Európa strana 4 z 47

Ennek a könyvnek nyolcmilliárd ember a szereplője, köztük két töritanár, három színésznő, három magyartanárnő, két pszichológus, egy sátoraljaújhelyi könyvtáros és maga az elbeszélő is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállat. Egy regény, amelyben történetek adják át a stafétát újabb történeteknek.  Épp úgy, ahogyan felkapjuk az idős néni csomagját a lépcsőházban, hogy innét mi cipeljük fel az emeletre. Ahogyan szülők adják át a gyereket egymásnak: „Fáj a hátam, megfognád?” Ahogyan műszakváltáskor a munkatárstól átvesszük a feladatokat: „Majd nagyon figyelj arra a vevőre, mert gyanúsan viselkedik.”  Olyan ez a könyv, hogy bárki könnyedén bele tud kuckózni - nehéz lesz megválni tőle.

„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem.  Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez.  Tragikus, hogy azok a művek, amiket nem hozhatott létre - vagy azért, mert nőnek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott -, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetőséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen.  Azt remélem, hogy Tüdős Klára erős személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülő, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében.” - Bódis Kriszta

Stephen King egyik legellenállhatatlanabb és zseniálisan találékony szereplője, Holly Gibney ebben a lebilincselő regényben tér vissza megoldani azt a hajmeresztő rejtélyt, amely a város lakóinak eltűnése mögött áll. Nyolc évvel Mr. Mercedes tömeggyilkossága után Holly Gibney kollégájával, Pete Huntley-val vezeti a Becsületes Megtaláló Nyomozóirodát. Többnyire eltűnt kutyákat, macskákat és óvadékszökevényeket kerestetnek velük. Amikor Penny Dahl segítséget kér tőlük lánya eltűnése miatt, Holly csak vonakodva vállalja el az ügyet. A társa, Pete covidos. Bonyolult lelkivilágú anyja pedig éppen most halt meg. Hollynak inkább szabadságra kellene mennie. Azonban van valami Penny Dahl kétségbeesett hangjában, ami miatt a nyomozónő képtelen nemet mondani. Bonnie Dahl eltűnésének helyszínétől néhány sarokra él Rodney és Emily Harris. Mindketten egyetemi tanárok, ők a polgári értékek megtestesítői: nyolcvanas házaspár, még mindig odavannak egymásért, és egyetemi karrierjük végén aktív nyugdíjas éveiket töltik. Azonban mutatós, könyvekkel teli házuk alagsorában szörnyű titkot rejtegetnek, amelynek Bonnie eltűnéséhez is köze lehet. Azt, hogy mit művelnek, a lehetetlenséggel határos kideríteni: mindketten rafináltak, türelmesek és könyörtelenek. Stephen King új, hátborzongató mesterművében Hollynak minden képességét latba kell vetnie, hogy elméletben és gyakorlatban is meg tudja előzni egy lépéssel a két, ijesztően eltorzult gondolkodású professzort.

Nizozemsko-nemecký kultúrny a literárny historik André Jolles (1874 – 1946) patrí k nedoceneným postavám európskych humanitných vied a literatúry. Hoci za svojho života vydal len niekoľko kníh, ktoré sa stretli s väčším ohlasom (Vyvolané tóny, 1916; Inšpirácia a forma, 1923 a Jednoduché formy, 1930), dlhodobo nimi predznamenal premýšľanie o európskych literatúrach ako aj zmeny vo vedách o kultúre, ktoré nastali koncom 20. storočia. Ako „zázračné dieťa“, „kúzelník“ a „vzdelaný vagant“, no najmä ako predstaviteľ nizozemského modernizmu inšpiroval slávneho kultúrneho historika Johana Huizingu i zakladateľa modernej umenovednej ikonológie Abyho Warburga. Nedocenenosť Jollesa ako rozporuplnej osobnosti má svoje vedecko-historické i politicko-biografické dôvody, jeho myslenie sa však dodnes vyznačuje originálnosťou a podnetnosťou.

Zo všednosti sa vykľuje fatálne prekvapenie a za banalitou sa skrýva dráma. Vážne veci sa zmenia na hru a veľké pravdy sa ukážu ako podvod. A zo života vychýlení hrdinovia poviedok sa utiekajú k ilúzii starých, dobrých čias, ktoré azda nikdy neboli.

Niektorí pacienti sú ochromení strachom a úzkosťou. Aby terapeuti mohli pomôcť tým 50% pacientov, ktorí prerušia terapiu skôr, než z nej majú úplný úžitok, musia vedieť, ako vytvoriť na terapii bezpečné prostredie. Len ak sa pacienti cítia bezpečne vo svojom tele a v situácii s terapeutom, tak sa môžu cítiť bezpečne natoľko, aby sa mohli zmeniť. Kniha Spoločné vytváranie bezpečia poskytuje jasné, systematické kroky pri diagnostikovaní a plnení potrieb pacientov. Každá technika je ilustrovaná ukážkou zo sedenia. Tieto ukážky predstavujú stovky terapeutických slepých uličiek, ktoré sú prevzaté so skutočných sedení a tieto ukážky ukazujú terapeutom, čo majú povedať, aby mohli odhadnúť potreby pacientov a reagovať na ne z momentu na moment, aby pomohli pacientom vypracovať si a udržiavať efektívne ohnisko pozornosti, ktoré vedie k zmene, aby pomohli regulovať anxietu pacientov, deaktivovať nesprávne percepcie terapeuta a terapie, aby pomohli pacientom uvidieť a opustiť obrany, ktoré spôsobujú ich symptómy, aby im pomohli prekonať strach a čeliť zmiešaným pocitom, aby im pomohli opustiť stratégie neistej vzťahovej väzby a vytvoriť liečivý vzťah. JON FREDERICKSON, MSW, založil Inštitút intenzívnej krátkodobej dynamickej psychoterapie a je predsedom výcvikového programu v intenzívnej krátkodobej dynamickej psychoterapii na Fakulte psychiatrie Washingtonskej univerzity.

Cyril Wentworth je bohatá a spoločensky akceptovaná osobnosť s politickými ambíciami a snúbenicou, ktorú mu v Londýne každý závidí. No tento šarmantný mladý muž má aj svoju temnú stránku. Pred rokmi sa totiž zmocnil chemickej zlúčeniny, vďaka ktorej dokáže ľudí zmeniť na bezduché zombie. S pomocou tejto tajnej zbrane si hodlá zabezpečiť obrovský majetok, no do cesty sa mu postaví záhadná mladá žena, ktorá pozná jeho úmysly a je pevne odhodlaná ho za každú cenu zastaviť. Všestranný anglický prozaik Richard Marsh (1857 – 1915) je považovaný za prvého autora, ktorý do literatúry priniesol zombie. Hororový thriller Zlodej životov z roku 1905 však nezobrazuje vražedné obludy šíriace smrť a skazu, ale bezmocné ľudské bytosti násilím zbavené rozumu a slobodnej vôle.

Eragon és Saphira megvívta élete első nagy csatáját a törpék és vardenek oldalán a Birodalom kegyetlen ura, Galbatorix és az őt támogató urgalok ellen. Bár a csatát megnyerték, a harcnak nincs vége. A súlyos sérülést szenvedett Eragon és sárkánya Ellesmérába, a tündék országába utazik, hogy ott tökéletesítse tudását, és ily módon méltó legyen a Sárkánylovasok rendjéhez. Kiképzése során nemcsak testben és a harcművészet terén edződik, hanem szelleme is fejlődik. Időközben azonban hírét veszi, hogy faluját, Carvahallt Galbatorix pribékjei a földdel tették egyenlővé, a falubeliek pedig, Eragon unokatestvére, Roran vezetésével, elmenekültek, hogy a vardenekhez csatlakozva ők is harcba szálljanak a zsarnok ellen. Eragon nem tehet mást, mint hogy lélektársával, Saphirával együtt részt vegyen az öldöklő háborúban, ahol egy hozzá hasonlóan ifjú Lovassal, halottnak hitt barátjával, Murtaghgal kerül szembe, s a kíméletlen párbajban fény derül egy rettenetes titokra. Eragon megtudja, ki volt az apja... A véreskezű, nagy erejű mágus, Galbatorix uralmát most sem sikerült megtörni, a történet folytatódik. Hogy hogyan alakul a Birodalom és alattvalói, továbbá a törpék, tündék, sárkányok, mágusok sorsa a későbbiekben, azt a főhőséhez hasonlóan immár férfivá cseperedett Christopher Paolini fantáziája alkotta Örökség-ciklus harmadik kötetéből tudja majd meg a Kedves Olvasó.

2003 őszén a New York Times sikerlistáján nagy szenzációt keltve az élre tört egy amerikai kamasz fiú fantasyregénye, amelyért azóta is töretlenül rajonganak az olvasók, azóta már sikeres film is született belőle. Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel gondolatátvitel útján kommunikál, és Brom, a rejtélyes öregember, a múlt titkainak tudója, aki a varázsláshoz is ért. Hosszú út áll előtte, tele izgalmakkal és felfedezésekkel - egy olyan világban, amelyet Tolkien könyveiből ismerhetünk, de amely friss életre támad, új vonásokkal gyarapodik, és egy szeretni való fiatal hőssel ajándékoz meg bennünket a kitűnő kamasz, Christopher Paolini könyvében.

Cyril Wentworth je bohatá a spoločensky akceptovaná osobnosť s politickými ambíciami a snúbenicou, ktorú mu v Londýne každý závidí. No tento šarmantný mladý muž má aj svoju temnú stránku. Pred rokmi sa totiž zmocnil chemickej zlúčeniny, vďaka ktorej dokáže ľudí zmeniť na bezduché zombie. S pomocou tejto tajnej zbrane si hodlá zabezpečiť obrovský majetok, no do cesty sa mu postaví záhadná mladá žena, ktorá pozná jeho úmysly a je pevne odhodlaná ho za každú cenu zastaviť. Všestranný anglický prozaik Richard Marsh (1857 – 1915) je považovaný za prvého autora, ktorý do literatúry priniesol zombie. Hororový thriller Zlodej životov z roku 1905 však nezobrazuje vražedné obludy šíriace smrť a skazu, ale bezmocné ľudské bytosti násilím zbavené rozumu a slobodnej vôle.

Zo všednosti sa vykľuje fatálne prekvapenie a za banalitou sa skrýva dráma. Vážne veci sa zmenia na hru a veľké pravdy sa ukážu ako podvod. A zo života vychýlení hrdinovia poviedok sa utiekajú k ilúzii starých, dobrých čias, ktoré azda nikdy neboli.

Niektorí pacienti sú ochromení strachom a úzkosťou. Aby terapeuti mohli pomôcť tým 50% pacientov, ktorí prerušia terapiu skôr, než z nej majú úplný úžitok, musia vedieť, ako vytvoriť na terapii bezpečné prostredie. Len ak sa pacienti cítia bezpečne vo svojom tele a v situácii s terapeutom, tak sa môžu cítiť bezpečne natoľko, aby sa mohli zmeniť. Kniha Spoločné vytváranie bezpečia poskytuje jasné, systematické kroky pri diagnostikovaní a plnení potrieb pacientov. Každá technika je ilustrovaná ukážkou zo sedenia. Tieto ukážky predstavujú stovky terapeutických slepých uličiek, ktoré sú prevzaté so skutočných sedení a tieto ukážky ukazujú terapeutom, čo majú povedať, aby mohli odhadnúť potreby pacientov a reagovať na ne z momentu na moment, aby pomohli pacientom vypracovať si a udržiavať efektívne ohnisko pozornosti, ktoré vedie k zmene, aby pomohli regulovať anxietu pacientov, deaktivovať nesprávne percepcie terapeuta a terapie, aby pomohli pacientom uvidieť a opustiť obrany, ktoré spôsobujú ich symptómy, aby im pomohli prekonať strach a čeliť zmiešaným pocitom, aby im pomohli opustiť stratégie neistej vzťahovej väzby a vytvoriť liečivý vzťah.

Salamandra (1924) je prvým románom najvýznamnejšieho poľského autora hororovej fantastiky Stefana Grabińského (1887 – 1936). Jeho hlavný hrdina Jerzy je spočiatku vystavený čudesným opakovaným stretnutiam na ulici s tými istými osobami, aby sa čoskoro dostal do krážov tých najtemnejších síl. Okultný vyšetrovateľ zahajuje pátranie po zdroji, z ktorého vychádza pôsobenie čiernej mágie. Objavuje sa osudová žena s ohnivočervenými vlasmi, účasť na čiernej omši, dom preludov v štvrtom rozmere, záhadná vražda na moste, blúdenie podzemím pod riečnym korytom. Niektoré scény sa odohrávajú v mátožnej halucinačnej atmosfére a hlavný hrdina si sám kladie otázku, čo z toho všetkého je pravda. Okultno-fantastický román Salamandra je popri napínavom deji zároveň aj encyklopédiou okultizmu, tajných náuk a mágie a jeho autor preukazuje v týchto oblastiach obdivuhodnú erudíciu.

Francúzsku filozofku, mystičku, odborársku aktivistku Simone Weilovú (1909-1943), ktorej celým dielom preniká túžba po „poznaní celou dušou“, označil Albert Camus za „jediného veľkého ducha našej doby“. Filozofia podľa nej „nenapreduje, nevyvíja sa“, to, čo je v nej najpodstatnejšie, je jednota a totožnosť skutočnej múdrosti naprieč časom, čiže dotyk s večnosťou. Preto Weilová môže odmietnuť konceptuálne systematizácie, v ktorých sa skrýva totalitárna a napokon celkom imaginárna ambícia racionality na obsiahnutie celej Skutočnosti. Zakorenenosť, jeden z dvoch najvýznamnejších a zároveň posledný autorkin text, ostal pre jej smrť nedokončený. Ako pri mnohých Weilovej textoch dejinné a politické udalosti slúžia autorke ako východisko a matéria pre filozofickú reflexiu. Z tohto hlbokého, inšpiratívneho diela presvitá Weilovej snaha poskytnúť tým, ktorí budú riadiť povojnovú obnovu Francúzska a určovať jeho ďalšie smerovanie, zreteľné, ušľachtilé a hrubou silou nepoškvrnené kritériá pre vedenie ich pôsobenia. Ich zvrchovanou korunou je pre autorku Boh v zmysle platónskeho Dobra, ktoré jediné môže byť hlavným regulatívom skutočne ľudskej spoločnosti a súčasne predstavuje horizont pre naplnenie a prekročenie individuálnej ľudskej existencie.

Traja rozprávači na prelome rokov 1961/62 píšu tri knihy románu Psie roky, ktorý vychádza v roku 1963, a tak sa v predvojnovom, vojnovom a povojnovom období stávajú kronikármi „psích rokov“ dvadsiateho storočia. Sú nimi obeť Eddi Amsel, svedok Harry Liebenau a páchateľ Walter Matern. Na dlhom putovaní z Gdanska do západného Nemecka ich sprevádzajú nemecké vlčiaky Senta a Harras, Hitlerov obľúbený pes Princ a podsvetný pes Pluto, dievčatá Tulla a Jenny, strašiaky na vtáky, mechanické figúry a strašidlá. Román sa končí v bani, kde umelec Amsel alias Brauchsel priemyselne vyrába vtáčie strašiaky stvorené na obraz človeka a vyváža ich do sveta, pričom demaskuje reálny svet ako podsvetie.

Francúzsku filozofku, mystičku, odborársku aktivistku Simone Weilovú (1909-1943), ktorej celým dielom preniká túžba po „poznaní celou dušou“, označil Albert Camus za „jediného veľkého ducha našej doby“. Filozofia podľa nej „nenapreduje, nevyvíja sa“, to, čo je v nej najpodstatnejšie, je jednota a totožnosť skutočnej múdrosti naprieč časom, čiže dotyk s večnosťou. Preto Weilová môže odmietnuť konceptuálne systematizácie, v ktorých sa skrýva totalitárna a napokon celkom imaginárna ambícia racionality na obsiahnutie celej Skutočnosti. Zakorenenosť, jeden z dvoch najvýznamnejších a zároveň posledný autorkin text, ostal pre jej smrť nedokončený. Ako pri mnohých Weilovej textoch dejinné a politické udalosti slúžia autorke ako východisko a matéria pre filozofickú reflexiu. Z tohto hlbokého, inšpiratívneho diela presvitá Weilovej snaha poskytnúť tým, ktorí budú riadiť povojnovú obnovu Francúzska a určovať jeho ďalšie smerovanie, zreteľné, ušľachtilé a hrubou silou nepoškvrnené kritériá pre vedenie ich pôsobenia. Ich zvrchovanou korunou je pre autorku Boh v zmysle platónskeho Dobra, ktoré jediné môže byť hlavným regulatívom skutočne ľudskej spoločnosti a súčasne predstavuje horizont pre naplnenie a prekročenie individuálnej ľudskej existencie.