Najnovšie - Svetová beletria strana 386 z 453

Defoe könyve csaknem három évszázada szórakoztatja és neveli az ifjúságot szerte a világon. A hajótörött Robinson Crusoe kalandjait követve magára utalt ember testi és lelki erőfeszítéseinek, szellemi nemesbedésének lehetünk tanúi.

Körözvény! Ezer dollár jutalom annak, aki az állítólagos Texas Bill, középtermetű, fekete hajú, fehér fogú, Arizonában és néhány környező államban közismert csavargót ÉLVE VAGY HALVA kézrekeríti. Nevezett egy feltűnően szép asszony társaságában Kindlow felé szökött. Nevada Állam Kormányzója nevében A conneictedi sheriff Thompson Emberek! Texas Bill orvul rám lőtt, és elszöktette a feleségemet. Ezért megölöm. Aki befogadja, aki élelmet ad a szökevényeknek, vagy bármi módon kezükre jár, azt megölöm, házát felgyújtom, állatait elpusztítom. Isten engem úgy segéljen. A Lord

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Benjámin Walter zsaroló és 13. Pác Tivald sajátos duót alkotnak. A tét az 500 ezer fontos örökség és a kaszafútásért járó börtön. Őrületes személyiségcserék, plasztikai műtét és kalandok után Tivaldra talán rámosolyog a szerencse, miközben Benjámint fejlövés éri. De a bonyodalmak csak most kezdődnek. Miközben olvasó tátog, és megállás nélkül hahotázik.

„Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen.” Így a három tettes – „az örökké vidám, gyönyörű Jojo” valamint két testvére, Henry és Bob – kénytelenek voltak kitalálni a „drót”, azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről – eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve…

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján”, Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja – és az angol gyarmatosítók – üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

A Gavallérok című kisregény a kortársi valóságról fest képet, pontosabban a Mikszáthot nagyjából egyforma erővel vonzó és taszító dzsentri életmódot veszi célba, leleplező leleménnyel. Hiteles szemtanúként számol be egy Sáros megyei esküvőről, s azt a folyamatot igyekszik bemutatni, miként teszi vakká a kívülállót egy jól megrendezett színjáték illúziója, s hogy miként kerekedik felül a kiábrándító valóság. Az ábránd varázslata azonban csak addig tart, míg a jól poentírozott kisregény vissza nem rántja olvasóját a valóság talajára.

Hallották hírét a láthatatlan légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség található. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és kötekedő cimboráikat agyonüssék. Csak egyszerű, faragatlan asztalok és ugyanilyen vendégek találhatók az ilyen helyeken, de ha kíváncsiak a láthatatlan légió legendájára, itt megtudhatnak egyet s mást.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Rejtő a tündérmesék világának sajátos környezetbe ültetett változatát teremti meg, ahol az alvilág kétes figurái egytől egyig úriemberek, a koldusról többnyire kiderül, hogy álruhás koronaherceg, és ahol végül a szerelmesek mindig egymásra találnak.

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökből lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog visszaütni hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak később érzi meg, hogy a millió veszélyt rejtő dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedő borzalmak – bizony nem a legkedvezőbb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a Dalol a vadon című film forgatására elindult expedició minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is… A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az igazságot hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni…

Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Még egy fegyelmezett vezérkari százados is kissé ideges lesz, ha azt hallja, hogy ő minden idők legveszedelmesebb és legagyafúrtabb kémje. Idegessége érthető módon fokozódik, amikor ezért kis híján halálra ítélik. Ezután mi sem természetesebb, mint az, hogy nyugalmas, pihentető helyre vágyik, ahol végre be tudja bizonyítani ártatlanságát – így kerül a légióba. Lassacskán minden terv felborul, apránként mindenkit elrabolnak, és a gyarmati katonaság – csak amúgy passzióból – harcol egy kicsikét.

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi – hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is…

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökbol lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog ?visszaütni?, hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak késobb érzi meg, hogy a millió veszélyt rejto dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedo borzalmak ? bizony nem a legkedvezobb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a ?Dalol a vadon? címu film forgatására elindult expedíció minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is? A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az igazságot, hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni?

?Most egy országgal odább. Lépjünk elobbre egy országgal és hátrább négy esztendovel. Erdélyben vagyunk. 1662 az év. Egy egyszeru nemesi lak áll elottünk Ebesfalva aljában, szinte legutolsó ház a helységben. Az épület inkább hasznosság, mint regényesség nézetei szerint van építve, minden célra külön épület, alakra, minoségre, elhelyezésre. Kétoldalt ólak, aklok, kocsiszínek, kobol, vályogból vagy keményfa deszkából, ketrecek, szárnyas állatok számára, nyitott csurök, zsúppal fedve, s ,nagy teteju birkarekeszek, hátul gyümölcskert, melybol egy méhes félszeg teteje látszik ki, s a széles udvar közepén a fehérre meszelt lakóépület, félszárnyra építve, elotte árnyékos diófák, melyek alatt malomkobol hevenyészett gömbölyu asztal áll. A lakóudvar kokerítéssel van elválasztva a széruskerttol, melyben hegyesre rakott boglyák, megkezdett szénakazalok, s roppant nagyságú asztagok láthatók, miknek búbjáról kellemetlenül kiáltoz egy fölröppent páva. Este van, a béresek hazatakarodtak, az ökröket kifogták a széles társzekerek mellol, melyek érett tengerivel rakottan tértek haza, a juhnyáj kolompolva jön meg a legelorol, a sertések végig röfögve az úton, vágtatnak be a nyitott kapun egyenesen futva vályúikhoz, a kakasok civakodnak a nagy diófákon, hova már naplementekor elültek, a távolban hallik az estharangszó, még távolabb a kútra járó falusi lyányok éneke, a béresek marháik után látnak, ki egy nagy nyaláb friss kaszált muhart hoz, ki meg nagy sajtárban hozza a már kifejt, habzó, illatozó sárgafehér bivalytejet. A konyhából kivilágít a lobogó tuz, melyre pirospozsgás lyány tart egy nagy serpenyot, a jó, rántásillat messzire elérzik??

A sivatag kegyetlenkedo rablóvezére, Szinza elleni harcra sorakoznak fel a legionáriusok, akiknek soraiból hat ember váratlanul egy rejtélyes származású kincs birtokába jut. Az izgalmas, ízig-vérig krimire jellemzo fordulatokban bovelkedo események során az olvasó végigkísérhet egy bravúros nyomozást, amelynek célja: leleplezni a hosszú évek óta garázdálkodó Szinzát és egy ismeretlen gyilkost, aki áldozatait a közben milliomosokká vált egykori légiósok közül szedi. A fülledt, egzotikus környezetben zajló kalandok szereploi között kezdettol fogva ott van a gyilkos is, de hogy ki o, azt csak az utolsó mondatokból tudhatjuk meg.

A Háború és háború főhőse egy vidéki levéltáros, Dr. Korin György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukkannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől. A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a ,,világ közepébe". Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is.A Háború és háború először 15 éve jelent meg. Azóta az ezredvégből századelő lett, a világ közepén New Yorkban pedig már nem azok a tornyok állnak, hanem a Ground Zero; a regény bábeli összefüggései, jelenprofetikus mondatai pedig folyamatos jövőidőnkben még aktuálisabbak. A mostani kiadás tartalmazza Krasznahorkai László Megjött Ézsaiás című levelét, mely eredetileg bejelentette ezt a regényt. Az idő átzökkent: az író akkori előzetes üzenete így lesz ennek a csodálatos regénynek a nyitánya. Megjelent Krasznahorkai László hatvanadik születésnapjára.

Jack Kerouac Magyarországon elsősorban az Úton című, méltán világhíres regényéről ismert. Ezt követően írt és megjelent művei részben ugyancsak napvilágot láttak már magyarul (például a Doktor Sax, a Senkiháziak, a Gerard látomásai, a Művészetelep), azonban ezt megelőzően született regényei és töredékei közül van, ami még angolul is sokat váratott magára. A Hazajáró lélek töredék, egy háromrészes regényfolyam első része, de önálló kisregényként is bátran megállja a helyét. Kéziratát Kerouac még 1944-ben felejtette ott Allen Ginsberg kollégiumi szobájában. A hosszú időn át elveszettnek hitt mű aztán 2002-ben, egy árverésen bukkant fel újra. A Hazajáró lélek a felnőtté válás regénye, helyszíne egy vidéki iparváros, amely akár Kerouac szülővárosa is lehetne, főhőse egy elsőéves főiskolás fiatalember, Peter Martin, aki akár Kerouac is lehetne. Férfibarátságok, az igazság keresése és az elvágyódás a regény központi témái, miközben a háttérben már zajlik a második világháború, és rövidesen belép az Egyesült Államok is. Jelen kiadás a kisregényt egy mélyreható bevezetővel és háttéranyagokat, levelekkel, vázlatokkal helyezi el Kerouac életművén belül. "A déli nap őrülten táncolt. Peter a kimerültségtől hideg verejtékben ázva várta a buszt; már nem tudta feldolgozni a benyomásokat, csupa összeroppant idegből állt, és lankadtan támaszkodott a téren álló órának. Az élet elcsigázta. Elég... készen állt az álom hozta édes halálra, az önkifejezés és a benyomások hiányára. A sárga buszon a folyó felé zötykölődve el is bóbiskolt, de ez csak rövid, görcsös szunyókálás volt, mindenféle gondolatok elhajló tangenseivel, ködös képzetekkel. Gallowayben a neurózis ólálkodott, egy visszataszító, fekete, hét láb magas,szemérmetlenül széles csípőjű szörny, és őt kereste. A fekete kéz benyúlt a konyhaablakon, felkapta a gabonapelyhes tálat, a tejszínt és a dobozt, amin ott volt Jimmy Foxx képe. Garabed felsikoltott, amikor Peter gúnyos oldalpillantással az égbe szállt..."

A Mintha élnél című regénnyel 1995-ben vette kezdetét Garaczi László lemur-sorozata (Pompásan buszozunk!, 1998; Arc és hátraarc, 2010), kortárs szépirodalmunk egyik meghatározó olvasmányélménye. Ez a történet kezdete: tiszta, gyermeki léthelyzet - ,,Enni jó, kakilni jó, odabújni jó." Innentől minden csak bonyolultabb lesz. A felnőtt visszaemlékező pozíciója például, aki feltérképezi (és felszaggatja) a gyökereit. Aki vallomásában összekuszál időket, tereket, érzéseket. Aki együtt nevet a kisfiúval az életen, amely - valóban - nevetni való.

Többek között Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Egressy Zoltán, Garaczi László, Márton László, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szilárd és Tóth Krisztina művei, az előző év novellatermésének legjava. ÜKH 2014