Open Books strana 27 z 33

A ?forradalmár, író, filozófus Guy Debord, az 1968-as párizsi diáklázadás egyik legfontosabb figurája csak 1994-ben bekövetkezett halála után emelkedett a francia kulturális élet hírességei közé. Könyve nagy feltűnést keltett már megjelenése időpontjában, 1967-ben is, jelentősége az elmúlt évtizedek alatt csak nőtt. A szerző feltételezése szerint a modern társadalom a „látvány”, azaz a „látványosság” társadalma, amely látványt az autokrata gazdasági élettel összefonódó új igazgatási és technológiai eljárások generálják. A spektákulum társadalma lenyűgöző társadalomelméleti munka, mely rávilágít az 1968-as események hátterére. Előrevetíti a mai posztindusztriális, globalizációs problémáinkat, így aktuális gondolatokkal szolgál egy sereg mai kutatási területen: a történettudománytól a kommunikációelméletig és a művészetekig. A művet szinte minden európai nyelvre lefordították. A hazai kulturális életben is egyre többen hivatkoznak Debord munkájára, anélkül azonban, hogy a hivatkozások alapja magyarul eddig hozzáférhető lett volna.

Maria ?Ressa 2011-ben három társával megalapította a Rappler nevű szerkesztőséget, amely az online közösségek működését kutatva hamar felismerte, hogy a politikai propaganda szemérmetlen módon kihasználja a közösségi média lehetőségeit. A Fülöp-szigeteki származású újságíró a Facebook alapítójának és elnök-vezérigazgatójának, Mark Zuckerbergnek, valamint Sheryl Sandbergnek, a cég korábbi operatív igazgatójának is személyesen hívta fel a figyelmét a platform szemmel látható manipulálására. Ennek a fake news terjesztésével együtt komoly következményei lehetnek egy olyan országban, mint a Fülöp-szigetek, ahol a lakosság 97%-a használja a Facebookot, és ahol Rodrigo Duterte elnök 2016-ban 27 000, sokszor ártatlan áldozatot követelő brutális drogháborút indított. A Rappler nem kis kockázatot vállalt, amikor hírt adott az egyes esetekről. A médiában közzétett beszámolók miatt Maria Ressa ellen elfogatóparancs van érvényben, és a vádak alapján jelenleg életfogytiglani börtönre számíthat. Maria Ressa története a diktátorok elleni harcról szól: Rodrigo Duterte és véres drogháborúja, illetve Zuckerberg és a Facebook hatalma ellen hadakozik, a terjedő hamis hírek és a gyűlölet megfékezése reményében. Könyve kiáltvány a tömegek félrevezetése és a diktátorok hatalma ellen: a demokrácia törékeny, minden törvényért, intézményért és történetért, ami fennmaradását és működését biztosítja, küzdeni kell!

Csányi Vilmos etológus állatvilágról, kutyákról, majmokról és persze emberekről szóló könyveit mindenki ismeri. Szépirodalmi írásai is népszerűek. Most új szerepben ismerjük meg: saját kertjében vezet körbe bennünket. A séta során különleges virágairól, fáiról és bokrairól mesél, arról, hogyan kerültek hozzá a világ minden tájáról egyes növényritkaságok, hogyan gondozza őket, hogyan beszélget velük pontosan úgy, ahogyan a kutyáival is. Különleges és személyes élmény részese lehet az olvasó; a kert lakóival nemcsak történetükön keresztül, de képeken is megismerkedhet.  

Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is. Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra. László Bandy rajzaival.

Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Ki lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Hova vezettek külföldi útjaik? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Huszadik századi történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el. A második világháború után a kommunista pártvezetők megismerték, és hamar megszerették a Horthy-kori elit életét: a villákat, az autókat, a vadászatot, az utazást. Emellett új szokásokat is meghonosítottak, előszeretettel mutatkoztak munkások társaságában, és nagyon szerették a focit.

Pazarul illusztrált, felejthetetlen utazás immunrendszerünk csodálatos világábaMár kora reggel fura kaparást érzünk a torkunkban, fáj a fejünk, és kissé ingerülten indítjuk a gyerekeket az iskolába. A testünkben éppen ádáz háború zajlik. Milliók halnak hősi halált azért, hogy a reggeli készülődés közben nyugodtan panaszkodhassunk. A legtöbben mégsem tesszük fel soha a kérdést: mégis hogyan működik az immunrendszerünk. Pedig az immunrendszernél csak az emberi agy összetettebb. Ez a földi élet egyik legrégebbi és legfontosabb alkotása. Nélküle néhány nap alatt meghalnánk. Philipp Dettmer, a YouTube legnépszerűbb tudományos csatornájának alapítója, az emberi test erődjébe, a védelmi vonalakon túli csodálatos világba vezeti el olvasóit. Odabent állandó és kíméletlen harc dúl, telis-tele végeláthatatlan inváziók, bámulatos stratégiák, bravúros győzelmek és a nemes önfeláldozás emlékezetes történeteivel. Miközben ezt olvassuk, az immunrendszerünk valószínűleg sikeresen azonosított és pusztított el egy tumorsejtet, amely éppen csak osztódásnak indult a szervezetünkben. A könyv elénk tárja immunrendszerünk egy-egy elemét, például az antitestek és a gyulladás alkotta védelmi vonalakat, de kitér a baktériumok, az allergia és a rák fenyegető veszélyeire is. A szerző lerombolja az immunrendszer erősítésének mítoszát, bemutatja a paraziták leleményességét, a vírusok működését, vagy épp azt, hogy mi történik a sebben, miután megvágtuk magunkat.

Rendkívüli könyv egy mindig harcra kész művésztől, akinek rá kellett jönnie, hogy csak akkor hozhatja ki magából a legtöbbet, ha megtanul megbékélni saját magával. Bono negyven U2-szám köré rendezte életét, de azért meghagyta rendetlennek. Történetei fesztelenek és töredezettek, őszinték és tanulságosak. Dublin Northside nevű negyedében nőtt fel egy katolikus apa és egy protestáns anya gyermekeként - éppen azokban az időkben, amikor lángra lobbant az észak-írországi véres konfliktus. Tizennégy évesen elveszítette édesanyját, a hiánya miatt fiatal korától kezdve saját családra vágyott. Kamaszkorában átlagosnak érezte magát, ám végül arra tette fel az életét, hogy bebizonyítsa: senki sem átlagos. Kreativitása kaotikus, és kimeríthetetlen...  stúdióban, színpadon, tüntetésen vagy épp az Egyesült Államok Kongresszusának folyosóin, de még a sarki kocsmában sem csillapodik. Ír a dühkezelési nehézségeiről, amelyek tovább árnyalják a szeretetről és az erőszakmentességről szóló sorait, és nem titkolja, hogy az egója "sokkal nagyobb, mint a saját magába vetett hite". A U2 hírnévre vágyó tizenévesek bandájából négy évtized alatt a világ egyik legismertebb rockegyüttese lett, Bono pedig félállású aktivistából a szegény országok hiteleinek eltörléséért küzdő, megkerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát, aki kormányokat próbált rábírni - különösen az Egyesült Államok elnökeit -, hogy lépjenek fel határozottabban az egész világon tomboló AIDS ellen. Az olvasó Bonóval együtt jelen lehet Washingtonban az elnöki sürgősségi terv megszületésénél, amely a modern történelem addigi legnagyobb horderejű egészségügyi akciója volt egy konkrét betegség megfékezésére. Társalapítója a ONE nevű mozgalomnak, amelynek önkénteseit "factivistáknak" nevezi, testvérszervezetüket, a (RED)-et pedig "kapudrognak" tartja az emberi jogi aktivizmushoz. A rajongók azt is megtudhatják, hogy Bono szerint miért maradt együtt a U2 az évtizedekre visszanyúló személyes ellentétek és alkotói viták ellenére, és a szerző segítségével fejthetik meg az együttes legnépszerűbb és legfontosabb számainak szövegét. Betekinthetünk Bono legbensőbb vívódásaiba is: vissza-visszatérő témája a lehetőségek elszalasztása. Saját hitét "halk és szelíd hang"-ként írja le a sosem csituló zajban, amit legtisztábban a házasságában, a zenében és a szegénység elleni küzdelemben sikerült meghallania. De a Surrender mindenekelőtt szerelmi vallomás, feleségének, Alinak, akit ugyanazon a héten hívott először randevúra, amikor a U2 megtartotta első próbáját. Alison Stewart a könyvben sorjázó valamennyi drámai helyzet meghatározó szereplője. Így van ez életük legújabb felvonásában is, amely most kezdődik a pár számára, és amelyben egyelőre több a kérdés, mint a válasz azzal kapcsolatban, hogy miért érdemes harcolni, és mivel jobb megbékélniük.Bono, született Paul David Hewson, négy évtizede zsúfolásig telt stadionokban koncertezik a U2 élén. Az együttes 170 millió lemezt adott el, 22 Grammy-díjat és számos más elismerést szerzett, köztük a Dublin Város Szabadsága- és az Amnesty International Lelkiismeret Nagykövete-díjakat is. Dublinban él feleségével, Alivel és négy gyerekével. A Surrender az első könyve.

A világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője szépíróként is egyre inkább meghódítja az olvasókat. Most vérbeli regénnyel jelentkezik, rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történettel egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.Ebbe az elképzelt, archaikus világba, a Kövek Közösségébe érkezik meg Csányi Vilmos új regényének főhőse.A bábosok ősi és harmonikus törvények szerint élő faluja mégis pusztulásra ítéltetett. A rendkívül gondolatgazdag és szigorú dramaturgiával felépített regény korunk alapvető kérdéseire keresi a válaszokat. És mivel a szerző kiváló elbeszélő, az olvasó mindvégig azt érzékeli, hogy ezek az ő kérdései is, vagyis róla szól a mese…

A ?fehér telepesek, bár kisebbségben vannak, valódi uralmat gyakorolnak nem fehér honfitársaik leigázott tömegei fölött Dél-Afrikában. Ilyen kivételezett Swarték családja is, akiket egy beteljesítetlen ígéret kísért. A három testvért anyjuk halála után elsodorja egymástól az élet, azonban időnként visszatérnek a birtokukra, hogy részt vegyenek rokonaik temetésén. Az évtizedek telnek, az ígéret pedig, úgy tűnik, nem egyenlő mértékben vonatkozik Dél-Afrika polgáraira. Ki hallgat, ki emeli föl a hangját, ki emlékszik még egyáltalán az ígéretre? A dezertőr és bukott író Anton, aki a sikertelenség keserű ízét alkohollal nyomja el? A narcisztikus Astrid, aki szépségét és opportunizmusát kihasználva élvezi az elit gondtalan életét? Vagy a halk szavú, rejtőzködő Amor, aki nővérként kezd új életet, hogy megszabaduljon családja és szülővárosa fojtogató emlékétől? Damon Galgut évtizedeken keresztülhömpölygő szövegtengere hol fenyegető realizmussal, hol pikírt humorral mutatja be egy ország lelkiismeretének abszurd szélsőségeit, egy olyan társadalmat, amely még ma is az apartheid örökségét nyögi.

Képzeljük el úgy az elménket, akár egy belső mozit, amelyben a legkülönbözőbb filmeket vetítik. Van közöttük vígjáték, romantikus film, ám időnként szívszorító drámákkal, ijesztő thrillerrel vagy éppen katasztrófafilmmel is találkozhatunk. Ha beülnénk ebbe a belső moziba, vajon mit látnánk benne a leggyakrabban? Lennének a filmben idegesítően sokszor ismétlődő jelenetek? Az elménkben futó programokra nem mindig látunk rá tisztán, ám időnként észrevehetjük, hogy gyakran kerülünk olyan szituációkba, amelyeket nem értünk, melyekben nem ismerünk magunkra, vagy egyes nehéz helyzetek újra és újra megtörténnek velünk. Ha ezek alapján magunkra ismerünk, megnyugodhatunk, nem vagyunk ezekkel egyedül. Mindannyiunknak megvannak a magunk belső történetei, melyek sokszor észrevétlenül irányítanak minket. Ezekkel a belső forgatókönyveinkkel, más néven sémáinkkal ismerkedhetünk meg most. Létrejöttükről nem mi döntöttünk, nem mi akartuk őket, mint ahogyan a felbukkanásukat sem mi szabályozzuk. Amit mi tehetünk, az az, hogy megtanuljuk felismerni, tudatosítani őket, és az elfogadás és elköteleződés terápia gyakorlatai segítségével megtanulhatunk együtt élni velük. Könyvünk elején a pszichés rugalmatlansággal ismerkedhetünk meg, a végére pedig a pszichés rugalmasság receptjéhez is eljutunk. Ehhez nem ígérünk mást, mint egy élménydús belső utazást, ahol kiderülhet, hogy a csokievés, egy kis varázslat, a Good Will Hunting története vagy éppen az időutazás miképpen segíthet hozzá minket önmagunk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához - egy teljesebb, tudatosabb élet kialakításához, a sémáinkkal együtt. Dr. Szabó-Bartha Anett felnőtt klinikai szakpszichológus. Korábban a Debreceni Egyetemen tanított, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében egyetemi adjunktusként dolgozik, és számos módszer alkalmazásával gyakorló pszichológusként praktizál. Több tudományos és ismeretterjesztő cikk és tanulmány mellett Démonaink címmel jelent meg kötete Szondy Mátéval közösen.

Míg ?Gabriel García Márquez Macondóját az önkényuralom szeszélyes fantomjai kísértették, addig Mariana Enríquez Buenos Airesét a csoda helyett a könyörtelen fájdalom és igazságtalanság itatja át. Enríquez bravúrosan szűri át az argentin történelem és jelenkor lassú erőszakát a klasszikus angolszász horror hagyományain. Novelláinak metszően valóságos, feminista horrorja olyan témákat olvaszt magába, mint a női test eltárgyiasítása, a radikális társadalmi egyenlőtlenségek, a mindenütt megbúvó toxikus patriarchátus és elnyomás, a népirtás, a migráció vagy épp a környezet kizsákmányolása. A kimondatlan aljasság megcsillan a történetek sötétjében. Az elveszett és kitaszított szereplők élénkségének és a cselekmény aurájának köszönhetően a szövegek messze túlmutatnak a politikán és a horror zsánerén. Enríquez erős nőkaraktereit melankólia járja át, nem jönnek rá, mi zúzza össze őket saját gyötrődésük körforgásában, bénultan és magukra hagyatottan állnak a történések előtt. Vigaszt csak a bizarr fétisek, az eltűnt gyerekek utáni nyomozás, a halott popsztár húsa, az okkultizmus és a pirománia nyújthat. Az Ágyban dohányozni veszélyes a gonoszság mély sötétségét festi meg, ám a reményt adó fény miatt olykor az olvasó mégis hunyorgásra kényszerül. Mariana Enríquez művészete finoman szuggesztív, a költői villanásokból és a beszélt nyelv nyerseségéből eszményi irodalmi szövetet képez. Mariana Enríquez (1973) argentin író. Munkásságát 2019-ben a spanyol nyelvű irodalom rangos Herralde-díjával ismerték el. Emellett döntőse volt a 2021-es Nemzetközi Booker-díjnak, illetve a Kirkus-díjnak is. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le. Nuestra parte de noche (A mi éjszakánk) című nagyregénye, valamint Las cosas que perdimos en el fuego (Elvitte a tűz) című novelláskötete is hamarosan megjelenik az Open Books gondozásában.

Az öröm művészete - Flow a mindennapokban Az öröm művészetének leckéi egyszerűnek és néha provokatívnak tűnnek, mégis gyökeresen megváltoztathatják az egész életünket. Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyülünk valamilyen cél érdekében végzett értelmes tevékenységben, s ezáltal érzéseink, vágyaink és gondolataink harmóniába kerülnek egymással. Ilyen lehet a sport, az olvasás, a zongorázás, de akár bármilyen hétköznapi rutinmunka is. A lényeg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés, amely gyakorolható és tanulható. Az öröm művészete közérthető és praktikus kézikönyv, amely segít, hogy megtaláljuk és megéljük ezt az örömöt, s ezáltal kezünkbe vegyük életünk irányítását.

A babavárás a nő életének egyik legkülönlegesebb időszaka. A leendő anya olyan felfoghatatlanul emberi és hétköznapi csodákra válik képessé, mint a születendő élet méhen belüli táplálása, majd világra hozatala. Robin Lim szerint ebben az érzékeny időszakban különösen fontos belső tudásunk felelevenítése, illetve az anyatermészet tiszteletben tartása, amivel hozzájárulunk gyermekeink és a Föld egészségesebb és békésebb jövőjéhez. A Várandósság gyakorlati tanácsai és tápláló receptjei útmutatóul szolgálnak, hogy a babavárás csodálatos, reményteli időszaka megmaradhasson annak a természetes, kiegyensúlyozott és harmonikus állapotnak, amelyre az anyának és születendő gyermekének életüknek ebben a szakaszában szüksége van.

Három ?magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is… Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. „Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek.”

Mit is nevezünk családnak? Erre a sokrétű kérdésre most neves pszichológusok, szociális szakemberek, gyógypedagógusok és családterapeuták adják meg saját válaszaikat, miközben részletesen be is mutatják a különféle családtípusokat. Hiszen a családok nagyon sokfélék lehetnek. Gyakori, hogy a szülők elválnak, és külön élve nevelik a gyerekeiket. Az is sokszor megesik, hogy a válás után a szülők újraházasodnak, és mozaikcsaládokban élnek tovább. Az sem ritka, hogy különféle okokból egy párnak nem születik gyereke, így ők ketten alkotják a családot. Ha a gyerekvállalás akadályba ütközik, segítségre van szükség: így születnek asszisztált reprodukciós eljárásokkal utódok. Az örökbe fogadó szülők nem a biológiai gyermeküket nevelik. Vannak, akik átmenetileg fogadnak a családjukba gyerekeket, ők a nevelőszülők. Globalizált világunkban igen gyakori, hogy más-más országból érkeznek a szülők, vagy egy tőlük távol álló kultúrában nevelik a gyerekeiket, ők a többkultúrájú családok. Szivárványcsaládokkal is találkozhatunk: ez esetben két férfi vagy két nő nevel együtt gyereket vagy gyerekeket, aki(k)nek az egyikük lehet a biológiai szülője, de az is előfordul, hogy egyik sem az. Az is lehet, hogy a szülő mentális betegséggel küszködik vagy fogyatékkal él, ahogyan az is, hogy a szülők sérült gyereket nevelnek. Vannak veszélyeztetett, súlyos anyagi nehézségek közepette élő családok is. Sokféle családban sokféle élethelyzet, kihívás adódik: kötetünk bepillantást enged ezek dinamikájába, és a téma szakértőitől arra is választ kaphatunk, hogy miként kezeljük a felmerülő nehézségeket.

Az anyává válás varázslatos és kihívásokkal teli időszakához nyújt segítséget ez a könyv számos gyakorlati tanáccsal és bölcsességgel kiegészítve. Érzékletesen kíséri végig olvasóját a szoptatás, a testi regenerálódás, a korai érzékszervi fejlesztés és a családtervezés kérdésein, hogy ezt a kimerítő, mégis katartikus időszakot minél nagyobb természetességgel és szeretettel élhesse meg. Aki egyszer anyává válik, testben és lélekben is új utakon indul el. Robin Lim azt vallja, hogy az anyaság erejétől jobb lehet a világ. A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy a gyermekágyi időszakról írt könyve a nemzetközi siker után a magyar olvasókhoz is eljuthasson. Robin Lim amerikai bába, író és költő, emberi jogi aktivista, nyolc gyermek anyja, és egyre több unoka nagymamája. Több mint tízezer gyereket segített már a világra. Klinikáin társaival a nap huszonnégy órájában küzd az anyák és gyermekeik biztonságáért. Áldozatos munkájáért elnyerte a CNN Év Hőse díjat.