Lazi könyvkiadó strana 7 z 31

Az Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róberttel megállapodott a dinasztikus házasságban. Három fia közül a legidősebbnek, Lajosnak szánta a magyar trónt, a középsőnek, András hercegnek pedig a Nápolyi Királyság koronáját, Johanna hercegnővel kötendő házassága révén. Azt tervezte, hogy a két ország testvéruralkodói olyan szilárd egységet kovácsolnak majd, ami képes lesz minden külső hatalmi törekvésnek ellenállni. Ám nem számolt azokkal a körülményekkel, amelyekkel Andrásnak, a Nápolyba gyermekként került hercegnek szinte azonnal szembesülnie kellett. A nápolyi udvar erkölcstelen életmódja, a mindent átható intrika és ármány megkeserítette András mindennapjait, aki csupán saját udvartartásában és testőrségében bízhatott. Ellenségei azonban nem pihentek, és a herceg sodródni kezdett végzete felé. Az apja halála után még gyermekként megkoronázott Lajos életét és korát bemutató sorozat első kötete ezt az időszakot mutatja be. Megjelennek benne a politikai cselszövések kitervelői és haszonélvezői, s kiderül, milyen módszerekkel érvényesültek és tettek tönkre uralkodók között született, esküvel megerősített egyezségeket. A kötet a sötét végkifejlet felé haladva tárja az Olvasó elé azokat a történéseket, amelyek később Nagy Lajos uralkodására és háborúira is komoly hatást gyakoroltak.

Jane Austen után csupán hat teljes regény maradt és néhány töredék, ám e viszonylag kis életmű páratlan és időtálló sorokkal gazdagította az irodalmat. Legismertebb és sok kritikus szerint legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet című regény. Mint Austen többi művét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá. A regény szűk társadalmi körben mozog, de pompásan jellemzett alakok széles skáláját vonultatja fel. A jómódú Mr. Bennetnek falusi földbirtoka, buta és fecsegő felesége, valamint öt lánya van. Jane, a legidősebb szép és kedves, bele is szeret Mr. Bingley, a szomszéd birtok bérlője. De barátja, Mr. Darcy, aki gőgös, kellemetlen alak, nemcsak hogy kemény vitákba keveredik Elizabeth-tel, Jane briliáns eszű és éles nyelvű húgával, de barátját is lebeszéli a hozzá nem illő házasságról. Eliza rosszul ítéli meg Darcyt, s amikor az váratlanul megkéri a kezét, fejére olvassa gőgösségét és kikosarazza. A regény végére mindkét főszereplő leküzdi hibáját: egyik a büszkeségét, másik az előítéleteket, s boldogan egymáséi lesznek, mire természetesen a másik pár boldogságának sincs többé akadálya.

Az Anne életútját bemutató sorozat harmadik részében hősnőnk ismét a tanulásnak szenteli magát: megkezdi tanulmányait a redmondi egyetemen, többek között Priscilla Grant és régi, hű barátja, Gilbert Blythe társaságában. Az egyetemi évek a sok tanulás mellett számtalan egyéb történést is hoznak magukkal. Új ismeretségeket, melyek közül több is barátsággá mélyül, élénk társasági életet, vidám és tragikus eseményeket, és mindezek mellett egy tucatnyi lánykérést is. Anne barátnői közül nem is egynek bekötik a fejét, ám ő minden kérőjét elutasítja, hiszen továbbra is a képzeletében már számtalanszor megfestett titokzatos idegen felbukkanására vár. Vajon elérkezik-e a várva-várt, romantikus hős, és ha igen,valóban ő-e az „igazi” Anne számára? Anne válaszúthoz érkezik, és számot kell vetnie a szívében rejlő érzelmekkel…

Noha a kávé története nem nyúlik olyan messzire vissza az időben, mint például a boré, ám ez a történet – ideértve a kávéházak történetét is – így is páratlanul gazdag, akárcsak ennek a méltán népszerű italnak az aromája. Ezt bizonyítja kötetünk is, amely a kávéhoz kapcsolódó bőséges irodalomból szemezget. "Egy szem kávéban ott az egész univerzum: az ősrobbanás energiája, a nap fénye, a természet csodája." "Legyen az tiszta, mint a gyémánt; erős, mint az oroszlán; édes, mint a szerelem; tüzes, mint a pokol és fekete, mint az ördög! – ilyen legyen, ilyen maradjon!"

A szibériai hadifogolytábort is megjárt Láng Rudolf Rezső (1881–1963) tanári állása mellett a Nimród szerkesztőségének oszlopos tagja is volt. E vadászújság tíz rovatában (pl. vadászati tanulmányok, vadászati elbeszélések, lő- és fegyvertechnika, lőszer, vadászeb) félezernél is több írása jelent meg, amelyeket legtöbbször Sólyom néven publikált. E hiánypótló kötet ezekből az írásokból tesz közzé egy válogatást, amelyből kitűnik a szerző őszinte természetszeretete, nagyfokú szakmai hozzáértése, magas etikai mércéje, amely értékek az igazi, a nemes értelemben vett vadászat szószólói közé emelik őt, azok közé, akik nem gyilkosai, hanem „szerető sáfárai” a vadnak.

Vidám sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család. Három év telt el a Kisasszonyok óta, felserdültek a March lányok, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Meg az új asszonyok gondtalan derűlátásával vág neki a házasságnak, de mikor rá kell jönnie, hogy a családi élet nem egy szakadatlan ünneplés, anyja szelíd, de határozott irányításával és kijózanító tapasztalatokkal felvértezve igyekszik elérni a családi és anyai boldogságot. Húga, Jo felölti a „tollnoki toalettet”, és ismét megostromolja az írói hivatás csúcsait, Amy, a kis „dáma”, a művészetnél is nagyobb értékekre bukkan rá külföldi utazásai közben. Csupán az alázatos kis Beth nem kívánkozik sehova a családi otthon falai közül, és bár az ő terhe a legnagyobb, végül ő is megtalálja a békét. Ez a meglepetésekkel teli, megható és mulatságos könyv méltó betetőzése a kedves „kisasszonyok” történetének.

Mátyás király fia, Corvin János fényesen bebizonyította, hogy képes a török ellen eredménnyel sereget vezetni, és a boszniai pasa agresszív törekvéseinek ellenállni. A gondjaira bízott Szlavóniát a legjobb tudása szerint egységbe forrasztotta, és báni hivatala idején megszűnt a horvát, magyar és dalmát nemesség közti, helyi harcokig fajult ellentét. A politika azonban továbbra sem kímélte Mátyás fiát, aki nem csekély rátermettségről téve tanúbizonyságot, ügyesen egyensúlyozott a hatalmi érdekek között, és egyre több jogos örökségét szerezte vissza a főuraktól. Ismét növekedni kezdett az a középnemesi tábor, amely szerette volna Corvin Jánost látni vezetőjének, de a másik oldal, a herceg korábbi ellenfelei és ellenségei ezt minden erejükkel igyekeztek meggátolni. Corvinban Velence is kiváló hadvezért látott, olyan férfiút, aki becsületesen bánik azzal a pénzzel, amit a köztársaság a törökellenes háború céljaira rábízott. A herceg rövidre szabott életének utolsó éveit folyamatos harcokban töltötte, és egyre újabb győzelmeket aratott a boszniai pasa seregei felett, miközben kénytelen volt szembenézni az őt ért intrikák és támadások sorozatával. Aztán elkövetkezett az idő, hogy helyzeti előnybe került Ulászló királlyal szemben, akinek még nem volt fiú örököse az új feleségétől, Corvinnak viszont született egy fia. Ez a tény hatalomféltésből még a királynét is ellene fordította. A kötet Corvin János életének utolsó éveit történeti hűséggel feldolgozva, a korabeli katonai és politikai eseményeket, összefüggéseket ismertetve tárja az olvasók elé.

Louisa May Alcott gyermekkorának emlékeiből merített, amikor megírta egyik legnépszerűbb regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek a polgárháború idején. Édesapjuk tábori lelkészként teljesít szolgálatot a fronton, miközben az ő „kisasszonyai” odahaza, édesanyjuk mellett veszik ki részüket a munkából. Meg, a legidősebb lány, a divat kedvelője, igazi hölgy szeretne lenni. A kissé fiús Jo leginkább olvasni szeret, az érzékeny és félénk Beth a muzsikához, a bájos kis Amy pedig a festészethez vonzódik. Miközben az apró dolgokban megbúvó boldogság fellelése, szeretet és szerelem hatja át mindennapjaikat, személyiségük folyamatosan érik. Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel és fordulatos történetükkel az olvasót. Alcott regénye egy olyan világba visz el, ahol az ártatlanság, a báj, a tisztaság, a hűség és az önzetlenség olyan természetes, akár a szomjat oltó, hűs víz. Mindazoknak, akik mai, felgyorsult, elgépiesedett világunkban erre szomjaznak, valódi felüdülést fog jelenteni a könyv.

A Fekete Horka-sorozatot útjára indító A háború művészete azokban a vészterhes időkben játszódik, amikor Atilla halála után összeomlott a Hun Birodalom, és keleten egy új, hódításra született nép csillaga emelkedett az égre: az avaroké. Közel ötven évvel a sorsfordító események után titokzatos szarmata harcos érkezik a Kaukázustól északra található Keleti Avar Birodalom árnyékában meghúzódó Szabirföldre. Az Íjásznak hívott férfi titkos küldetést teljesít: fel kell kutatnia és harcossá kell képeznie egy fiatal szabir fiút, aki egy hun magus jóslata szerint Atilla kardjának méltó örököse lesz. Miután Levente és a szarmata fokosmester találkoznak, elkezdődik az embert próbára tevő kiképzés, csakhogy Íjász számításait keresztülhúzza egy nem várt fordulat: a leendő hadvezér beleszeret Csillavérbe, a déli avar tartományok rettegett tudunjának akaratos lányába. A helyzetet tovább bonyolítja egy görög kalandornő felbukkanása; Akté ugyanis nem válogat az eszközökben, hogy megszerezze Atilla kardját. Fonyódi Tibor (Isten ostorai, Naptól vagyok, holdtól vagyok), a magyar történelmi fantasy koronázatlan királya a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, az időpont a Krisztus születése utáni VI. század. A Fekete Horka-sorozat köteteiben a szerző a hun-magyar mitológiából, meséinkből és a szakrális őshagyományból merítve teremt olyan „új mitológiát”, melynek igazi főszereplője az a fegyver, amelyet másfél ezer esztendő óta Isten kardjaként említ a hagyomány.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a karácsony a legszebb ünnep, hiszen a szeretethez fűződik, s hozzá az idők folyamán egy egész ünnepkör csatlakozott. A karácsonyt közvetlenül megelőző időszakra esnek az olyan jelentős napok, mint például a Katalin- és az András-nap, amelyekről azt tartják, hogy böjtölés után a fiatalok éjszaka megálmodhatják a jövendőbelijüket. Miklós napján Mikulás kedveskedik a gyermekeknek, Luca napjához számtalan szokás és babona kapcsolódik. Sok helyen a disznótort is ebben az időszakban tartották meg. Ma már az advent ideje sajnos sokunk számára elsősorban a stresszről szól. Gyakran nehézséget jelent, hogy az otthonunk mellett a szívünket is felkészítsük az ünnepre, átéljük a várakozás szépségét, megsejtsük a karácsony és vele a születés örök misztériumát, amely oly sok művésznek jelent kifogyhatatlan ihletforrást mind a mai napig. E kötetben klasszikus magyar költők és írók – köztük Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond – adventi időszakhoz kapcsolódó írásai kaptak teret az ünnepre való várakozás jegyében. Soraik bebizonyítják, hogy a karácsony előtti időszak is legalább olyan érzelem- és eseménydús lehet, mint maga az ünnep, ugyanakkor hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az adventi gyertyák meggyújtásával ne csak a szobát, de a szívünket is beragyogja az ünnep fénye.

893-at írnak a keresztény naptárak. A magyar törzsek úton vannak régi-új hazájuk felé. Pásztorok viaskodnak egymással a legelőkért, a gázlókért, ráadásul az áttelepülés minden közeli, távoli törzset megvadít. A besenyők betódulnak a hátrahagyott területre, és új ellenség is megjelenik: a bolgárok. Kihasználva a magyarok viszonylagos védtelenségét, többezres rablóseregek támadnak, rabolnak, gyilkolnak. Árpád és legidősebb fia, Tarkacsu irányítják a védelmet, sikerrel harcolnak a fosztogatókkal, de nem mindig ők kerekednek felül. A magyarok leendő otthonában sincs békesség. Szvatopluk, a morvák legnagyobb uralkodója birodalmat akar építeni, dél felé terjeszkedik, az avar-magyar föld irányába. A magyarok Kurszán gyula vezetésével ezúttal a frank királyt, Arnulfot támogatják. Szövetség köttetik Bizánccal, sikeres hadjáratok következnek Bolgárföldön, ám ekkor színre lép I. Simeon, a bolgárok egyik legnagyobb uralkodója. Hatalmas haddal tör a Déli-Bug folyó melletti magyarjainkra, ráadásul a túlsó part besenyői is részt kérnek a zsákmányból. A fegyelmezett magyar lovasszázadok azonban fergetegként rohanják le a csapatait, és nem lehet sokáig szembeszállni a viharral. Eleink harcoltak, szenvedtek, végül győztek. Árpád népe megérkezett, és elfoglalta a hazáját. „Győztünk! Itt vagyunk és itt is maradunk.”

A II. Ulászló királyt is ellenőrzésük alatt tartó oligarchák, Corvin legnagyobb ellenségei, nem hagynak fel a herceget teljesen ellehetetlenítő terveikkel, és vagyonából végérvényesen ki akarják forgatni őt. A király semmit nem tart be abból, amit azért cserébe ígért, hogy a herceg az ő javára lemondjon a trónról. Nem járul hozzá bosnyák királlyá koronázásához, és nem lép fel a Corvint kisemmizni akarók ellen sem. Mátyás fiának a szlavón báni cím eléréséért is komoly harcot kell vívnia, miközben folytonos támadások érik. Meghiúsul a milánói hercegnővel a még Mátyás életében pro forma megkötött házassága, mert ez a kérdés is nemzetközi politikai küzdelmek színterévé válik. Ulászló mellett a külföldi hatalmak is aktív szerepet játszanak ebben. Egyre-másra lobbannak fel az oligarchák elleni lázadások, és Corvinnak – hogy végleg el ne veszítse mindenét – meg kell tanulnia egyensúlyozni a folyton változó belpolitikai színpadon. Ince pápa halálával elveszíti a Szentszék támogatását. Szövetségeseket keres maga mellé a szlavón és a dalmát területeken, de továbbra sem mond le a teljes magyarországi középnemesség egységbe forrasztásáról, akik számára tömegbázist jelenthetnének. Feleségül veszi Frangepán Bernardin gróf leányát, Beatricét, és apósa támogatásával velencei polgárjogot nyer. Eredményesen lép fel a török ellen a horvát, dalmát és bosnyák végeken, és a nagy ellenség egyre inkább tiszteli katonai kvalitásait. A kötet Corvin János herceg életének újabb hét esztendejét tárja elénk. Részletesen bemutatja a történelmi összefüggéseket, az oligarchák összefonódását és érvényesülési módszereiket, egoista nemzetrontó hatalmukat, a veszélyes intrikákat és a politikai játszmákat, a Mátyást követő Magyarországon és külhonban.

Egyszer volt, hol nem volt… volt egyszer egy könyv. Ez a könyv egyszerre szól felnőtthöz és gyerekhez, egyszerre tündérmese és „nevelődési regény”, eredetmítosz és filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés, próza és költészet. E könyv millióknak lett sűrűn idézett kedvenc olvasmánya, amit sokan szinte minden életkorban újra meg újra elővesznek. Ez a könyv - amelynek titkát cikkek, monográfiák és tanulmányok százai fürkészik, amelynek nem egy mondata ma már szállóige, és amelyről még az is tud valamit, aki történetesen sohasem olvasta - a legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított műve a világirodalomnak. Ez a könyv: A kis herceg, mely most új fordításban kerül az olvasóközönség elé.

Jane Austen kevésbé ismert műve a frissen megözvegyült, gyönyörű és ledér Lady Susan ravasz mesterkedéseit követi nyomon. A hölgy anyagilag kedvező frigyet igyekszik biztosítani önmaga számára, ugyanakkor megpróbálja vigasztalan házasságba kényszeríteni engedelmes, bátortalan és megfélemlített serdülő leányát, Fredericát. Lady Susan olykor meginog tettei során, de mindig készen áll a hazugságra és ámításra, csak hogy elérje, amit akar. A Lady Susan kitűnő jellemtanulmány, s érdekessége, hogy Jane Austen csupán e regényében ír kora hanyatló londoni úri társaságáról. A kötet tartalmazza az írónő egyik ifjúkori művét is. A Női levelek néhány életképet villant fel. Megismerhetjük az aggódó anyát, aki leányait vezeti be a társaságba, a szerelmi csalódásban szenvedő ifjú hölgyet, a szegény leányt, akit megaláz az előkelő lady s a jómódú hölgyet, akinek egy vagyontalan fiatalember udvarol.

„Semmi, de semmi nincs körülöttem, csak halványan pislákoló fények suttogják azt a sűrű sötétségben, hogy Isten a jóságban lakozik!” „Amint imádkozni kezdek, úgy érzem, hogy szívemben élő szeretet lángja lobban, amely nem hasonlítható e földi világ egyetlenegy másik lángjához sem.” „Tartsuk mindig égve szívünkben a szeretet lángját, és sohase veszítsük el a bátorságot.” „A megpróbáltatás még hosszú, de az Isten szeretetéért vállalt tisztítótűz édes.” Kötetünkben Pio atyához saját írásain és gondolatain keresztül jutunk közelebb, megismerve személyes tapasztalatait és javaslatait. A könyv Pio atya legjelentősebb írásainak gyűjteménycsokra, amelyek az atya lelkét és misztikus életét tárják fel. Írásaiból, különösen a lelki vezetőinek küldött leveleiből válogattunk ki gondolatokat, tanácsokat és emlékeket, amelyek a lehető leghűségesebb visszatükröződései lelkiségének. Nem olyan műről van szó, amelyet egyszerre kell elolvasnunk. Mint már említettük, gyűjteménycsokorról van szó, vagyis a kötet több virágból áll, s mindegyiknek megvan a maga illata, szépsége és színe. Az olvasó ezért ízlésének és igényének megfelelően választhat ezek közül… majd miután végzett és becsukta a könyvet, elkezdhet róluk elmélkedni.

Számos szóbeszéd kering egy titokzatos úriemberről, aki állítólag Jane életének szerelme volt. Talán most feltárul az igazság… Mi volt Jane Austen titka? Elegendő volt pusztán az istenáldotta tehetség, hogy a sokgyerekes angol vidéki lelkész vénkisasszony lányának sercegő lúdtolla alatt olyan fordulatos regények szülessenek, amelyek ma is világszerte a sikerlisták éllovasai, s amelyeket révült boldogsággal bámulunk, ha filmvászonra kerülnek? Hogyan tudhatott egy nő – akinek alig volt módja valóságos élményeket gyűjteni – olyan életteli figurákat teremteni? S főként: hogyan volt képes akkora beleérzéssel írni a szerelemről, ahogyan tette, hiszen e téren végképp nem volt tapasztalata? Nos, az utóbbi kérdésre ad választ kitűnő regényében a sikeres amerikai író, Syrie James, aki felhasználja, hogy Jane Austen életrajzából eddig hiányzott valami, életének egy olyan szakasza, amelynek minden dokumentumát gondosan eltüntették a családtagok. Syrie James szerint ebben az időszakban az élet megajándékozza Austen kisasszonyt egy csodálatos, lobogóan szenvedélyes szerelemmel. S a fikció szerint ennek hol vidám, hol fájdalmas, bonyodalmakban bővelkedő történetét hagyja az utókorra az egyik bátyja padlásán, egy vén tengerészládába elrejtett, s a közelmúltban megtalált emlékirataiban Jane Austen.