Kossuth Kiadó strana 62 z 233

„Az itt egybegyűjtött történetek ismerősök elbeszéléseiből, kávéházbeli pletykákból és szomorú vagy éppen mulatságos városi legendákból származnak. Mint ilyenek, akár igazak is lehetnének. Ami azt illeti, jelentősen átalakítottam őket és ahhoz igazítottam, amit én igazságnak gondolok. Igazság és valóság: nehéz páros, de egy kis odafigyeléssel ki lehet belőle szerelni a gyutacsot, úgyhogy ez a gyűjtemény teljes egészében a fantázia művének tekinthető. Számos történetet hallottam életemben, és azok közül, melyeket itt olvashatnak, többnek művészi hajlamú szereplői vannak. Ez nem ritkaság a mi városunkban. A kereskedői rátermettség gyakran párosul műkedvelői ihlettel. Van, aki verset ír, van, aki fest, van, aki képeket gyűjt, énekórákat vesz. (…) Valójában sorsunkkal szemben mindannyian dilettánsok vagyunk. És sokszor ez ment meg bennünket – olykor meg éppenséggel kárhoztat.”

Az Elvesztegetett évek a második és harmadik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját és gazdaságirányítását elemzi és értékeli, a megelőző időszakokokkal összevetésben. 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmados győzelmet aratott a választásokon, a politikai vezetői azt ígérték, hogy a rendszerváltást végigviszik, korrigálják annak korábbi hibáit, és felzárkózási pályára állítják a magyar gazdaságot. Az elmúlt nyolc esztendő történései, gazdasági eredményei azonban azt mutatják, hogy ezek a célkitűzések nem valósultak meg. A piacgazdasági rendszer teljes kiépítése helyett egy központosított államkapitalista, sok elemében inkább feudális berendezkedés valósult meg. A modernizáció és felzárkózás helyett pedig stagnálás és visszaesés történt, a volt szocialista országok nagy többsége lényegesen jobb teljesítmény nyújtott a mögöttünk hagyott időszakban. A Fidesz által kidolgozott NER értékes éveket vesztegetett el azzal, hogy a hatalmi céloknak és rövid távú politikai stabilitásnak rendelte alá a gazdaságot. Az Orbán-kormány történelmi bűne, hogy a kedvező világgazdasági és nemzetközi helyzet, valamint a jelentős európai uniós támogatások révén kialakult páratlan lehetőséget nem a magyar gazdaság modernizálására és a nemzet felemelkedésének elősegítésére használta, hanem a saját hatalmának bebetonozására.

A Gálvölgyi János 70. születésnapja alkalmából megjelenő kötetből mindent megtudhatunk a címszereplőről, amit a hozzá közel és még közelebb állók tudnak róla. Részlet a műből:„A színház gyerekkori álma volt, és máig is annak beteljesülése. VII. kerületi, Csengery utcai srácként, mohó rajongással gyűjtötte az autogramokat. Híres, szép akart lenni, jó ruhákban járni, szeretettel körülvéve. Ironikusan szokta mondani, hogy ebből a szépség sikerült. És hát "A Gálvölgyi" is akart lenni, a senkivel össze nem téveszthető, karakteres színész, aki vitathatatlanul lett is.”

„Csak flörtölni kellett a matrózokkal, de ha azok bevadultak, otthagyták őket faképnél. Igazi úrinők voltak, nem kikötői cafkák. Leszöktek az apjuk háta mögött, elmentek táncolni, vagy enni a Britanniába, és nagyon szerették a Morning Start, mert jó hely volt, tisztességes hely, úgy bizony. Egy nap értük jött az apjuk, na, azt látnia kellett volna, hogy vonszolta el őket onnan. Fifikás kis nők voltak, igazi boszorkányok, nem ijedtek meg az apjuktól. Mindenki megőrült értük. Az összes tengerész, aki megfordult itt.”

A kötet a magyar és a külföldi futballtörténelem „két csapatra való” (11-11) klasszisának a pályáját és élettörténetét eleveníti fel. Kiderül belőle, miért ült börtönben a hőskor leghíresebb futballistája, Schlosser Imre. Hogyan került a világbajnoki részvételébe (s ezüstérmébe) Cseh Matyinak egy rangadó utáni verekedés? Valóban az éjszaka császárai voltak-e a futballisták a hatvanas évek Budapestjén, hol siklott ki Törőcsik András élete, miért került a gulágra Eduard Sztrelcov, miért tekintette szinte a fiának Higuitát, a kolumbiai kapust a kilencvenes évek leghíresebb drogkereskedője? Ki volt a botrányhős, aki az angol futball első üzletembere is volt egyben, ki az a kétszeres világbajnok brazil csillag, aki megölte az anyósát, miért nem lett világsztár Kocsis Lajos, s még temérdek érdekesség. Félidei találkozó rokonlelkekkel: öntörvényű zsenik a művészvilágban, a magyar film Gascoigne-ja, a színpad Cantonája vagy éppen a rockzene Törőcsik Andrása.

A keresztes háborúk korában virágzó katonai rendek között a templomos lovagrend volt a leggazdagabb, a leghatalmasabb és a legtitokzatosabb.Történetüket végigkísérve nem csak a középkor legnagyobb nemzetközi konfliktusával ismerkedhet meg az olvasó, hanem azzal a folyamattal is, hogy miként alakította ki a rend globális pénzügyi hálózatát, hogyan ívelt pályája üstökösként a magasba és vált pápák, királyok, császárok tárgyalófelévé és üzlettársává, és végül hogyan következett be szégyenletes bukása, amelyet máglyák tüze világított be.Dan Jones a templomosok 200 éves históriájának minden egyes állomását bemutatja: a 12. század elején történt alapításukat azzal a céllal, hogy védelmezzék a Szentföldre látogató zarándokok tömegeit; elitegységként megvívott küzdelmeiket a keresztes hadjáratok összecsapásaiban a szaracénok, mongolok és a mórok ellen; bankári szerepüket, melynek során nem csak a keresztény országok nemeseinek, hanem fejedelmeinek is kölcsönöket folyósítottak, végül pedig végső romlásukat és a rend megszüntetését, amelyet a vagyonukra és kincseikre áhítozó Szép Fülöp francia király V. Kelemen pápa segítségével idézett elő.

Ormos Mária széles történelmi keretbe ágyazva vizsgálja a hitleri személyiség kibontakozását és meghatározottságait. Szól Hitler családjáról, ifjúkoráról, részvételéről az első világháborúban, első lépéseiról a politikában és a Mein Kampf megírásáról. Taglalja, hogyan lett Hitlerből vezér és kancellár, hogyan sikerült megnyernie a társadalom támogatását. Bemutatja Hitlert sikerei csúcsán, és az emberi roncsot, miután fordult a kocka.  A magyar közönségnek szüksége van bőségesebb tájékozódásra Hitler eszmerendszerében, alkati sajátosságaiban, életútjában, céljaiban, mivel a marxistának nevezett ismeretterjesztés révén – valójában minden tényszerű alap nélkül – a pojáca-diktátor képe terjedt el leginkább, ami magában rejti a diktátorok és diktátorjelöltek alaptalan és veszedelmes lebecsülését. Ha a diktátorok ilyesfajta bábok lettek volna, aligha lennénk abban a helyzetben, hogy egyáltalán beszélnünk kelljen róluk.

Papp Márió 2002-ben adta ki Így sakkoztak ők című kötetét, amely a sakk születésétől napjainkig mutatta be világhírességek nevezetes sakkjátszmáit. A szerző most újabb száz nevezetes sakkjátszma hátterét és lefolyását mutatja be, no meg a résztvevőket, akik között császárok és királyok, filozófusok és politikusok, költők és zeneszerzők, mérnökök és orvosok egyaránt megtalálhatók – természetesen számos profi sakkzseni mellett.  A különleges játékosok és partik időrendben sorakoznak, az olvasó a játszmaelemzés mellett sakkábrák segítségével rekonstruálhatja mérközéseket, de ezen túl ismertetőt is kap a szereplőkről, az adott korról. A kötet egyszerre sakk-szakkönyv és szórakoztató sakktörténet, élvezetes kultúrtörténeti kalandozás és történelmi áttekintés, melynek során leleményes játékosokkal, s egyben különös jellemekkel ismerkedhetünk meg. E könyv a nagymesterek, az amatőr sakkozók és a játék iránt érdeklődők mellett a kultúrhistória búvárai számára is élvezetes olvasmány.

A könyv Tőkés Rudolf Amerikában élő magyar származású történész és politológus gazdag életművéből nyújt válogatást. Magyarország és Közép-Kelet-Európa történelmi, kulturális és politikai problémáiról szóló tanulmányok mellett olvashatunk a rendszerváltásról, az 1990-es évek magyar poltikai és közjogi kérdéseiről, valamint az utóbbi néhány év honi történéseiről szóló tanulmányokat is.

Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák–Magyar Monarchiából került Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – és három művet mutat be részletesen. "A víg özvegy" című 1905-ös Lehár-operettet és az 1925-ös amerikai néma-, majd 1934-es hangosfilm változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre.

A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi.   Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezenkívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét.   A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálják, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tevő kém álarca mögött.   A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.  

Érzésekkel nem lehet vitatkozni. Még gondolatokkal is nehéz. Többnyire fölösleges is. Hacsak a kényszer rá nem viszi az embert. Most éppenséggel ezt látom. Nukleáris fenyegetettség, földrésznyi területek éhínsége, világjárványok, önmagát hatványozó túlnépesedés, terrorizmus, migrációs robbanás, demenciával tetézett túlöregedés, létteret habzsoló energiaválság, sztratoszféráig ható környezetrombolás, intézményesített népbutítás, és még ki győzné felsorolni, hányféle szívbénító, gerincroppantó rémség tornyosul fölénk a civilizáció magaslatain. Ha komolyan hisszük, hogy sorsunk volt birtokba venni egy egész bolygót, globálisan, mert úgy emberi, azt is látnunk kell, hogy nincs esélyünk megfelelni közös felelősséget jelentő közös feladatainknak morális túlélőerőt adó egyetemleges öntudat, önismeret, önbecsülés, humanitás, vagyis a mostaninál sokkal valódibb demokrácia nélkül.

A szerző 1987-ben, kilencéves korában szörnyű balesetet szenvedett: a teste csaknem száz százaléka megégett. A felépülésére semmi esélyt nem láttak az orvosok. Az erős, élni akaró kisfiú azonban túlélte a túlélhetetlent. Öt hónapot töltött kórházban, ahol tucatnyi bőrátültető műtétet végeztek rajta. Felnőttként hiszi és hirdeti, hogy azért maradt életben, mert mások szolgálatára rendelték. Személyes tragédiáját megmutatva, gyógyulásának gyötrelmes stációit felfedve világszerte előadásokat tart az élet útvesztőiben eltévedt embereknek. Legfőbb üzenete: mindig van választási lehetőségünk, és a reménytelen helyzetekből csak a remény, az akarat és a hit segítségével lehet kiutat találni.

Mindszenty József életéről, munkásságáról, egyházi küldetéséről kisebb könyvtárnyi irodalom született. A közforgalomban, illetve a szabadon hozzáférhető források között azonban ma sem találni olyan összefoglaló kiadványt, amely a történelmi tudományos ismeretterjesztés színvonalán, tömör magyarázó tanulmány kíséretében tartalmazná a Mindszenty-per legfontosabb dokumentumait. Ez az elektronikus könyv a témában hiánypótló szerepet tölt be. A Magyar Kommunista Párt hatalmi harca, majd annak totálissá tétele, berendezkedése során kezdettől ellenségként szerepelt a katolikus egyház, és 1947–1948 folyamán vált a "főellenséggé". Így az egyházüldözés története, beleértve a Mindszenty-pert is, nem csak, vagy nem is elsősorban az egyháztörténet, hanem a köztörténet szerves része.   Aligha kétséges, hogy az 1945 utáni koncepciós perek közül a Mindszenty-per váltotta ki a legnagyobb nemzetközi visszhangot. Az is tény, hogy annak következményei igencsak messzehatóak lettek, nemcsak a Rákosi-korszakra vetült rá az árnyéka, hanem Kádár János regnálásának idején is állandóan kísértett. Hiába távozott a bíboros 1971-ben Nyugatra, sőt még 1975-ben bekövetkezett halála után is "kényelmetlen" volt a hatalom számára az a lehetőség, hogy az üldözött főpapot az egyház oltárra emeli: azaz boldoggá avatják.   A Mindszenty-per igen terjedelmes dokumentációjából (csak a Történeti Hivatalban található 58 dosszié, dossziénként átlag 350–400 folióval) a kötetben közreadott legfontosabb dokumentumok kapcsán írt tanulmány célja, hogy bemutassa egy "klasszikusnak" mondható koncepciós per előkészítését (ide értve a vizsgálati stádiumot is), a kivitelezését (a koncepció alakulását, a pert és az ítéletet) és a mögöttes politikai, egyházpolitikai célokat. A könyv a műfaj jellegéből adódóan csak a forrásokkal alátámasztott tényeknek, illetve maguknak a forrásoknak a közlésére vállalkozik. A bevezető tanulmány két részre oszlik: részint Mindszenty bíboros életpályáját vázolja fel, részint bemutatja azt a folyamatot, amely a perhez vezetett. Utóbbi kapcsán pedig annak konkrét előkészítését és kivitelezését. Mindebből következik, hogy miután a koncepciós perben nem a lelkipásztor Mindszentyt, nem az imádságos lelkű főpapot, nem a szigorú egyházi férfiút ítélték el, hanem az egyoldalúan kihangsúlyozott közszerepet betöltő, közéleti funkciót (is) gyakorló hercegprímást, az "első közjogi méltóságot", bármennyire is kétértelműen, de

A növények szervezete az állatokétól alapvetően eltérő minta alapján épül fel. Valóságos élő hálózatok, melyek katasztrofális eseményeket képesek túlélni anélkül, hogy elveszítenék létfontosságú funcióikat, azaz az állatoknál sokkal ellenállóbb és „korszerűbb” organizmusok. Tökéletesen egyesül bennük a szilárdság és a rugalmasság. Kivételes alkalmazkodó képességüknek köszönhetően extrém környezetben is képesek életben maradni, láthatatlanná tudnak válni a ragadozók számára, és saját belső energiájuk felhasználása nélkül képesek mozogni! Modulokból álló testfelépítésük folyamatos inspirációt jelent az építészek számra. És ez még nem minden: kémiai molekulákat termelnek, amelyeket arra használnak, hogy manipulálják az állatok (és az emberek) viselkedését, és a talajt szondázó gyökércsúcsaik technológiája átültethető a robotika gyakorlati alkalmazásaiba. Az emberiség egyre növekvő élelmiszerigényét megoldhatja, ha a növénytermesztést olyan, az óceánok felszínén úszó üvegházakban oldjuk meg, mint a Jellyfish Barge. Ilyen és ehhez hasonló döbbenetes tényeket ismerhetünk meg a világszerte ismert és elismert növényneurológus-kutató lebilincselő kötetéből, sok-sok gyakorlati példával és színes fotóval illusztrálva.

2012 végén, majd ez év januárjában öt alkalommal ültünk mikrofon elé Markó Bélával. Olyan könyvet akartam írni, amelyből kiderül, milyen út vezetett oda, ahol most éppen van, mi kellett ahhoz, hogy az legyen, aki lett – olyan költő, akit nem képes elnyomni, meghamisítani a politikus, és olyan politikus, akit élni hagy a költő, és lemondatja, amikor elég. A költő hallgat a politikusra? A politikus meghallja-e a költőt? Nagyszülők, szülők – székely atyafiság.Család. Amerikás magyarok.Magyarság, erdélyiség, nacionalizmus, kirekesztés.Trianon és nacionálkommunizmus.Autonómia.Igen, nem, szeret, nem szeret.Hogyan lehet Romániában – intoleráns románok és türelmetlen magyarok között – magyarnak, székelynek és európainak maradni? Hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni? Hogyan lehet egyszerre vállalni és lemondani, történelmi vállalásokkal és lemondásokkal együtt élni?Ha „a történelem” minden kérdésére nem is felel ez a könyv, a mindenkori válaszokhoz bizonyára közelebb vezeti az olvasót. (A szerző)