Fapadoskonyv.hu strana 79 z 80

A három novér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zurzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az ?optimizmus?, amely a mu végén fogalmazódik meg: ?? a mi életünk még nem fejezodött be? nemsokára megtudják, miért élünk, miért szenvedünk?? A darab, amelynek sem tragikus konfliktusa, sem tragikus szereploi nincsenek, a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddo várakozást rajzolja meg.A három novér jellegzetes csehovi hosök, akiket a közös ? az élet elhibázott, a célokat, eszményeket az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belso világot felmutató ? szellemiség tart össze.

Bizonyára nincs még egy alakja a magyar muvészettörténetnek, akirol annyi ellentétes vélemény hangzott volna el, mint a ?Csontváry néven festo? Kosztka Mihály Tivadarról. Szánni való orültnek éppúgy kikiáltották, mint az egyetemes muvészet legnagyobb alakjai közé tartozó zseninek. Muvészetének értékeit többször is felfedezték, de újra és újra feledésbe merült a neve, vagy pedig egyszeruen a kuriózumok közé sorolták hatalmas, fénylo színekben pompázó vásznait. Ma már tisztán körvonalazható Csontváry helye a XX. század magyar festészetében és modern muvészet egyetemes történetében. A brüsszeli világkiállításon aratott siker óta a külföldi muvészettörténészek is elismerik Csontváry rangját.

A Lúdas Matyi Fazekas Mihály népmesei szálakkal átszott elbeszélo költeménye. A költo humoros formában mutatja be, hogy a furfangos szegénylegény hogyan jár túl a gazdag uraság eszén, és - akárcsak a mesékben - miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság a kapzsiság és a butaság felett.

A klasszikus francia író nagyszabású muve történelmi regénye, 1862-ben jelent meg. A történelmi háttér Karthágó harca saját zsoldosai ellen, akik a rómaiakkal vívott háború után gyulöletüket felfogadójukra, a dúsgazdag, büszke városra zúdítják. Az író nagy körültekintéssel gyujtött tudományos dokumentáció felhasználásával kelti életre évezredes romjaiból a káprázatos várost, amely a cselekmény kibontakozása során az alantas, emberalatti indulatok összecsapásának arénája lesz. A regénynek egyáltalán nincs pozitív pólusa, a humán szó értelmében vett emberiességet egyetlen figurája sem képviseli. (Legeza Ilona)

Tapasztó Matyi kalandjai · A mindentudó kalap · Egérvadászat · Matyi a levegoben · Komédiás egerek · Róka koma · Furfangos csomókötés · A gereblye · Az állatsereglet · Az éneklo alma · A kis konda · Nagyapó ezermester · A torta · Hová bújik a krajcár? · A kis csacsi meg a nagy nyuszi · Mese a hangyáról · Istók kertje · Tihanyi Pista és más történetek · Az igen-igen-igen-igen szegény ember · Az új harangÉS MÉG SOK MÁS MESE?

A ?Szabadok Testvérisége – így nevezték számkivetett közösségüket a 17. századi karibi szigetvilágban tanyát vert kalózok. Gilbert és társai köztünk élnek, a zsúfolt és nyomasztó nagyváros az otthonuk. Elegük van az egyhangú hétköznapokból, torkig vannak a középszerűséggel, a fásult és megtört emberekkel, az uniformizált örömökkel, a menthetetlen sorsokkal. Ami egy jó heccnek indul, amit négy barát mámoros részegségben elhatároz, végül valóra válik: hajóra szállva maguk mögött hagyják eddigi elhibázott életüket, hogy egy kubai kapitány megszöktetésével végül a kalózok jamaikai fővárosában beteljesítsék álmaikat; szabadok legyenek, és beintsenek mindenkinek, aki hátra maradt. A Libertad fedélzetén azonban minden másként alakul… Fegyveres rablás, tűzharc a parti őrséggel, kokain- és embercsempészet, többrendbeli gyilkosság kerül a bűnlistájukra, és a négy fiatal váratlanul a sűrűjében találja magát; életre szóló döntések, sorsfordító választások közepette, miközben a barátság egyre gyengülő kötelékeibe fogódzkodva próbálják túlélni a kalandot.

Gogol (1809?–1852) rövid életének csodája, hogy az orosz földön tett utazásai során olyan mély tapasztalatokra, emberismeretre tudott szert tenni, ami a Holt lelkek című poémát (amint ő többször is aposztrofálja) az egyik legizgalmasabb lélektani, emberábrázoló tanulmánnyá emeli. A történet főhőse, Csicsikov tehetséges, kreatív fiatalember, korábban különféle hivatalokban teljesített tökéletesen érdektelen, lélekölő favágómunkát. Ám képtelen volt beilleszkedni a minden igyekezetet letörő taposómalomba. (Ezek a motívumok hatják át a szerző legmellbevágóbb műveit, mint: A köpönyeg, Az orr, legfőképp Az őrült naplója.) A Holt lelkek vásárlója Don Quijote-i kalandjai során az orosz hétköznapok egyénített típusfiguráival, máig ismert szélhámosok stiklijeivel találkozik, melyekbe persze ő is nyakig merül. Az író, felmérve művének első, elementáris hatását, megpróbálta egy folytatásban tompítani Oroszország egyértelműen becsmérlő megítélésű leírását. De a folytatást, amely csupa szépséget tükrözött volna? szerencsére elégette!

1848 ?március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti

„Valaki ?megrágalmazhatta Josef K.-t” – ezzel a valóságos szállóigévé vált mondattal kezdődik Kafka regénye, amely immár a huszadik század nagy klasszikusai közé tartozik.És így végződik: „… torkára fonódott az egyik úr keze, a másik pedig mélyen a szivébe döfte, s kétszer megforgatta a kést.” Az állítólagos rágalmazást követő letartóztatás és az ítélet végrehajtása között játszódik le a per, amelynek során végig nem derül ki, hogy milyen bűnt követett el az áldozat, és miért kell végül meghalnia. Nem is derülhet ki, mert a polgári jogrend ellen valóban nem vétett Josef K., bűne mitikus bűn, bűnhődését nem valamiféle feszíni igazságosság, hanem a személyben érvényesülő szükségszerűség rendeli el. Josef K. tudomást szerez a per során a „Törvény” létéről, a törvényről, amelynek alapján bűnösnek ítéltetik, és amely alighanem egy társadalmi rend legfőbb törvénye, de megismerni e törvényt már nem áll módjában, ködös, megfoghatatlan élményként rögződik benne. Mítoszt teremt ebben a művében Kafka: képbe sűríti, megdöbbentő erejű, irracionális képbe azt, amit felismert, de a megismerés egzakt, racionális eszközeivel megközelíteni nem tudott. Legjellemzőbb képe maga a bíróság. Benne vannak ebben a képben a legfőbb modell, a monarchia despotikus, korrupt, vaskalapos államgépezetének vonásai, de ez a bíróság mégis több és más, mint az: rosszabb minden erőszakszervnél, mert nincs szüksége erőszakra: szabadlábon ítéli halára az áldozatot.Josef K. fejet hajt a pokoli szükségszerűség előtt. Tehetetlenül áll a „világrenddé avatott hazugság” előtt, akár az író maga, aki lidércnyomásos látomásaiban megjárván kora poklát, szintén áldozatul esett ennek a vilgárendnek. Pusztulásra ítélte hagyatékát is, e pokoljárás riasztó dokumentumát, az utókor azonban fölfedezte benne a katartikus hatású művészi erőt – és ez avatja ma klasszikus, megrendítő olvasmánnyá mindenekelőtt főművét, A Per-t.

A ?Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást.Az Utazás Faremidóba Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romlandó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével „beszélve” valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés „útleírás” szerzője méltó folytatója a swifti életmű szemléletének.Együgyű lexikon – A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű – minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl a nemzeti és magánéleti gondokról. Azonban a mu legfobb kérdése erkölcsi: van-e joga a törvényre felesküdöttnek megszegni a törvényt? A mu másfél évszázada van színpadon és minden kor megtalálta benne a jelenhez szólót!

Az Éjszaka Kairóban az elmúlt évtizedekben sem vesztett varázsából, romantikájából, izgalmas, fordulatos meseszövése változatlan élményt jelent. Hősnője Anna, a szép magyar asszony, gazdag svéd férjével érkezik Egyiptomba. 1939-ben itt állomásozik az angol Gold Stream Gárda, s George Dowery, a délceg gárdakapitány beleszeret Annába. A többi szereplő: Barbara, a szeretőit váltogató angol ezredesné, Mirjam, a félvér lány, Zilahy Zoltán, a fiatal magyar orvos és társaik… sorsukat a második világháború kitörése dönti el. A nemzetközi légkörben még zajlik a fényűző élet, Faruk király nyári palotájában garden party van, de Ras el Tinben az angol flotta már bevetésre kész, és McCornik ezredes még nem is sejti, hogy barátnője, Lili Lane – nemcsak énekesnő… Az Éjszaka Kairóban lebilincselő regény, és egyben érdekes kordokumentum is.

A szerelem és a halál regénye ez, napjainkban játszódik New Yorkban, de a történet szálai visszavezetnek Magyarországra, ahol a háború utolsó felvonása zajlik. A mély lélekrajzzal jellemzett főszereplő, Nicole gazdag amerikai asszony, a felső tízezer szépsége. Mindegyik házassága súlyos tévedés volt… Jonathan Jordan, a színész hollywoodi ambíciói miatt hagyja el. David Harper, a milliomos bankár meghal. Talán megérkezik a boldogság: az elszegényedett, Magyarországról menekült lengyel grófi sarj , Nedinszky Ádám oldalán. A New York-i és a Palm Beach-i társasági világ csodálattal adózik a harmonikus kapcsolatnak. Ám különös viharfelhők gyülekeznek…

A ?világhírű magyar származású írónő regénye közel egymillió példányban jelent meg a nyugati világban.Méltán, mert a Május Manhattanban egyenes folytatása a Neonfény a Nílus felett című, ugyancsak világszerte ismert regényének.A lüktetően izgalmas történet főbb szereplői már az első kötetből ismerősek, életük e könyv lapjain tovább folytatódik.A történetmi háttér az 1950-60-as évek. Monte-Carlo, Athén, majd New York a helyszín, itt a magyar menekültek egy csoportja új hazára lel.A rokonszenves fiatal magyar mérnök, Kertay Tibor, ugyancsak New Yorkban telepedik le, és életében három nő játszik szerepet: Lin-Tsu-Ho, a szépséges keleti lány, Edit, a bájos magyar menekült és Cynthia, a ragyogó és gazdag fiatalasszony. Vajon melyik lesz az igazi?Szerelem, féltékenység, érdekházasság, váratlan fordulatok, s egy valószerűtlen, de annál valóságosabb gyilkosság tartja mindvégig feszültségben a regény olvasóit.A trilógia második kötete még tovább fokozza az olvasói várakozást a harmadik kötet iránt, melynek címe: Holdfény Hawaiiban.

Kosztolányi Dezso az Édes Annában csodálatos erovel örökítette meg az ?ideális cselédet?, a naiv és odaadó falusi zsellérlányt, aki ?felkerül? Budára, az úri házhoz, mindenesnek, nincsenek felforgató gondolatai ? egyáltalán nem mer gondolkozni. Nem tesz egyebet, csak szolgál, minden erejével és becsületesen. Gazdái ?jó? gazdák: nem verik, enni adnak neki, unokaöccsük pedig ?demokratikus érzésében? a végsokig is elmegy: a kis mindenes ágyáig. Aztán egyszerre váratlan és érthetetlen tragédia történik. Édes Anna, a legjobb mindenes, megöli gazdáit.

Hogy kicsoda Esti Kornél, az az elso fejezetbol derül ki. Kosztolányi másik énjét fedezhetjük fel benne, aki az író elfojtott vágyait testesíti meg. Barátságuk fiatalkorukra nyúlik vissza, amikor még elválaszthatatlan ellentétei voltak egymásnak. Esti Kornél sajátosan összetett jellem: egyszerre komisz, léha, szeleburdi, züllött és ugyanakkor a legnemesebb emberi érzések is ott rejtoznek benne. Tréfából bárkiben képes kárt tenni, de a szenvedok iránt részvétet táplál, s a bajban mindig segítségükre siet. Kosztolányi azt akarja megmutatni, hogy az élet apró dolgaiban is véghezvihetünk nemes cselekedeteket, s igazából ezek adják az élet értelmét, nem pedig a látszat dolgok, miként azt Esti Kornél énekében mondja: ?Jaj, mily sekély a mélység / és mily mély a sekélység?. Tudjuk azt is, hogy csak fiatalkorukban voltak elválaszthatatlanok, majd mintegy tíz évre elfelejtették egymást. Amikor újra találkoztak, Esti Kornél továbbra is a kicsapongó, állandóan úton lévo, szabad agglegény, míg Kosztolányi, a narrátor, addigra már családos ember, aki beleszokott a konszolidált polgári életformába: már nem utazgat, nem rúg ki a hámból, hanem szorgalmasan dolgozik és családjával törodik. Valójában a XIX. és XX. századi írók egyik alapélményét dolgozza fel az író saját jellemének kettészakításában: muvész és polgár ellentétét.