Európa strana 8 z 47

Nicosia ?az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon – írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak – és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a gyűlölet törvényét a szerelem törvényével? Évtizedek telnek el, mire sorsuk beteljesedhet, ám az ezredforduló után új, választott hazájuk fővárosában, Londonban sem ereszti el őket a múltjuk. A traumák velük élnek. Lányuknak, a gimnazista Adának anyja halála után pedig azzal kell szembesülnie, hogy a fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszéltek arról, miért jöttek el Ciprusról. Kétséges, hogy fel lehet-e dolgozni a kettős identitás terhét tizenhat évesen. A Londonba érkező török nagynéni, Meryem mindent egy lapra tesz fel, amikor elmeséli a szülők történetét, amelyről egy ciprusi vendéglőből Londonba telepített és a téli vihar elől a föld melegébe menekített, elásott fügefa monológjából is értesülünk.

Átlagos amerikai lány volt, aki addig sohasem látott hatású legendává vált. Milliók imádták, és az élete a rajongók és művésztársak generációit varázsolta el. A Marilyn Monroe művésznéven jobban ismert Norma Jeane Baker életét évtizedek óta kutatják és dolgozzák fel, de mindeddig még egyetlenegyszer sem mesélték el olyan lélegzetelállító és eredeti módon, mint a Szöszi-ben.A kortárs amerikai irodalom legjelesebb alakjai között számontartott és Magyarországon is jól ismert Joyce Carol Oates eddigi legnagyobb szabású művében újraértelmezi Norma Jeane Bakernek (a gyermeknek, a nőnek és a nehéz sorsú hírességnek) a legbensőbb lírai és szellemi életét, hogy annak bámulatos, gazdag és megrázó hangján mesélje el. Norma Jane legintimebb portréja egy törékeny, egyedi tehetséggel megáldott fiatal nőt állít elénk, aki folyamatosan újrateremti saját magát, hogy a nyomasztó esélyek ellenére képes legyen a felszínen maradni és magának a sztárságnak a jelképévé váljon. Lépésről lépésre haladva vezet be minket a saját történetébe, és meséli el, hogyan tévesztett utat egy folyamatos konfliktusok között élő, lázasan alkotó jellegzetesen amerikai művész.Az életrajzi és történelmi forrásokra támaszkodó szerző megidézi a női lélek legbensőbb világát és kíméletlen tükröt tart a mítosz elé, mindeközben pedig úgy ír, ahogy eddig még sohasem: extatikus állapotban, átadva magát a témának, úgy, mintha rendkívüli hősének a lelke költözött volna belé.

Wrocław, húsz évvel az atomháború után. A csaknem hétszázezer lakosból alig néhány százan maradtak életben. A város alatti csatornákban, kis, zárt, enklávéknak nevezett közösségekben húzzák meg magukat.Az évek múlása ellenére a felszín továbbra sem alkalmas újratelepítésre: a sugárzás még mindig túl erős, a mutáns növények és állatok pedig új, rendkívül ellenséges ökoszisztémát hoztak létre a romokon. A rendelkezésre álló erőforrások kimerültek. Olyan kevés az élelem, hogy az elkeseredett csatornalakók egy része a legalapvetőbb emberi tabukat megszegve kannibalizmusra vetemedik. Ebben a világban kell boldogulnia Tanítónak, az egyik utolsó embernek, aki még emlékszik a háború előtti életre. Hogy megóvja siketnéma fiát, Tanító útra kel a föld alatt, hogy eljusson a Toronyba, ahol talán még biztonságos az élet. Az út azonban se nem egyenes, se nem könnyű, és az ismert veszélyeken kívül Tanító a múltja rémképeivel és olyan új borzalmakkal szembesül, amelyekről a legrosszabb rémálmaiban sem gyanította, hogy léteznek.A Mélység Szmidt Metró-trilógiájának első kötete.

Dúl ?a II. világháború, Franciaországban a németbarát Vichy-kormány van hatalmon. Nancy Wake, az ausztrál származású fiatalasszony férje, a gazdag marseille-i gyáros oldalán fényűző vacsorákat ad – jó kapcsolatai vannak a feketepiacon –, és a körülményekhez képest boldogan él. Nancynek azonban van egy másik, titkos élete: ő a rettegett Fehér Egér, az egyik legkeresettebb kém, aki után a Gestapo kétségbeesetten kutat. Egy árulásnak köszönhetően férjét le is tartóztatják, de Nancy kicsúszik a kezük közül. Angliába szökik, ahol nem tud tétlenül ülni, és egy féléves katonai kiképzés után visszatér Franciaországba, hogy csatlakozzon a partizánokhoz. Mindenre hajlandó, hogy legyőzzék a németeket – és készen áll arra is, hogy életét adja a férjéért. A lebilincselően izgalmas kalandregényt a II. világháború sokszorosan kitüntetett hősének igaz története ihlette. A felvilágosult, szabad szellemű, a francia ellenállás jelképévé magasodott Nancy Wake kalandjai egy pillanatnyi szünet nélkül követik egymást a regény lapjain. Harcát azonban nemcsak a németek, hanem az előítéletek ellen is vívja, hiszen nem elég, hogy a partizánok közül senki nem tudja elképzelni, hogy egy nő felveheti a versenyt bátorságban, erőben és kitartásban a férfiakkal, de Nancyt vezérükként kell elfogadniuk.

Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza.„Kudarcként éltem meg, mikor huszonnyolc évesen visszaköltöztem a szüleim házába, de az érzés pár nap alatt felszívódott, mint pára az ablaküvegről.” Így kezdődik Vojvoda Dániel, egy első látásra akár tipikusnak is mondható 21. századi kiábrándult fiatalember története valahol a budapesti külvárosban elterülő focipálya-komplexum büféjében. Az viszont, hogy mindezek után egy pszichológiai krimi, egy lebilincselő családtörténet, egy történelmi kalandregény bomlik ki a szemünk előtt, korántsem mondható tipikusnak. Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza.

Képzeletbeli ?falu Mexikóban. Egy csapat gyerek az öntözőcsatorna zavaros vizében oszladozó, felpuffadt holttestre bukkan, amelyről kiderül, hogy a boszorkány hírében álló füvesasszonyé, aki az 1978-as hurrikán idején elhunyt anyjától örökölte a tudományát, és akihez a falubeliek gyakran fordultak segítségért ügyes-bajos dolgaikban. Meggyilkolták. A gyanú két fiúra terelődik, akiket néhány nappal azelőtt egy szomszéd a boszorkány házánál látott egy magatehetetlen testet cipelni. A bűntényben érintett szereplők mesélik el a történetüket szívszorítóan nyers, megejtő erővel. Olyanok ezek a fejezetek, mint a hurrikánok idején az áradás következtében meginduló hegyoldal: feltartóztathatatlan szövegfolyam zúdul ránk. Az olvasót valósággal elárasztják a szavak; ugyanúgy csapdába kerül általuk, mint ahogyan a szereplőket tartja fogva a nyomorúságos életük, a hatalmi és gazdasági viszonyoknak való kiszolgáltatottságuk, a pótszerként használt függőségi eszköztár, beleértve a testiséget is, amelyet a szerző már-már pornografikus bátorsággal jelenít meg. Prostitúció, babona, korrupció, kábítószer, nyomorúság közepette játszódó, brutális história. Hogy ki a gyilkos? Az igazság a tények tükrében eltörpül a valóság mellett.

Brutális erőszak, elnyomás, népirtás. A Német Birodalom XIX. század végi kelet-afrikai gyarmatosítási politikája és gyakorlata nem sokban különbözött a későbbi, egy kontinenssel odébb véghez vitt háborús stratégiájától. Az itt élőknek a nyugodt élet kialakítására vajmi kevés az esélyük - a véráztatta földek útjait emberi koponyák és csontok szegélyezik.A pusztító háború és a gyarmatosítás következményeinek afrikai szemszögből való elmesélése mind ez idáig váratott magára. A regénybeli négy szereplő hol összefonódó, hol egymástól távolodó életútját követhetjük végig az első világháború kitörésétől a második világháború végéig az egykori Német Kelet-Afrika területén. Gurnah lenyűgöző elbeszélése a kultúrák és civilizációk összecsapásáról, a rasszizmus pszichológiájáról a hétköznapi emberek sorsán keresztül mélyen elgondolkodtató, megrázó és megindító - és az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.

Violette ?egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött. Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet? Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.

2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket.  „Pierre Bordage minden valószínűség szerint a legnagyobb kortárs francia sci-fi szerző. Megtiszteltetés, hogy a Metró 2033 Univerzum részévé vált, mely ezzel a posztapokaliptikus Párizsba tett lélegzetelállító utazással csak még nagyobbá tágul!” – Dmitry Glukhovsky 2033-ban az emberek kénytelenek elhagyni a föld lakhatatlanná vált felszínét. Párizsban a túlélők csoportjai a metróba húzódnak le, és a Balpart különböző állomásain találnak menedéket. Ezek a közösségek kapcsolatban és gyakran konfliktusban állnak egymással. A felszíntől rettegnek a sugárzás miatt, a Jobbpartot pedig elátkozott helynek tartják. A háromkötetesre tervezett komor, barokkosan nagyszabású műben Párizs legmélyebb bugyrainak föld alatti útvesztője elevenedik meg, ahol minden érzelem szélsőségesebb, az indulatok makacsabbak, a gyűlölet pedig végletesebb.

Hogy semmit ne feledjen, és mások se feledjenek, Bruck Edith első könyvének megjelenése után hatvan évvel ismét felidézi gyerekkorát, majd pedig életének azt az időszakát, amikor télen-nyáron ugyanabban a facipőben taposta a földet Auschwitzban, aztán Németország különböző koncentrációs táboraiban.  Csodával határos módon életben maradt. Megpróbált volna új életet kezdeni, de hol, hogyan, kivel? Háta mögött tragikus véget ért életek, többek között a szüleié, előtte valóságos és érzelmi romhalmazok. Egyedül érzi magát az idegen világban, ahol a befogadás és a meghallgatás szándéka nulla, úgy határoz tehát, hogy elszökik.  Mesél a saját családja körében megtapasztalt elidegenedésről, aztán arról, hogyan próbált meg Izraelben gyökeret ereszteni, majd pedig arról, hogyan talált magának egy teljesen új életformát, amikor egy hozzá hasonló száműzöttekből álló tánccsoporttal bejárta fél Európát, és végül Olaszországban kötött ki. Ott egy szépségszalonban kezdett el dolgozni, amelyet főleg az ötvenes évek végi Róma nagyvilági életének szereplői látogattak. Akkor találkozott a költő és rendező Nelo Risivel, akivel egy életen át egymás társai lettek, művészi és érzelmi szövetségük több mint hatvan éven át tartott.

Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai a polgárháború, forradalom, világháborúk és önkényuralmi terror alakította orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban, hol egymásba kapaszkodva, hol messze elszakítva és eltaszítva egymástól.A rendkívüli tragédiák és a rettegés évszázadában – Tbilisziben, Szentpétervárott, Moszkvában, Londonban, Berlinben és Bécsben – a csokoládégyáros ükapa titkos receptje alapján sorsfordító forró csokoládék készülnek, annak reményében, hogy megváltoztassák mind a történelem, mind az egyéni sorsok menetét… beteljesítve az álmokat.A nyolcadik élet (Brilkának) lenyűgöző, líraian megírt, eposznak is beillő, felkavaró és megindító családregény sűrű szövésű, történelmi léptékű, nagyszabású mű, tele félelmetes, ugyanakkor lélekmelengető történetekkel – igazi nagyepikai alkotás, évezredfordulós Háború és béke.

Vasilisa Ognev tizennegyedik születésnapjára készülnek a Fekete Vérmek Várában. Óramágus apja és nagyanyja, a Fekete Királynő grandiózus meglepetéssel készül a nagy eseményre – kelepcét állítanak a bosszút forraló hatalmas Szellemnek. Ám a csapdába végül ők maguk kerülnek, és Astragor nagyratörő terveinél csak a megvalósításuk kegyetlenebb.Vasilisának harcolnia kell szerettei megmentéséért, varázsképességeinek kibontakoztatásával az Idő természetéhez kell minél közelebb férkőznie. Ám eközben barátaival felkutatja a berni, a londoni és a moszkvai óratornyok titkait, sellővé változik, óramágusi párbajt vív, időutazáson meglátogatja hírhedt dédapját, és a Széthasadt Vár termeiben folytat élet-halál küzdelmet ellenfeleivel. De vajon sikerül felülkerekednie a gonoszon? S ki válik az Idő Urává?Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az Idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány.Az Órakép a sorozat ötödik kötete.

LÉPJ ?BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA! Miután a kulcshordozók meglelték Eflarus legendás várát az Időszakadásban, és Vasilisa kimentette az óramágia sújtotta Dianát a Vénóravirágok Mezejéről, az Ostalán felnőtt kislány nagyanyjánál, a vérmek uralkodónőjénél képzi magát óramágussá – ebben legnagyobb segítségére a Sötét Gondolatok tündére mellett a Fekete Királynő műszerészének unokája, Maar van, akiről kiderül: ő volt eredetileg a Fekete Kulcs hordózója. Ez a küldetés azonban már Vasilisa vállát nyomja, miután apja barátjával, a rejtélyes időkonstruktőrrel behatolnak a Széthasadt Vár termeibe. Vajon Vasilisa megfejti a Fekete Kulcs rejtélyét? Megtudja végre az igazságot az anyjáról? Van-e lelkük a szolgaként tartott mechanikus clockereknek, és kinek a testébe fog beköltözni Ostala hatalmas Szelleme, Astragor? Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg. Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány.

„Tűnjenek innen… Tűnjenek innen, de gyorsan! Még sosem csinált ilyet a lányom, és nem tudom, képes lesz-e megfékezni magát!” Andy McGee és Vicky Tomlinson egyetemistaként némi extra pénz reményében önkéntesnek jelentkezett egy szérumkísérletbe, amelyet a Műhely nevű titkos kormányzati hivatal szervezett.A végeredmény kivételes, rejtett pszichikai tehetséget nyitott meg bennük, és miután egymásba szerettek és családot alapítottak, ez még félelmetesebben nyilvánul meg szerelmükből született gyermekükben, Charlie-ban. Kislányukat a valaha látott legkülönlegesebb és leguralhatatlanabb erővel ajándékozták meg, a pirokinézissel, azzal a képességgel, hogy elméjével tüzet hozzon létre. Mikor kiderül a titok, a Műhely kegyetlen ügynökei és orvosai azon fáradoznak, hogy bármi áron felhasználhassák ezt a váratlan genetikai anomáliát saját ördögi céljaik érdekében. Ám erőszakos akcióik fellobbanthatják akár az egész világot körülöttük, mikor Charlie saját dühével vág vissza.

A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell könyve ennek a házasságnak a ragyogó portréja, egy gyásztól és veszteségtől sújtott család és egy csodálatosan erős nő megrázó története. Közben gyengéden megidéz egy fiút, akinek az életét mára ugyan elfeledték, de nevét a világirodalom egyik legünnepeltebb darabja őrzi. Az 1580-as évek Angliájában, a pestisjárvány idején egy ifjú latintanár beleszeret egy rendkívüli, különc fiatal lányba, Agnesbe. A titokzatos nő kesztyűben, sólyommal járja családja földjét, jobban érti a növényeket és a bájitalokat, mint az embereket, rendszeresen fordulnak hozzá gyógyfüvei miatt. Miután összeházasodnak, Agnes központi szerepet tölt be a londoni színpadon felfelé ívelő karriert befutó fiatal férfi életében. Három gyermekük születik: Susanna, és az ikrek, Hamnet és Judith. Hamnet 1596-ban, tizenegy évesen váratlanul meghal egy hirtelen fellépő láztól. Apja négy évvel később megírja a Hamlet című darabot.

1830 októberének végén felakasztva találják Leroy Fry kadétot az Egyesült Államok Katonai Akadémiája, a Hudson-felföldi West Point lezárt területén. Az öngyilkosság kizárva, mivel az áldozatot brutálisan meggyalázták: kivájták a szívét a mellkasából. Az akadémia jó hírének megőrzése – és egyáltalán: fennmaradása – miatt a létesítmény vezetője a nyugdíjas éveit a közeli településen, Buttermilk Fallsban élvező egykori New York-i rendőrnyomozót, Augustus Landort kéri fel az eset felderítésére és a tettes vagy tettesek kézre kerítésére. A szigorú szabályok szerint működő katonai bázison azonban nincs könnyű dolga a feleségét és a lányát is a közelmúltban elvesztő bűnüldözőnek. Ám akad egy önjelölt, nem kevés önbizalommal – és nem mindennapi koponyával – rendelkező, ékesszóló, ugyanakkor meglehetősen szószátyár segítője: az első évfolyamos Edgar Allan Poe kadét személyében. Bayard történelmi krimijében zseniális módon elevenedik meg a XIX. század első harmadának Amerikája és annak történetileg pontosan ábrázolt katonai akadémiai közege – ahogy „a detektívtörténetek atyja” hányatott életpályájának korai szakasza, nemkülönben romantikus-misztikus költészete és elbeszélő prózája is. A hátborzongató krimi már önmagában is lenyűgöző olvasmány, ám a Poe-életmű ismerőinek, tisztelőinek és rajongóinak igazi ínyencséggel szolgál.