Kalligram strana 54 z 78

Jeden z najvýznamnejších stredoeurópskych rusistov Ákos Szilágyi sa vo svojej knihe venuje najnovším dejinám bývalej šestiny sveta - štruktúram moci v súčasnom Rusku, presúvaniu ťažiska z niekdajších nomenklatúrnych kádrov na nové mocenské centrá, vplyv a význam masovokomunikačných prostriedkov na chápanie boja o moc.

Kniha, napísaná jedným z najbrilatnejších a najvizionárskejších spomedzi žijúcich kozmológov, je nepostrádateľné čítanie pre každého, kto sa usiluje pochopiť skryté sily, utvárajúce jednoducho všetko okolo nás i v nás.

Az alább következő írások először kerülnek egymás mellé, kötetbe rendezve. Eredetileg egyedi megfontolásból, konferenciákon tartott előadásokként vagy bizonyos kutatási programok részeként keletkeztek, tematikájukat tekintve pedig az irodalom-, eszme- és filozófiatörténettől az irodalmi esszéig terjednek. A könyv címe Anatole France egy gondolatára utal, amely az irodalom történetének sajátosságát próbálja megragadni. Hogyan szemlélhető és szemléltethető az irodalom történetisége? Az irodalomtudomány e gyakori kérdése alapvetően egy metafizikai problémát, mégpedig a kontinuitás problémáját érint. A másik téma, amely e kötetben megfogalmazódik: az emberi egzisztenciálék, a lételméleti kérdések irodalom általi megjelenítése. A könyv két része az irodalom történetéhez való kettős viszonyulást próbálja kifejezni, az első rész tanulmányai a hagyományosnak tekinthető pozitivisztikus szemléletet tükrözik. Ez abból adódik, hogy az írások java része a magyarországi filozófia – részleteiben még mindig megíratlan történetének – valamely mozzanatát, egy esetben ennek a filozófiatörténet-írásnak a metodológiáját tematizálja. A második rész esszéi a felvezető írás alapeszméjének valamiféle „illusztrációját” vagy alkalmazási módjait nyújtják, olyan alkotók művein keresztül, melyek a szépség révén sejtetik meg a racionálisan hozzáférhetetlen eszméket.

Bohumil Hrabal ma minden bizonnyal az egyik legnépszerűbb "magyar" prózaír. A költő Hrabalt viszont még a legbeavatottabb magyarok sem igen ismerik. Pedig az író a pályájának az első tíz-egynéhány évében csak verseket ír. Többnyire szabad verseket. S magától a költőtől-írótól ... Folytatás ›› tudjuk, hogy kitűnő mesterektől, Ungarettitől, Baudelaire-től, Eliottól tanul, de mi azért elsősorban a szürrealista iskolák, Apollinaire, Breton, Nezval hatását érezzük verseiben meghatározónak. A versíró Hrabal paradox módon egyszerre szürrealista költő és költője a város nyers, szociográfiai valóságának és csaknem trágár testiségének. A(z) Színnyomatok Könyv szerzője Bohumil Hrabal.

Kalinyingrád ma valószínűleg az egyik legfurcsább hely Európában. Kant egykori lakóhelye, a porosz Königsberg 1945-ben vált szovjet várossá: a német lakosságot kitelepítették, a helyére oroszok költöztek. A Szovjetunió szétesése után a németek, oroszok és balti népek olvasztótégelyévé vált kalinyingrádi körzet Oroszországhoz tartozik ugyan, de a határaival nem érintkezik, el van vágva az "anyaországtól". A terület hétszázötven éves történetéből jó félévszázadnyi az orosz és hét évszázadnyi a porosz. Ugyanakkor a második világháború után éppen ezt a hétszáz évet kellett volna ideológiai okokból eltörölni, elfelejteni, és létrehozni a város orosz történetét. Jurij Bujda ezt a furcsa világot tárja az olvasó elé, a klasszikus orosz irodalom legjobb hagyományait követve. A könyv érdekfeszítő, a képzelet és a valóság határán mozgó történetei, képtelen gúnynevekkel azonosuló, groteszk hősei az orosz irodalomból ismert nagy sorskérdéseket vetik fel - remek, leginkább talán a mágikus realizmushoz hasonló stílusú elbeszélésekben.

Kniha otvára tému, ktorú vyspelá civilizácia nechce zobrať na vedomie, ktorá sa však v dôsledku prudkého rozvoja mediciíny a biotechnológie stáva čoraz pálčivejšou. Tou témou je smrť, presnejšie okolnosti a podmienky, za akých dnes ľudia vo vyspelých krajinách umierajú.

Každý z nás pozná ten pocit, keď odrazu celý svet sčernie a stratí všetky farby. Vtedy sa utiekame k niekomu veselému, kto žiari ako slnko a hreje ako dobre rozpálené kachle – a potom o ňom skladáme piesne, rozprávame legendy a píšeme knižky. Medzi ne patrí aj najnovšia nostalgicko-humorne ladená spomienka na jedného z posledných pravých „svetlonosov – Luciferov“ našej doby, Jula Satinského.

Vychádzajúc z Aischylových drám, autor hľadá odpoveď na rôzne otázky súvisiace s históriou dramatického žánru: zaujíma ho pôvod gréckej tragédie (autor tu predkladá vlastnú teóriu jej vzniku), problém slobody umeleckej tvorby v antickom Grécku, úloha starého Ríma pri zaradení gréckych tragédií do kánonu európskeho kultúrneho dedičstva, príčiny zániku tragického žánru v stredoveku a okolnosti jeho neskoršieho znovuzrodenia, aktuálnosť morálneho posolstva antických tragédií pre novovek. Pri rekonš trukcii kultúrneho kontextu antickej gréckej literatúry Kadare pripomína vplyvy národov starovekého Balkánu na kultúru dobového Grécka; zamýšľa sa aj nad novšími dejinami balkánskych národov a zvláštnu pozornosť venuje ich starobylému kultúrnemu dedi čstvu. Kadareho dielo Aischylos, ten veľký smoliar prináša hodnotné podnety pre klasických filológov, literárnych vedcov či teatrológov, ako aj pre všetkých záujemcov o historickú a kultúrnu problematiku Balkánskeho polostrova - nie veľmi vzdialeného, a pre dsa v mnohom neznámeho.

Kányádi Sándor gyerekversei a magyar gyerekirodalom igazi gyöngyszemei. Ezek reprezentatív, gyönyörűen, a versek szellemiségét kifejezően illusztrált kiadása a magyar könyvkiadás nagy adósságai közé tartozott. A játékos hangulatú versek az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítettek, mint a műköltészet gazdag

Kniha Antoina Compagnona Démon teórie je polemickou úvahou o najzákladnejších (a najkonvenčnejších) tvrdeniach existujúcich v chápaní literatúry od jej počiatkov po koniec 20. storočia, ako sú napr. literatúra ako podstata, svet ako sujet diela, autor ako hlavná autorita, dávajúca textu zmysel, literatúra ako zlatý fond najvýznamnejších autorov.

Kalinyingrád ma valószínűleg az egyik legfurcsább hely Európában. Kant egykori lakóhelye, a porosz Königsberg 1945-ben vált szovjet várossá: a német lakosságot kitelepítették, a helyére oroszok költöztek. A Szovjetunió szétesése után a németek, oroszok és balti népek olvasztótégelyévé vált kalinyingrádi körzet Oroszországhoz tartozik ugyan, de a határaival nem érintkezik, el van vágva az "anyaországtól". A terület hétszázötven éves történetéből jó félévszázadnyi az orosz és hét évszázadnyi a porosz. Ugyanakkor a második világháború után éppen ezt a hétszáz évet kellett volna ideológiai okokból eltörölni, elfelejteni, és létrehozni a város orosz történetét. Jurij Bujda ezt a furcsa világot tárja az olvasó elé, a klasszikus orosz irodalom legjobb hagyományait követve. A könyv érdekfeszítő, a képzelet és a valóság határán mozgó történetei, képtelen gúnynevekkel azonosuló, groteszk hősei az orosz irodalomból ismert nagy sorskérdéseket vetik fel - remek, leginkább talán a mágikus realizmushoz hasonló stílusú elbeszélésekben.

Jeden z najoriginálnejších súčasných filozofov vedy Ian Hacking v knihe rozoberá najzávažnejšie problémy v oblasti sociálnej konštrukcie reality. Ukazuje, že hoci od vydania priekopníckej knihy Petra I. Bergera a Thomasa Luckmana Sociálna konštrukcia reality (1966) uplynulo už takmer 40 rokov, dodnes nie je mnohým autorom – filozofom, sociológom, vedcom z rôznych odvetví – jasný ani len základný pojem. Hacking kritizuje najmä skutočnosť, že novú oblasť postihol údel viacerých pôvodne veľmi perspektívných myšlienok – stali sa módnymi, a tak sa ich zmocnili všetci, od odborníkov až po najväčších laikov. Výsledkom sú spory, ktoré sa niekedy označujú ako „kultúrne vojny“ či „vedecké vojny“. Kniha predstavuje súbor prednášok, ktoré mal autor po celom svete, tematicky ich spája reflexia vývinu názorov na problematiku sociálnej konštrukcie. Publikácia sa vyznačuje jasným výkladom, živým jazykom a nevšedným humorom.

Az alább következő írások először kerülnek egymás mellé, kötetbe rendezve. Eredetileg egyedi megfontolásból, konferenciákon tartott előadásokként vagy bizonyos kutatási programok részeként keletkeztek, tematikájukat tekintve pedig az irodalom-, eszme- és filozófiatörténettől az irodalmi esszéig terjednek. A könyv címe Anatole France egy gondolatára utal, amely az irodalom történetének sajátosságát próbálja megragadni. Hogyan szemlélhető és szemléltethető az irodalom történetisége? Az irodalomtudomány e gyakori kérdése alapvetően egy metafizikai problémát, mégpedig a kontinuitás problémáját érint. A másik téma, amely e kötetben megfogalmazódik: az emberi egzisztenciálék, a lételméleti kérdések irodalom általi megjelenítése. A könyv két része az irodalom történetéhez való kettős viszonyulást próbálja kifejezni, az első rész tanulmányai a hagyományosnak tekinthető pozitivisztikus szemléletet tükrözik. Ez abból adódik, hogy az írások java része a magyarországi filozófia – részleteiben még mindig megíratlan történetének – valamely mozzanatát, egy esetben ennek a filozófiatörténet-írásnak a metodológiáját tematizálja. A második rész esszéi a felvezető írás alapeszméjének valamiféle „illusztrációját” vagy alkalmazási módjait nyújtják, olyan alkotók művein keresztül, melyek a szépség révén sejtetik meg a racionálisan hozzáférhetetlen eszméket.

Simone Weilová (1909 - 1943) bola nezvyčajnou mysliteľkou, ženou veľkej viery a veľkého intelektu. Vzbudzovala protirečivé emócie - podľa jedných bola svätá, podľa iných bola heretička; čitateľov fascinuje markantnou spojitosťou medzi životom a mysle ním. Texty Simone Weilovej sú nahé a prosté ako vnútorné zážitky, ktoré sú v nich vyjadrené. Slová neoddeľuje od života nijaká vrstva mäkkej výstelky: duša, myšlienka a jej vyjadrenie tvoria monolit; autorka nemá zámer vytvárať nejaký vlastný filozofický systém - nejde tu o filozofiu, ale o život.

Každý z nás pozná ten pocit, keď odrazu celý svet sčernie a stratí všetky farby. Vtedy sa utiekame k niekomu veselému, kto žiari ako slnko a hreje ako dobre rozpálené kachle – a potom o ňom skladáme piesne, rozprávame legendy a píšeme knižky. Medzi ne patrí aj najnovšia nostalgicko-humorne ladená spomienka na jedného z posledných pravých „svetlonosov – Luciferov“ našej doby, Jula Satinského.