Kalligram strana 61 z 78

Európska hniloba je svojským umeleckým vyznaním, akousi ars poetikou gurmána života, zástancu všetkého ľudského v čoraz nehumánnejšom svete. Kĺbi v sebe životnú múdrosť, esenciu viacgeneračných skúseností a originálny postoj k svetu. Čitateľa priam strhne vášnivý i osobne zaujatý spôsob rozprávania, presvedčivá argumentácia i špecifické spájanie etiky s estetikou.

Európska hniloba je svojským umeleckým vyznaním, akousi ars poetikou gurmána života, zástancu všetkého ľudského v čoraz nehumánnejšom svete. Kĺbi v sebe životnú múdrosť, esenciu viacgeneračných skúseností a originálny postoj k svetu. Čitateľa priam strhne vášnivý i osobne zaujatý spôsob rozprávania, presvedčivá argumentácia i špecifické spájanie etiky s estetikou.

A könyv kísérlet a görög monda egyes elemeinek sajátos újraértelmezésére modern korunkban, a nyolcvanas évek csehszlovákiai (magyar) társadalmi viszonyok közepette. Ez a mai Thészeusz inkább antihős, mint hős, Ariadnéja pedig "fekete özvegy", aki hímjét, miután teljesítette "küldetését", csaknem elpusztítja.

A könyv kísérlet a görög monda egyes elemeinek sajátos újraértelmezésére modern korunkban, a nyolcvanas évek csehszlovákiai (magyar) társadalmi viszonyok közepette. Ez a mai Thészeusz inkább antihős, mint hős, Ariadnéja pedig "fekete özvegy", aki hímjét, miután teljesítette "küldetését", csaknem elpusztítja.

Szigeti László az 1992-ben magyar nyelven is megjelent Zsebcselek című interjúregényében a világhírű cseh író, Bohumil Hrabal életét és munkásságát mutatta be. Legújabb könyve a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Mészöly Miklóssal készült mélyinterjúját tartalmazza. Mészőly Miklós művei a magyar próza realista hagyományait a posztmodern felé tágítva sajátos írói szemléletet és világképet vetítenek elénk. S a beszélgetés gerincét a mindenapi élet, a művészet és a társadalom gondolati-filozófiai igényű megközelítése képezi, az író legkiemelkedőbb művei genezisét kutatva a kérdező kitartó faggatózásai eredményeképpen, ha mozaikszerűen is, de feltárulnak Mészöly Miklós magánéletének eseményei, a műveiben csak nagyon nehezen tetten érhető mozzanatai. E rendkívül izgalmas párbeszéd, a második világháború utáni magyar próza egyik iskolateremtő alkotója műveinek értelmezéséhez nyújt kitűnő fogódzókat.

Szigeti László az 1992-ben magyar nyelven is megjelent Zsebcselek című interjúregényében a világhírű cseh író, Bohumil Hrabal életét és munkásságát mutatta be. Legújabb könyve a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Mészöly Miklóssal készült mélyinterjúját tartalmazza. Mészőly Miklós művei a magyar próza realista hagyományait a posztmodern felé tágítva sajátos írói szemléletet és világképet vetítenek elénk. S a beszélgetés gerincét a mindenapi élet, a művészet és a társadalom gondolati-filozófiai igényű megközelítése képezi, az író legkiemelkedőbb művei genezisét kutatva a kérdező kitartó faggatózásai eredményeképpen, ha mozaikszerűen is, de feltárulnak Mészöly Miklós magánéletének eseményei, a műveiben csak nagyon nehezen tetten érhető mozzanatai. E rendkívül izgalmas párbeszéd, a második világháború utáni magyar próza egyik iskolateremtő alkotója műveinek értelmezéséhez nyújt kitűnő fogódzókat.

Výber z esejí a štúdií kritika a teoretika literatúry, ktorý prináša rovnako filozofické aj spoločenskokritické posolstvo. `Bol posledným veľkým symbolistickým kritikom - a určitom zmysle aj prvým - určite prvým, kto aplikoval teóriu básnictva na historickú kritiku. Tak ako zaobchádza Mallarmé so slovami, zaobchádza Benjamin s ideami, pomenúva ich, kladie ich vedľa seba a necháva ich vzájomne sa reflektovať.` Charles Rosen

Mészáros András tanulmánykötete annak a gondolatnak a kifejtése, mely szerint a hagyományos ontológiák a létfogalomra alapozódnak, a modernitás azonban (mind egzisztenciájában, mind szemléletében) feloldódott az időben. Azaz ontológiai szempontból me gszűnt az eredeti szubsztanciális egység, s a lét struktúráját az idő jeleníti meg, szemléleti szempontból pedig az eredeti probléma hermeneutikává vált. A filozófiai ontológia kérdései mellett természetesen a művészet ontológiai kérdései is helyet k apnak a könyvben.

„Talalmon Alfonz kötete a magyar prózai hagyomány laza szövésű, anekdota-szerkesztésű elbeszéléstípusának figyelemre méltó továbbírása. (…) A nyelvi valóságok és egy nyelven kívüli világ (akár tematizált) ütköztetésével nagymértékben hozzájárul a mai magyar prózaírás és befogadás átrendeződéséhez (…). ” (Rácz I. Péter) Talamon Alfonz alteregója Samuel Borkopf a magyar irodalom anekdotikus hagyományait kelti új életre. Hősei aligha hősök a szó mindennapos értelmében… Egy kavargó kisváros, Galántha tősgyökeres vagy átutazó polgárai: magyarok, németek, keresztények, zsidók, szocialisták, bárók… Hihetetlenül burjánzó cselekmény, liánként növő mondatok, fergeteges irónia, önirónia és humor. A magyar próza igazi eseménye ez a szerzõ korai halála miatt csonkán maradt prózában megírt „komikus eposz”. Talamon regényét az új magyar irodalom legeredetibb vállalkozásaként ünnepli az utószóíró Grendel Lajos is.

A Patonyok néven ismert falukomplexum 1996-ban ünnepelte okleveles említésének 750. évfordulóját. A kötet a kutató gyűjtéséből válogatott levéltári szövegeket tartalmazó forráskiadvány. Az anyag gerincét a hűbériség gazdasági természetü iratai (urbáriumok, szerződések, jegyzőkönyvek, összeírások, telekkönyvek) képezik. A munka külön érdekessége, hogy bő forrásanyagot közöl a Pozsonyi Megyei Tör-vényszék bűnügyi aktáiból is. Bizonyos értelemben a hiányzó XVI.– XIX. századi csallóközi széppróza, néprajz, nyelvkutatás pótlására is alkalmas e kiadvány némely dokumentuma.

Kniha rozhovorov, prednášok a štúdií Brigity Schmögnerovej prevažne z rokov 2002-2007. Autorkinou ambíciou je provokovať na diskusiu o otázkach, ako hospodárske a sociálne reformy druhej vlády Mikuláša Dzurindu, či programové zámery terajšej vlády Roberta Fica v súvislosti s možnosťou realizácie sociálnodemokratického modelu rozvoja spoločnosti. Autorka sa zároveň venuje európskemu sociálnemu modelu, zamýšľa sa nad európskymi ale aj globálnymi výzvami, ako sú udržateľný rozvoj, demografické trendy či sociálno-ekonomické nerovnosti. Brigita Schmögnerová (1947), viceprezidentka Európskej banky pre obnovu a rozvoj so sídlom v Londýne, v rokoch 2002-2006 výkonná sekretárka Európskej hospodárskej komisie OSN v Ženeve. V rokoch 1998-2002 ministerka financií v prvej vláde Mikuláša Dzurindu. Za výsledky v hospodárskej politike získala vicero prestížnych ocenení. V 70. až 90. rokoch pôsobila prevažne na Ekonomickom ústave SAV, kde publikovala niekoľko desiatok vedeckých štúdií doma i v zahraničí. Výber z jej publicistiky vyšiel knižne pod názvom "Cúvanie napred" (1997), ďalej vydala knihu "Sociálne modely Európskej únie (dnes a zajtra)" (2004, anglické vydanie 2005) a zbierku básní "Svetlo sa rodí za tmy" (1998).

Tolerancia i neznášanlivosť sú podľa americkej autorky súčasťou každého ľudského charakteru, no zatiaľ čo sa rodíme so sklonmi k egocentrizmu a s vedomím vlastnej výnimočnosti, vychádzať s ostatnými, rešpektovať ich potreby a túžby, sa musíme učiť celý život. Dôležitú úlohu pritom zohráva rodinné prostredie. Tu sa dieťa učí modelom správania, ktoré mu poskytujú najbližší príbuzní a tento vplyv sa potom zákonite prenáša do vzťahov s ostatnými. "Aby sme sa stali tolerantnými, musíme si najmä osvojovať nové zvyky v myslení, cítení a správaní. Je to zložitý a hlboko osobný proces, ktorý si vyžaduje pomoc."

Životopisný príbeh najsmutnejšie presláveného väzňa Talianska Giovanniho Bruscu, vyrozprávaný v prvej osobe. Zabijak zo sicílskeho mafiánskeho klanu z Corleone, ktorý vlastnoručne odpálil bombu pri krvavom atentáte na slávneho sudcu Falconeho. Na svedomí má životy mafiánov z konkurenčných klanov, predstaviteľov štátu, ale aj žien a detí, čím porušil odveké zásady Cosa Nostry. Strhujúce čítanie o chladnokrvnom mafiánskom bossovi, ktorý si počet svojich obetí ani len nepamätá, pretože zabíjanie mu bolo prácou: a tú robil, ako najlepšie vedel. Kniha je zároveň prvým svedectvom o udalostiach v Cosa Nostre z pohľadu člena „víťaznej” corleonskej mafie, ktorá v 90. rokoch minulého storočia ovládla sicílske podsvetie. Saverio Lodato, jeden z najkvalifikovanejších odborníkov na dejiny Cosa Nostry a jej pozorovateľ, sa v pancierovej väzenskej cele trestného zariadenia Rebibbia stretol s Giovannim Bruscom a vydal o tom svedectvo: hlas prvého bossa „víťaziacej mafie“, ktorý sa dal na cestu spolupráce s justíciou. Boss Corleončanov na týchto stránkach rozpráva príbeh svojho života bez toho, aby zatajil čo i najmenší detail: otec mafián, nedokončené štúdium, prvá vražda, školenie u amerických „bratancov“... Vysvetľuje, ako plynie život latitanta-skrývajúceho sa mafiána, odhaľuje pozadie svojho a Riinovho zatknutia, tajomstvá politického spolužitia, rekonštruuje dramatické dni príprav krvavého atentátu v Capaci.

Podnetom pre napísanie knihy Pomocné slovesá srdca bola smrť autorovej matky. Ako viacerí pred ním, aj Esterházy sa v mučivých chvíľach po smrti najbližšej bytosti pýta, ako sa vyrovnať s hlboko osobnou, no zároveň aj pre všetkých ľudí spoločnou skúsenosťou. Ako naznačuje podnázov knihy (Úvod do krásnej literatúry), prežívanú a intenzívne vnímanú hranicu medzi privátnym a nadosobným sa rozhodol spracovať prostredníctvom zrkadlenia vlastnej skúsenosti v textoch autorov svetovej literatúry. Prirodzene, text charakterizuje typická spisovateľova hravosť, striedanie rozprávačských perspektív, groteskný zorný uhol, čierny humor, kyprá metaforika, majstrovské narábanie s citáciami, parafrázou či hyperbolou.

Diogenes Laertios vo svojom známom diele Životy, názory a výroky slávnych filozofov zaradil do zoznamu Aristotelových prác aj spis Ústavy 158 obcí, ktorý skúma demokratické, oligarchické a aristokratické zriadenie, kráľovstvo i tyraniu. Objavenie textu Aténskej ústavy koncom 19. storočia v Britskom múzeu na zvitkoch kúpených v Egypte znamenalo vedeckú senzáciu. Edíciu tzv. Londýnskeho papyrusu uverejnil začiatkom roka 1891 asistent oddelenia rukopisov F. G. Kenyon. Podľa výskumov táto práca mala slúžiť ako materiál pre školské účely, o čom svedčí aj spôsob jej spracovania a štýl, akým je napísaná. Aristotelovo dielko patrí do „zlatého fondu“ ústavného práva, pretože zachytáva zrod a vývoj antickej demokracie a jej inštitucionálneho základu. Práca po prvý raz vychádza v slovenskom preklade.

Jedno z najprevratnejších a najvplyvnejších diel modernej vedy a myslenia vyšlo v anglickom origináli v roku 1859. Po prvý raz tu Darwin predostiera ucelený pohľad na vývoj druhov oslobodený od spirituálnych a náboženských predstáv svojej i predchádz ajúcich dôb. Druhy podľa Darwina vznikajú dlhotrvajúcim procesom prírodného výberu, nie sú nemenné, pretože podliehajú neúprosným prírodným zákonom v tvrdej konkurencii s ostatnými organizmami.