Európa Könyvkiadó strana 35 z 143

Kira Navárez mindig is új életformák felfedezéséről álmodozott. De most egy rémálomban ébredt. Kira Navárez xenobiológus egy kolonializálatlan bolygón végzett rutinszerű felmérés során idegen életforma nyomaira bukkan, a váratlan találkozás azonban az első pillanatok csodáiból a rémálmokba taszítja. A sorsfordító találkozás hatására a misszió minden tagja halálos veszélybe kerül, és Kirának is menekülnie kell a túlélésért. Eközben kitör a galaktikus háború a csillagok közt, a Föld és gyarmatai a megsemmisülés szélére kerülnek, és az emberiség sorsáért folytatott elszánt küzdelem a galaxis legtávolabbi pontjaiba sodorja Kirát. Ez az utazás nemcsak őt, hanem a történelem egész menetét is átalakítja. És Kira lehet az emberiség egyetlen és legnagyobb reménye... Az Álmok a csillagok közt a személyes emberi erő, az együttérzés és a félelem lenyűgöző könyve, egyszerre grandiózus űreposz és óda a science fiction irodalmához. Jelen kötet a kalandos űrutazás izgalmas és letehetlen folytatása.

Dán Porat könyve a zsidóság és Izrael történetének egy mindeddig alig vizsgált szeletét tárja az olvasó elé: a zsidó kápók pereit. A problémát a rendkívül különböző egyéni sorsokon keresztül bemutató szerző arra a kérdésre koncentrál, hogyan igyekezett feldolgozni az izraeli társadalom annak a felismerésnek a traumáját, hogy a soá túlélői között voltak olyanok, akik más-más okból vagy megfontolásból tevőlegesen részt vettek zsidók megsemmisítésében. A múlt feldolgozásával kapcsolatos további kérdések is kirajzolódnak azonban a kápó-perek társadalomlélektani dinamikáját érzékenyen bemutató könyvben. Hogyan ítélhető meg erkölcsileg (ha egyáltalán megítélhető) a vádlottak viselkedése? Az igazságszolgáltatás megfelelő módját választotta-e Izrael? Az Izraeli Állami Levéltár évtizedeken keresztül korlátozta a hozzáférést e perek dokumentumaihoz.

"1938-ban a Cőte d'Azur a gazdagság, pompa és extravagancia világa volt, olyan ragyogó figurák nyaralóhelye, mint a windsori hercegi pár, Joseph P. Kennedy, Gloria Swanson, az író Colette, Picasso vagy Somerset Maugham. Az elit minden évben a Riviérára menekült az Európa többi részét egyre inkább beborító gazdasági és társadalmi, politikai zűrzavar elől; itt zavartalanul strandolhattak, kaszinózhattak, mulathattak egymás társaságában. Mindezen csillogás középpontjában Coco Chanel állt, az ő jelenléte és csodálatos villája, a La Pausa tette igazán kívánatossá a partszakaszt. Az árvaként felnőtt Cocóhoz a szépsége és intelligenciája vonzotta a férfiakat, de igazi ikonná csodálatos tehetsége, pihenést nem ismerő munkamorálja és kivételes ízlése tette. Ám a környező valóság mérge lassan ezt a varázslatos világot is átjárta. Megjelentek a nácik, és a háború előtti partik és kaszinók csillogása átadta a helyét a kitelepítések borzalmainak; otthon nélkül maradt, menekülő családok ezrei érkeztek a nyaralóhelyre. A Chanel a Riviérán a gondos kutatómunkát a remek elbeszélői stílussal ötvözve mutatja be a bőség és az éhezés, a hősök és kollaboránsok ellentmondásos korát egy olyan világban, amely a legragyogóbb magasságokból zuhant a mélybe, és egyaránt elénk tárva gazdagok és szegények, kivételezettek és elűzöttek sorsát."

2041. szeptember 21-én eljött a Föld nulladik órája. Az emberiség képtelen volt megállítani a klímakatasztrófát, és a globális felmelegedés következményeként elkerülhetetlen volt az összeomlás. A megmaradt kormányok megállapodtak, hogy a túlélés érdekében alávetik magukat a legtökéletesebb mesterséges intelligencia, Askit irányításának, ami megtervezi és végrehajtja a globális szükségállapot-programot. 2191-ben a pusztító háborúk, járványok és éghajlati katasztrófák után Askit a béke korszakába vezette az utolsó tízmillió túlélőt. A bolygó regenerációjának biztosítása érdekében pedig Askit új elitet, az emberi evolúció legújabb szintjét hozta létre, amelynek személyes fejlődését állandóan figyelemmel kíséri és ellenőrzi. Ők a legtisztábbak. Eve Legrand utolsó vizsgájára készül, egy lépésre van attól, hogy ő is a kiválasztottak közé kerülhessen. Élete azonban egy csapásra megváltozik, és a metropoliszokon kívüli világokban szembesül a valósággal, amely radikálisan megkérdőjelezi Askit rendszerébe vetett hitét. Eve rájön, Askit valójában arra választotta ki, hogy az emberiség sorsáról egyedül döntsön. Thore D. Hansen izgalmas regénye racionálisan átgondolt vízió a klímaváltozás következményeiről, az összeomlás szélén álló civilizációkról és a mesterséges intelligencia határairól. Egy regény, amely mesterien tükrözi a jelenünket a jövőben.

A 72 éves Maye Musk az Igazi Vasember, Elon Musk édesanyja. Fia a SpaceX magánűrkutatási vállalat és az elektromos autókat gyártó Tesla Motors zsenije, aki Falcon Heavy nevű űrhajóján egy meggypiros Roadstert küldött az űrbe, és már a Mars-utazást tervezgeti. De az anya hírneve sem sokkal marad el fiáétól. A hófehér hajú, kicsattanóan eleven nemzetközi szupermodell karrierje ugyan 15 éves korában kezdődött, de 67 évesen vonult végig először a New York-i divathét kifutóján. Két évvel később már a CoverGirl kozmetikai világcég vezető modellje és arca lett. Képmását nemegyszer láthattuk a Vanity Fair, a Vogue, a Cosmopolitan, a Marie Claire, a New York Magazine és az Allure címlapján. Maye Musk viszontagságos és izgalmas, mélypontokban és magaslatokban egyaránt bővelkedő életútjának elbeszélése közben az elkövetett hibáiból okulva, a különféle döntéshelyzetei következtében megszerzett tudását (és bölcsességét) osztja meg dietetikusi és modellkarrierjének megannyi tapasztalatával együtt - elsősorban, de nem kizárólagosan - nőtársaival.

2019-ben úgy tűnt, a királynő végre fesztelenül mozog a Windsorok új generációja által teremtett modern világban, miközben a Brexit-kampány ironikus módon arra ösztönözte a briteket, hogy hagyjanak fel végre a vágyakozással az iránt a dicsőséges kor iránt, amely valójában sohasem létezett. Ám Clive Irving különleges életrajza egy törékeny intézményt tár elénk, amelynek rendkívül kötelességtudó matriarchája csak úgy tudta biztosítani a monarchia túlélését, hogy fausti paktumot kötött a könyörtelen médiával. A rettenetes 1992-es év után a királynő olyan egyedülálló eredményességgel állította helyre saját maga és ezáltal a királyság intézményének hírnevét, amely példa nélkül való a világtörténelemben. Az utolsó királynő nem szokványos életrajz. Clive Irving egy oknyomozó újságíró kritikus szemével mutatja be Erzsébet és a királyi család életét a fennmaradásért vívott küzdelemben, melynek során sosem látott változásokkal kellett szembesülniük.

A Korfu-trilógiában Gerald Durrell nemcsak a paradicsomi sziget, hanem családja és saját varázslatos gyermekkora természetrajzát is ellenállhatatlan humorral tárja elénk. Világszerte gyerekek és felnőttek millióinak kedvence lett a három regény, melyek révén az otthonunkban ülve élhetjük át egy csodás nyaralás élményét, és közben rengeteget tanulhatunk a természet, az állatok - és az emberek - szeretetéről, toleranciáról, együttélésről.

A valaha ünnepelt író, M. legnagyobb sikerét Jan Landzaat titokzatos eltűnéséről szóló regényével aratta. A középiskolai történelemtanárnak az után veszett nyoma, hogy viszonyt folytatott meseszép tanítványával, utoljára annál a nyaralónál látták, ahol a lány és annak új barátja töltötte a téli szünetet. A regény bestseller lett, és a nemzetközi áttörést is meghozta M.-nek, akinek azonban most, karrierje végén egyre inkább a feledés az osztályrésze. Ez persze nem vonatkozik rejtélyes alsó szomszédjára, aki folyamatosan szemmel tartja M.-et. De vajon mi köze a hírhedt eltűnési ügyhöz?

A Latimer nővérek – két ikerpár – olyan közel állnak egymáshoz, amennyire csak testvérek állhatnak. Ám mind a négy ragyogó fiatal nőnek megvan a maga saját álma: Edda orvos akar lenni, Grace férjhez akar menni, Rika soha nem akar férjhez menni, Kitty pedig arra vágyik, hogy az emberek ne a szépsége alapján ítéljék meg.

John Lukacs mintegy dióhéjban foglalja össze a huszadik század krónikáját - két világháborúját, hidegháborúját, a nemzetek és vezető politikusaik törekvéseit. A lendületes elbeszélésbe szövődő fő motívumok elválaszthatatlanok a szerző olyan "vesszőparipáitól", mint a liberalizmus visszaszorulása, a populizmus és a nacionalizmus előretörése, a technika vívmányai és veszélyei, illetve a földkerekség folytatólagos demokratizálódása. A történelmi huszadik század 1914-ben, az első világháborúval kezdődött, és hetvenöt évvel később, a Szovjetunió birodalmának 1989-es összeomlásával végződött. Ez a rövid évszázad az európai dominancia végét, az amerikai hatalom és befolyás világszerte érvényesülő erősödését hozta magával. A huszadik század amerikai évszázad - talán az amerikai évszázad - volt. Lukacs behatóan vizsgálja a nemzetiszocializmus jelenségét (közben emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetiszocialista pártok túlélték az évszázadot), Hitler kizárólagos felelősségét a második világháborúért, valamint a sorsdöntő szerepet, amelyet elszánt ellenfelei, Churchill és Roosevelt játszottak. Németország 1939-től 1942-ig közelebb jutott a háború megnyeréséhez, mint sokan feltételezik. A szerző ezután lényegre törően elemzi a második világháború következményeit - főként a gyakran félreértelmezett szovjet-amerikai hidegháborút -, illetve a Távol- és Közel-Keleten meg másutt tapasztalt bonyolult társadalmi és politikai fejleményeket. Könyve zárószakaszában pedig a huszadik század elmúlásán, a demokrácia világméretű előrehaladásán és az emberi tudás korlátolt voltán elmélkedik.

Shaker Heights. Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa, ahol a házak színétől a szabályos keresztutakon át a lakók sikeres életéig minden tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson négy gyermekével és ügyvéd férjével. Elena a környék mintalakója, helyi újságíró, és legfontosabb alapelve a szabályok betartása. Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a titokzatos fotóművész és egyedülálló anya, valamint tinédzser lánya, Pearl, akik a Richardson családtól bérelnek házat, de rövid idő alatt már nemcsak albérlők lesznek, hanem a szomszéd gyerekek életében is fontos szerepet kezdenek el betölteni. A rejtélyes múltú Mia azonban felbolygatja a gondos rendben élő közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek igazi anyja. Drámai küzdelem kezdődik, amely megosztja a város lakóit, és végül Mia és Elena ellentétes oldalra kerülnek. Elena eltökélt szándéka lesz, hogy leleplezze a nő titkait, de megszállottsága váratlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár. És mindeközben egy családi házban egy szikra lángra lobban. Regény a súlyos családi titkokról, az anyaság kegyetlen nehézségeiről, és annak a veszélyeiről, ha elhisszük, hogy a szabályok követésével mindig megakadályozhatjuk a katasztrófákat. A Kis tüzek mindenütt megjelenése óta kitartóan szerepel a New York Times bestseller listáján, a legjobb szépirodalmi műnek választották meg a Goodreads olvasói 2017-ben, és már több mint húsz országban keltek el a kiadás jogai.

LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! Vasilisa egyszerű kamasz lány, átlagos élettel. Ám egy nap megtudja, hogy létezik egy titkos, elrejtett világ, melyben óramágusok, tündérek és más varázslények élnek. Mire felocsúdik, már egy életre-halálra menő játszma kellős közepén találja magát, és szerepet kell vállalnia a Nagy Idővarázslatban. Veszélyesnél veszélyesebb akadályokat kell legyőznie, miközben szép lassan rájön, ki áll teljes szívből mellette, és ki az, akitől óvakodnia kell. Barátság, bizalom, a könnyű és a helyes út közti választás nehézsége, az elhivatottság megtalálása, az akaraterő megedzése, az első szerelem bonyodalmai – ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják az Óramágusok sorozat kamasz szereplőit, ahogyan a való élet, a valódi világ kamasz lakóit is, éljenek bárhol. Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfli ktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg.

"Bárcsak elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk... Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk." Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a "déli szépség" 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A "megszerezhetetlen" Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner's kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz! A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.

Mindannyiunknak ismerős a kép a szenvedélyes, komor Beethovenről, aki elszántan küzdött, hogy felülkerekedjen a siketségen, aki hallása elvesztése után is több mint egy évtizeden át folytatta a zenélést és a komponálást. Ezt általában emberfeletti hősiességnek tekintjük, de az igazság az, hogy Beethovennek a siketségre adott válasza nagyon is emberi. És azzal, hogy demisztifikáljuk a tetteit, sokat tanulhatunk Beethoven zenéjéről. Talán senki nem tud erről többet, mint Robin Wallace, aki nem csupán Beethoven zenéjének szentelte életét mint zenetudós, de szoros személyes tapasztalattal is rendelkezik a siketséggel kapcsolatban. Egy napon, negyvennégy éves korában Wallace felesége, Barbara azt tapasztalta, hogy nem hall a jobb fülére – a hallásvesztést az agydaganata kezelésére alkalmazott sugárterápia okozta. Három évvel később a bal fülére is megsiketült. Az életéből hátralévő nyolc és fél év alatt, bár cochleáris implantátumot használt, Barbara soha többé nem élhetett úgy, mint egy halló ember. Wallace megmutatja nekünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben Beethoven nem harcba szállt hősiesen a siketséggel, hanem annál valami még nehezebb és nagyobb feladatot hajtott végre: alkalmazkodott a halláskárosodáshoz, és megváltoztatta a zenével való kapcsolatát, s e folyamat közben a zene természetének fontos szempontjait ismerte meg. A zene létrehozása vizuális és fizikai folyamat lett számára, amely látható utasításokból és a hangszerek mozgásából és rezgéséből fakad. A siketség talán lelassította, de páratlan mélységű alkotásokhoz is vezette őt. Beethoven alkotó életének története fonódik össze a könyvben Barbara és szerettei tapasztalataival, olyan szempontokat ismertetve meg velünk, olvasókkal, amelyeket csak a siketséggel élők mutathatnak meg. E szempontok könnyebben elérhetővé, érthetőbbé és átélhetőbbé teszik Beethoven zenéjét is, és segítenek megérteni, hogy egy fogyatékosság miként járulhat hozzá az élet teljességének megéléséhez és a fejlődéshez.

Johannes Kepler (1571-1630) a történelem egyik legnagyszerűbb csillagásza, a tudomány megújulásának egyik vezéralakja volt, azt azonban kevesen tudják róla, hogy 1615-ben, amikor karrierje csúcsán állt, az édesanyját, Katharina Keplert boszorkánysággal vádolták meg. A hat éven át húzódó per során Kepler vállalta magára a védőügyvéd szerepét. Ulinka Rublack rendkívül olvasmányos, egyszerre tudomány- és kultúrtörténeti műve a világhíres csillagász életének ezt a rendkívüli epizódját járja körül. A történet egy változóban lévő világba vezet: az apró lutheránus településen játszódó családi dráma alakulását a száz évvel a reformáció után, épp a harmincéves háború küszöbén álló Európa vallási és politikai zűrzavarának forrongásai határozták meg. Keplernek az anyja felmentéséért vívott küzdelmét figyelve különleges bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan látta a nagy tudós az őt körülvevő világot. Mert bár racionális érvekkel sorra megcáfolta mindazokat a vádakat, melyeket ellenfelei az édesanyja boszorkányságának bizonyítékaként tálaltak, Kepler egy pillanatra sem vonta kétségbe a mágia és a boszorkányok létezését - ellenkezőleg, nagyon is hitt ezekben a jelenségekben. A kötet emellett azt is bemutatja Katharina Kepler és más "boszorkányok" peranyagán keresztül, hogy milyen volt a nők, különösen az idős özvegyasszonyok helyzete a XVII. századi Európában, magyarázatot adva arra, miért lettek leginkább ezek az amúgy is nehéz sorsú nők a boszorkányperek áldozataivá.

Ez a nagyepika tolsztoji hagyományára épülő, filozófiával mélyen átitatott, modern költői mű először Olaszországban jelenik meg. Olaszul is és oroszul is. 1958-ban elnyeri a Nobel-díjat. Hazájában a szovjet rendszer rágalmazójának és népárulónak bélyegzik érte a szerzőt. Csak 1988-ban, évtizedekkel a halála után rehabilitálják. A Zsivago doktor a huszadik század egyik legrészletgazdagabb történelmi tablója és egy - Majakovszkij szóhasználatával - "ádáz értelmiségi" önarcképe. 1903-tól közel három évtizeden keresztül követi hősei sorsát. Jelképes sors, annak a generációnak az élete, amely két forradalom után a szovjethatalom rendezői színpadán találta magát. Paszternak ezeknek a folyamatoknak a politikai tartalmát nem minősíti, inkább a történésekre összpontosít, azokat viszont a lehető legaprólékosabban árnyalja-taglalja. Történelmi fordulatok, családi események, szerelmek. Mérhetetlen szenvedések és a lélek független örömei. Összegző mű, amelynek a legfőbb vonzereje a szelídségében is konok, megvesztegethetetlen, Paszternak-lelkű Zsivago alakja.