Európa Könyvkiadó strana 33 z 143

Az úttörő jelentőségű esszékötet Ciszjordánia (a Nyugati part) és a Gázai övezet több mint öt évtizede tartó megszállását mutatja be a hétköznapok perspektívájából. Michael Chabon és Ayelet Waldman, a két neves amerikai regényíró és esszéista a Megtörjük a Csendet izraeli civil szervezettel és több neves íróval együtt a Ciszjordániában (vagy a Nyugati parton) élők történeteinek elmesélésére vállalkoztak. A kötet közreműködői közé tartozik többek között Colum McCann, Jacqueline Woodson, Geraldine Brooks, Dave Eggers, Hari Kunzru és Mario Vargas Llosa. Érzékeny és megrendítő esszéik révén az olvasók egyedülálló betekintést kapnak arról, hogyan élik meg mindennapjaikat az érintettek a különböző megszállási zónákban. Így az olvasók a napi híreken túlmutató, árnyalt képet kapnak arról, milyen áldozatokat követel a megszállás.

Mérgezés, élve befalazás, hordóba rekesztés – Krakennek, azaz Unai López de Ayala nyomozónak ezúttal egy titokzatos történelmi regényben elkövetett gyilkosságokat másoló tettest kell kézre kerítenie: egyszerre kell megküzdenie a múlt és a jelen kíméletlen árnyaival és mitológiai szörnyetegeivel. A tét pedig nem kevés: a családja élete – a jövőben. A fehér város-trilógia befejező része az előző kötetek izgalmát továbbörökítve, lenyűgöző módon vegyíti a középkori krónikák és a modern bűnügyi történetek világát egyetlen nagyívű, időtlen elbeszéléssé.

Előfordulhat, hogy egy városkáról elfeledkezzen a világ? Az apró lengyelországi stetl, Kreskol évtizedek óta él boldog elfeledettségben, a civilizáció vívmányaitól érintetlenül, változatlanul. Lakói zavartalan békességben töltik napjaikat, mit sem tudva a holokauszt borzalmairól vagy a hidegháborúról. Itt nincsenek autók, nincs elektromosság, sem internet vagy vezetékes víz. Ám egy friss házasságban kipattanó botrány dagadni kezd, túlnő a városka határain, és ennek eredményeképpen a kreskoliak egyszer csak szembesülnek a 21. század létezésével. A külvilág pedig mindent megtesz, hogy a keblére ölelje és magához emelje az elfelejtett várost – akár akarják a lakói, akár nem.

A sokszoros díjnyertes, Európa-szerte olvasott és népszerű svéd írónő, Anne Swärd nagyszabású, érzelmileg is letaglózó, a második világháborút és az azt követő korszakot gyermeki szemmel bemutató regényében tűpontos látleletét adja erőszak terhelte világunknak, amelyben az emberi gonoszság természetes adottságként lepleződik le.

A király jegyese volt, végül egy trónvárományos herceggel kellett „beérnie”. A „Mesekirály”, II. Lajos bajor király lefújt esküvője után a francia alençoni herceghez, Ferdinand d’Orléans-hoz adták feleségül. Ám a szerelemnek nem lehet parancsolni, Zsófia Sarolta, az osztrák császárné, Sisi húga közemberbe szeretett bele, az őt kezelő orvosba, Franz Glaserbe, akiért maga mögött hagyott volna minden főúri kiváltságot. A családja azonban, megelőzendő az újabb botrányt, a híres lélekgyógyász, a szexuálpszichológia elismert tekintélye, Richard von Krafft-Ebing magán-elmeszanatóriumába száműzte a renitens hercegnőt. Zsófia Sarolta hercegnő életrajza – a nők önrendelkezési „szabadságharcának” közepette – egy szenvedélyes és bátor nő szerelemért és boldogságért folytatott küzdelmének megindító története – a 19. század második felének élénk korrajzával.

Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég. A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében. Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni? Markus Zusak új regénye az áradó történetek és az elfeledett titkok nagyszerű szövedéke. Gyönyörűen megírt könyv a veszteségről, a családi szeretetről és a felemelő megbocsátásról.

Castle Rock kisvárosában él az Emelkedés főszereplője, Scott Carey, az elvált belsőépítész. Scott látszólag nem különbözik másoktól, mégis különös dolgok történnek vele. Napról napra egyenletesen veszít a súlyából, hamarosan nem marad olyan fizikai erő, amely a földön tartsa. Mielőtt végleg kifutna az időből, megpróbál a város előítéleteivel küzdő szomszédainak segíteni új éttermük megmentésében. Az Emelkedés különleges mese a megértésről, az elfogadásról, a segítésről, de a jelenkor amerikai mindennapjairól is. Maine partjainál, egy szigeten halott férfit találnak. Nincs nála irat, testén nincs ismertetőjegy, így személyazonossága megállapíthatatlan. A rendőrség hamar lezárja az ügyet. Csupán a helyi lap két újságírója és egy végzős diák szívós munkájának köszönhető, hogy több mint egy év után fény derül az áldozat kilétére. És itt kezdődik az igazi rejtély. Ugyanis minél többet tudnak meg az áldozatról, illetve halálának körülményeiről, annál kevésbé érthető az eset. Mi ez? Képtelen bűnügy? Vagy valami még ennél is furcsább? Évtizedekkel később Vince és Dave, a két megöregedett hírlapíró a fiatal újságírótanonc, Stephanie kedvéért elevenítik fel újra A coloradói kölyök megoldatlan rejtélyét. Stephen King két szokatlan kisregényében a krimi és a fantasztikus irodalom műfajához nyúl, hogy a tőle megszokott módon, pillanatnyi lazítást sem engedélyezve kalauzolja az olvasót a lélek sötét mélyére.

Beszélgetés - Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. "Majorelvtárs" és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba. Beszélgetés - Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni... Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem - ahogy Bérczes László mondja - "azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni." "Tudni kell szeretni." (Törőcsik Mari)

Adele, a fiatal francia nő a társadalmi elvárásoknak megfelelően férjhez megy, gyereket szül, munkát vállal – pedig csak élni szeretne, és csodálatra vágyik. No meg arra, hogy kielégítsék a szexuális vágyait! Leila Slimani erotikától túlfűtött regénye nem csak egy nimfomániás nő szexuális kalandozásait beszéli el, Az ogre kertjében sokkal inkább a saját testének és vágyainak, valamint a patriarchális normáknak kiszolgáltatott NŐ szenvedéstörténete – mely félelmetes lélektani felismerésekkel jár.

Ambiciózus, nagyszabású és áradó regény a gazdag, befolyásos New York-i Milton család három generációjáról, akik egykor a világot irányították. 1935 – Kitty és Ogden Miltonnak mindene megvan: elegáns lakás az Upper East Side-on, két gyönyörű kisfiú, mindenki által irigyelt szeretet és gazdagság. Ogden Európát járja, és sorra köti a sikeres befektetéseket, különösen a náci Németországban. Ám egy váratlan tragédia megtöri a varázst. A férfi azzal vigasztalja a feleségét, hogy felvásárol egy New England-i kis szigetet. 1959 – A Crockett-szigeti Miltonok tovább bővülnek, minden szabad percüket a saját szigetükön töltik, a saját törvényeik között. Ogden felvesz egy határozott, törekvő, fiatal zsidó férfit, Len Levyt, aki nemcsak főnöke, de felettese gyönyörű, fiatal lánya, Joan rajongását is elnyeri. Amikor Len és barátja, Reg, az Európát is megjárt fekete újságíró meglátogatja a szigetet, a protestáns fehér felső középosztályhoz tartozó Miltonoknak először kell szembesülniük saját álmaik és világnézetük határaival. 2017 – A családi pénz elfogyott, a Sziget eladhatóvá vált. Kitty unokája, az egyetemi történelemtanár Evie, egy utolsó látogatást tesz a Nagy Háznál, és közben nyugtalanító bizonyítékokat talál családja vagyonosodásáról. Újra kell értékelnie a hagyományokat és azt az értékrendszert, amit képviseltek. Sarah Blake feszültségekkel teli könyve a múlt hibáiról, árulásairól, a családtagokat összekötő titkokról és a szembenézésről szól. Elgondolkodtató írás a történelembe vetett egyénről. Kiemelkedő irodalmi stílusban megírt regény az amerikai múltról, amely a generációkon keresztül öröklődve mélyen átszövi a jelent is.

A magyar–osztrák származású brit író és újságíró, Gitta Sereny először 1995-ben (magyarul 1998-ban) megjelent könyve Hitler közeli bizalmasa, főépítésze, és fegyverkezési és ellátásügyi csúcsminisztere, Albert Speer életrajza. Speer volt az egyetlen a Nürnbergben perbe fogott náci háborús bűnösök közül, aki elismerte felelősségét a rémtettekért. Miként került a Führer bűvkörébe ez a nagypolgári családból származó értelmiségi, akit Germánia újratervezésével bíztak meg, s miként birkózik a lelkiismeretével egy életen át? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozott ez a nagyszabású és alapos monográfia.

Mennyit tud megbocsátani a család? Francis Gleeson és Brian Stanhope, a két újonc New York-i rendőr egy kedves külvárosban, egymás szomszédságában telepedik le családjával. A két ház zárt ajtaja mögött zajló események – Francis feleségének, Lenának a magányossága, illetve Brian feleségének, Anne-nek az instabilitása – teremtik meg a lehetőségét a két család közt kirobbanó tragédiának és annak évtizedeken át ható következményeinek. Francis és Lena lánya, Kate, valamint Brian és Anne fia, Peter között mély barátság, majd abból kibontakozó szerelem szövődik. A történések elszakítják őket, ám a gyerekkori emlékek óhatatlanul sodorják vissza őket egymás felé. Szerelmüket újra és újra próbára teszi a családtagok rosszallása, a mindennapok nehézségei és a múlt árnyai. Vajon a szeretet, a törődés és a hűség elegendő ahhoz, hogy megszabadítsa őket az örökölt és szerzett terhektől?

A Csontbrigád Rejtő Jenő egyetlen olyan regénye, amelyet nem sajátos humora, hanem mélységes humanizmusa vezérel. A regény főszereplője magára vállal egy gyilkosságot az egyik idegenlégiós haláltáborban. Rejtő döbbenetes képzelőerővel és kísérteties realitással mutatja be a 30-as évek közepe táján írt regényében a későbbi náci haláltáborok atmoszféráját és az ottani körülményeket. Főszereplője az élőhalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni. Az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova - elvezeti csontbrigádját a megtalált igazsághoz és az élethez.

Władisław Szpilman szépreményű fiatalember: a Varsói Konzervatóriumban és a Berlini Zeneakadémián folytatott tanulmányai után a lengyel főváros legelegánsabb szórakozóhelyein zongorázik, és a rádióban is fellép. 1939 szeptemberének végén azonban a náci ideológia szerint már „csak” egy lengyel zsidó. Aki ha nem tudna zongorázni, talán életben sem marad. Visszaemlékezéseit már 1945-ben papírra vetette, de az első kiadást szigorúan cenzúrázták; csak több mint ötven év elteltével jelenhetett meg teljes terjedelmében ez a megrendítő memoár, amely azóta bejárta a világot. A könyv alapján Roman Polański rendezésében készült film elnyerte az Arany Pálma díjat.

LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! A két bolygó, az Ostala és az Eflara feltartóztathatatlanul sodródik egymás felé. Csak a rejtélyes Skarlát Virág segítségével lehet újra kitágítani az Időszakadást, és megmenteni az óramágusok világát. Az Órakört alkotó fiatalok útra kelnek, hogy végrehajtsák küldetésüket, s ennek során Vasilisára és barátaira újabb kalandok, örömteli és baljós események, a mágia újabb csodái, barátság, árulás és szerelem újabb fordulatai várnak… Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és tárgyakkal, kastélyokkal különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány. Az Óraszív a sorozat második kötete.

A hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok – mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de „nyerítőkórral” megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.