Fapadoskonyv.hu strana 77 z 80

?Küküllõi Dénesnek egyszer csak nem is annyira fájni, mint inkább elaludni készült a szeme. Zsibbadt volt. Könnyezett s néha nyilallás szaladt végig rajta. Mind a kettõn egyszerre s lassan, fájdalmasan. Küküllõi különben is igen-igen rossz szemû ember volt. Nagyon vastag szemüveget hordott az utcán s még vastagabbat tett föl otthon, a mikor irt. Író volt tudniillik. Nem népszerû, kapós, hanem töprengõ, józan és lelkiismeretes ember. Azzal a két rossz szemmel mindennek a mélyére nézett. - A mikor elõször észrevette, hogy a papiroson maga elõtt nem látja a betût s voltaképpen csak találomra ír, végigsuhant a lelkén a hideg. Egy kis katonasipka hevert az asztalon, a kisebbik fiáé, a hogy pedig fölállott, kis takaréktûzhelybe botlott bele, körül szétszórva hevertek a fazekak meg lábosok, tepsik, tortaformák, a legkisebb lányának a játéka. - Rémülten kérdezte: - Mi lesz ezekkel? Mi lesz ezekkel? - Aztán járta a tanárokat s egyszer, a mikor délben tapogatva vak módjára kereste maga elõtt a kést az abroszon, elszólta magát:- Én vakon nem élek, fiam. Ezt nem követelheti tõlem senki. Ha nem tudnak segíteni rajtam, agyonlövöm magam.A felesége hebegve, lélek nélkül felelt:- Dehogy nem tudnak.? (részlet a címadó novellából)

A szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerzõ, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt.Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyûjtötte össze. Eredetüket, keletkezésüket nem tudjuk vagy nem tudjuk pontosan, de frappáns voltuk miatt sokszor élünk velük. Sok érdekes históriai pletykára ad feleletet a könyv: Igaz-e, hogy Diogenész hordóban lakott? Volt-e Kossuth fején a szent korona? Miként próbálták kiszedni a puskapor feltalálójából találmánya titkát? Feléledt-e Haynau a boncasztalon?Nemcsak nemzetenként (magyar, orosz, német, olasz, spanyol stb.), hanem témánként is keresgélhetünk benne rövid, szórakoztató és történelmi ismereteinket bõvítõ olvasnivalót. A kötetet név- és tárgymutató egészíti ki.

?Ha már egyszer utazunk: alkalmunk van ? kinek több, kinek kevesebb ? a világban forogni, látni, hallani# s bár mély gondolatokkal foglalkodni nem tudtam is, de a tapasztaltak saját csekély okoskodásomat s érzéseimet gyakran felköltötték.Írok, mert visszaemlékezésem mulattat# s képzelem, hogy olykor talán helyesen okoskodni, többször pedig nõi tapintatnál fogva helyesen érezni tudtam. Azért ha, mint szárnyaszegett gyenge méhnek, zarándokságomban gyûjtött provízióm kis fontosságú is, híven hazaemelem, s közönség elébe terjesztem# talán lesz, ki soraimból egy vagy más hasznot is szemelhet ki...?(Részlet az&nbsp#Elõszóból)

Suicide on the left,' says Chief Inspector Coldwell pleasantly, as he and Leslie Maughan stride along the Thames Embankment during a brutally cold night. A gaunt figure is sprawled across the parapet. But Coldwell soon discovers that Peter Dawlish, fresh out of prison for forgery, is not considering suicide but murder. Coldwell suspects Druze as the intended victim. Maughan disagrees. If Druze dies, she says, 'It will be because he does not love children!'

Arthur Landsberger regényében egy fiatal lány tragikus sorsát kísérhetjük figyelemmel. A regény fõhõse  Laura , egy személyben testesíti meg a berlini elit társadalom kivetettjét és a párizsi nagyvilági kokottot, Lút. Megaláztatás, csalódás és számos intrika kíséretében, a naiv és jólelkû lány, aki már mindenrõl lemondott, múltjával és tetteivel szembenézve, Berlinbe visszatérve találja meg újra önmagát.

Amikor elsõ novellája a Nyugat egyik pályázatán feltûnt: húszéves sem volt. Amikor az esõs, koratéli estében, kint, a felázott, agyagos országúton meghalt, alig múlt harminc. Tehetségének veszélyes karrier íze volt. Saját autójában halt meg, amit maga vezetett neki a dorogi országúton a harminchetes kilométerkõnek. Filmjeit forgatták, persze csak a pesti Hunniában, operettjeit játszották, humoros regényeiben a kiadók üzletet láttak: egy sportlap munkatársa volt. Mindabban, amit csinált, mindig ott kísértett valami homályos, gyanús és kételyt ébresztõ fintor. Könyveinek címében nem vetette meg a szóviccet. Olyan fáradt, fanyar, kiábrándult volt, olyan tehetséges és annyi mindent és mindenkit ismert, hogy ebbõl az émelybõl akár kis remeklések is születhettek volna. De inkább csak az ígéretük pattant ki: egy-egy jelzõ, néhány jó oldal, két-három furcsa utalás,  az író maga alig ért rá valamire, hol éhezett, hol könyvet kellett írnia, hol bukott, eredeti vígjátékokat szállított a színházaknak, hol sportcikket diktált, hol autót tanult vezetni. (Illés Endre: Aszlányi Károlyról)

A Forgó táncparkett allegorikus cím. Az emberi sorsok forgását jelzi, ahogy forognak körbe-körbe. Az irigység, mint vezérlõ motívum, mindenki irigyel valakit, mert nem is sejti, hogy mi rejlik a külszín mögött? A regény helyszínei New York, Hong Kong, Genf, Párizs és Hollywood.

A világhírû írónõ ebben a regényében csodálatos lélekrajzzal írja meg egy felzaklatott fantáziájú fiatal fiú naplóját. Egon, a híres szobrásznõ fia, tizenkét éves korától írja a naplót. Romantikus rajongástól, túlfûtött szenvedélyig, gyötrõ féltékenységtõl, vad gyûlöletig, az érzések hullámhosszán egészen a gyilkosságig. Claire Kenneth ezúttal nem egzotikus környezetet választott hátteréül. Egon naplója Magyarországon játszódik. Egon mindent megír a naplójában. Vágyait és érzéseit...

Nagyon sok elméleti munka jelent meg már nálunk a reinkarnációról, az elõzõ életekbe való visszautazásról, gyakorlati vonatkozásukról azonban csak a betegségek megszüntetésével kapcsolatban került napvilágra néhány mû. Dávid Márta Barbara írása hiánypótló mû, mert a benne olvasható regressziós utazásokkal arra mutat rá, hogy zsákutcába jutott, megoldhatatlannak tûnõ kapcsolatainkat (párkapcsolat, szülõ-gyermek kapcsolat, stb.) miként tehetjük ismét harmonikussá azáltal, hogy az aktuális elõzõ életünkbe való visszautazással megismerjük a kialakult helyzet valódi okát.

E. F. Benson igazi késõ-viktoriánus figura: sportoló, régész, esztéta, sõt polgármester, de elsõsorban népszerû és rendkívül termékeny író volt. Az életmû nagy részét szépirodalmi írásai, regényei és elbeszélései adják, de biográfiák és téli sportokról szóló szakirodalom is gazdagítja mûveinek sorát. Jelen kötet huszonegy kísértethistóriát tartalmaz, melyek roppant szórakoztató módon mesélik el a misztikumra és túlvilágira fogékony hõsök természetfelettivel való találkozását, legyen az egy kíséretjárta kastély rejtélyes története, egy furcsa, megmagyarázhatatlan lény rémisztõ jelenléte, vagy a holt lelkek megnyugvást keresõ bolyongása. A gyûjtemény olyan kedvelt darabokat is tartalmaz, mint a városi legendán alapuló és sokszor feldolgozott Buszkalauz, vagy a H. P. Lovecraft által méltatott Az ember, aki túl messzire ment.

Egy fiatal férfi úgy véli, hogy a régi tanára és egyben jótevõje, Colson professzor kapcsolatban áll egy másik világgal, s onnan bizalmas információkat szerez. Ez gazdaggá tette, lehetõséget nyújtva a kutatás fejlesztésére, de egyben szerzett egy hatalmas ellenséget, aki semmitõl sem riad vissza, hogy a professzor titkos munkáját a saját céljaira használja fel. A 127-es bolygó az egyik legkorábbi példája a sci-fi és a hagyományos bûnügyi regény ötvözésének.

Kiváló minõségû hamis bankjegyek kezdenek megjelenni mindenhol. A Scotland Yard nagy erõkkel nyomoz a Nagy Ismeretlen után, aki a hamis pénz terjesztését mesteri ügyességgel szervezte meg. Egy hamis bankjegy Mr. Cheyne Wellshez , a Harley Street-i orvoshoz is elkerül. Az õ páciense a nagyon gazdag Peter Clifton , akirõl senki sem tudja bizonyosan, hogyan szerezte vagyonát. Péter hirtelen és gyorsan házasodott meg, de felesége, a gyönyörû Jane Leith se ismeri igazán férje múltját. Az ifjú pár mézesheteit egy vidéki birtokon tölti. Egy éjjel valaki létrát tesz Jane ablakához, és belép a szobájába. Az ékszerek nem tûnnek el valami mást akarhatott a behatoló. Másnap éjjel gyilkosság történik: a feleség korábbi udvarlóját találják holtan, aki elõtte a férjjel szólalkozott össze. Bár a nyomok arra utalnak, hogy Péter a gyilkos (és a Nagy Ismeretlen is), Jane mindent elkövet, hogy fedezze férjét. Közben Bourke fõfelügyelõ és Rouper felügyelõ egyaránt próbálják megoldani ezt a hátborzongató rejtélyt.

Tarling, a sanghaji angol magándetektív, kínai szolgájával, Ling-Csuval hazatér Angliába, ahol nemsokára egy titokzatos bûnügy kiderítésére kap megbízást. Thornton Lyne-t, egy nagyáruház tulajdonosát különös körülmények között holtan találják a Hyde Parkban. Tarling, akit nem hiába neveztek Embervadász-nak, mesteri kézzel fog hozzá a rejtély kibogozásához. E regény, mely Edgar Wallace egyik leghíresebb munkája, lankadatlan izgalomban tartja az olvasót.

Az õr aludt, amikor az öregember ütni kezdte a kalapáccsal. Valószínûleg már az elsõ ütés megölte. Elvette tõle a kulcsokat és az öregember kiszökött a tébolydából, hát így kezdõdött el Sketchley lakosainak terrorizálása. Félelem költözött a szívekbe, mert az öregember az erdõben rejtõzködött és senki sem tudhatta, hogy nem lapul-e a gyilkos közvetlen mellette, a szomszédos bokorban. Ám Collett felügyelõ úgy vélekedett, hogy több van ebben az ügyben egy õrült öregembernél. Miután Ön elolvassa ezt a remek regényt, minden bizonnyal egyet fog érteni vele. Az õr aludt, amikor az öregember ütni kezdte a kalapáccsal. Valószínûleg már az elsõ ütés megölte. Elvette tõle a kulcsokat és az öregember kiszökött a tébolydából, hát így kezdõdött el Sketchley lakosainak terrorizálása. Félelem költözött a szívekbe, mert az öregember az erdõben rejtõzködött és senki sem tudhatta, hogy nem lapul-e a gyilkos közvetlen mellette, a szomszédos bokorban. Ám Collett felügyelõ úgy vélekedett, hogy több van ebben az ügyben egy õrült öregembernél. Miután Ön elolvassa ezt a remek regényt, minden bizonnyal egyet fog érteni vele.

A Scotland Yard fiatal, csinos és tehetséges nyomozónõje Leslie Maughan látszólag több különbözõ ügyben is nyomoz: Vajon ki zsarolja évek óta Lady Raythamet? Miért kellett meghalnia az egyre gyanúsabbá váló komornyiknak? Ki juttatta börtönbe a gazdag fiatalembert, Péter Dawlisht? Mi köti össze olyan emberek sorsát, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz? Számos meglepõ fordulat után, a halálos veszedelembõl is megmenekülve Leslie végül az összes kérdésre megadja a választ.

London lakói rettegnek, mert fekete mamba kígyó pusztítja a békés polgárokat. A tetemeken két parányi seb, mint két tûszúrás, egészen közel egymáshoz. Gyilkos méreg a halál oka. A Scotland Yard bûntényre gyanakszik, de se magyarázatot, se bizonyítékot nem találnak. A Három Igaz Ember az Igazság gátlás nélküli lovagjai, törvénytelen õrei  nem gyanakszik: cselekszik. Ám még nekik is nehéz legyõzni a zseniális Oberzohn professzort. London lakói rettegnek, mert fekete mamba kígyó pusztítja a békés polgárokat. A tetemeken két parányi seb, mint két tûszúrás, egészen közel egymáshoz. Gyilkos méreg a halál oka. A Scotland Yard bûntényre gyanakszik, de se magyarázatot, se bizonyítékot nem találnak. A Három Igaz Ember - az Igazság gátlás nélküli lovagjai, törvénytelen õrei - nem gyanakszik: cselekszik. Ám még nekik is nehéz legyõzni a zseniális Oberzohn professzort.