Európa Könyvkiadó strana 33 z 143

Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég. A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében. Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni? Markus Zusak új regénye az áradó történetek és az elfeledett titkok nagyszerű szövedéke. Gyönyörűen megírt könyv a veszteségről, a családi szeretetről és a felemelő megbocsátásról.

Castle Rock kisvárosában él az Emelkedés főszereplője, Scott Carey, az elvált belsőépítész. Scott látszólag nem különbözik másoktól, mégis különös dolgok történnek vele. Napról napra egyenletesen veszít a súlyából, hamarosan nem marad olyan fizikai erő, amely a földön tartsa. Mielőtt végleg kifutna az időből, megpróbál a város előítéleteivel küzdő szomszédainak segíteni új éttermük megmentésében. Az Emelkedés különleges mese a megértésről, az elfogadásról, a segítésről, de a jelenkor amerikai mindennapjairól is. Maine partjainál, egy szigeten halott férfit találnak. Nincs nála irat, testén nincs ismertetőjegy, így személyazonossága megállapíthatatlan. A rendőrség hamar lezárja az ügyet. Csupán a helyi lap két újságírója és egy végzős diák szívós munkájának köszönhető, hogy több mint egy év után fény derül az áldozat kilétére. És itt kezdődik az igazi rejtély. Ugyanis minél többet tudnak meg az áldozatról, illetve halálának körülményeiről, annál kevésbé érthető az eset. Mi ez? Képtelen bűnügy? Vagy valami még ennél is furcsább? Évtizedekkel később Vince és Dave, a két megöregedett hírlapíró a fiatal újságírótanonc, Stephanie kedvéért elevenítik fel újra A coloradói kölyök megoldatlan rejtélyét. Stephen King két szokatlan kisregényében a krimi és a fantasztikus irodalom műfajához nyúl, hogy a tőle megszokott módon, pillanatnyi lazítást sem engedélyezve kalauzolja az olvasót a lélek sötét mélyére.

Beszélgetés - Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. "Majorelvtárs" és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba. Beszélgetés - Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni... Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem - ahogy Bérczes László mondja - "azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni." "Tudni kell szeretni." (Törőcsik Mari)

Ambiciózus, nagyszabású és áradó regény a gazdag, befolyásos New York-i Milton család három generációjáról, akik egykor a világot irányították. 1935 – Kitty és Ogden Miltonnak mindene megvan: elegáns lakás az Upper East Side-on, két gyönyörű kisfiú, mindenki által irigyelt szeretet és gazdagság. Ogden Európát járja, és sorra köti a sikeres befektetéseket, különösen a náci Németországban. Ám egy váratlan tragédia megtöri a varázst. A férfi azzal vigasztalja a feleségét, hogy felvásárol egy New England-i kis szigetet. 1959 – A Crockett-szigeti Miltonok tovább bővülnek, minden szabad percüket a saját szigetükön töltik, a saját törvényeik között. Ogden felvesz egy határozott, törekvő, fiatal zsidó férfit, Len Levyt, aki nemcsak főnöke, de felettese gyönyörű, fiatal lánya, Joan rajongását is elnyeri. Amikor Len és barátja, Reg, az Európát is megjárt fekete újságíró meglátogatja a szigetet, a protestáns fehér felső középosztályhoz tartozó Miltonoknak először kell szembesülniük saját álmaik és világnézetük határaival. 2017 – A családi pénz elfogyott, a Sziget eladhatóvá vált. Kitty unokája, az egyetemi történelemtanár Evie, egy utolsó látogatást tesz a Nagy Háznál, és közben nyugtalanító bizonyítékokat talál családja vagyonosodásáról. Újra kell értékelnie a hagyományokat és azt az értékrendszert, amit képviseltek. Sarah Blake feszültségekkel teli könyve a múlt hibáiról, árulásairól, a családtagokat összekötő titkokról és a szembenézésről szól. Elgondolkodtató írás a történelembe vetett egyénről. Kiemelkedő irodalmi stílusban megírt regény az amerikai múltról, amely a generációkon keresztül öröklődve mélyen átszövi a jelent is.

Adele, a fiatal francia nő a társadalmi elvárásoknak megfelelően férjhez megy, gyereket szül, munkát vállal – pedig csak élni szeretne, és csodálatra vágyik. No meg arra, hogy kielégítsék a szexuális vágyait! Leila Slimani erotikától túlfűtött regénye nem csak egy nimfomániás nő szexuális kalandozásait beszéli el, Az ogre kertjében sokkal inkább a saját testének és vágyainak, valamint a patriarchális normáknak kiszolgáltatott NŐ szenvedéstörténete – mely félelmetes lélektani felismerésekkel jár.

A magyar–osztrák származású brit író és újságíró, Gitta Sereny először 1995-ben (magyarul 1998-ban) megjelent könyve Hitler közeli bizalmasa, főépítésze, és fegyverkezési és ellátásügyi csúcsminisztere, Albert Speer életrajza. Speer volt az egyetlen a Nürnbergben perbe fogott náci háborús bűnösök közül, aki elismerte felelősségét a rémtettekért. Miként került a Führer bűvkörébe ez a nagypolgári családból származó értelmiségi, akit Germánia újratervezésével bíztak meg, s miként birkózik a lelkiismeretével egy életen át? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozott ez a nagyszabású és alapos monográfia.

Mennyit tud megbocsátani a család? Francis Gleeson és Brian Stanhope, a két újonc New York-i rendőr egy kedves külvárosban, egymás szomszédságában telepedik le családjával. A két ház zárt ajtaja mögött zajló események – Francis feleségének, Lenának a magányossága, illetve Brian feleségének, Anne-nek az instabilitása – teremtik meg a lehetőségét a két család közt kirobbanó tragédiának és annak évtizedeken át ható következményeinek. Francis és Lena lánya, Kate, valamint Brian és Anne fia, Peter között mély barátság, majd abból kibontakozó szerelem szövődik. A történések elszakítják őket, ám a gyerekkori emlékek óhatatlanul sodorják vissza őket egymás felé. Szerelmüket újra és újra próbára teszi a családtagok rosszallása, a mindennapok nehézségei és a múlt árnyai. Vajon a szeretet, a törődés és a hűség elegendő ahhoz, hogy megszabadítsa őket az örökölt és szerzett terhektől?

A Csontbrigád Rejtő Jenő egyetlen olyan regénye, amelyet nem sajátos humora, hanem mélységes humanizmusa vezérel. A regény főszereplője magára vállal egy gyilkosságot az egyik idegenlégiós haláltáborban. Rejtő döbbenetes képzelőerővel és kísérteties realitással mutatja be a 30-as évek közepe táján írt regényében a későbbi náci haláltáborok atmoszféráját és az ottani körülményeket. Főszereplője az élőhalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni. Az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova - elvezeti csontbrigádját a megtalált igazsághoz és az élethez.

Władisław Szpilman szépreményű fiatalember: a Varsói Konzervatóriumban és a Berlini Zeneakadémián folytatott tanulmányai után a lengyel főváros legelegánsabb szórakozóhelyein zongorázik, és a rádióban is fellép. 1939 szeptemberének végén azonban a náci ideológia szerint már „csak” egy lengyel zsidó. Aki ha nem tudna zongorázni, talán életben sem marad. Visszaemlékezéseit már 1945-ben papírra vetette, de az első kiadást szigorúan cenzúrázták; csak több mint ötven év elteltével jelenhetett meg teljes terjedelmében ez a megrendítő memoár, amely azóta bejárta a világot. A könyv alapján Roman Polański rendezésében készült film elnyerte az Arany Pálma díjat.

LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! A két bolygó, az Ostala és az Eflara feltartóztathatatlanul sodródik egymás felé. Csak a rejtélyes Skarlát Virág segítségével lehet újra kitágítani az Időszakadást, és megmenteni az óramágusok világát. Az Órakört alkotó fiatalok útra kelnek, hogy végrehajtsák küldetésüket, s ennek során Vasilisára és barátaira újabb kalandok, örömteli és baljós események, a mágia újabb csodái, barátság, árulás és szerelem újabb fordulatai várnak… Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és tárgyakkal, kastélyokkal különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány. Az Óraszív a sorozat második kötete.

A hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok – mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de „nyerítőkórral” megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Moszkva, Párizs és Milánó után a Metró Univerzum 2033 túlélői Lengyelországban is felbukkannak! Wrocław, húsz évvel az atomháború után. A csaknem hétszázezer lakosból alig néhány százan maradtak életben. A város alatti csatornákban, kis, zárt, enklávéknak nevezett közösségekben húzzák meg magukat. Az évek múlása ellenére a felszín továbbra sem alkalmas újratelepítésre: a sugárzás még mindig túl erős, a mutáns növények és állatok pedig új, rendkívül ellenséges ökoszisztémát hoztak létre a romokon. A rendelkezésre álló erőforrások kimerültek. Olyan kevés az élelem, hogy az elkeseredett csatornalakók egy része a legalapvetőbb emberi tabukat megszegve kannibalizmusra vetemedik. Ebben a világban kell boldogulnia Tanítónak, az egyik utolsó embernek, aki még emlékszik a háború előtti életre. Hogy megóvja siketnéma fiát, Tanító útra kel a föld alatt, hogy eljusson a Toronyba, ahol talán még biztonságos az élet. Az út azonban se nem egyenes, se nem könnyű, és az ismert veszélyeken kívül Tanító a múltja rémképeivel és olyan új borzalmakkal szembesül, amelyekről a legrosszabb rémálmaiban sem gyanította, hogy léteznek. A Mélység Szmidt Metró-trilógiájának első kötete.

„Az erdei ösvény végén, ahol a köd elnyelte a világot, lassan előkerült valami, egy kiméra nőtt, mint egy álom. Hatalmas szarvas szaladt át a ködön, agancsa olyan dús volt, hogy egy pillanatra Paul azt hitte, hogy az árnyék tízszeresére növelte...” A kis Paulnak, aki a párizsi külvárosok betondzsungelén kívül sohasem ismert más világot, lenyűgöző élményt jelent megismerni édesanyja szülőföldjének vad, érintetlen erdei tájait. Kószálásai közben találkozik a környék legravaszabb orvvadászával, és a különbségek ellenére őszinte barátság alakul ki az erdei ember és a városi kölyök között. Paul felfedezi a természet titkait, belekóstol a teljes szabadság addig ismeretlen érzésébe, és rátalál az első szerelem is egy gyönyörű, vad cigány lány személyében. Mindez önmagában is elegendő kalandot nyújt egy kisfiúnak, ám Paul egy nap megismeri az erdő legendás királyát, a fenséges szarvast, amelyet meg akar védeni az emberektől, és ez a küldetés végül szembesíti őt saját születésének titkával… Az élet iskolája igazi szívmelengető kalandregény, óda a természethez, s egyben felnövéstörténet, a barátság, a család, a minden élőlény iránti tisztelet fontosságáról szóló tanítás.

A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó előtti évének 52 napját fogja át a hexameterekből álló 24 énekre tagolt Íliász. A Trójai mondakör egyetlen epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fővezérével, Agamemnón mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és trójaiak támogatásában megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már eldőlt), s késlelteti a görögök győzelmét, hiszen a félig isteni származású Akhilleusz visszavonul a harctól. A cselekmény további fő csomópontja Patroklosz, a legkedvesebb barát megölése; a fájdalom Akhilleuszt újra harcra tüzeli és csatasorba állva megöli Hektórt, a trójai király fiát, az ellenség legnagyobb hősét, bár ismeri a jóslatot, hogy ezt követően nemsokára őt is eléri a végzet. Az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse Akhilleusz, aki képes a megtisztulásra, az ellenség iránti emberséges magatartásra, mégsincs több lehetősége, mint relatíve önállóan vállalni a hősi halált, pozitív tettig már nem juthat el. Viszonylag önállóan cselekszenek az eposz hősei, sorsukat alapvetően mégis az isteni hatalom akarata szabja meg. Sötét kicsengésű az Íliász mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségű élet reménye. Homérosz formaművészetének rendkívüli újítása a hangulati ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül.

Talán nincs még egy olyan tudományág, ahol annyi tévhit, meggyőződés és rögeszme keringene, mint a nyelvészet. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, mindenki jobban tudja. Mindenkinek van egy tuti biztos elmélete, hogy miként is kezdtek beszélni az őseink, honnan ered a nyelvünk, milyen kacskaringós úton jutottunk el az első mondatig. A svéd nyelvész, Sverker Johansson, aki már 2006 óta foglalkozik a nyelv eredetének kérdésével, igazi nyomozó módjára keresi a kulcskérdésekre a megfelelő válaszokat. Nyomozása számos tudományterületet felölel, mivel a nyomok az evolúciós biológia, paleoantropológia, régészet, primatológia, genetika, anatómia, etológia, neurológia, pszichológia és szociálantropológia területein át vezetnek. Éppen olyan fontos nyom az énekesmadarak trillázása, mint a jobbkezesség kérdése. A nyelv eredetéről azért is verseng a letehetetlen krimikkel, mert Sverker érvelése mindvégig kristálytiszta, nem nélkülözi a finom humort, és lebilincselően magyarázza el a legbonyolultabbnak tűnő problémákat is, így egy pillanatig sem veszíti el az olvasó figyelmét. Műve, amelyet sokan Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid történeté-hez hasonlították, elképesztő tárgyi tudást mozgat meg. Sverker állatvilágból hozott példái, tanulságos kitérői és lényegre törő kérdései mindenkit el fognak gondolkodtatni – nemcsak a nyelv eredetével kapcsolatban, hanem arról is, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.