Kalligram strana 53 z 70

Brünn, a sör városa. A furcsaságok városa. A véletlenek városa. A mesék városa. Brünn, ahol egy szép napon találkozik két régi barát, hogy megvitassák önmagukat, a barátságukat; megvitassák a magyar és cseh történelmet. Az írók - mert ki más lehetne, mint két író, aki történetekre és szépségre vadászik a kocsmáktól hangos éjszakában - egy harmadik társat is magukkal cipelnek: Mona Lisát, a sisakos kaméleont. Emlékek és elméletek, zene és abszint folyik át tetemes mennyiségben a testükön, mikor kiderül, hogy a pórázon tartott törpesárkány nincs sehol. Ki lopta el Mona Lisát? A két barát a titok nyomába ered, hogy történetről történetre haladva végül megtapasztalja, milyen is kétfelé nézni. Közben még az is lehet, hogy főhősünk a kacskaringós mellékutcákon véletlen rátalál saját ösvényére.

1987. augusztus 20. Koszos, kihalt nyári utcák, üres hűtőpultok, műbőr puffok, a presszók asztalain üveglapok alá szorított csipketerítők. Farmernadrág és csavaros fagyi, flipper és majmos Nintendó; a tévében már a Petrocelli megy, de a tisztavatáson még az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka a díszvendég. Haldoklik a szocialista rendszer és vele együtt Davidovics László, a tengizi Magyarvárost megjárt vendégmunkás. Vajon el tud búcsúzni apa és fia, vagy újra elnémítják őket a kibeszéletlen titkaik? Kinek van joga dönteni a végakarat nélkül eltávozott apa temetéséről, az ateista gyereknek vagy a vallásos fivérnek?

V roku 1964 nemecký profesor práva Ernst-Wolfgang Böckenförde vyslovil slávnu vetu: Slobodný, sekularizovaný štát žije z predpokladov, ktoré sám nemôže garantovať. Táto veta sa nazýva Böckenfördeho diktum. Je to E = mc2 vedy o štáte a práve. Vyjadruje v nej myšlienku sprevádzajúcu európske hľadanie vlastnej identity počas predchádzajúcich dvoch storočí. Od mnohých ostatných, ktorí nastolili a stále nastoľujú otázky kultúrnych predpokladov formovania a fungovania demokratických inštitúcií, sa Böckenförde líši nielen pregnantnou formuláciou dikta, ale najmä tým, že ho postavil do centra svojich úvah a okolo neho vybudoval mohutnú myšlienkovú stavbu. Problémov, ktorým čelí slobodný sekularizovaný štát v 21. storočí, je podľa Böckenfördeho viacero súvisia najmä s jeho charakterom ako sekularizovaného a slobodného štátu, ktorý zaručuje základné práva a je založený na zásadách právneho štátu. Böckenförde formuluje otázku, odkiaľ slobodný sekularizovaný štát získava nosný étos, nenahraditeľný pre úspešné spolužitie a pre spoločenský systém založený na princípe slobody. Ďalej sa pýta, do akej miery môže tento štát zotrvať v garantovaní náboženskej slobody, náboženskej neutrality a rovnoprávnosti náboženských spoločenstiev, ktoré má pre neho konštitutívny význam, a to najmä s ohľadom na rastúci nábožensko-svetonázorový pluralizmus a vzrastajúcu migráciu, ak je súčasne závislý na určitej zažitej kultúre, nezriedka ovplyvnenej náboženskými tradíciami, ako pospolu spájajúcim základom. Áno, Böckenförde ponúka na položené otázky odpovede, avšak, nepredbiehajme a nechajme ich vysloviť samotnému autorovi. Jeho kniha Sekularizovaný štát. Jeho povaha, jeho zdôvodnenie a jeho problémy v 21. storočí vychádza v preklade Pavla Holländera v zavedenej edícii Exempla Iuris vydavateľstva Kalligram.