následkami vojny. Autorka odhaľuje mimoriadne zložitý vzťah medzi zámožnou začínajúcou spisovateľkou Magdou a jej tajomnou, vždy odmeranou pomocnicou v domácnosti. Zatiaľ čo Magda smeruje k profesionálnym úspechom, na jej pomocnicu Emerenciu doliehajú hrôzy z minulosti, ktoré vedú k emotívnemu odhaleniu s tragickými následkami. Vzájomný vzťah oboch žien, ich zvláštne priateľstvo, tvorí os zdanlivo jednoduchého rozprávania. Nedôverčivá Emerencia postupne vpúšťa Magdu do svojho života, skrývaného za večne zamknutými dverami služobného bytu; Magde potom trvá pomerne dlho, kým pochopí a dešifruje nervózne gestá a nepochopiteľné správanie pomocnice v domácnosti. Postupne vzniká portrét fascinujúcej a komplikovanej osobnosti, ženy svojím spôsobom mimoriadne inteligentnej, vnímavej, kŕčovito sa pridržiavajúcej vlastnej dôstojnosti. Portrét ženy, ktorú všetci milovali, hoci ju nikto nepochopil.

Po 136 rokoch sa slovenskému čitateľovi v preklade konečne dostáva do rúk mýtom a legendami opradená práca zvolenského podžupana Bélu Grünwalda Horný vidiek / Felvidék, ba po prvý raz vychádza na Slovensku aj osobne zaujatá, argumentmi podložená odpoveď Michala Mudroňa na tento pamflet. Konfrontácia týchto dvoch názorov poskytuje dnešnému čitateľovi predstavu o situácii slovenského etnika po rakúsko-uhorskom vyrovnaní, po založení Matice slovenskej a po zrušení troch slovenských gymnázií. Grünwald v sebe v slovenskej interpretácii stelesnil všetko záporné a sporné, čo charakterizovalo jednu, postupne všeobecne akceptovanú líniu uhorsko-maďarskej národnostnej politiky. Jej cieľom sa stalo vytvorenie jednorečového politického národa a ako jeho predpoklad asimilácia všetkého nemaďarského obyvateľstva. To všetko akýmikoľvek prostriedkami, vrátane tých na hrane (alebo za hranou) zákona. Mudroň v reakcii na Horný vidiek vychádzal dôsledne z právno-historickej argumentácie, ktorá vtedy patrila ku kľúčovým, a využil aj Nemaďarmi presadzované chápanie uhorského politického národa ako spojenectva „šiestich celokrajinských národov“. Vylúčením Slovákov ako rovnoprávnej súčasti z uhorského politického národa Grünwald podľa neho poškodil a spochybnil celok. Štát, respektíve jeho subjekt, uhorský politický národ, považoval za celok v ňom spojených rôznych národností a vierovyznaní.