Helikon Kiadó strana 96 z 115

"Sajkodi magányomban határoztam el, hogy saját szórakoztatásomra írok egy regényt. Saját szórakoztatásnak azt nevezem, amikor írás közben az ember nem a képzeletbeli olvasót látja, nem érdeklik az elvárások, és eszébe sem jutnak azok, akik elzümmögik , mi a jó és mi a rossz. Írni például nagyon jó. Csak úgy írni pedig a világon a legjobb, éppen olyan, mint a céltalan csavargás. Vagyis kaland. A kaland pedig maga a szabadság. Szabadok a hősök, és szabad a szerző is. Az én szabadságom végeredménye a Fültől fülig című fürdőregény. Egy ideig játszottam a gondolattal, hogy megírom a folytatását, de hősöm, Skrabek, a babonás bérgyilkos lebeszélt róla. Nem akarta, hogy a regényben kitörjön az első világháború. Rázta az orrom előtt a borotváját, és arról győzködött, hogy békeidőben nyugodtabban tud dolgozni. Az volt a munkája, hogy elvágja az ügyfelei nyakát. Megállítottam neki az időt." (A Szerző)

"Az Isten arcú ember keze alatt élet fakad Csodálom a szántó-vető embert, ki hitével meglátja a fekete földbe hulló, száraz magban az érett búzakalászt, s szövetségeseivel, a mindent átölelő, áldott napfénnyel és a tavaszi esővel jóságosan életet fa kaszt. A földműves bölcs, ismeri az Isten adta vágyat, mi nemcsak őt, de mindent az ég alatt mozgat, késztet, hogy táplálja magát, csírát fakasszon, bőséges gyümölcsöt hozzon fajtája szerint. A paraszt nem állja útját a természetnek, hisz azt, ami né lküle is születne, ő szorgalmas alázattal támogatja, kisebb testvére lesz a magnak, gondozza figyelmesen, s mivel jóságosan szolgál, a mag érett búzakalásszal hálálja meg a fáradozásait. A kézműves meglátja a gerendában a deszkát, és a finom deszkal apokban a bútort, a széket, az asztalt. Szövetségeseket keres: éles fűrészt, kemény acélú gyalut, vág, majd enyvvel összefog, alkot, gyarapít, gazdaggá tesz, lelket lehel a kidöntött fába. Szorgos munkája bölcs, de egyszerű is, hisz azt a szépet látj a s láttatja meg, erősíti fel, mi már ott van a fában! A kivágott deszkadarabon, az átlátszó, kemény lakk alatt felragyog a fa gyönyörű erezete, megszületik a nemzedékeket befogadó, a családot nagy hajóként az időben hordozó, a házat otthonná tevő bú tor! Csodálom a péket, a szabót, az orvost, a mesterembert, a tudóst, a művészt, ha bölcs urai a mesterségüknek, ha képesek alázattal, céljaik elérésében társakra találni, eszközöket használni, s ha kisebb testvéri alázattal akaratuk nem más, mint s zolgálni, szépíteni, nemesíteni, munkával mások vágyát beteljesíteni, felhozni a mélyből az igazgyöngyöket! Talán mindannyiuk közül legjobban a szülőt és a tanítót csodálom, ki magát az embert szolgálja, segíti a kibontakozásban az Isten adta magot, a szent ajándékot, a gyermeket, akit maga a Teremtő tarisznyált fel! Szövetségesük a türelmes alázat, a bizalom a határozott atyai szigorban, a határait feszegető gyermek sokszor meglepő vázlatainak kuszaságát túlélő remény és a jókedv, mellyel várj a a nagy Alkotó a gyermekbőrbe álmodott remekművének születését! A gyermek, amikor megérkezik egy lezárt, értékes csomag, nem fehér tábla, az ő szívét Isten sűrűn teleírta, léte az emberek imájára küldött atyai válasz. A szülő, a nevelő méltó feltör ni a pecsétet, segíteni kibontani a levelet, de a sorokat egyedül a küldönc betűzheti ki! Sok vázlat után születik a remekmű, az az alkotás, mit Isten belénk álmodott! A te dolgod, szülő, tanító, hogy a Teremtőtől hírt hozó ne csüggedjen, ne dobja e l olvasatlanul az atyai levelet. Tápláld a hitet a rád bízott ifjúban, hogy bizalommal elcsendesedve, önmagába fordulva megértse, hogy az ő élete maga az isteni üzenet! Isten úgy szerette a világot, hogy őt, az ő szeretett gyermekét megteremtette, s áldásként Teremtőnk drága, gyógyító jó szavaként küldi a világba! A rád bízott gyermek dolga nem az általad leadott leckék vég nélküli magolása, nem az évezredes emberi tudás határtalan labirintusában való bolyongás, hanem az, hogy Teremtőnk áldása, jó szava, gyógyító, simogató jelenléte legyen testvérei számára! S ha benne ez a felismerés megszületik, ha megérzi, hogy milyen jó ízű jónak lenni, akkor maga indul el, hogy kihegyezze ceruzáját, képezze, formálja önmagát, s beteljesítse Isten adta drága hivatását. S ekkor a szülő, a tanító hátradőlhet, mint a szántó-vető ember, ki boldogan gyönyörködik a szélben ringó búzatáblában, mert a többit a csendesen csordogáló idő már nélküle is bevégzi!" (a Szerző)

Valamikor ez volt a világ közepe. A Zendülők című regény folytatásáról, a Garrenek műve-sorozat második kötetéről így írt Márai 1940-ben: Tizennyolc éves voltam, mikor elkerültem szülővárosomból, s a vonaton, mely éjszaka vitt Prágán át Lipcse felé, úgy éreztem, egyszer regényt írok a Városról, melyet elfoglaltak az Idegenek, s a Város és egy család egyfajta kultúrával tud csak védekezni a barbár hódítók ellen. S tizenhét esztendő múltán csakugyan nem lehetett már halogatni a Féltékenyeket, megírtam ezt a könyvet, s ugyanakkor tudtam, hogy a Garrenekkel még dolgom lesz az életben, ha élek, tíz vagy húsz esztendő múltán, amikor ők is öregedtek és változtak, az élmény törvénye szerint. Az Apa, a Város és a Garren család regénye a múltat és az író számára oly fontos légkört idézi meg. Élhető-e a jelen a múlt nélkül, és van-e jövő egy színfalakkal teli, gyökértelen világban? A második részben, Az Idegenekben a Garren család története az Apa halálával és a Város idegenek kezére kerülésével folytatódik, s halad a felbomlás felé. A kötet az 1937-es kiadás alapján a Féltékenyek és Az Idegenek című művet adja közre.

"Ha valaki szeret egy virágot, amiből csak egy van a sokmilliónyi csillagon, ez elég ahhoz, hogy az illető boldog legyen, amikor a csillagokra pillant. Azt gondolja: "Ott van valahol az én virágom..." Saint-Exupéry világhírű, megrendítően szép meséje évtizedek óta tanít generációkat a tisztaság, szépség és emberség erejére. A klasszikus történetben egy másik bolygóról érkezett kisfiú indul varázslatos utazásra, amelynek során megismerkedik a királlyal, aki mindenkin uralkodni akar, a hiú emberrel, aki elvárja a dicséretet, az üzletemberrel, aki állandóan fontoskodik és az iszákossal, aki a felejtésért iszik. Beszél a lámpagyújtogatóval, akit bárki irányíthat, a geográfussal, aki csak adatokat gyűjt élmények helyett, a rókával, aki fonto s dolgokat tanít, de ki tudja, ravaszkodik-e, és a kígyóval, aki rossz útra térítené a kis herceget. Az út során a kisfiú sokat tanul, de még többet tanít arról, milyenek is az emberek. Antoine de Saint Exupéry francia író, esszéista és pilóta, aki a második világháborúban vesztette életét. Az eddig több mint 200 nyelven megjelent, a világ legolvasottabb 50 könyve között számon tartott meseregénye a Helikon Zsebkönyvsorozatában Takács M. József új fordításában jelent meg. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

"Khalil Gibran száz éve született fő műve, A próféta megkapó hitvallás az élet legfontosabb dolgairól: szabadságról, szeretetről, jóról és rosszról tanít, nem hagyva figyelmen kívül a hétköznapi élet kellékeit sem. A műben szereplő próféta, Almusztafa Orfalisz városából készül távozni, ám mielőtt hajóra szállna, válaszol a városlakók kérdéseire, így foglalva össze tanításait. Beszélj nekünk a Szabadságról! Beszélj nekünk az Örömről! Beszélj nekünk a Szeretetről! - kérik az orfalisziak, és Almusztafa teljesíti a kívánságot. A hagyományos valláserkölcsi fogalmak tisztázása mellett olyan hétköznapi dolgok kapcsán beszél az élet nagy filozófiai és erkölcsi kérdéseiről, mint a ruhák, a házak, az evés-ivás, a munka vagy az eladás és a vásárlás. Kahlil Gibran libanoni születésű, amerikai író, maronita keresztény költő és festőművész, akinek költészetét a spiritualitás határozta meg, legfontosabb alkotása, A próféta pedig John Lennonra is hatással volt. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

"Hogyan szerezhető, majd tartható meg a másokon való uralkodásra feljogosító hatalom? Alárendelhetők-e az erkölcs diktálta elvek a cél elérésének? Ezek a napjainkban is időszerű, feszültséget és vitákat kiváltó kérdések állnak a 16. századi olasz író, filozófus és politikus legismertebb és egyben legvitatottabb munkájának, A fejedelemnek a középpontjában. Az uralkodási típusoknak és a fejedelemségek hatékony irányítási lehetőségeinek számbavételéből kiderül, hogyan kormányozhatók azok a városok vagy országok, amelyeknek lakói valaha a maguk szabta törvények szerint éltek, és miként történhetett meg, hogy a Dareiosz birodalmát elfoglaló Nagy Sándor örökösei ellen nem lázadt fel a nép a hódító hadvezér halálát követően. Machiavelli emellett arról is szól, melyek az eszményi uralkodó, az ideális fejedelem ismérvei. Niccoló Machiavelli korának egyik legnagyobb hatással bíró gondolkodója, egyben a modern politikai és társadalomfilozófia megalapítója. Csaknem 500 esztendővel ezelőtt alkotta meg a politika művészetének és tudományának megkerülhetetlen alapművét, amely a mai olvasót is állásfoglalásra készteti. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

"...nem vagyok őrült, és holtbiztos, hogy nem is álmodom. De holnap meghalok, és ma könnyíteni akarok lelkemen." "Edgar Allan Poe lehelt életet a detektívtörténetekbe - vélte Sir Arthur Conan Doyle. És ki lehetne nagyobb szakértő ez ügyben Sherlock Holmes kalandjainak megalkotójánál? A fekete macska és más történetek a krimi atyjának tartott Poe legjobb és leghíresebb novelláit adja közre: misztikum, titok és sötét erők elevenednek meg a hátborzongató (bűn)eseteket feldolgozó elbeszélésekben. A C. Auguste Dupin, a világirodalom megannyi zseniális detektívjének mintájául szolgáló alak különös gyilkosság nyomába ered A Morgue utcai kettős gyilkosságban, Az ellopott levélben pedig a királynő levelére kell rábukkannia. A kötet címadó novellája egy horrorisztikus eszközökkel elkövetett, szörnyű bűn feszéltséggel és félelemmel vegyes izgalommal teli lelepleződésének története, míg A vörös halál álarca és Az egy hordó amontillado már a tudományos-fantasztikus irodalomra emlékeztető írások. Poe a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé. A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

"Ne higgye senki, hogy majd velem is úgy elbánhatnak, mint XVI. Lajossal! Katona vagyok, a Forradalom fia; én nem fogom eltűrni, hogy úgy sértegessenek, mint egy királyt." "A Helikon Zsebkönyvek sorozat nyitókötete a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének gondolkodásába enged bepillantást: Az uralkodás művészetében először olvashatók magyarul Bonaparte Napóleon szellemes, a Machiavellit megszégyenítő cinizmust sem nélkülöző, olykor pedig megdöbbentően aktuális gondolatai háborúról és békéről, politikáról és törvényhozásról, vallásról és társadalomról, családról és szerelemről. A korzikai kisnemesi család sarjaként született Bonaparte Napóleon (1769-1821) felemelkedését a győzedelmesen megvívott csaták mellett a francia forradalom biztosította, nem véletlenül tekintette önmagát a forradalom fiának, császárként pedig a forradalom örökösének, mondhatnánk, megkoronázójának. Tábornokként és uralkodóként Napóleon egyaránt a polgári jogegyenlőségen alapuló jövőt tartotta eszménynek: polgári törvénykönyve, amely a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexe volt, óriási hatást gyakorolt az egész európai jogrendre és a későbbi jogalkotásra. Az uralkodás művészetében nemcsak a napóleoni törvényhozás és a bonapartista politika gondolati háttere tárul fel, hanem a hadvezér és államférfi mint ember - testvér, apa, férj - is megismerhetővé válik. A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

"...most, hogy holt vagyok, ide állítottak, olyan magasra, hogy látnom kell a város minden szörnyűségét és nyomorúságát, és bár a szívem ólomból van, mást sem csinálok, csak sírok." "A szecesszió egyik legjelesebb világirodalmi alakjának, Oscar Wilde-nak történetei a szépségbe rejtett fájdalom hangján mesélnek önzésről és önhittségről, gőgről és érzéketlenségről, majd áradó érzelmekről, bűnbánatról és önfeláldozásról. A viktoriánus kori Anglia legellentmondásosabb alkotóinak egyike Wilde, akinek gyors és fényes sikerben, majd végzetszerű bukásban és nyomorban egyaránt része volt. A pályája kezdetén született, majd csakhamar gyűjteményekbe foglalt meséi hozták el népszerűségét, amelyet később hírhedt regényének, a Dorian Gray képmásának botránya tépázott meg. A Boldog Herceg és A gránátalmák háza című mesegyűjtemény történeteit közreadó kötetben azonban a Dorian Gray-i fölényen és örömvágyon részvét és együttérzés lesz úrrá. Az élet bugyrait megjáró szépségimádók, Az ifjú király és A csillagfiú elbeszélése vagy az emberi szenvedést enyhíteni vágyó, érző lelkű szobor, A boldog herceg története a szecessziós szépségkultuszt öltöztetik ma is eleven varázsú mesei köntösbe, fiatalok és idősebbek gyönyörűségére és okulására. A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak." (a Kiadó)

Amikor Márai 1952 áprilisában megérkezik New Yorkba, nemcsak földrészt, hanem ,,életet" is cserél. Nápoly után New York több mint kihívás - valóságos környezet-, életforma- és civilizációváltás. Az ,,újságba író" Márai két évtizedes Amerika-képe alapjaiban változik meg az új élethelyzettel, amikor szembesül az Újvilág közönyével.A Márai Irodalmi bedekkersorozat legújabb darabja az író amerikai emigrációjának éveit, a New Yorkban és San Diegóban töltött negyven esztendőt mutatja be. A képes füves könyv írásaiból rakja ki az író Amerika-mozaikját: az ismert és kevéssé ismert szépirodalmi idézetek mellett számos, eddig nem közölt tárca- és levélrészlet, úti rajz és rádiós jegyzet mutatja be az ötvenes évek és a hidegháborús időszak Amerikáját, illetve Márai viszonyulását annak kultúrájához, eszményéhez és világképéhez.Mi dolga a világ e szegletében egy emigráns írónak, egyáltalán, mit tehet az európai író, aki Amerikában él? Évekig hallgatásba burkolózik, másfél évtized után pedig visszatér Európába, hogy aztán újra Amerikában, a nyugati parti San Diegóban telepedjen le - ezúttal végleg. Az út- és honkeresés viszontagságainak különleges lenyomata az Amerika délibáb, amelyben a szépíró, közíró és publicista Márai tematikus sorait olvashatjuk - páratlan fotóanyag kíséretében. A sorozat korábbi darabjai: Budán lakni világnézet; Régi Kassa, álom; Itália életérzés.

Ádám örököse ő, nem Mohamedé vagy a kalifáké, mondta neki Abu-l Fazl; öröklési joga és tekintélye abból ered, hogy az első embernek, minden ember atyjának a leszármazottja. Egyetlen vallás sem tarthatja vissza, és földrajzi terület sem. Nagyobb ő a királyok királyánál, aki Perzsiát uralta a muzulmánok előtt, magasabb rendű a Csakravartin ősi hindu eszméjénél... ő az egyetemes uralkodó, a határok és felfogásbéli korlátok nélküli világ királya. Ebből az következik, hogy nem az isteni akarat, hanem az emberi természet az a nagy erő, amely a történelmet mozgatja. Ő, Akbar, a tökéletes ember, az idő hajtógépe. "Kezdetben volt három barát, Niccoló 'il Machia', Agostino Vespucci és Antonino Argalia. Gyermekkori világuk varázserdő volt. Aztán Nino szüleit elragadta a pestis. Elment, hogy szerencsét próbáljon, és sosem látták többé." E mesével érkezik Akbar udvarába az ifjú utazó, aki magát "Mogor dell'Amoré"-nak, azaz a Szerelem moguljának nevezi, s történetével megbabonázza hallgatóságát. Azt állítja, hogy anyja egy elveszett hercegnő, aki varázserővel bír, s akinek kegyeiért üzbég hadurak, a perzsa sáh és oszmán hadvezérek küzdöttek. Amikor a varázslónő Firenzébe ér, a város a lába előtt hever, de vajon igaz-e Mogor története? És ha igaz, hol rejtőzik a hercegnő? Ha pedig hazugság, Mogort a vérpad várja... Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. Az éjfél gyermekei óriási sikere után megírta A sátáni verseket, amely miatt Homejni ájatulláh kimondta rá a halálos ítéletet, a fatvát, s ezt követően a szerző egy évtizeden át védőőrizetben élt, ám akkor sem hagyta abba a munkát, s szerencsénkre számos remekművel gazdagította a világirodalmat.

A Macskabölcső Kurt Vonnegut szatirikus véleménynyilvánítása a modern emberről és annak őrültségéről. Apokaliptikus mese a bolygó végzetéről, a főszerepben egy törpével; egy teljesen új teológia, egy kalüpszóköltő tollából; fatalista, könnyfakasztóan mulatságos vízió a jövőről. A regény olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot, a XX. század egyik legfontosabb irodalmi alkotása. "A legkifinomultabb fekete humor... önvédelemből röhögünk." (The Atlantic Monthly) Kurt Vonnegut (1922-2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai modern irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus humorán generációk nőttek és nőnek fel a mai napig.

Igen, befejezetlen lények vagyunk. Azt is mondhatnám: szerencsére. Mert így még előttünk van az élet ezernyi lehetősége, megfejtendő titka. "Csak egy befejezetlen ember lehet szabad" - írja a híres német filozófus, Nicolai Hartmann. E kötet írásai erről a befejezetlen emberről, a befejezetlen életről szólnak. Arról, hogy keressük a teljességet, és keresés közben elvakít minket a sikereknek és kudarcoknak, örömnek és szomorúságnak, tréfáknak és tragédiáknak, a jóságnak és a gonoszságnak, a reménynek és reménytelenségnek, a fényeknek és az árnyaknak az a káprázata, amelyet életnek nevezünk.

"...Miközben az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófával fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár Folyamat az ő lelkében micsoda károkat okozott. A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért." - Túlnépesedés - A természetes élettér elpusztítása - Önmagunkkal való versenyfutás - Elpuhulás - Genetikai hanyatlás - A tradíciók lerombolása - A társadalom dogmatizálhatósága - Atomfegyverkezés E nyolc bűnre figyelmeztetett mindenkit az etológus Konrad Lorenz 1973-ban. Azóta eltelt több mint negyven év, de az általa megfogalmazott veszedelmek ma aktuálisabbak, mint valaha.

Van benne slam poetry? Igen, van - és először szerepel a műfaj magyar verseskötetben, köszönhetően annak, hogy a nagyközönség Pion István nevét az első országos Slam Poetry Bajnokságon tanulta meg. A szerző bemutatkozó kötete ennél jóval több: tízévnyi felkészülés eredménye. A versek legtöbbje először országos irodalmi folyóiratokban jelent meg, és aztán állt össze könyvvé. Központi témája a család, a közvetlen ősök történetének meséje, a rájuk való emlékezés lehetősége: mi marad belőlük haláluk után, s mi lesz azokkal, akik a helyükre lépnek. Ráadásul nem hiányzik a kötetből sem a politika, sem a szerelem. Hogy mindezek terhét ki lehet-e bírni, arra Atlasz, ez a görög erőművész ad választ.

A Helikon Kiadó hatalmas vállalkozása Márai Sándor teljes naplójának közreadása. A jelen kötetben, amely a tizenötödik a sorban, a salernói időszak négy évének személyes-szellemi eseménynaptára olvasható. A tárgyalt időszak nemcsak irodalomtörténeti utazás, hanem igazi bolyongások krónikája is az Egyesült Államokból Nyugat-Európa majd minden országába, miközben a feljegyzések helytörténetei mögött felsejlenek a világpolitika történései, a hidegháború kronológiája. Vörös Kínát felvették az Egyesült Nemzetek Szövetségébe, és Nemzeti Kínát ugyanakkor kizárták az organizációból. A televízió mutatja, amint a szavazás után Nemzeti Kína képviselői libasorban elhagyják az üléstermet. Tizennégymillió embert a nyugati világ társadalmi, politikai, morális princípiumainak hűséges szövetségeseit, akik 22 éven át a Nyugattal tartottak az organizációban, és másképp is kizárnak a szövetségből, odadobnak Vörös Kínának Mint Magyarországot Jaltában és aztán 56-ban. Mint De a felsorolás végtelen. Az Egyesült Nemzeteknek most 131 tagállama van, köztük a többség kisebb lélekszámú, mint Formosa. Ezek szavaztak. És a NATO-államok, köztük Itália, megszavazták Formosa kizárását. Minden lehetséges. Az Egyesült Nemzeteknek van alapokmánya, amely kimondja, hogy csak olyan állam lehet az organizáció tagja, amely elismeri és tiszteletben tartja az emberi jogokat, a nemzeti önrendelkezés elvét. A népek közötti morális szolidaritás elvét szemétbe dobták. Maradtak a zulukafferek, akik a szavazás kihirdetése után nemzeti viseletben tapsolni és ugrálni kezdettek. Márai e naplókötete is megerősíti a már korábban világossá váló párhuzamot az író élete és Odüsszeusz sorsa között: keresés, igazi otthonra találás nélkül.