Európa strana 31 z 47

Minden életnek egy változata van, az, amit élünk. Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét. Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma. Olyan, ahová, ha belépsz, s bekukucskálsz a tárlókba, azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell. Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nemlátni.

Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem állapot. Ezt dobta a gép. Van, akit elhagytak, van, aki elhagyott, van, aki megözvegyült, és olyan is van, aki házasságra nem vágyott, csak gyerekre. A mindennapokban ugyanazokra a kérdésekre kell válaszokat adniuk, és ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, mint az ideálisnak tekintett kétszülős családban - de egyedül kell boldogulniuk. Lehet-e derűs, kiegyensúlyozott gyerekeket nevelni egyedül? Jut-e mellette időnk felnőtt szórakozásra, kikapcsolódásra? Kihez fordulhatunk hivatalos ügyeinkben? Kellünk-e még valakinek egy, két, három gyerekkel, és ha igen, bele merjünk-e vágni egy új kapcsolatba? Mikor? Hogyan? Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia. Egy rossz házasság pocsék légkörében vagy bántalmazásnak kitéve élni - az tragédia.Ennek a sok történettel és praktikus tanáccsal teli kézikönyvnek a szerzője sokáig maga is egyedül nevelte a gyerekét, majd egyszer csak nagycsaládos anyuka lett. Neki ezt dobta a gép. Meg azt, hogy egy alapítvánnyal egy kicsit megkönnyítse az egyszülősök életét. Nagy Anna az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnöke. Az általa fórumteremtő szándékkal létrehozott közhasznú alapítvány 2006 óta működik. Célja a magyarországi egyszülős családok esélyegyenlőségének támogatása, az egyedülálló szülők jogi, munkahelyi, továbbképzési lehetőségeinek bővítése. Elsősorban internetes információnyújtás jogi, munkavállalási és pszichológiai kérdésekben.

A modern Seherezádé, a legnépszerűbb török írónő legújabb története – egy kisfiúról, aki tizenkét évesen elefánthajcsárnak kerül a híres és hírhedt Hürrem szultána udvarába.„ – Mondd meg nekem, mi lenne a megfelelő ajándék egy olyan embernek, akinek mindene megvan? – Egy elefánt, nagyságos uram. A Föld legnagyobb állata."A helyszín Isztambul, az időpont a tizenhatodik század. Tizenéves potyautas érkezik hajón a városba, különleges ajándékot hoz Szulejmán szultánnak. A kisfiúnak nincs senkije és semmije, csak Csota, a ritka és értékes fehér elefánt, amelyet a szeráj, vagyis a palota állatkertjébe szántak. Így kezdődik a kis Dzsihán eposzi léptékű története, amelynek során egyszerű szolgából a szultáni udvar előkelőségei közé emelkedik. Megismerkedik ármánykodó udvaroncokkal és hamis barátokkal, vándorcigányokkal, állatszelídítőkkel és a gyönyörű, pajkos Mihrimah hercegnővel. Csota hátán eljut az Oszmán Birodalom legtávolabbi sarkaiba, és ott lesz Szigetvár ostrománál. Egy napon felfigyel rá a szultán főépítésze, Szinán mester, és ez a véletlen találkozás nagyot fordít Dzsihán sorsán. Az építészinas színpompás kaleidoszkóp, benne vannak az Oszmán Birodalom illatai, hangjai, csodái és mindenféle lakói abból az időből, amikor a nyüzsgő Isztambul volt a világ közepe. Elif Shafak lebilincselő, egzotikus meséje rabul ejti az Olvasót, és nem ereszti el a legutolsó oldalig.

1939, a náci Németország… A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki… És egyszer csak hullani kezdenek a bombák…   2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen…

Gerald Durrell ebben a kötetben családjáról és egyéb – ezúttal emberi – csodabogarakról írt elbeszéléseit köti csokorba. Larry, Leslie, Margo, Gerry, no és természetesen a mama néhány, szárazon és vizen átélt jeles kalandja után Velencében láthatjuk viszont A halak jellemé-ben megismert Ursulát, akinek fekete fürtjei közé immár ősz hajszálak vegyülnek, de változatlanul kelekótya jóindulattal ártja magát barátai ügyes-bajos dolgaiba, s ezúttal is nagy buzgalommal töri kerékbe anyanyelvét. Gerry, a világcsavargó, egy békés hetet szeretne tölteni az angol tengerpart egy csendes szállodájában – ahol azonban olthatatlan olvasási szenvedélye félelmetes kalamajkába sodorja: kéretlenül megteszik szexszakértőnek, csak győzze felvilágosítani a szállodai személyzet ilyen-olyan problémákkal küszködő tagjait. De még ennél is különösebb kaland várja egy franciaországi fogadóban, amely nem alaptalanul igényelt előkelőbb besorolást a patinás Michelin-féle útikönyvben... S hogy meggyőzzön bennünket sokoldalúságáról, szerzőnk a horror műfajával is megpróbálkozik – teljes dicsőséggel. E. A. Poe bízvást büszkén veregette vállon, amikor Gerry helyet foglalt mellette a mennyek országának egy kényelmes felhőpáholyában...

A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai – sajnos – ma is aktuálisak.

„Megszületünk, meghalunk, nem? Csak a fontos, hogyan?” Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány... Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Az emberiség fejin hány hajszál van? S hány gonoszság szívében? Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült, 2014-ben került forgalomba. Bruck Edith elismert és sikeres olasz író, költő, műfordító. Egy Tisza-parti kis magyr faluban született. Még jóformán gyerek volt, amikor 1944-ben családostul deportálták. Túlélte Auschwitz, Dachau, Bergen-Belsen lágereit. Felnőttként Olaszországban talált hazára.

A végén nem marad más, csak a sötétség. A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat – Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, „Vad” Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert – főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglára azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása… Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.

"Ez még szerető, az már feleségez még feleség, az már szerető.Ez még elvált, az már házas, ez még házas, az már elvált. Ez még szeret, az már nem emlékszik, ez még nem emlékszik, az már szeret. Ez még vadászik, az már megfőzte,ez már megfőzte, az még vadászik... Ez már, az még és ez még, az már, de végül mindegyiket megette a halál." Háy János elbeszéléskötetében – melyet az Európa most új, kötetben eddig publikálatlan írásokkal bővítve jelentet meg – olyan kedvelt darabok is olvashatók, mint a Budapesti tavasz, A harmadik fiú, a Világörökség része vagy a Szilveszter, amely a Dzsigerdilen című regény valós történetét meséli el. Férfiakat és nőket ismerhetünk meg, házasságokat és szétesett kapcsolatokat, megalázott feleségeket és szeretetlenségben élő férjeket, Budapestet és az agglomerációt. A novellák nyelvezete egészen más, mint amit a Háy-prózáktól megszokhattunk. Itt nem találkozunk sem a regények meseszerűségével, nagy ívű leírásaival, sem A bogyósgyümölcskertész fia kedélyes gyermeki beszédmódjával. Az új novellák szűkszavúak, kerülik a felesleges magyarázkodást, felesleges írói futamokat. A mondatok mindig a pontosságra törekszenek, s arra, hogy a lehető legkevesebb információval tudják az olvasó számára meghatározni a helyet, a helyzetet, a jellemeket és a sorsokat.

„Ezek tényleg állatok. De mitől vagy olyan kurvára biztos benne, hogy ettől mi emberek leszünk?” Amerikát totális diktatúra uralja, a renitens polgárokat különítmény hurcolja el. A tizenéves fiúk számára egyetlen kiugrási lehetőség kínálkozik: a minden évben megrendezett Hosszú Menetelés, amelyet országszerte százezrek figyelnek, és a tévé is közvetít. Száz fiú indul útnak a megadott útvonalon, amelyet gyalogszerrel, legalább négy mérföld per órás átlagsebességgel kell teljesíteni. Csak egy győztes lehet, a lemaradókat ott helyben katonák végzik ki. Stephen King korai, álnéven írt gyöngyszeme az Éhezők viadalá-hoz hasonló, kegyetlen, kétségbeesett világot mutat be. Stephen King Richard Bachman álnéven írt regénye.

A család híre és túlélése azon múlik, viszik-e, veszik-e a csilipaprikával ízesített lóbabpürét. Márpedig a pürét veszik és viszik, hiszen Szecsuánban vagyunk, ahol a bors mellett ez a másik alapvető hozzávaló, amely minden ételbe kell. Nem is a pürével adódik bonyodalom, hanem amiatt, hogy a családban senki nem mondja ki, amit szeretne. Mindenki szerepet játszik, mindenki meg akar felelni, legalábbis szavakban, a többiek elvárásainak. Most pedig ráadásul ki akarnak tenni magukért, hiszen nyolcvanéves a "nagyi", aki anyacsászárnéként erős kézzel, már-már kíméletlenül mozgatja a szálakat, és irányítja a szereplők életét. Meg kell szervezni a születésnapi ünneplést, és eközben - ha csak képletes értelemben is - kiborul a rotyogó kondér, és minden családtag szennyese közszemlére kerül. A Szecsuáni csípős lapjain Pingle, a képzeletbeli kisváros valós színekben, egzotikus kavalkádja teljességében elevenedik meg - ugyanakkor tele van olyan figurákkal, akik akár a szomszédunkban is élhetnének, akik akár mi magunk is lehetnénk. Éppolyan pletykásak, falánkak és kapzsik, és ugyanúgy rejtegetik jellembeli fogyatékosságaikat, mint mi. Ez garantálja, hogy a fiatal szerző csípős, groteszk műve bármely ország bármely olvasóját szíven találhatja.Yan Ge 1984-ben született Kína Szecsuán tartományában. A Szecsuáni csípős a harmadik regénye, 2013-ban hazájában elnyerte vele „A Legígéretesebb Új Tehetség” díjat. A világ most kezdi el felfedezni, egyszerre számos országban készül a regény fordítása.

Misztikum, nők, sötét családi titkok... Él egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő - köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetováló-művésznő -, a férfi tagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért, és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét titkokban bővelkedő múlt. A kényelmesen hömpölygő, szövevényes és felettébb izgalmas történet végén sok egyéb mellett az is kiderül, megszakad-e az isztambuli család férfi tagjait sújtó átok.A Szerelem, A város tükrei, a Becsület, a Bolhapalota és Az építészinas szerzője az egyik legnépszerűbb török írónő hazájában és a világon, műveit több mint harminc nyelvre lefordították. Az isztambuli fattyú egyik szereplőjének kijelentése miatt Törökországban perbe fogták „a török nép megsértésének” vádjával.

Létezik egy exkluzív társkereső klub, amely borsos tagsági díj ellenében garantálja, hogy bárki számára megtalálják a tökéletes partnert. Nagy reményekkel ide jelentkezik Jonas Faraday, a jóképű, sikeres üzletember és szexmániás nőbűvölő, aki azt tekinti legfőbb küldetésének, hogy minden nőt, akit ágyba visz, eljuttasson a csúcsra. Kisvártatva üzenetet kap a Klub egyik munkatársától, aki elárulja, hogy még sosem volt része a teljes gyönyörben. Jonas megszállottan keresni kezdi, és mindent megadna, hogy bizonyíthasson. Sarah: „Amikor elolvastam Jonas Faraday brutálisan őszinte önvallomását, kis híján elélveztem... ott, az íróasztal mellett. Őrültségnek tűnhet, hogy képes voltam kockára tenni az állásomat, de képtelen voltam ellenállni a kísértésnek, hogy kapcsolatba lépjek vele. Tudtam, hogy a vallomásommal elhúzom a mézesmadzagot az orra előtt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy hajtóvadászatot indít utánam.”Jonas: „Szóhoz sem jutottam a megdöbbenéstől, amikor megkaptam a felvételi ügynököm e-mailjét. A megjegyzéseimet puszta szeszélyből fűztem hozzá a jelentkezésemhez, nem számítottam rá, hogy választ kapok rájuk, méghozzá ilyen elképesztő választ. Az üzenet olyan csábító, olyan ellenállhatatlan, hogy attól a perctől fogva csak egy dolog érdekelt: megtalálni azt, aki küldte. Mi a neve? Hogy néz ki? Találkoznom kell vele, mindenáron!” A Klub, ahol ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé válik hősünk számára.

Serena Stone harmincéves, és ő is háborús fotóriporter, akárcsak az apja volt: a híres apa, akinek halála arra készteti Serenát, hogy átgondolja az életét. Otthagyja a munkáját, a háborút, a frontvonalat, és elhatározza, hogy nem is megy vissza soha többé. Egy év telik el a nagy döntése után, amikor főnöke arra kéri, segítsen az afgán hadszíntérről frissen hazatért fotósnak, Zachary Northnak meggyógyulni. Zac sem enni, sem aludni nem tud, amióta otthagyta a háborút. Serena nem örül a kérésnek: apja halála után szakított Zackel, és a sebek még frissek mindkettőjükben. Aztán persze győz a nagylelkűsége, és mindent megtesz, hogy a férfi kigyógyuljon poszttraumás stressz szindrómájából. Lehet, hogy mégis egymásnak szánta őket a sors, ahogy már az édesanyja is megmondta? Serena azonban egyszer csak egy furcsa fényképre bukkan apja archívumában. Egy olyan fényképre, amely alapjaiban kérdőjelezi meg, amit magáról és családjáról tud. Több évtizedes titkok nyomába ered az arab tavasz hadszínterein, de eleinte csak még több veszteség éri... Manhattan, Velence, Tripoli: Barbara Taylor Bradford hősnőjével ismét bejárjuk a világot, és végül a titkokra is fény derül.

Jamie Morton hatéves, amikor új lelkész érkezik New England-i kisvárosukba. Charlie Jacobs a feleségét és a kisfiát is hozza magával. Mindenki szereti őket, Jamie pedig valósággal rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja. Az idillnek egy autóbaleset vet véget: a lelkész elveszti a családját, és kifordul önmagából. Nemsokára el is bocsátják, és Jamie azt gondolja, soha többé nem fognak találkozni. Téved. És ahányszor csak útjuk keresztezi egymást, Jacobs a régi filmes zsargon szerint "a változás ügynökének" bizonyul.A sikeres gitáros és a hajdani lelkipásztor nem szabadulhatnak egymástól. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jamie pedig kénytelen közreműködni bennük. Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi. De mi lesz, ha megtalálja? És miért kap egyre sötétebb értelmet ez a titokzatos fogalom: újjászületés? Stephen King sötét, megrázó regényt ad kezünkbe a függőségről, a fanatizmusról és arról, ami a lét túlsó partján várhat ránk. Fordította: Dranka Anita

2035. Több mint húsz évvel az utolsó háború után a világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat.Artyom, aki korábban megmentette a Metró lakóit a „feketéktől”, tudja, hogy nem hőstettet követett el, hanem óriási hibát. Mert azok a lények nem szörnyetegek voltak, hanem egy új értelmes faj képviselői... Az öreg Homérosszal együtt, aki meg akarja írni „hőstettének” történetét, Artyom elindul arra az állomásra, ahol valaki állítólag kapcsolatba lépett más túlélőkkel. S amit talál, immár a felszínen, az minden képzeletét felülmúlja... Glukhovsky története, amely az atomháború utáni világot írja le, valójában nagyon is a mi mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról. Dmitry Glukhovsky 1979-ben született; az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett. A Metró 2035, a trilógia záró darabja részben a már korábban elkészült, Metro Last Light című számítógépes játék ötleteiből született meg.