Fapadoskonyv.hu strana 38 z 82

Tájakhoz, városokhoz fűződő emlékeit, utazásélményeit gyűjtötte képeskönyvébe Illés Endre. Lőcsétől Bangkokig járva a világot, benyomásait néhány erőteljes, jellegzetes vonással rögzítve alkotta meg tollrajzait, amelyekben a „kőbe és márványba építkező hivatalos történelem” dómjai, várai, kápolnái és palotái előterében tevékenykedő ember hétköznapjai jelentik az igazi csodát, s válnak az írói ábrázolás legfontosabb elemévé, tárgyává. Illés Endre emberszeretete és alkotói pontossága sajátos élménymegközelítéssel tárja fel a környező és a távolabbi tájak, népek ismerősebb és különösebb világát, arculatát. A megfogalmazás módjában és műfajában is sokrétű könyv az Igézet: novellisztikus és esszészerű írások váltakoznak benne pár mondatos „noteszlapokkal”, feljegyzésekkel. Mindezek egységességét Illés Endre szemléletének következetessége biztosítja, a nem hivalkodó, a részleteket önmagukban is fontosnak tartó, azokat felemelő realizmus, az apró életmozzanatok megbecsülésének melegsége.

Lovik Károly Európa szerte ismert lótenyésztő, a magyar lovassport első, nemzetközi tekintélyű szakírója, aki angliai szaklapokban is publikált. Író, újságíró, versenylovak és vadászkutyák avatott szakembere volt. A tizenkilencedik, huszadik század fordulóján nem igen akadt angol lord, aki Mr. Charles Lovik nevét ne hallotta volna. Mindezek mellett Lovik Károly Puskin, Turgenyev és Csehov első magyar szakavatott értelmezője, Oscar Wilde fordítója, a magyar novella egyik legnagyobb formaművésze volt, nem mellesleg szólva kifogástalan úriember.

– Ma kaptam édesapámtól az első lapot – újságolja Feri –, pedig már elég régen odavan. – Nem volt szabad írniok. Nehogy idehaza megtudják hol, merre járnak. – A család csak tudhatja! – Senki sem! Az hadititok! A hadititok szóra elhallgat Feri, a titkot tisztelni kell, nekik is mindig volt, amíg katonásdit játszottak. Amióta kinőttek a katonásdiból, cserkésztitkuk van, az meg éppenséggel komoly dolog! – Azt írja édesapám, hogy lötyög rajta a nadrág. Alig kapnak valami ennivalót. Úgy lefogyott szegény, hogy ha ráül egy egykoronásra, húsz fillér kilátszik alóla… Mindhárman nevetnek, de nincs a nevetésüknek zamatja, mint az árnyékban ért gyümölcsnek. – A te édesapád legalább tiszt. Tisztek mégis jobb falathoz jutnak. – Csakhogy a volt magyar tisztek nem kapták vissza a rangjukat. Aki magyar, az csak közlegény lehet! (részlet a regényből)

Kedves olvasónk Oscar Wilde, a századforduló nagy ír?angol írójának hat varázslatos novelláját kapja kézhez ebben a kötetben. Ezek közül az elso négy (Az ifjú király, Az infánsno születésnapja, A halászlegény és a lelke, A csillagok fia) mese, a szó klasszikus értelmében, Wilde az egzotikumhoz, a Kelethez, az allegóriához való vonzódásának bájos és érto kézzel megrajzolt gyönyöru lenyomata. A W. H. arcképe izgalmas irodalmi nyomozásba enged bepillantást, amely talán megoldja Shakespeare szonettjeinek legnagyobb rejtélyét. A záró Savile Arthur lord bune pedig immár a Wilde-tól megszokott humoros, csipkelodo szatíra az angol arisztokráciáról: fohose olyan komolyan veszi a tenyerébol megjósolt gyilkosságot, hogy puszta kötelességtudatból igyekszik azt elkövetni.

Hédervári Kont, a Zsigmond király korában lefejezett nemesúr föltámad poraiból 1911-ben. A történet több pontján erősen érződik Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászának hatása.

– Nem megyek többé iskolába!– Nem? Miért? – lepődött meg Nancy asszony.– A tanító bácsi mondta, hogy kár iskolába járnom, mert úgysem ragad rám semmi. Még tönkre is tehetek valamit, és csak elrablom az időt. – Így panaszkodott édesanyjának Thomas Alva Edison, akit háromhónapi tanulás után ki is vettek az iskolából. Otthon is nehezen boldogultak ezzel a látszólag figyelmetlen, szeles, különös kisfiúval, akiből mégis tudós, több száz találmány szerzője, az elektromosság alkalmazásának és továbbfejlesztésének zászlóvívője lett, és akinek a nevét világszerte ismerik. Száva István regénye a kis Alva első botladozásaitól kezdve mutatja be az ünnepelt tudós kalandos, gazdag életét.

A kínai taoizmus legfontosabb tanítása harmóniát találni a természet erõit mozgató teremtõ õserõvel, elérni a ?nem-cselekvés? (wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást. A világegyetem mozgató erõje, a taoizmus szerint, maga a Tao, mint teremtõ õserõ. A Tao mindenekelõtt az öröké mozgó, változó világ végsõ egységének. A taoizmus legnagyobbnak tartott mestere, Laozi (Lao-ce), a hagyomány szerint megvalósította ezt az állapotot, s miután a Dao De jing tanításait lediktálta egy õt kérlelõ határõrnek, elhagyta a civilizált világot, és halhatatlan remeteként élt tovább egy ismeretlen helyen. Laozi (Lao-ce) Az Út és Erény könyve kétségkívül a klasszikus kínai irodalom és filozófia legtöbb fordításban és a legtöbb kiadásban megjelent mûve magyar nyelven. A kínai taoizmus legmeghatározóbb mûvét Ágner Lajos elsõként tolmácsolta magyar nyelven tudományos igénnyel, az eredeti klasszikus kínai szöveg ismeretében. Éppen ezért jelen kiadványt legalább annyira tekintjük a Dao De jing egy újabb, sokadik kiadásának, mint tisztelgésnek Ágner Lajos emlékének.  

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

„Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben érintkezik egymással, lelki értelemben minden csoport külön világot alkot, a másik csoport számára hozzáférhetetlenül… A regény a dubrovniki nyár s a bécsi munkásházak összelövésének epizódját kivéve elejétől végig Pesten játszódik. Abban az időben, amikor az uralmához görcsösen ragaszkodó magyar kormányzati rendszer vad rendőrségi terrorral fojtott csírájába minden forradalmi megmozdulást. A munkásság azonban nem hagyta megfélemlíteni magát. A nyomás éberen tartotta, szította dühét, válaszra ingerelte. A regény e küzdelem története, egyebek közt. A történet regényes, de részleteiben pontos, hiteles, autentikus. Autentikusak a figurák is. Mindegyik külön, mással összetéveszthetetlen személy. Proletárjai nem tömegemberek, hanem individuumok. Magyar prolik… Ez a gyönyörű regény harcias, mint az Iliász, és gyengéd, mint az Odüsszeia. Kívül csupa tüske, belül csupa bársony.”Német Andor (1947)

Barsi Ödön (1904–1963) színész, író, műfordító, rendező. Eredeti neve Rodriguez Ödön, Rodriguez Endre filmrendező testvére. Számos bűnügyi-és kalandregény szerzője, amelyek főként álnéven jelentek meg a „Tarka regénytár” és a Nova Irodalmi Intézet sorozatában. 1945-ben részt vett a rádió újraindításában, majd főrendezőként dolgozott az 1948-as nyugdíjazásáig. Tudományos-fantasztikus regényei révén mint író, a TTIT Asztronautikai Bizottságának egyik alapító tagja volt.A szárnyas penge című regényének a kiadását tervbe vette Rejtő Jenő könyveinek kiadója, a Nova, ám a történelem viharainak okán tervük nem valósulhatott meg. Így jelen kiadással a könyvkiadás hetvenéves adóságát törlesztjük a Barsi- és a kalandregény-rajongók örömére.

Mindönféle levelei, kalandozásai és tapasztalattyai az Katufrék sógorral, mög az Durbints sógorral. Az én nótám is benne van ebbe a könyvbe.

„Odahaza ?ez alatt nagy sürgés-forgás volt Kerka királyné palotá­jában. Egymást érték a szomszédos törzsek követei s a hun nem­zetségfők; egész sátortábor támadt a város körül. Hetek óta folyt a vígság, lakodalom. Sütöttek, főztek a deszkapalotában, a sátrak alatt, de még a szabad ég alatt is. Tárogató, tilinkó, koboz hang­ja mellett mulatoztak a királyt ünneplő vitézek. Regősök jártak sátorról-sátorra, vándor bohóskodók hányták a bukfencet s mu­lattatták arcfintorgató játékaikkal az összesereglett vendégnépet. A palotában nagy ebédeket adott a királyné; száz, kétszáz em­berre is terítettek egy-egy alkalommal. Az újon érkezett nemzet­ségfőket a palota nagy, nyitott tornácán fogadták; ilyenkor igazán fejedelmi udvartartás képét mutatta a Kerka királyné környezete. Vele voltak Attila király többi feleségei is; a bogárszemű Lenke, a gyönyörűséges Jolka, a sudártermetű Gyöngyike. Ezeknek külön palotáik voltak, de kisebbszerűek a Kerkáénál. Ő volt Attila első felesége, az ő palotája uralta az egész várost; nem is hívták azt másképpen, csak Kerka udvarának. A királyi hunok főembereinek nejei, s maguk az itthon maradt vezéremberek állták körül a vendégeit fogadó királyasszonyt. A palota díszesen faragott deszkatornácáról végig be lehetett látni a fellobogózott sátor várost. Maga a palota remekmívű fa­ragványokkal díszített apró tornyocskával a nagy-síkságnak egy kiemelkedő dombjára volt építve.”

A kötetben Kosztolányi Dezso tizenkét karácsonyi témájú írását gyujöttük össze: G. M. B.# Karácsony # Az angyal# Három mese rossz gyermekeknek# A börtönben# Zengo telefon# Cercle a karácsonyi babákkal# A szegény kisgyermek karácsonyi panaszai# Pesztra# A gipszangyal# Karácsonyi dal# Öröm

Karácsony ?György nevét évszázadokon át senki sem írta le, senki sem mondta ki. Karácsony Györgynek még a nevét is elfelejtették. Hogyne felejtették volna el, amikor ez az óriástermetű, rettentő erejű parasztember a falvak szegény népéből meg a debreceni nincstelen legényekből gyüjtött komoly haderőt, hogy harcoljon a török hódító ellen és visszaszerezze a hazát, amelynek földjét az urak elvesztették. Az ezerötszázas években, amikor a félholdas hadijelvény egymás után került fel a várak ormára a magyarok zászlói helyett, amikor egymást marta katolikus és protestáns, egymással nézett farkasszemet a Bécsből küldött generális és az erdélyi fejedelem – ez a nagyszerű paraszt azt hirdette, hogy elsősorban minden erővel az idegen hódító ellenében kell harcolni. Utána pedig kerüljön sor arra, hogy a mindenkitől sanyargatott parasztság földet, emberi életet szerezzen magának. Szava elhangzott Debrecentől a tiszaháti falvakig és még annál is messzebb, és megint csak a parasztok voltak, akik megértették s jöttek, gyülekeztek zászlói alá. Amikor pedig kisebb csetepatékban sikerült is megvernie néhány gyengébb török alakulatot, megrettent mindenki, aki csak úr volt a magyar földön és a magyar népen. Akik gyűlölték egymást, egyszerre mind összefogtak a félelmetes fekete ember és paraszti hadai ellen. Hiszen mi lenne, ha a dolgozó szegény emberek tömege foglalná vissza, magának venné vissza az országot? A Karácsony György elleni harcban egymás szövetségese volt a katolikus püspök és a protestáns polgár, a császári zsoldosok generálisa és a főnemesi országbíró s mindezeknek akkor ugyanaz volt az érdekük, ami a szolnoki basának.

Az Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a „szakirodalomban” is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.

"Micsoda a kísértet? Hol található? Hogyan tartható távol s idézhető meg? Mire használható? "Egyebek közt ezekre a kérdésekre ad rövid, mulattató választ ez a kis könyv, mely egy nemlétező világba, a kísértetek birodalmába kalauzol minket.S ugyan mit keresünk mi, mai emberek, a kísértetvilágban? Talán saját vágyainkat és félelmeinket, múltunkat és hagyományainkat. Mesék, hiedelmek, szokások, mítoszok, versek és különös gondolatok között bolyongunk majd, vámpírokkal, démonokkal, fehér asszonyokkal és lánccsörgető csontvázakkal ismerkedünk, nevetve azon, amit meghaladtunk, és mosolyogva azon, amit máig őrzünk. Hiszen a kísértetek világa az emberek világa: melyik gyökerezik a másikban, ki tudja?Szálljunk hát alá! Kezdjük meg utunkat!