Open Books strana 27 z 33

A ?test lázadása világhírű szerzője eddigi legátfogóbb és legteljesebb könyvében a betegségek valódi okait kutatja, miközben éles kritikát fogalmaz meg a minket körülvevő mérgező világról, valamint utat mutat az egészség és a gyógyulás felé. Máté Gábor, magyar származású, Kanadában élő orvos forradalmi könyvében feltárja, hogy miközben a nyugati világ büszkén tekint az egészségügyi szolgáltatásaira, egyre több a krónikus beteg, és romlik a népesség általános egészségi állapota. Az Egyesült Államok lakosságának majd hetven százaléka szed legalább egy, több mint a fele pedig két, receptre kapható gyógyszert. Kanadában az emberek húsz százalékának magas a vérnyomása, Európában ez a szám már meghaladja a harminc százalékot. A kamaszok között szédítő tempóban terjednek a lelki betegségek. Beteg a társadalmunk, vagy talán ez így normális? Máté Gábor több mint negyvenéves orvosi praxisa során ébredt rá, hogy amit normálisnak gondolunk, az korántsem az. Figyelmen kívül hagyjuk a traumák és a stressz ártalmas hatásait, illetve a modern élettel járó összes olyan feszültséget, amely rátelepszik a testünkre és a lelkünkre, illetve az egészségünket károsítja. A rendelkezésünkre álló számtalan jól képzett szakember és különleges, modern eszköz sem segít rajtunk. A nyugati orvoslás nem a teljes embert vizsgálja, nem törődik azzal, mit művel a stressz a szervezetünkkel, az immunrendszerünkkel és az érzelmi egyensúlyunkkal. A világhírű orvos Dániel fiával együtt tárja fel, mi tesz minket igazából beteggé, felfedi az egyén és a közösség hanyatló állapota közötti összefüggéseket, és együttérzéssel vezeti olvasóit az egészség és gyógyulás labirintusában.  

Mindmáig ?vitatott, hogy a kádárizmust és a kádáristákat háttérbe szorító 1988-as pártértekezleten a fogadott fiú, vagyis Grósz Károly valóban „az apa”, Kádár János ellen fordult-e, vagy a változást igénylő közhangulat egyszerűen elsöpörte a harminckét éve hatalmon lévő főtitkárt. Kádár a tanácskozás után mindenesetre azt mondta: „a Brutusok megjelentek”. Vajon Grósz tényleg Kádár Brutusává vált? Az öregedő Kádár János hosszú éveken keresztül kereste, ki lehetne az utódja. Voltak, akikre ő maga gondolt, és akadtak önjelöltek is. Ahogy egyre sürgetőbbé vált az utódlás, Kádár húzta-halasztotta a döntést, majd Grósz Károlyt választotta ki és emelte maga mellé. A könyv Kádár és Grósz drámáját követi végig levéltári források, visszaemlékezések és személyes interjúk segítségével. A történet két politikus bonyolult viszonyáról szól, de ez a két ember a kommunista diktatúra két utolsó magyarországi vezetője volt. Kapcsolatuk – noha mélyen emberi jelenségeket illusztrál – a magyar történelem része. Ránk is tartozik, mert meghatározta az életünket, vagy a miénket, vagy a szüleinkét, nagyszüleinkét.

Szörnyű emberi szenvedések és társadalmi károk árán alakítottuk át a világot és a termelékenység maximalizálása érdekében. Egyenlőség és méltányosság, demokrácia és szabadság, közösség és szolidaritás – közös értékeink, amelyek a kapitalizmus kritikájának alapjául is szolgálhatnak. Erik Olin Wright ezeket segítségül hívva írta meg az egyik legelegánsabb, közérthetőségében utolérhetetlen kiáltványt egy antikapitalista, demokratikus szocialista társadalomért, amely messze túlmutat a manapság divatos ideológiai és identitáspolitikai pamfleteken. A könyv ugyanis a gyakorlatra és a megvalósításra fókuszál, és azoknak szól, akik a politikát a cselekvés mentén képzelik el, akik valóban tenni szeretnének egy igazságosabb, egyenlőbb, méltányosabb antikapitalista demokrácia érdekében.

Moszkvában, ?egy korrupcióellenes tüntetésen a rendőrség őrizetbe veszi Ányát. A bíróság egy alig negyedórás tárgyaláson tíz nap elzárásra ítéli. Ánya életében először találja magát rács mögött. A fogvatartási központba szállítják, ahol feltevése szerint csak huligánok és garázdák, szélhámosok és tolvajok ülnek. Ám legnagyobb meglepetésére a hármas számú cellában csupa hozzá hasonló fiatal nő raboskodik, akik olyan nevetségesen jelentéktelen kihágások miatt kerültek ide, mint például a jogosítvány nélküli vezetés. Az egyhangú börtönnapok végtelenül hosszúak, és a nők a szabadulásukat várva játszanak, álmodoznak, beszélgetnek, megosztva egymással látszólag hétköznapi életük olykor cseppet sem hétköznapi titkait. A fogvatartási központ szigorú szabályok szerint berendezett, zárt és fülledt világ, ahol azonban az egész addigi életét, kisvárosi gyermekkorát, lázadó kamaszéveit, kollégiumi barátságait és zűrös szerelmeit felidéző Ánya körül különös és hátborzongató dolgok kezdenek történni. Csak rajta áll, hogy kiderítse: mindez valóság, vagy csupán a zaklatott képzelete szüleménye. Kira Jarmis Alekszej Navalnij sajtótitkára. A Zárka az első regénye.

Mi ?köze az édesköménynek a biszbaszhoz? Hogyan köthető a blachan, ez az apró rákok és sózott halak napon érlelésével készülő (és rendkívül büdös) indonéz hozzávaló a mi vajtökünkhöz? Hogyan készíthetjük el a Hidegen mosolygó szőke márki nevezetű, epres-csokoládés receptet? Csupa kínzó kérdés, amelyeket új szakácskönyvében Váncsa István nemcsak feltesz, hanem rendre meg is válaszol. A szerző új kötetének receptállománya alapanyagok köré csoportosul, vagyis (saját szavai szerint) a mindennapi élet valóságos problémáira keres válaszokat. Szervező elve a szezonalitás, tudjuk meg Váncsától, tekintve, hogy az ételkészítés alapanyagai jórészt az évszakokhoz kapcsolódnak. „Tavasszal csirkét ettünk, nyáron jércét, ősszel kacsát-libát, telente disznóhúst, ám erre már csak a legöregebbek emlékeznek. A nagy élelmiszer-áruházakban évszakoktól függetlenül mindig ugyanazt látni, de valódi csirkét vagy jércét soha; ezeknek a szavaknak az eredeti jelentése mostanra feledésbe merült. Ez a könyv mindazonáltal próbál úgy tenni, mintha továbbra is normális életet élnénk egy normális világban, szerzője tehát kegyes hazugságot terjeszt. Ettől jó a közérzete.” Az Évszakok ízei szórakoztat, tanít, elgondolkodtat, és mellesleg 240 izgalmas recepttel szolgál – mi többet várhatnánk egy szakácskönyvtől?

Dr. Edith Eva Eger inspiráló és gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyve segít, hogy megszabadulhassunk romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet. Saját pácienseinek történeteiből vett példák segítségével mutatja be az olyan, lelkünket fogva tartó érzelmi állapotokat, mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen vagy a hárítás – egyúttal szelíden bátorít bennünket a múlt béklyóitól való szabadulásra. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében Edith Eva Eger rámutat, hogy mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék segítségével azonban kitörhetünk az önmagunk építette börtönből, és feldolgozhatjuk a traumáinkat.A díszkiadás Edith Eva Eger a világjárvány után írt utószavával és családi receptjeivel jelenik meg. „A szabadságot egész életünkben gyakoroljuk – olyan döntés, amit naponta újra meg újra meg kell hoznunk. A szabadsághoz remény is kell. Annak tudatosítása, hogy a szenvedés, bármilyen rettenetes is, átmeneti, és kíváncsiság, hogy felfedezzük, mi történik aztán. A remény teszi lehetővé számunkra, hogy a múlt helyett a jelenben éljünk.”

A ?The New York Times két újságírója a színfalak mögé invitálja az olvasót, hogy bemutassa korunk egyik legnagyobb sikertörténete, a Facebook igazi arcát. Az óriáscégről, amely új alapokra helyezte az emberek közötti kapcsolattartás módjait, kiderült, hogy a felhasználók személyes adataival kereskedik, algoritmusai felgyorsítják, sőt tudatosan erősítik fel a megtévesztő, gyűlöletkeltő és kirekesztő szólamokat a profit érdekében. A fejlesztők azt az utasítást kapták, hogy kerül, amibe kerül, de láncolják a platformhoz a felhasználókat, ugyanis figyelmük minden rezdülése pénzzé tehető, ami az elsődleges szempont, még akkor is, ha ez a gyűlöletbeszéd, az összeesküvés-elméletek terjedését vagy épp a párbeszédre képtelen véleménybuborékok kialakulását eredményezi. Amíg a fogyasztók és a törvényhozók az adatvédelem sérülékenységével és az álhírek nyugtalanítóan gyors terjedésével voltak elfoglalva, a Facebook a világ legmohóbb adatbányász-gépezetévé vált, elképesztő extraprofitot termelt, és agresszív lobbitevékenységgel védte dominanciáját. Sheera Frenkel és Cecilia Kang egyedülálló tényfeltáró munkájukban lerántják a leplet a cégen belüli bonyolult politikai játszmákról, feltérképezik a szövetségek és rivalizálások hálózatát, hogy rávilágítsanak a techóriáson belüli végzetes ellentmondásokra.

A ?modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, „okos”-megoldások nélkül – hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink – olykor állati butaságaink – elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat – vagy amit sosem mertünk megkérdezni…

Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel. Kondor Vilmos műfajteremtő regényéből, az utóbbi évtized legsikeresebb magyar krimijéből mozifilm is készült.

Hogy ?kerül a Dunába egy hazánkban nem őshonos, emberre is veszélyes aligátorteknős? Mi a teendő, ha mosómedve költözik be egy felkapott budapesti étterem VIP-részlegébe? Hogyan neveljünk fel árva kölyökfarkast vagy kölyökmedvét? Hány ember kell egy panellakás tizedik emeleti ablakának redőnye alá beszorult denevér kimentéséhez? A fenti kérdésekre mind választ kaphatunk a könyvben, miközben kirajzolódik előttünk a hazai állatvédelem ikonikus alakjának életútja gyerekkorától egészen napjainkig. Wolfpistát, azaz Szilágyi Istvánt az állatvédelemben, állatmentésben, majd a farkasok és a medvék között eltöltött évek nem mindennapi helyzetek elé állították. Ezek a lebilincselő, meghökkentő, néhol megbotránkoztató történetek számos tanulságot hordoznak, és legalább annyira szólnak rólunk, emberekről, mint az állatokról. Megismerhetjük az állatvédő munka sokszor hálás, ám gyakran keserédes, sőt szomorú valóságát. Betekintést nyerhetünk az ember mellett élő, fogságban született vagy árván maradt vadállatok mindennapjaiba. Megtudhatjuk, hogy milyen következményekkel jár, amikor valaki meggondolatlanul vág bele az állattartásba vagy állatmentésbe. A könyv igaz történetei tükröt tartanak elénk, és segítségünkre lehetnek abban, hogy végre felismerjük: egy állat tartása nem az ember alapjoga, az állatot ki kell érdemelni. Mit csinál egy állatvédő? Röviden: állatokat ment. Tudom, ez itt most elég gyenge poén volt, de tulajdonképpen tényleg ez a dolog lényege, ugyanakkor annyi minden van e mögött a két szó mögött, hogy a helyesebb válasz az lenne, hogy: kiég. Mentálisan, fizikálisan és anyagilag nagyon gyorsan tönkremegy, ha nem elég körültekintő. Ez is egy kőkemény segítőmunka, sőt azt hiszem, kijelenthetem, hogy szakma, még ha jelenleg a képesítés nélküli szakmák közé tartozik is. De akár tekinthetünk rá hivatásként is. Mindenesetre ugyanúgy segítő tevékenység, mint többek között az orvosoké, az ápolóké, a szociális munkásoké vagy a tanítóké. És ugyanúgy nincs sem rendesen megfizetve, sem társadalmilag elismerve a fontossága. SZILÁGYI ISTVÁN a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, állatkoordinátor, a Medveotthon Predator Programjának ötletgazdája és vezetője. A hazai állatvédelem és állatmentés egyik legismertebb aktivistája. Harminc év aktív állatmentő munka után ma elsősorban vad- és veszélyes állatok befogásával, vadállatmentéssel, valamint a farkasokról és medvékről kialakítandó valós kép kommunikációjával foglalkozik. FODOR KINGA állatorvos, tanszékvezető egyetemi docens. Az állatvédelem kritikus szakterületein – kísérleti állatok, állatkereskedések, állatvásárok, állatkertek, menhelyek – végez vagy végzett állategészségügyi, állatjólléti felügyeletet. A hazai állatvédelemben huszonöt éve van jelen, mintegy háttérbázisként segíti az állatvédelemben, állatmentésben aktívan részt vevők tevékenységét. Három, kisállat-táplálkozással foglalkozó, sikeres könyvet jegyez.

Mit is nevezünk családnak? Erre a sokrétű kérdésre most neves pszichológusok, szociális szakemberek, gyógypedagógusok és családterapeuták adják meg saját válaszaikat, miközben részletesen be is mutatják a különféle családtípusokat. Hiszen a családok nagyon sokfélék lehetnek. Gyakori, hogy a szülők elválnak, és külön élve nevelik a gyerekeiket. Az is sokszor megesik, hogy a válás után a szülők újraházasodnak, és mozaikcsaládokban élnek tovább. Az sem ritka, hogy különféle okokból egy párnak nem születik gyereke, így ők ketten alkotják a családot. Ha a gyerekvállalás akadályba ütközik, segítségre van szükség: így születnek asszisztált reprodukciós eljárásokkal utódok. Az örökbe fogadó szülők nem a biológiai gyermeküket nevelik. Vannak, akik átmenetileg fogadnak a családjukba gyerekeket, ők a nevelőszülők. Globalizált világunkban igen gyakori, hogy más-más országból érkeznek a szülők, vagy egy tőlük távol álló kultúrában nevelik a gyerekeiket, ők a többkultúrájú családok. Szivárványcsaládokkal is találkozhatunk: ez esetben két férfi vagy két nő nevel együtt gyereket vagy gyerekeket, aki(k)nek az egyikük lehet a biológiai szülője, de az is előfordul, hogy egyik sem az. Az is lehet, hogy a szülő mentális betegséggel küszködik vagy fogyatékkal él, ahogyan az is, hogy a szülők sérült gyereket nevelnek. Vannak veszélyeztetett, súlyos anyagi nehézségek közepette élő családok is. Sokféle családban sokféle élethelyzet, kihívás adódik: kötetünk bepillantást enged ezek dinamikájába, és a téma szakértőitől arra is választ kaphatunk, hogy miként kezeljük a felmerülő nehézségeket.

Az anyává válás varázslatos és kihívásokkal teli időszakához nyújt segítséget ez a könyv számos gyakorlati tanáccsal és bölcsességgel kiegészítve. Érzékletesen kíséri végig olvasóját a szoptatás, a testi regenerálódás, a korai érzékszervi fejlesztés és a családtervezés kérdésein, hogy ezt a kimerítő, mégis katartikus időszakot minél nagyobb természetességgel és szeretettel élhesse meg. Aki egyszer anyává válik, testben és lélekben is új utakon indul el. Robin Lim azt vallja, hogy az anyaság erejétől jobb lehet a világ. A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy a gyermekágyi időszakról írt könyve a nemzetközi siker után a magyar olvasókhoz is eljuthasson. Robin Lim amerikai bába, író és költő, emberi jogi aktivista, nyolc gyermek anyja, és egyre több unoka nagymamája. Több mint tízezer gyereket segített már a világra. Klinikáin társaival a nap huszonnégy órájában küzd az anyák és gyermekeik biztonságáért. Áldozatos munkájáért elnyerte a CNN Év Hőse díjat.

A 16. században spanyol hódítók érkeztek a virágzó inka birodalomba, a mai Dél-Amerika területére. Az európai fegyveresek katonai fölénye és az eltérő kultúrák találkozása tragikus következményekkel járt az őslakosokra nézve. Ennek ellenére az itt élő népek története nem ért véget a gyarmatosítással: az inka mítoszok szerint uralkodóik feltámadnak. Részben ennek köszönhető, hogy az andoki kultúra búvópatakként túlélte az elnyomás évszázadait, és úgy tűnik, mostanság újra virágkorát éli. Javier Zea Limában, Peru fővárosában született, és gyermekkora nagy részét az Andokban, egy hegyvidéki faluban töltötte. A Limai Katolikus Egyetemen történelmet tanult, majd Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem filológia szakán és az ELTE spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszakán szerzett diplomát. Kepes András Világfalu című sorozatának Peruban forgatott részein kísérte végig a stábot. Egy hazai utazási irodával együttműködve tematikus utazásokat szervez az Andokba. Könyvében az ott élő népek szövevényes történelmét, sokszínű kultúráját és változatos hétköznapjait mutatja be.

A 80 év alatt a Föld körül izgalmas utazás a világhírű színész, Carlo Pedersoli, alias Bud Spencer életébe. Az életrajz második része fordulatokban gazdag kalandra csábítja olvasóit földön, vízen és levegőben. Számos új anekdotát mesél a forgatások hétköznapjairól és régi kollégáiról. Őszinte betekintést enged magánéletébe is, megtudhatjuk, milyen férj, apa, illetve nagypapa. Beszámol arról, hogy színészi karrierje mellett miként próbálta megvetni a lábát az üzleti világban. Sikerei mellett nem hallgatja el kudarcait sem. Ám Carlót, a nagy kalandort egyetlen bukás sem kényszeríthette térdre, mindig újult lelkesedéssel vetette bele magát a következő vállalkozásába. Mivel Bud Spencer tudja, hogy Terence Hillnél nincs számára jobb filmes partner, így nyílt levelet intéz "jobbik feléhez", akivel rendszeresen találkozik egy-egy spagettivacsora erejéig. A könyvben köszönetet kíván mondani rajongóinak is, ezért a könyv végén választ ad harminchárom kérdésükre.

"A 100 év fölöttiek a világ minden táján esküsznek rá, hogy a hosszú élet a konyhában kezdődik." - Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói Földünk Kék Zónáiban élnek a világon a leghosszabban az emberek. Ezek a varázslatos helyek Szardínián, a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten, egy apró görög szigeten, Ikarián, a kaliforniai Loma Lindában és a japán Okinava-szigeteken találhatók. Ez a különleges könyv ezekbe a világokba röpíti el olvasóját, hogy olyan ételeket ismerhessünk meg, mint a szardíniai zöldfűszeres-lencsés minestrone, az ikariai hosszú élet raguja vagy a nicoyai babos-rizses gallo pinto. Izgalmas, mégis könnyen elkészíthető ételek tárháza, egyúttal a Kék Zónákba vezető térkép, melynek segítségével megerősíthetjük az immunrendszerünket, meghosszabbíthatjuk az életünket, és nem utolsósorban a mi konyhánkba is beköltözhet a főzés felhőtlen öröme. A szerző és munkatársai közel két évtizede járják a világot az egészséges öregedés titkait kutatva. "Hiába jártunk a Föld több mint 100 országában, a Kék Zónákban filmezve egy teljesen új világ tárult fel előttünk. Egy egészségesebb, egyszerűbb és hosszabb élet lehetősége. A hosszú élet titkai után kutatva a Kék Zónákban mi is végigkóstolhattuk 100 éves szereplőink legegészségesebb ételeit, és evés közben láttuk az arcukon, hogy még most is élvezik az ízeket és az életet. Narancsot, citromot és olivát szüreteltünk velük, kecskét és tehenet fejtünk együtt, és volt olyan 100 éves, aki levitt a borospincéjébe. Szardíniától Japánig mindannyian esküsznek rá, hogy a hosszú élet a konyhában kezdődik." Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói

Földünk Kék Zónáiban élnek a világon a leghosszabban az emberek. Ezek a varázslatos helyek Szardínián, a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten, egy apró görög szigeten, Ikarián, a kaliforniai Loma Lindában és a japán Okinava-szigeteken találhatók. Ez a különleges könyv ezekbe a világokba röpíti el olvasóját, hogy olyan ételeket ismerhessünk meg, mint a szardíniai zöldfűszeres-lencsés minestrone, az ikariai hosszú élet raguja vagy a nicoyai babos-rizses gallo pinto. Izgalmas, mégis könnyen elkészíthető ételek tárháza, egyúttal a Kék Zónákba vezető térkép, melynek segítségével megerősíthetjük az immunrendszerünket, meghosszabbíthatjuk az életünket, és nem utolsósorban a mi konyhánkba is beköltözhet a főzés felhőtlen öröme. A szerző és munkatársai közel két évtizede járják a világot az egészséges öregedés titkait kutatva.