Európa strana 38 z 43

Az egész világ romokban hever. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. Az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. De hogyan tudja majd eldönteni, hogy hőstettet követ-e el vagy óriási hibát? Glukhovsky története az atomháború utáni világot írja le, de valójában nagyon is a mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról… A Metró három része a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játékok is készültek belőle. Most először jelenik meg a trilógia – melyet a szerző 2019-ben kiegészített egy új fejezettel – egy kötetben.

Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

Slávny britský humorista Saki, vlastným menom Hector Hugh Munro, sa narodil 18. decembra roku 1870 v meste Akyab v Barme. K výberu pseudonymu Saki ho inšpirovala zbierka epigramov perzského polyhistora a básnika Omara Chajjáma s názvom Rubáiyát. Práve v týchto veršoch vystupuje postava sluhu, ktorý podáva víno. Volal sa Sákí. Vo svojej tvorbe vtipne glosuje predvojnové obdobie a pomery v Anglicku, kritizuje snobstvo a pokrytectvo vyššej vrstvy, rebeluje proti tvrdohlavým a úzkoprsým autoritám, a to najmä prostredníctvom postáv, akými sú mladíci Reginald alebo Clovis. Jeho poviedky majú neraz autobiografický charakter. Anglický spisovateľ Graham Greene podotkol, že „najlepšie Munroove poviedky sú poviedky detstva, detského humoru a anarchie, ako aj krutosti a biedy života“. Saki zomrel predčasne, v zákopoch prvej svetovej vojny v novembri 1916. Zbierka Krvilačné tety a iné zvery predstavuje úplne prvý slovenský knižný preklad Sakiho. Ide o výber toho najlepšieho – poviedky pochádzajú zo zbierky The Best of Saki. K nej pridávame šesť menej známych poviedok, ktoré Sakiho životopisec A. J. Langguth objavil v archívoch Britskej knižnice a vydal až v roku 1982 ako prílohu k Sakiho životopisu.

Petra Rautiainen a vadregényes lappföldi tájon játszódó, a krimik és a naplók elemeit ötvöző első regénye őszintén néz szembe Finnország háború alatti nácibarát történelmének és a számik asszimilációjának terhes örökségével, letehetetlen és izgalmas társadalmi dráma.Inari, 1944. Väinö Remes egy német vezetésű fogolytáborban dolgozik, ahol a foglyokhoz hasonlóan az őröknek is meg kell küzdeniük emberségük megőrzéséért. Miközben a frontvonal egyre közelebb húzódik, Väinö egyre többet tud meg a táborok rejtélyes titkáról, és egy idő után döntésre kényszerül.Enontekiö, 1947. Inkeri Lindqvist újságíró északra költözik, hogy egy riportsorozatot írjon a háborúból kilábaló Lappföldről, és közben megpróbálja kideríteni, mi lett a sorsa a háború alatt eltűnt férjének. Itt ismerkedik meg a számi rénpásztorral, Pierával, a fiatal számi kislánnyal, Bigga-Marjával, és a különös bérlővel, Olvavival. A férje után nyomozó Inkeri számára egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a helybeliek valamit mélyen elhallgatnak, és hogy a megújuló modern Finnország éppen a háború árnyékában épül.Petra Rautiainen a vadregényes lappföldi tájon játszódó, a krimik és a naplók elemeit ötvöző első regénye őszintén néz szembe Finnország háború alatti nácibarát történelmének és a számik asszimilációjának terhes örökségével, letehetetlen és izgalmas társadalmi dráma. A Hamuba rajzolt föld volt az első olyan, elsőkönyves szerző által írt finn regény, amelynek angol nyelvű fordítási jogai már a könyv megjelenése előtt elkeltek. A kötetet számos díjra jelölték, majd elnyerte az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi kitüntetést, a Savonia-díjat, és beválogatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Books at Berlinale 2021-es címei közé.

Átlagos amerikai lány volt, aki addig sohasem látott hatású legendává vált. Milliók imádták, és az élete a rajongók és művésztársak generációit varázsolta el. A Marilyn Monroe művésznéven jobban ismert Norma Jeane Baker életét évtizedek óta kutatják és dolgozzák fel, de mindeddig még egyetlenegyszer sem mesélték el olyan lélegzetelállító és eredeti módon, mint a Szöszi-ben.A kortárs amerikai irodalom legjelesebb alakjai között számontartott és Magyarországon is jól ismert Joyce Carol Oates eddigi legnagyobb szabású művében újraértelmezi Norma Jeane Bakernek (a gyermeknek, a nőnek és a nehéz sorsú hírességnek) a legbensőbb lírai és szellemi életét, hogy annak bámulatos, gazdag és megrázó hangján mesélje el. Norma Jane legintimebb portréja egy törékeny, egyedi tehetséggel megáldott fiatal nőt állít elénk, aki folyamatosan újrateremti saját magát, hogy a nyomasztó esélyek ellenére képes legyen a felszínen maradni és magának a sztárságnak a jelképévé váljon. Lépésről lépésre haladva vezet be minket a saját történetébe, és meséli el, hogyan tévesztett utat egy folyamatos konfliktusok között élő, lázasan alkotó jellegzetesen amerikai művész.Az életrajzi és történelmi forrásokra támaszkodó szerző megidézi a női lélek legbensőbb világát és kíméletlen tükröt tart a mítosz elé, mindeközben pedig úgy ír, ahogy eddig még sohasem: extatikus állapotban, átadva magát a témának, úgy, mintha rendkívüli hősének a lelke költözött volna belé.

Vasilisa Ognev tizennegyedik születésnapjára készülnek a Fekete Vérmek Várában. Óramágus apja és nagyanyja, a Fekete Királynő grandiózus meglepetéssel készül a nagy eseményre – kelepcét állítanak a bosszút forraló hatalmas Szellemnek. Ám a csapdába végül ők maguk kerülnek, és Astragor nagyratörő terveinél csak a megvalósításuk kegyetlenebb.Vasilisának harcolnia kell szerettei megmentéséért, varázsképességeinek kibontakoztatásával az Idő természetéhez kell minél közelebb férkőznie. Ám eközben barátaival felkutatja a berni, a londoni és a moszkvai óratornyok titkait, sellővé változik, óramágusi párbajt vív, időutazáson meglátogatja hírhedt dédapját, és a Széthasadt Vár termeiben folytat élet-halál küzdelmet ellenfeleivel. De vajon sikerül felülkerekednie a gonoszon? S ki válik az Idő Urává?Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az Idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány.Az Órakép a sorozat ötödik kötete.

Mekkora ?feladat változtatni a rutinjainkon, a személyiségünkön? Egy „véletlenül” kicsúszó mondaton? Vajon mennyire hajtanak bennünket önző gondolatok akkor, mikor segítséget nyújtunk? Vagy amikor mindenünket feláldozzuk a másikért? És tényleg mindig a másik a hibás? A sikeres párkapcsolat működéséhez fontos belátnunk, hogy kételyeinkről, csalódásainkról, fájdalmainkról nem csak és kizárólag a partnerünk tehet. Ahogy az sem megoldás, ha úgy kezeljük a társunkat, mintha ő lenne a pszichológusunk (vagy az a bizonyos „szennyesláda”), akinek egyetlen életcélja a mi jólétünk és boldogulásunk kell hogy legyen. A legfontosabb feladat tehát, hogy megtanuljuk, hogyan lehet kezelni az elénk kerülő különböző párkapcsolati helyzeteket, illetve mikor érdemes szerelmi problémáinkkal felkeresni egy szakembert. A párod nem a pszichológusod ezekhez nyújt majd segítséget. E rendkívül szórakoztató könyv olvasásakor a párkapcsolatok kusza tükörlabirintusában bolyongunk majd, és bizony e tükrökben néha könnyedén magunkra vagy a párunkra ismerhetünk. (A valósággal való bármiféle egyezés természetesen csakis a nagybetűs Élet műve.) Ha valaki többet szeretne tudni az emberi viszonyok mélységeiről, a működő és kevésbé működő „kémiáról”, esetleg elhatározta, hogy többet szeretne tenni a társáért, akkor a legjobb helyen jár. Ahogy az is, aki csak a pszichológus függönye mögé kívánna bekukkantani, és arra kíváncsi, hogyan lát minket egy szakember a mindennapjai során. E könyv hősei sem kifejezetten gondolták, hogy párkapcsolatuk sikeressége érdekében bármi feladatuk lenne, de odáig eljutottak, hogy egyedül azért nem megy. És sokszor ez a felismerés lehet az a bizonyos nagy lépés, amely egy következőhöz segíthet.

Dúl ?a II. világháború, Franciaországban a németbarát Vichy-kormány van hatalmon. Nancy Wake, az ausztrál származású fiatalasszony férje, a gazdag marseille-i gyáros oldalán fényűző vacsorákat ad – jó kapcsolatai vannak a feketepiacon –, és a körülményekhez képest boldogan él. Nancynek azonban van egy másik, titkos élete: ő a rettegett Fehér Egér, az egyik legkeresettebb kém, aki után a Gestapo kétségbeesetten kutat. Egy árulásnak köszönhetően férjét le is tartóztatják, de Nancy kicsúszik a kezük közül. Angliába szökik, ahol nem tud tétlenül ülni, és egy féléves katonai kiképzés után visszatér Franciaországba, hogy csatlakozzon a partizánokhoz. Mindenre hajlandó, hogy legyőzzék a németeket – és készen áll arra is, hogy életét adja a férjéért. A lebilincselően izgalmas kalandregényt a II. világháború sokszorosan kitüntetett hősének igaz története ihlette. A felvilágosult, szabad szellemű, a francia ellenállás jelképévé magasodott Nancy Wake kalandjai egy pillanatnyi szünet nélkül követik egymást a regény lapjain. Harcát azonban nemcsak a németek, hanem az előítéletek ellen is vívja, hiszen nem elég, hogy a partizánok közül senki nem tudja elképzelni, hogy egy nő felveheti a versenyt bátorságban, erőben és kitartásban a férfiakkal, de Nancyt vezérükként kell elfogadniuk.

LÉPJ ?BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! Miután a kulcshordozók meglelték Eflarus legendás várát az Időszakadásban, és Vasilisa kimentette az óramágia sújtotta Dianát a Vénóravirágok Mezejéről, az Ostalán felnőtt kislány nagyanyjánál, a vérmek uralkodónőjénél képzi magát óramágussá – ebben legnagyobb segítségére a Sötét Gondolatok tündére mellett a Fekete Királynő műszerészének unokája, Maar van, akiről kiderül: ő volt eredetileg a Fekete Kulcs hordózója. Ez a küldetés azonban már Vasilisa vállát nyomja, miután apja barátjával, a rejtélyes időkonstruktőrrel behatolnak a Széthasadt Vár termeibe. Vajon Vasilisa megfejti a Fekete Kulcs rejtélyét? Megtudja végre az igazságot az anyjáról? Van-e lelkük a szolgaként tartott mechanikus clockereknek, és kinek a testébe fog beköltözni Ostala hatalmas Szelleme, Astragor? Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány.

Sváko Ragan patril medzi vychýrených brezovských garbiarov, známych nielen kvalitou svojich výrobkov, ale aj schopnosťou ich úspešne predať. Sváko sa veľa nachodil po jarmokoch i trhoch v blízkom aj vzdialenejšom okolí Brezovej. Na svojich potulkách zažil množstvo veselých príhod a spravil nejeden vydarený, ale i menej vydarený „gšeft".Sváko Ragan mal predlohu v reálnej postave – Martinovi Lackovi, ktorý sa kvôli drahej liečbe svojich chorľavých detí vrhol na obchodovanie. To znamenalo veľa cestovania po jarmokoch a na jednom z nich vo Vrbovom upútal pozornosť spisovateľa Ela Šándora.Dielo, čarovne zachytávajúce tradície a zvyky ľudí z kopaničiarskeho prostredia, sa stalo predlohou pre legendárny trojdielny televízny film scenáristu a režiséra Martina Ťapáka z roku 1976 s nezabudnuteľným Jozefom Kronerom v hlavnej úlohe.Prvá časť výberu z autorovej rozsiahlej prozaickej tvorby v tejto knihe vychádza z trojzväzkového diela Sváko Ragan z Brezovej (1927, 1929, 1931) a druhú časť tvoria humoresky z kníh Figliari (1933) a Rozprávky z priečinka (1946).

Listy nemecko-židovskej katolíckej filozofky, mystičky a obete holokaustu Edity Steinovej z rokov 1916 - 1942 tvoria prirodzený doplnok k jej autobiografii Príbeh jednej židovskej rodiny. Hovoria nielen o zásadných udalostiach z jej života, ale autorka v nich zároveň odhaľuje svoj najhlbší osobnostný rozmer. Vyžaruje z nich ľudskosť, snaha o pravdu, spravodlivosť a pomoc iným pri riešení ťaživých životných problémov, otvorenosť jednoduchosť, múdrosť i hlboká náboženská viera - dokonca aj v najťažších chvíľach jej života. Čitateľ tak dostáva intímny portrét veľkej ženy a mysliteľky v súkromí, pri filozofickej i pedagogickej práci, rodine, aj vo vlastnej tvorivosti a kontemplatívnom živote v kláštore. Zároveň získava obraz aj kultúrnom a politickom živote v Nemecku jej doby, ktorý tvorí širšie pozadie jej korešpondencie.

Ako kvapky vody sú poviedky, z ktorých pozostáva Portrét Alexandra. Každá zrkadlí vlastný príbeh, ale spolu vytvárajú prúd spoločného plynutia času od konca devätnásteho storočia až po súčasnosť. Čas vo vnútri jednotlivých textov sa neraz skrúti do protipohybu, vráti na scénu vedľajšiu postavu alebo inak zmieša prítomnosť s minulosťou — barónsku nadradenosť s tajomstvom falzifikátu, víťaza prvých motocyklových pretekov s jeho poslednou milenkou, podvedeného emigranta s budúcim premiérom či amputovanú nohu s Van Goghovým odrezaným uchom. To hlavné je však rozprávanie o ubiehaní Alexandrovho života, ktorý koreňmi čiastočne siaha do vymretého aristokratického rodu, on sám je však priemerný človek dneška, ktorý nič významné nedosiahol, hoci sa o to pokúšal. Aj preto nostalgická konfrontácia toho akí sme boli, o čom sme snívali, s tým, čo sme urobili a kam sme dospeli, je v knihe neustále prítomná. Portrét Alexandra je fragmentárny neromán o pominuteľnosti a o náhodách, ktoré sa stávajú osudom. Je mozaikou skomponovanou z rozhodujúcich okamihov Alexandrovho života, ktorým často nerozumel, keď sa mu diali, z jeho najintímnejších spomienok, ale aj z toho, čo sám nezažil, z paralelných príbehov ľudí, ktorí mu skrížili cestu. Všetky postavy v knihe vlastne tvoria Portrét Alexandra. „Tých na druhom brehu rovnako pri sebe cítim ako tých, ktorých vidím očami,“ hovorí príznačne jeden z Alexandrových predkov, potulný maliar Benický.