Fapadoskönyv Kiadó strana 12 z 13

„Lekísértem õket az állomáshoz, azután kiszálltam a kis város utcáin, s végül visszatértem a szállóba, ahol elnyújtózkodtam a pamlagon s igyekeztem belemélyedni egy regénybe. De a mese oly sekélyes volt s oly jelentéktelen ahhoz a mély titokhoz képest, a mellyel foglalkoztunk, hogy figyelmem a képzelet országából folyton a valóságra terelõdött. Végül el is dobtam a könyvet s belemerültem teljesen a mai nap eseményeinek lefolyatásába. Föltéve, hogy ez a szerencsétlen fiatalember színigazat beszélt, vajon micsoda pokoli dolog, miféle teljesen váratlan, rendkívüli esemény történhetett, azalatt a rövid idõ alatt, amely eltelt, míg távozott atyjától s míg kiáltására újra visszarohant hozzá? Rettentõ dolognak kellett történnie! De minek? Vajon a sérülések nem árulhatnának-e el valamit orvosi tapasztaltságomnak? Csöngettem, s bekértem a helybeli hetilapot, amely szó szerint közölte a nyomozás eredményét. Az orvos vallomása megállapította, hogy a bal koponyafalcsont hátsó harmadát és a nyakszirtcsont balfelét bezúzta valami tompa fegyvertõl eredõ súlyos ütés. Megjelöltem a leírt helyet a saját fejemen. Nyilvánvaló volt, hogy ilyen ütést csak hátulról mérhettek az áldozatra.”

A 17. századi Hollandiában játszódó történet cselekményét a romantika irodalmának fontos ellentétpárjai alakítják: szép és rút, erény és bűn, árulás és hősies önfeláldozás. A regényt indító vérengzés - a francia párti Vitt testvéreket Orániai Vilmos hívei felkoncolják - után lép színre az apolitikus főhős, Cornelius Van Bearle a virágkertészkedés megszállottja. Legfőbb vágya: kitenyészteni a fekete tulipánt. Sorsának tragédiája, hogy kora politikai viszonyaitól nem tudja magát függetleníteni; keresztapjától, a hazaárulással vádolt Witt testvérek egyikétől őrzött levél börtönbe juttatja. A romantikus cselekményszövés jellemzőjeként Cornelius a börtönben az áhított virággal való kísérletezés közben megismerkedik és szerelembe esik Rosával, a kegyetlen porkoláb gyönyörű lányával. Kettejük története nem végződhet kudarccal, a regény befejező részében Orániai Vilmos az Igazságosztó személyeként lép fel.