Európa strana 6 z 47

Van neki cselekménye, szerkezete, stílusa - van neki mindene. Van benne hősiesség, kaland, szerelem, vér - van benne minden. Ez egy rendes regény. Ha titkos kapuit felnyitod: magához vonz. Ha elkerülöd, örök életedben hiányozni fog.

A legendás történetmondó, Stephen King képzelete legmélyebb kútjába merül alá ebben a varázslatos regényben. A Tündérmese kiválóan ötvözi Óz Smaragdvárosát a Grimm fivérek meséivel és az üveghegyen túl is rettegve hallgatott gótikus rémtörténetekkel. Lenyűgöző esti mese Stephen King jól ismert szórakoztató és félelmetes stílusában.A legendás történetmondó, Stephen King képzelete legmélyebb kútjába merül alá ebben a varázslatos regényben. A Tündérmese csodálatos és káprázatos regény, amely megható tisztelgés Lovecraft, Ray Bradbury, C. S. Lewis és a fantasztikum számos más szerzője előtt. Kiválóan ötvözi Óz Smaragdvárosát a Grimm fivérek meséivel és az üveghegyen túl is rettegve hallgatott gótikus rémtörténetekkel. Charlie Reade egy átlagos középiskolás srác, remekül baseballozik, a focicsapat egyik legjobb játékosa, és szorgalmas tanuló. De nagy terhet cipel a vállán. Édesanyja hétéves korában életét vesztette egy autóbalesetben, az apját pedig a gyász és a bánat az ivásba száműzte. A fiúnak túl hamar kellett megtanulnia, hogyan vigyázzon magára - és a lassan felépülő apjára. Évekkel később Charlie egy nap találkozik a környékükön élő, egykoron szebb napokat megélt Radar nevű kutyával és magának való, idős gazdájával, Howard Bowditchcsal, mikor megmenti a nagy házában remeteként élő öregembert. A gondoskodó Charlie végül ápolóként marad Mr. Bowditch mellett, és közben nemcsak az idős férfihoz kerül közelebb, hanem teljesen szívébe zárja Radart. Amikor Bowditch váratlanul meghal, Radart és a vagyonát is a fiúra hagyja, valamint egy rejtélyes magnókazettát, amelyen elmeséli különös, senki által nem ismert történetét. És hogy milyen titokzatos világot rejt a zárt fészer a hátsó udvaron. Charlie-nak végül alá kell szállnia a különös országba, hogy megmentse beteg kutyája életét, és megküzdjön e másik világot elátkozó gonosszal.

Tizennegyedik ?születésnapján nem csak a gyertyák lobbannak lángra Csen tortáján. Szülei az ünnepi asztalnál ülve esnek áldozatául egy lakásukba tévedt gömbvillámnak. A trauma hatására a fiú egész életét a különös és pusztító jelenség tanulmányozásának szenteli. Kutatásai az egyetemi évei után nem maradnak észrevétlenek, és a tudományos közösség mellett a katonaság is felfigyel eredményeire – Kína felett a háború sötét fellegei gyűlnek, mindennél lényegesebb, hogy olyan új, különleges védelmi és támadó fegyverzettel álljanak elő, ami már a harcok elharapózása előtt megsemmisíti az ellenfelet. A gömbvillám természetének megismerése pedig csakis a hadászati célokra való alkalmasságának kísérleti feltárása révén érhető el Csen számára. Az útja viharos hegyormokon, fegyverfejlesztési bázisokon és egykori szovjet föld alatti laboratóriumokon át vezet, mígnem az univerzum szerkezetét feltérképezni igyekvő kvantumelméletek titokzatos határvidékére téved – egyben egy terrorista merénylet révén a technológia etikai vetületeivel is kénytelen számot vetni.Cixin Liu negyedik regénye, a Gömbvillám, mely a nagy sikerű és sokszoros díjnyertes Háromtest-trilógia előtt jelent meg 2004-ben, az egész életét egyetlen cél érdekében makacsul feláldozó ember küzdelmeinek történetét meséli el. Ahogy a tudományos haladás és a hadászati célok közti összefüggésekre és ezek erkölcsi visszásságaira is rávilágít.Az egy fegyvermániákus őrnagynőt és a trilógia olvasói számára már ismerős Ding Yi professzort is felsorakoztató, sodró tempójú, lenyűgöző technológiai tudással felvértezett katonai tudományos-fantasztikus regényben ugyanakkor kiderül: a gömbvillám csak a jéghegy csúcsa a világ megértése terén.

A köd városa novellái a négy regényből álló Elfeledett Könyvek Temetője irodalmi világát bővítik tovább a sajnos idejekorán elhunyt világhírű szerző elképzelése és tervei alapján: egy-egy szereplő eddig ismeretlen vonásait tárják fel, beavatnak a legendás könyvtár keletkezésének történetébe, az elbeszélések légköre, témái és motívumai is mind ismerősek lesznek a regényfolyam olvasói számára.Ahogy újdonságokkal sem fukarkodnak, s belépőként szolgálhatnak a spanyol író lenyűgöző, kísértetjárta, ellenállhatatlan látomásába – egyszersmind a rejtélyes, időtlen, párás-ködös Barcelona lakóinak életébe. Ez a kötet több mint pusztán elbeszélések gyűjteménye! A köd városa a maga teljességében mutatja be Carlos Ruiz Zafón összetéveszthetetlen írói világát, akár a fejlődésregény, a horror, a thriller vagy a romantikus szerelmi történet műfajában kalandozik – és ahogy tisztelettel fejet hajt nagy irodalmi elődje, Cervantes előtt.

Sokakban felmerülhetett a kérdés Cixin Liu világhíres Háromtest-trilógiájának olvasását követően: de vajon hogyan történt az első ember (egészen pontosan annak agya) és a Trisolaris földönkívüli civilizáció találkozása?„Messze az Ezerdimenziós Palota felett, az űr sötétjében megnyílt egy ajtó, amelyet halvány fény négyszöge vett körül. A nyílásban megjelent az angyal, aki halált hozott az anyabolygóra. Csak sodródott az űrben, mintha nem is hatna rá a gravitáció. Némán, kifejezéstelenül figyelte, hogyan válik alatta a bolygó lángoló pokollá. Nem volt büszke tettére, de bűntudat sem gyötörte. Egykor e világ egy hírnöke pusztította el az ő anyabolygóját, most pedig visszaadta a kölcsönt. Ez így korrekt. Nem bosszú, csupán - a végzet.” „Arra kéne koncentrálnunk, hogy megelőzzük a kozmosz maradékának két dimenzióba hullását, aztán pedig újraindítsuk az órát, hogy minden kezdődhessen elölről. Ezzel nemcsak az emberi fajnak tartozunk, hanem minden életnek az univerzumban. - Megértem. De szerintem akkor is el kéne mennünk Provence-be. Hamarosan nyílik a levendula. Velem jössz? - Hát persze - mosolyodott el Tianming.”

Mulandó és örök, mint az ifjúság, a barátság, a szerelem.1986. Adrien, Étienne és Nina a felső tagozaton ismerkednek meg egymással, és rövid időn belül elválaszthatatlan barátokká válnak. Van egy közös álmuk: együtt akarják elhagyni a porfészket, ahol felnőttek, hogy Párizsba költözzenek, és mindörökre együtt maradjanak. 2017. Egy autó kerül elő a szülővárosuk melletti tóból. Virginie, az újságírónő kapja a feladatot, hogy tudósítson az ügy fejleményeiről. Lassan, lépésről lépésre tárul fel előttünk az a rendkívüli kötelék, amely a három gyermekkori jóbarátot összefűzi. Megtudjuk, hogy mi lett velük, hogy a barátságuk története miként kapcsolódik a hirtelen előkerült autóroncshoz. Valérie Perrin képes megragadni az élet apró dolgainak gyakran nem is sejtett árnyalatait. Ebben a megrendítő és lebilincselő történetben a kamaszkor mélységeit tárja fel előttünk, a múló időét, amely nemcsak egyesíthet minket, hanem akár közénk is állhat, hogy mindörökre elválasszon egymástól. Előző regényei, a Másodvirágzás és A vasárnap koldusai óriási sikert arattak, és immár harminc nyelven, összesen több millió példányban keltek el világszerte.

Madár ?tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki – s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat – a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy „az amerikai kultúra” csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke – verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein. A Hiányzó szívünk a szeretet és a gyűlölet regénye – lírai kitárulkozás a szülő-gyerek kapcsolatról, a világ bámulatra méltó mesés csodáiról, egyben dermesztő kortárs valóságkép a mesterségesen generált társadalmi feszültségekről, gyűlöletpropagandáról, emberiességünk elvesztéséről.

A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.A 21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélene-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélene és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is.Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni?A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.

Vynikajúci psychologický román Podnájom pre vraha (1913) je považovaný za najlepšie literárne spracovanie príbehu Jacka Rozparovača. Klaustrofobický thriller plný hrôzy a napätia bol niekoľkokrát sfilmovaný a v roku 1927 sa stal predlohou pre prvé divácky úspešné režijné dielo Alfreda Hitchcocka The Lodger. V hmlou zahalených nočných uliciach Londýna už niekoľko týždňov dochádza s beštiálnym vraždám, ku ktorým sa hlási tajomný páchateľ známy pod prezývkou Pomstiteľ. Starnúci manželský pár Buntingovcov však v tom čase trápi niečo iné. Po dlhých rokoch strávených v službách majetných rodín sa im na staré kolená prestalo dariť a zúfalo preto potrebujú aspoň aký-taký finančný príjem. Jedného večera sa na ich prahu objaví záhadný muž a hľadá izbu na prenájom. Pán Sleuth platí viac než slušne a pôsobí dojmom síce svojrázneho, no neškodného džentlmena, ale keď sa miesta činu sériového vraha začnú objavovať čoraz bližšie k ich domovu, pani Buntingová sa rozhodne venovať väčšiu pozornosť zvláštnym experimentom svojho hosťa a jeho neobvyklým nočným vychádzkam. Anglická prozaička a dramaturgička Marie Adelaide Lowndes, rodená Belloc (1868 – 1947) sa preslávila najmä prózami o záhadných a často nevyriešených násilných zločinoch. Svoje najslávnejšie dielo napísala dvadsaťpäť rokov po sérii vrážd prostitútok v londýnskej štvrti Whitechapel, ktoré sú pripisované Jackovi Rozparovačovi.

Stefan Grabiński (1887 – 1936) je dnes najznámejším poľským autorom hororovej fantastiky, weird fiction, zároveň však aj literárne ambicióznym modernistickým spisovateľom. Bol predovšetkým majstrom fantastickej psychologickej poviedky s pozvoľna hustnúcou temnou atmosférou, s gradovaním tajuplných úkazov a vyhrotenou, no nejednoznačnou pointou. Zbierka Mŕtvy priestor je výber próz, ktoré autor za svojho života publikoval len časopisecky. Stefan Grabiński bol tvorcom špecifickej odrody fantastiky, metafyzickej fantastiky či psychofantázie. Za dominantu svojej tvorby označil pocit obrovského údivu z tajuplnosti života, ktorý však prechádza do údesu z neznáma. Symbolizmom je inšpirovaná jeho koncepcia tajuplnej „inej skutočnosti“, ktorá do nášho trojrozmerného sveta preniká prostredníctvom tajomstiev, bizarných fenoménov, tajomných súvislostí medzi javmi, výstražných udalostí či neuveriteľných zhôd okolností. Tie akoby mala na svedomí akási neurčitá zlovoľná sila. Jeho hrdinovia sa zmietajú v bludnom kruhu svojich nutkavých ideí a dotýkajú sa hranice šialenstva, keď uvzato chcú poodhrnúť závoj tajomstva. To však nie je možné urobiť beztrestne. A tak spoznáme neurotického hrdinu s jeho vyšinutou matematickou teóriou súvislostí medzi udalosťami, projektovanými do modelu kriviek a priamok. Alebo tiež milovníka spomienok, ktorý chce pomocou stôp udalostí, odtlačených do astrálnej fotografickej dosky transcendentnej ríše, vyvolať minulosť späť na tento svet – aj za cenu obrovskej katastrofy. Mŕtvy priestor ožíva prízrakmi minulých udalostí; zlá traumatická udalosť sa opakuje donekonečna premietnutá vo svojej ozvene ako tieň. Otázka, či je to sen alebo skutočnosť, nie je správne položená: Sen je skutočnosť – iná skutočnosť. Opustené železničné staničky, tunel vedúci do nepredpokladanej hĺbky evolučného času, koľajnice ubiehajúce do diaľky mimo tohto sveta. Dobová železničná neuróza, freudovský a bergsonovský vlak; umenie ako plameň stravujúci dušu umelca.

Stefan Grabiński (1887 – 1936) je dnes najznámejším poľským autorom hororovej fantastiky, weird fiction, zároveň však aj literárne ambicióznym modernistickým spisovateľom. Bol predovšetkým majstrom fantastickej psychologickej poviedky s pozvoľna hustnúcou temnou atmosférou, s gradovaním tajuplných úkazov a vyhrotenou, no nejednoznačnou pointou. Zbierka Mŕtvy priestor je výber próz, ktoré autor za svojho života publikoval len časopisecky. Stefan Grabiński bol tvorcom špecifickej odrody fantastiky, metafyzickej fantastiky či psychofantázie. Za dominantu svojej tvorby označil pocit obrovského údivu z tajuplnosti života, ktorý však prechádza do údesu z neznáma. Symbolizmom je inšpirovaná jeho koncepcia tajuplnej „inej skutočnosti“, ktorá do nášho trojrozmerného sveta preniká prostredníctvom tajomstiev, bizarných fenoménov, tajomných súvislostí medzi javmi, výstražných udalostí či neuveriteľných zhôd okolností. Tie akoby mala na svedomí akási neurčitá zlovoľná sila. Jeho hrdinovia sa zmietajú v bludnom kruhu svojich nutkavých ideí a dotýkajú sa hranice šialenstva, keď uvzato chcú poodhrnúť závoj tajomstva. To však nie je možné urobiť beztrestne. A tak spoznáme neurotického hrdinu s jeho vyšinutou matematickou teóriou súvislostí medzi udalosťami, projektovanými do modelu kriviek a priamok. Alebo tiež milovníka spomienok, ktorý chce pomocou stôp udalostí, odtlačených do astrálnej fotografickej dosky transcendentnej ríše, vyvolať minulosť späť na tento svet – aj za cenu obrovskej katastrofy. Mŕtvy priestor ožíva prízrakmi minulých udalostí; zlá traumatická udalosť sa opakuje donekonečna premietnutá vo svojej ozvene ako tieň. Otázka, či je to sen alebo skutočnosť, nie je správne položená: Sen je skutočnosť – iná skutočnosť. Opustené železničné staničky, tunel vedúci do nepredpokladanej hĺbky evolučného času, koľajnice ubiehajúce do diaľky mimo tohto sveta. Dobová železničná neuróza, freudovský a bergsonovský vlak; umenie ako plameň stravujúci dušu umelca.

Zbierka detektívnych poviedok Muž, ktorý vedel priveľa vyšla po prvý raz v roku 1922 a ide zrejme o najtemnejšie a najcynickejšie dielo slávneho britského prozaika, novinára, esejistu, historika a teológa Gilberta Keitha Chestertona (1874 – 1936). Hrdinom mimoriadnych príbehov je Horne Fischer, ktorý vďaka svojej bystrej mysli a vynikajúcim deduktívnym schopnostiam dokáže vyriešiť aj tie najkomplikovanejšie kriminálne prípady. Spolu so začínajúcim novinárom Haroldom Marchom sa však pohybuje vo vyšších kruhoch britskej spoločnosti a výsledky svojho vyšetrovania musí podriadiť spoločenským a politickým záujmom krajiny. Problémom totiž nie je odhalenie páchateľa, ale či je vôbec vhodné postaviť ho pred súd. Horne Fisher je totiž spriaznený s takmer všetkými významnými aristokratmi aj vplyvnými politikmi krajiny a dobre preto pozná zákulisné zlozvyky ostrovného kráľovstva. Jednoducho vie priveľa, aby sa mohol rozhodovať len podľa litery zákona a svojich morálnych zásad.

Frans Kellendonk (1951 – 1990) bol excentrický autor, ktorého hviezda zažiarila síce len nakrátko, no jeho prózy Bouwval (Pád budovy, 1977), De nietsnut (Daromník, 1979) a predovšetkým nekonvenčný majstrovský rodinný román Mystiek lichaam (Mystické telo, 1987), preložený do taliančiny a francúzštiny, dnes už patria ku klasickým dielam nizozemskej literatúry druhej polovice 20. storočia. Popri vlastnom diele, literárnej kritike a esejistike bol Kellendonk aj významným prekladateľom z angličtiny (prekladal o. i. Rudyarda Kiplinga, Johna Fowlesa, Henryho Jamesa, Laurenca Sterna, Thomasa de Quinceyho, Emily Brontëovú i eseje Josifa Brodského). Jeho dielo sa popri búraní spoločenských i sexuálnych tabu vyznačuje uhrančivým, do dokonalosti vybrúseným štýlom, ale aj – humorom. Autorov krátky, no nadmieru intenzívny život ukončila choroba AIDS.

Vynikajúci psychologický román Podnájom pre vraha (1913) je považovaný za najlepšie literárne spracovanie príbehu Jacka Rozparovača. Klaustrofobický thriller plný hrôzy a napätia bol niekoľkokrát sfilmovaný a v roku 1927 sa stal predlohou pre prvé divácky úspešné režijné dielo Alfreda Hitchcocka The Lodger. V hmlou zahalených nočných uliciach Londýna už niekoľko týždňov dochádza s beštiálnym vraždám, ku ktorým sa hlási tajomný páchateľ známy pod prezývkou Pomstiteľ. Starnúci manželský pár Buntingovcov však v tom čase trápi niečo iné. Po dlhých rokoch strávených v službách majetných rodín sa im na staré kolená prestalo dariť a zúfalo preto potrebujú aspoň aký-taký finančný príjem. Jedného večera sa na ich prahu objaví záhadný muž a hľadá izbu na prenájom. Pán Sleuth platí viac než slušne a pôsobí dojmom síce svojrázneho, no neškodného džentlmena, ale keď sa miesta činu sériového vraha začnú objavovať čoraz bližšie k ich domovu, pani Buntingová sa rozhodne venovať väčšiu pozornosť zvláštnym experimentom svojho hosťa a jeho neobvyklým nočným vychádzkam.

Zbierka detektívnych poviedok Muž, ktorý vedel priveľa vyšla po prvý raz v roku 1922 a ide zrejme o najtemnejšie a najcynickejšie dielo slávneho britského prozaika, novinára, esejistu, historika a teológa Gilberta Keitha Chestertona (1874 – 1936). Hrdinom mimoriadnych príbehov je Horne Fischer, ktorý vďaka svojej bystrej mysli a vynikajúcim deduktívnym schopnostiam dokáže vyriešiť aj tie najkomplikovanejšie kriminálne prípady. Spolu so začínajúcim novinárom Haroldom Marchom sa však pohybuje vo vyšších kruhoch britskej spoločnosti a výsledky svojho vyšetrovania musí podriadiť spoločenským a politickým záujmom krajiny. Problémom totiž nie je odhalenie páchateľa, ale či je vôbec vhodné postaviť ho pred súd. Horne Fisher je totiž spriaznený s takmer všetkými významnými aristokratmi aj vplyvnými politikmi krajiny a dobre preto pozná zákulisné zlozvyky ostrovného kráľovstva. Jednoducho vie priveľa, aby sa mohol rozhodovať len podľa litery zákona a svojich morálnych zásad.

Stefan Grabiński (1887 – 1936) je dnes najznámejším poľským autorom hororovej fantastiky, weird fiction, zároveň však aj literárne ambicióznym modernistickým spisovateľom. Bol predovšetkým majstrom fantastickej psychologickej poviedky s pozvoľna hustnúcou temnou atmosférou, s gradovaním tajuplných úkazov a vyhrotenou, no nejednoznačnou pointou. Zbierka Mŕtvy priestor je výber próz, ktoré autor za svojho života publikoval len časopisecky. Stefan Grabiński bol tvorcom špecifickej odrody fantastiky, metafyzickej fantastiky či psychofantázie. Za dominantu svojej tvorby označil pocit obrovského údivu z tajuplnosti života, ktorý však prechádza do údesu z neznáma. Symbolizmom je inšpirovaná jeho koncepcia tajuplnej „inej skutočnosti“, ktorá do nášho trojrozmerného sveta preniká prostredníctvom tajomstiev, bizarných fenoménov, tajomných súvislostí medzi javmi, výstražných udalostí či neuveriteľných zhôd okolností. Tie akoby mala na svedomí akási neurčitá zlovoľná sila. Jeho hrdinovia sa zmietajú v bludnom kruhu svojich nutkavých ideí a dotýkajú sa hranice šialenstva, keď uvzato chcú poodhrnúť závoj tajomstva. To však nie je možné urobiť beztrestne. A tak spoznáme neurotického hrdinu s jeho vyšinutou matematickou teóriou súvislostí medzi udalosťami, projektovanými do modelu kriviek a priamok. Alebo tiež milovníka spomienok, ktorý chce pomocou stôp udalostí, odtlačených do astrálnej fotografickej dosky transcendentnej ríše, vyvolať minulosť späť na tento svet – aj za cenu obrovskej katastrofy. Mŕtvy priestor ožíva prízrakmi minulých udalostí; zlá traumatická udalosť sa opakuje donekonečna premietnutá vo svojej ozvene ako tieň. Otázka, či je to sen alebo skutočnosť, nie je správne položená: Sen je skutočnosť – iná skutočnosť. Opustené železničné staničky, tunel vedúci do nepredpokladanej hĺbky evolučného času, koľajnice ubiehajúce do diaľky mimo tohto sveta. Dobová železničná neuróza, freudovský a bergsonovský vlak; umenie ako plameň stravujúci dušu umelca.