Kalligram strana 26 z 78

A négy kötetre tervezett életmű-válogatás második darabjának tanulmányai az 1989 után kialakult társadalmi és államrendszer elvi, szervezési, valamint együttélési problémáit veszi szemügyre.

A nagy kalandregények indulnak így: K. F., a harmadéves budapesti medikushallgató, a múlt század harmincas éveiben, a véletlenek játékában, a világ egyik leggazdagabb milliárdosának Cornélius Vanderbilt-jachtjának hajóorvosa lesz. Bejárja az óceánokat. Eljut négy kontinens kikötőibe, ... Folytatás ›› városaiba, palotákba, casinókba, még Károly király madeirai sírhelyére is. Kielből, Casablancából, Amerikából, Angliából, hajóútjairól küldött leveleit, naplóját, képeslapjait megőrzik budapesti és amszterdami rokonai. Egyikükhöz, K. Gy.-hez hetven évvel később jutnak el. Útnak indul, hogy bejárva a hetven év előtti helyszíneket, megismerje családja múltját. Hitler hatalomra jutásától az ezredfordulóig követi K. Gy. az eseményeket. A regény a jelenben is élő múlt útvesztőit kutatja. Sándor Iván regényeiben mindig a közép-európai emberi színjáték elevenedik meg. Ezúttal kitágítja a sorsszínpadot: európai emberi színjáték "nézőivé" avatja az olvasót. Milliárdosok, hajóskapitányok, frivol asszonyok, gyilkosok és áldozatok, mentségeket keresők és a szégyentől szabadulni nem tudók, a tetteik elől menekülők, és a múlttal szembenézők kavargását az útvesztőket közösen bejáró féri és nő szerelmi kalandja kíséri. A(z) A Vanderbilt-jacht hajóorvosa (Könyv) szerzője Sándor Iván.

Míg a Kádár-rendszer a magyar társadalmat megalkuvóvá és cinkossá tette, addig e regény kilencéves elbeszélője szívszorítóan tiszta és következetes gondolkodással idézi fel 1968 a maga és tizenkét tagú családja életére, illetve közvetlen környezetére vonatkozó eseményeit, ... Folytatás ›› melyek középpontjában saját tragikus vétsége áll. Az alaptörténetet a titokban kegytárgyazó katonatiszt apa és a különös spiritualitással rendelkező anya hősies küzdelme adja: a szülők, miközben építik a Nagy Házat, tíz gyereket nevelnek egy Budapest környéki 25 nm-es lakásban. Rajtuk kívül feltűnik még a bűngrafikonokkal operáló helyi plébános, a mindig jószagú tanítónő, a kalákázó párttitkár, Zsanvelzsan bácsi, és még sokan mások. A kilencedik nemcsak egy rendkívüli család megindító története, hanem látlelet a kelet-európai létről is; a regény a függőségben tartás lelki és gyakorlati módszereinek szövevényét tárja fel hol derűs, hol pedig fájdalmas líraisággal. A(z) A kilencedik (Könyv) szerzője Barnás Ferenc.

Samo Chalupka (1812 - 1883) je známy predovšetkým ako básnik, autor skladby Mor ho! a ďalších hrdinských básní - "spevov", ako ich nazval v titule jediného knižného výberu zo svojej básnickej tvorby. Jeho prózy, rozprávky, historické astate, etnologické, etnografické a jazykovedné poznámky, ktoré (okrem rozprávok) v druhom vydaní doteraz neboli publikované a mnohé z nich (predovšetkým jazykovedné) sú iba v rukopisoch, zostávajú čitateľskej i odbornej verejnosti takmer neznáme, roztrúsené v dobovej tlači. Naším zámerom v aktuálnej edícii je sprístupniť popri básňach aj tieto "nebásnické" texty a ukázať Sama Chalupku ako autora rôznorodého, ale vnútorne mimoriadne homogénneho diela. "Dielo Sama Chalupku vyšlo doposiaľ v mnohých vydaniach a napriek jeho neveľkému rozsahu i v rôznych výberoch, pričom úplným vydaním spisovateľovej poézie bola publikácia Samo Chalupka: Básnické dielo (Bratislava: Tatran, 1973), ktorú editorsky pripravil Rudo Brtáň. Keďže Chalupka je všeobecne vnímaný predovšetkým ako básnik (hoci písal i prózu a zaoberal sa i históriou a jazykovedou), dosiaľ žiadny editor nezaradil do svojho vydania jeho nebásnické texty. Výber Jany Pácalovej pojíma i túto časť básnikovho diela, a to vôbec nie okrajovo, ale ako texty porovnateľného významu, ktoré básnické dielo navyše podstatne osvetľujú a uvádzajú do úplnejšieho kontextu. V doslove Hlas barda editorka vníma Chalupku ako básnika odmietajúceho popolvárovské riešenia osudu slovenského národa a vyzývajúceho k aktívnemu romantickému činu. Veľký dôraz kladie na recepciu Chalupkových básní, dobovú, ktorú umožňovali periodiká, zborníky a čítanky, i neskoršiu. Zaujímajú ju konvencie, ktoré sa v tejto oblasti vytvorili, i konštanty, ktoré objektívne dominujú pri hodnotení jeho poézie. Dôležité je tiež upozornenie na zmeny v interpretácii básnikovho diela v závislosti od dobového a neskoršieho chápania termínov ľudový a prostonárodný. Predkladaná edícia znamená prínosný prístup k publikovaniu i interpretácii Chalupkovho diela, ktoré je tu po prvýkrát predstavované v celkovom kontexte - poézia i próza, beletria i náučný text."

Samo Chalupka (1812 - 1883) je známy predovšetkým ako básnik, autor skladby Mor ho! a ďalších hrdinských básní - "spevov", ako ich nazval v titule jediného knižného výberu zo svojej básnickej tvorby. Jeho prózy, rozprávky, historické astate, etnologické, etnografické a jazykovedné poznámky, ktoré (okrem rozprávok) v druhom vydaní doteraz neboli publikované a mnohé z nich (predovšetkým jazykovedné) sú iba v rukopisoch, zostávajú čitateľskej i odbornej verejnosti takmer neznáme, roztrúsené v dobovej tlači. Naším zámerom v aktuálnej edícii je sprístupniť popri básňach aj tieto "nebásnické" texty a ukázať Sama Chalupku ako autora rôznorodého, ale vnútorne mimoriadne homogénneho diela. "Dielo Sama Chalupku vyšlo doposiaľ v mnohých vydaniach a napriek jeho neveľkému rozsahu i v rôznych výberoch, pričom úplným vydaním spisovateľovej poézie bola publikácia Samo Chalupka: Básnické dielo (Bratislava: Tatran, 1973), ktorú editorsky pripravil Rudo Brtáň. Keďže Chalupka je všeobecne vnímaný predovšetkým ako básnik (hoci písal i prózu a zaoberal sa i históriou a jazykovedou), dosiaľ žiadny editor nezaradil do svojho vydania jeho nebásnické texty. Výber Jany Pácalovej pojíma i túto časť básnikovho diela, a to vôbec nie okrajovo, ale ako texty porovnateľného významu, ktoré básnické dielo navyše podstatne osvetľujú a uvádzajú do úplnejšieho kontextu. V doslove Hlas barda editorka vníma Chalupku ako básnika odmietajúceho popolvárovské riešenia osudu slovenského národa a vyzývajúceho k aktívnemu romantickému činu. Veľký dôraz kladie na recepciu Chalupkových básní, dobovú, ktorú umožňovali periodiká, zborníky a čítanky, i neskoršiu. Zaujímajú ju konvencie, ktoré sa v tejto oblasti vytvorili, i konštanty, ktoré objektívne dominujú pri hodnotení jeho poézie. Dôležité je tiež upozornenie na zmeny v interpretácii básnikovho diela v závislosti od dobového a neskoršieho chápania termínov ľudový a prostonárodný. Predkladaná edícia znamená prínosný prístup k publikovaniu i interpretácii Chalupkovho diela, ktoré je tu po prvýkrát predstavované v celkovom kontexte - poézia i próza, beletria i náučný text."

POLCZ ALAINE - talán éppen azért, mert az élettel szükségszerűen velejáró, de annak elkerülhetetlen végével, a halállal foglalkozott hivatásszerűen: a szó abszolút értelmében és elementárisan - életpárti. Azaz: ételpárti. Ez a könyve az örök női géniusz otthonteremtő, házitűzhely körüli varázslás - tudományának és titkainak leleplezése, egyben feltárása. A maga módján egyfajta mágia. Egy hiteles személyiség konyha- és életvezetési kalauza... (Szilárd Gabriella) A praktikusság vezérli a szerzőt, amikor megismertet a legkülönfélébb, gyorsan és olcsón előállítható ízletes ételek elkészítésével - a különféle csorbáktól az erdélyi káposztákig, a sajt és a túró házi készítésétől az ínycsiklandozó süteményekig. Csevegve, szórakoztatva tanít, szülei, férje, rokonok, barátnők, de Murphy szavait is idézi, ha kell, kellő öniróniával, szellemesen szól a háziasszonyokra váró örömökről és nehézségekről. Bár a hagyományos (és az erdélyi) konyha híve, készségesen hangot ad az új, vegetáriánus étkezési kezdeményezéseknek (szója, saláták stb), s van bíztató szava a fogyókúrák mókuskerekében vergődő nőtársai számára is. Különösen érzékletes képet rajzol sok néprajzi vonatkozású adat tükrében a régi erdélyi táplálkozási szokásokról, ünnepekről. * A „Főzzünk örömmel” című ezen kiadvány - a kezdő és haladó háziasszonyoknak egyaránt élvezetes kötetet - az egészségesen, olcsón és gyorsan főzni akaró olvasóinknak ajánljuk.

A "Szerelemváros" történetei műfajukat tekintve a rövidprózától a szabályos novellán, a szabálytalan egypercesen, a krimiszerű elbeszélésen át esszéisztikus memoárig többféle elbeszélő típus kellékeit magára ölti. Van történet, amely csupán egyetlen pillantást foglal magába, ... Folytatás ›› és van többéves eseménysort sorba rakó is. Van, amely egyetlen monológ, van, amely többoldalas párbeszéd. Mi fűzi össze ezeket a történeteket? A szerelem. Máskor a szerelem hiánya. A férfi-nő viszony. Máskor a férfi-nő viszonyt helyettesítő pótlék-viszony. A történetek szinte kivétel nélkül létező, pontosan betájolt helyszínen játszódnak. Követhető, miben más a szerelem Kolozsváron, Budapesten, Rómában, Berlinben. Netán egy erdőszéli házban, településektől távol. Székely faluban, ahol éjjelente mínusz 25 fok alá süllyed a higanyszál. Követhető, hogyan befolyásolja az érzelmeket az utcák, terek, épületek hangulata, stílusa, állapota - és viszont: hogyan módosítja a szerelem az épülő városok architektúráját. Vagy csupán az architektúrára emlékező szerelmes álmokat. A helyszínek betájolhatósága mellett olykor a szereplők is létező neveket viselnek. Mint ahogy a borkóstoló is a borok leírásán keresztül, közvetett formában meséli el szerelme történetét. Arra a fő kérdésre, hogy "mi a szerelem?", többféle válasz is kiszűrhető az írásokból; bármelyik válasz szintén csakis közvetett lehet. A(z) Szerelemváros és más történetek (Könyv) szerzője Láng Zsolt.

Egy filozófus egyedi olvasónaplója: Az irodalmi-filozófiai lexikont idéző kötet huszonkilenc, kazuistának nevezett címszava a jezsuita morálfilozófiai tanulmányok hagyományát megújítva, széles irodalmi és filozófiai műveltséganyag bevonásával, ugyanakkor könnyed stílusban elemzi a szépirodalmi művekből származó, kázusoknak kinevezett eseteket.

"A történelmi múlttal való szembenézés nem önmagáért való. (...) Egy országban mindaddig nincs esélye a demokratikus kultúra és közgondolkodás megszilárdulásának, ameddig az emberek nem képesek szembenézni a saját múltukkal, és nem alakul ki a lakosság nagyobb részében egy viszonylag reális önkép történelméről, a történelmi események alakulásában viselt felelősségéről."

A "Szerelemváros" történetei műfajukat tekintve a rövidprózától a szabályos novellán, a szabálytalan egypercesen, a krimiszerű elbeszélésen át esszéisztikus memoárig többféle elbeszélő típus kellékeit magára ölti. Van történet, amely csupán egyetlen pillantást foglal magába, ... Folytatás ›› és van többéves eseménysort sorba rakó is. Van, amely egyetlen monológ, van, amely többoldalas párbeszéd. Mi fűzi össze ezeket a történeteket? A szerelem. Máskor a szerelem hiánya. A férfi-nő viszony. Máskor a férfi-nő viszonyt helyettesítő pótlék-viszony. A történetek szinte kivétel nélkül létező, pontosan betájolt helyszínen játszódnak. Követhető, miben más a szerelem Kolozsváron, Budapesten, Rómában, Berlinben. Netán egy erdőszéli házban, településektől távol. Székely faluban, ahol éjjelente mínusz 25 fok alá süllyed a higanyszál. Követhető, hogyan befolyásolja az érzelmeket az utcák, terek, épületek hangulata, stílusa, állapota - és viszont: hogyan módosítja a szerelem az épülő városok architektúráját. Vagy csupán az architektúrára emlékező szerelmes álmokat. A helyszínek betájolhatósága mellett olykor a szereplők is létező neveket viselnek. Mint ahogy a borkóstoló is a borok leírásán keresztül, közvetett formában meséli el szerelme történetét. Arra a fő kérdésre, hogy "mi a szerelem?", többféle válasz is kiszűrhető az írásokból; bármelyik válasz szintén csakis közvetett lehet. A(z) Szerelemváros és más történetek (Könyv) szerzője Láng Zsolt.

A fiatal szerző második kötetének elbeszélései olyan területeket hódítanak meg a próza számára, amelyek a nouveau roman-t idézik, vagy Mészöly Miklós Nyomozás-sorozatát. Mindezzel új, ismeretlen ösvényen indul tovább az író, azon a ponton, ahol az elődök abbahagyták.

Hogyan lesz egy aradi vagonlakóból a megnyíló Broadway mozi gépésze? Megalázó-e segítséget kérni és bűn-e belekapaszkodni a kínálkozó lehetőségbe egy rossz korban? Milyen nagyanya lesz abból a tanító nőből, aki szíve szerint apáca lett volna, ha nem oszlatják fel az apácarendeket? Mindezekre a kérdésekre keres lehetséges választ Lovas Ildikó legújabb regényében, a tőle megszokott módon, nem egyetlen megoldásba kapaszkodva, de megengedve a választás lehetőségét

Ebben a kötetben két okos ember írásai olvashatók. Az egyik politikai elemző, a másik publicista. A fülkeforradalom vagy micsoda előtt kezdődik a kötet, és tart ma is, ennek az egésznek ugyanis nincs vége, és mégcsak nem is sejteni, hogy mikorra várható. A szerzők minden írása pontos és igaz, csak épp az egészet nem nagyon akarja befogadni az ember, mert az nem lehet, hogy egy országot, benne őt magát ennyire lóvá tegyék, ráadásul úgy, hogy előre be volt minden jelentve. - (Megyesi Gusztáv)

"A történelmi múlttal való szembenézés nem önmagáért való. (...) Egy országban mindaddig nincs esélye a demokratikus kultúra és közgondolkodás megszilárdulásának, ameddig az emberek nem képesek szembenézni a saját múltukkal, és nem alakul ki a lakosság nagyobb részében egy viszonylag reális önkép történelméről, a történelmi események alakulásában viselt felelősségéről."

Kerékgyártó új könyve - akár az előző, a Rükverc, mely színházi darabként is sikert aratott - napjainkban játszódik. A szerző kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól ... Folytatás ›› a bolti eladóig. A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus - a társadalom különféle bugyraiból újabb és újabb csábítók és elcsábítottak tűnnek föl -, addig a Hurokban napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet. A megalázottból a következő fejezetben megalázó lesz, aki éppoly kegyetlenül kínozza áldozatát, ahogy őt kínozta nemrég valaki, akinek ez hatalmában állt. És persze mindenütt ott a pénz, az anyagi haszon, a mohóság. Fájóan hiányzik viszont a szolidaritás, az irgalom, és ahol ez mégis megjelenik ott... De ez kiderül a kötetből. A(z) Hurok - Pénzmagyar (Könyv) szerzője Kerékgyártó István.

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.