Najnovšie - Svetová beletria strana 47 z 453

Élt egyszer országunkban a 2020-as évek elején egy fiatal lány, aki néhány nehéz csalódás után gondolt egyet, és a koronavírus-járvány tombolásának rövid szünetében, több százezer társa nyomán, elindult észak felé, új életet keresni.Ebben az időben már egyedül éldegélt az országban egy tisztességben megőszült idős asszony, Ezüsthajú. Ő is elindult világgá. Útra kelt a fiait követve, amikor a világban már minden összedőlni látszott, útra kelt a méltóbb halál reményében.A két ember egy idegen országban találkozik: beszélgetéseikből megismerhetjük a múltjukat és vágyaikat, örömeiket és csalódásaikat.Ebben a bizonytalan élethelyzetben formálódik egy másik találkozás is, a lány és az asszony fiának találkozása. A fiatalok óvatos, szép szerelmének kibontakozását követhetjük végig a regényben, hogy egy reményteli új élet születhessen meg Ezüsthajú elkerülhetetlen halálának árnyékában.

Lehet-e izgalmas egy Agatha Christie-regény tojásfejű belgák, angol vénkisasszonyok és persze gyilkosságok nélkül? A krimi királynőjének Mary Westmacott álnéven írt érzékeny lélektani regényei egyértelmű igennel felelnek a kérdésre. Az e lapokon kibontakozó, idill és tragédia közt ingadozó élettörténetek finom társadalom- és élénk karakterrajzzal egészülnek ki, elfeledtetve a hullák hiányát.Amikor Larraby, az ifjú portréfestő egy fiatal nőt pillant meg kedvenc tengerre néző kilátóhelyén, először bosszúságot érez - hamar rájön azonban, hogy a helyét bitorló hölgy öngyilkosságra készül. Miután visszarohan, hogy megakadályozza azt, egy éjszakán át hallgatja Celia hadakozását a múlttal - ebből áll aztán össze a Befejezetlen portré. Az Agatha Christie-hez ezer szálon kötődő Celia története nemcsak egy talajvesztett nő töprengése afelett, kínál-e még neki a sors valamit, de alighanem Christie első próbálkozása is arra, hogy feldolgozza válását és szülei elvesztését."Az ember először fiatal, aztán fokozatosan megöregszik; melyik az a pillanat, amikor leginkább önmaga?"

A könyvnek befejezetlennek kell maradnia - írta Albert Camus Az első ember jegyzeteiben, mit sem sejtve arról, hogy a mondat végzetes jóslatnak bizonyul: az író 1960. január 4-en autóbaleset áldozata lett. Kéziratára a szerencsétlenség helyszínén, a sárban heverő aktatáskájában bukkantak rá. Camus költői érzékenységgel ragadjameg a szegénységben eltöltött, bár boldog algériai gyerekkorának mozzanatait: a nincstelen fiúk utcai játékait, a focizást, a krumpliszirmon való osztozkodást, a munkások közti kószálást, majd a beilleszkedést a gimnáziumba, mindenekelőtt azonban a szótlan anyja és szigorú nagyanyja által meghatározott, apa nélküli életet. A háttérben pedig kirajzolódnak a súlyos traumákkal terhelt francia-arab ellentétek is."E torzóban maradt mű nélkül sohasem juthattunk volna ennyire közel Camus-hoz és az alkotási folyamatához" - írja előszavában a kötet fordítója, Vargyas Zoltán.Ilyen volt ennek a gyereknek az élete, így élt a városnegyed szegény szigetén, a csupasz szükség szorításában, fogyatékos és tudatlan családjával, forrongó fiatal vérével, habzsoló életvágyával, ádáz és mohó intelligenciájával, végig révült örömben, melyet olykor durván megszakított az ismeretlen világtól való félelem.

„Nem vagyok női Don Quijote / Nem a női Don Quijote vagyok / Én Lovag Dulcinea vagyok” - jelenti ki magáról kötetünk tizenkilenc éves hőse. A kóbor lovaggá váló lány és mellé szegődő krónikása kalandjait követhetjük a modern kor előtti múlttól a modern kor utáni máig, a pokoltól a világűrig. Míg négy évszázaddal ezelőtt Don Quijote egy éppen racionálissá váló világban próbált lovagként élni, és így természetesen gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján, addig Lovag Dulcinea egy olyan világrendben él, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik donkihóteivá: egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává; és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi. Kemény István káprázatos művében ennek a paradoxonnak néz a mélyére. Az előre leosztott szerepek, stigmák és címkék, korlátok és tabuk ellenében ekképpen lesz a Lovag Dulcinea a szabadság verses könyve, amely egyszerre olvasható egy nagy költészet felszabadult-felszabadító játékának, akár a kötetbeli Krónikás sajátos vallomásának és a klasszikus Cervantes-regény újragondolásának, verses lovagregénynek. 

A Booker-díjas Shuggie Bain szerzőjétől"Szépséges regény a gyermeki szeretetről és arról, milyen veszélyes élni egy erőszakos, túlontúl férfias világban." - Oprah DailyMungo nagyon jól tudta, hogy az embereknek vannak démonaik. Ma-Maué mindig megjelent, valahányszor az asszony egy italért cirkuszolt. Egy lapos, angolnaszerű kígyó volt a démona, olyan állkapoccsal és mélyen ülő szemmel, mint egy menyété, és olyan fénytelen bundával, mint egy rühes patkányé. Egy fortélyos valami egy láncpórázon, amelyik rángatta, és olyan dolgok felé vonszolta, amiket kerülnie kellett volna. Falánk volt, és ravasz.A glasgow-i lakótelepen élő Mungo és James két külön csillagzat alatt született - Mungo protestáns, James katolikus környezetben -, ezért esküdt ellenségeknek kellene lenniük, ha azt szeretnék, hogy férfiszámba vegyék őket. Ennek ellenére összebarátkoznak, és abban a galambházban lelnek menedékre, amelyet James épített a madarainak.Amikor egymásba szeretnek, arról álmodoznak, hogy találnak valahol egy helyet, ahová tartozhatnak. Közben Mungo igyekszik elrejteni valódi énjét a körülötte élők, különösképp a bátyja, Hamish elől, aki a helyi banda hírhedt vezetője. Később, amikor az anyja elküldi Mungót horgászni egy nyugat-skóciai tóhoz két furcsa férfival, akiknek részeg évődése csak sötét múltjukat leplezi, a fiúnak minden erejét és bátorságát össze kell szednie, hogy megpróbáljon visszajutni egy biztonságos helyre, ahol neki meg Jamesnek talán még mindig lehet jövője.Douglas Stuart skót-amerikai író. Glasgow-ban született és nőtt fel munkásosztálybeli családban. A londoni Royal College of Art hallgatójaként divattervezői diplomát szerzett, első könyve, a Shuggie Bain megjelenéséig a divatszakmában dolgozott. 2000 óta New Yorkban él.

A Rothschild név senkit sem hagy közömbösen. Hiedelmeket és legendákat táplál évszázadok óta. A pletykák leginkább egy feltételezett titkos háttérhatalom és a háborúk során szerzett vagyon körül forognak.De mit is tudunk valójában a Rothschildokról?Élie de Rothschild jr beleásta magát a család történetébe, és könyve messze túlmutat a mítoszon. Az alapvető szándéka az volt, hogy az emberek természetes kíváncsiságát kielégítse. Amellett, hogy felvázolja az antiszemitizmus működésmódját, megvizsgálja a fontosabb pénzügyeket, és részletesebben is bemutatja a kulcsfigurákat, a família kiemelkedő tagjait.Nem elégszik meg azzal, hogy papírra vesse, amiről az idők folyamán mások már beszámoltak, hanem értékeli, elemzi is a történteket és azoknak a hatását az európai társadalmakra. Feltárja a Rothschildok speciális vonásait, sikerességük receptjét. Mindennek eredményeként jobban megérthetjük az ő érdekeiket, de az európai társadalmak vezető rétegeinek, irányítóinak érdekeit is, valamint a politikai döntéseket meghatározó kérdéseket."...uralkodók kisegítése, bútor, posta, pénz szállítása mindenkinél gyorsabban, adni-venni bármit, ahogyan a kereslet kívánja, a hatalmasok meggyőzése úgy, hogy fenyegetettnek ne érezzék magukat: így csinálta meg szerencséjét a család, nyereségét államkötvények révén konzerválva, majd diverzifikálva üzleteit, a társadalmi szférába terjeszkedve, alkalmazkodva minden helyzethez, a haladáshoz, a korszellemhez..."

2023 legjobb ifjú novellistái egy kötetbenAz antológia 18 év alattiak műveit tartalmazza.Csodás hogy a fiatalok mennyire nyíltak a világra és milyen tisztán látják az őket körülvevő világot. Nem csupán a felnőtteket, Őket is foglalkoztatja vajon milyen jövő várhat rájuk.A kötet olyan sokszínű mint a fiatalok, a szerelemről, a háborúról, a kétségekről, az anyai szeretetről, képzelt és megélt történetekről olvashatunk, az igen tehetséges  novellisták tollából,.A # hashtag 2023 év legjobb ifjú novellistái antológiában 67 csodás történet található.A kötetben megjelenő írók: Vörösmarthy Zara Rózsa, Berecz Léna, Bukovszky Borbála, Szabó Natália Emese, Lachner Ádám, Som Bence, Ríz Anna – Storia de Amina, Szűcs Kende, Stéger Márton, Ódry Sára, Solymász Anna, Olajkár Hanna, Balog Péter, Saccyy, Kertész Dóra, Bán Hanna Fazakas Nikolett, Pillár Blanka, Horváth Helga, Trebaticzky Ria, Nereida, Kuris Kitti, Montgomery Gardamon Angelica, Sipos Dorka, Kishalmi Sára, Rose Mendes, Tóth Gergely, Blake Abigele, Madarász Csenge, Fábián Adél, Berecz Klaudia, Horváth Petra, Tóth Emese, Kiss Aida Stella, Kerekes Aliz, Szabó Enikő, Tapodi Dóra, Kertész Dóra, Somosi Luca, Hidasi Szófia, Nagy Kincső, KleBog, Péter-Szabó Hédi, Simon Csenge, Mr. White , Kuti Eszter, Vengert Laura, Bögi Sára, Tóth Lujza, Pintér Illangó, Bostyán Zsófia , Gelsomino Rosso , Kertész Emma, Hága Jázmin, Lia ,Jánosi Emília, Deli Zsófia, Eleonor Voss , Ránky Zsófia, Perjési Csenge, Szalai Hanna Anita, Káli Eszter , Schvarzkopf Lujza, Fekeč Angelika, Sara White, Jakab Andrea

A legszürkébb Kádár-korban játszódó kisregény elbeszélő-főhőse, az író alteregójának is tekinthető Rostás Levente a kihalt harkányi gyógyfürdőn várja vissza hűtlen szerelmét, Benkő Piroskát.Várakozás közben az emlékekből kézirat lesz: felidézi találkozásukat, viharos kapcsolatukat és az I-es számú fürdőkabinig vezető kacskaringós utat. A korabeli irodalmi és filmes élet nevezetességei is megjelennek, álnéven felbukkan Pilinszky és Jancsó Miklós, és eljutunk a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválra is. Rubin hősei magányosak, izoláltan fecsegik végig a szűkösnek bizonyuló teret és időt, miközben a látszólag könnyed szöveget feszesen megszerkesztett motívumláncolatok fonják egybe, rejtett összefüggéseket alkotva a szereplők és az indázó történetszálak között.

Margit és Dénes átlagos budapesti házaspár szokványos lakótelepi élettel, látszólag csekély igényekkel és vágyakkal, rég elfeledett és elfojtott álmokkal, soha meg nem valósított tervekkel. Amikor az asszony idős édesanyja meghal, nekivágnak Kiskunhalasnak, ám útközben lerobbannak a parányi Jakabszálláson, és egy ideig ott ragadnak. A helyi pacalozó tulajdonosa, Nyúzó Jóska, a titkait féltve őrző böllér, akit sérült arca miatt csak Idegzsábának hívnak, és az őket mindenhová követő vén albínó ikerpár, a Jolikák sorsdöntő módon sodródnak bele Margiték életébe. A kialakult helyzetben a párnak szembesülnie kell vele, hogy az utazás és a folyvást kiújuló viták, veszekedések, kicsinyes csetepaték mellett valami más, meghatározóbb dolog is történt velük.A szerző kiváló humorral és gazdag iróniával festi meg a fővárosi és vidéki Magyarország jelenét és közelmúltját. Az egzisztenciális és a generációkon átívelő szorongás, álmok és valóság, hűtlenség és magány, és persze a vágy egy jobb, tartalmasabb életre egyszer s mindenkorra eldönti, a főhősök merre tartanak útjukon, és vajon közös-e az út. Tallér Edina regénye beültet a hátsó ülésre, hogy aztán együtt vágjunk neki a párkapcsolati road tripnek, egyenesen Jacobsville felé.

Lehetséges, hogy az élet csupán egy nagyon valóságosnak tűnő játék, amelyben több pálya közül lehet választani? Ha így van, mint minden pályának, a Földnek is megvannak a saját játékszabályai.A The Game-ben a tizenhat éves főszereplő fiú szemén keresztül ismerhetjük meg ennek a világnak a szabályait, nehézségeit, illetve tudhatjuk meg, hogyan lehet csalni és emberfeletti képességekre szert tenni. Viszont, mint minden játékban, a Földön is van egy feladat, amit véghez kell vinni ahhoz, hogy valaki befejezhesse a játékot és nyerhessen.A Legyél te is szuperhős! tele van rejtéllyel és izgalmakkal. De hogy mi a fantázia szülötte és mi a valóság belőle, azt a könyv az olvasói képzeletre bízza.

Kertész Ákos Makra Ferenc alakjában olyan bizonytalan, a sorsdöntő pillanatokban sokszor megfutamodó hőst teremtett, aki a kirekesztettségtől félve saját egyénisége és tehetsége elől menekül, hogy beleolvadjon a környezetébe. A regény örök érvényű kérdése ma is újabb jelentésrétegekkel ruházódik fel: miért szeretnek az emberek elbújni a tömegben ahelyett, hogy megpróbálnának kiemelkedni?Kertész Ákos (1932-2022) a személyét ért támadásokat követően idős korában Kanadába emigrált. Leghíresebb műve, az 1971-es Makra az elmúlt évtizedben nem jelent meg Magyarországon - a Trend Kiadó ezt a hiányt pótolja az új kiadással.Borítóterv: Müller Péter

Pelevin új regénye utópia!!!! Vagy majdnem az - ki-ki eldöntheti, mennyire tetszik neki ez az új világ, amelyet virtuális valóságban élő agyak irányítanak. Szeretnénk-e (majdnem) örök életet élni egy üvegben? Szeretnénk-e megtudni, hogy mindaz, amit átélünk, illúzió, és titokzatos felsőbb lények szabnak gátat minden gondolatunknak? S miközben ezen - meg a létezés végső kérdésein tűnődhetünk a regény hőseivel együtt -, a távoli jövőben játszódó fantáziáról egyre inkább azt érezhetjük, hogy ez is, mint minden igazán jó sci-fi, a mi korunk bajaival, a mi félelmeinkkel szembesít bennünket. A TRANSZHUMANIZMUS RT. sok tekintetben Pelevin vámpírregényeinek, valamint a nagy sikerű iPhuck10-nek a folytatása s egyben a szerző új futurisztikus regényciklusának első kötete. „- Tehát mivé is lett az emberi civilizáció a történelem végén? Halhatatlan dunsztos elit a föld alatt, halandó kiszolgáló személyzet a felszínen, szélkerekek, lóvontatás és az oligarchiának dolgozó összes jószág chipezett agya... - foglalta össze vidoran a kócs.” 

?Boldogan élünk vagy boldogtalanul? Ki az, aki a boldogságunkat irányítja? Olykor csupán néhány meghitt percre vágyunk, egy csepp magányra, máskor pávaként tetszelgünk, hogy valaki figyeljen ránk és el ne engedje a kezünket. Nők ma és a múltban. Vajon mi változott? A megaláztatás, a megbecsülés, a szeretni vágyás, a lazaság, amivel elrejtjük félelmeinket, kishitűségünket? Kiszolgáltatottak vagyunk? Túl sok kompromisszumot kötünk a szerelemben? Félünk a megbélyegzéstől, a társadalmi elvárásoktól? Az írónő novellái és versei sodró erővel és érzelemmel mutatják be a szerelem különböző aspektusait, némi iróniával megfűszerezve, az abszurd megfogalmazástól sem visszariadva. A hús-vér karakterek szinte kilépnek a lapok közül, hogy megmutassák magukat, vagy megmutassanak minket saját magunknak. R. Kelényi Angelika sajnálatos módon 2023-ban eltávozott, így korábbi írásait most a család beleegyezésével publikáljuk.

Malka alig hároméves volt, amikor a náci megszállók gettóba toloncolták a családját a mai Ukrajna területén fekvő Volodimir-Volinszkijben. Édesapja az első pogrom áldozatául esett; utolsó kívánsága az volt feleségéhez, Rivkához, hogy mentse meg gyermekeiket. Az összetört szívű Rivka pedig így is tett. Rettenthetetlenül, hihetetlen leleményességgel és szívóssággal óvta Malka és két bátyja életét, miközben körülöttük aratott a halál, és a gettó napról napra zsugorodott. Malka már kisgyermekként szembesült vele, hogy az emberi kegyetlenség milyen borzasztó tettekre képes, de az emberi jóság váratlan felvillanásaival is: egy Wehrmacht-tiszt, aki az utolsó pillanatban mentette meg őket az agyonlövéstől; egy lengyel ruhakészítő, aki boltjában rejtette el Malka testvéreit; és egy ukrán földműves házaspár, akik életüket kockáztatva bújtatták őket. A holokauszt megpróbáltatásai után Izraelben, majd Angliában új életet kezdő Malka Levine nyolc évtized elmúltával írta meg túlélésének történetét, és állított emléket édesanyjának. Az Egy anya bátorsága megrázó és felemelő tanúságtétele az anyai szeretet mindenen győzedelmeskedő erejének, egyben pedig arra tanít minket, hogy a biztosnak tűnő halál árnyékában sem szabad feladni a reményt.

„Apám szerint az élet értelme maga a cél. Ha nincs, akkor csak kihúzzuk valahogy a halálunkig. Évezredek óta megállás nélkül kutatják a világ legnagyobb és legelszántabb gondolkodói a sumeroktól az ókori görög filozófusokon át a ma élő társadalomtudósokig az élet általános értelmét. És nem találják. Vannak persze elképzelések, felállított tézisek és teóriák, magyarázatok, sőt rá is fogják erre-arra időnként, legtöbbször az emberi reprodukciót vagy éppenséggel az ahhoz kapcsolódó érzelmeket - úgymint szeretet, szerelem, vágy - meg is nevezve, de végül is ez mind-mind csak igazolgatás.Az élet valódi és általános értelmét ugyanis azért nem találta eddig senki, mert nem is létezik.Ehelyett minden egyes ember életének saját értelme van. Olyan, amilyet ő ad neki. Olyan, amilyet csak ő képes adni neki. És amelyet mindenki másnak egyszerűen csak tudomásul kellene vennie.”Apa csak egy van. Aki megtartja a családját, támogatja a gyermekeit, és példát mutat nekik. Aki rájuk hagyja mindenét, megosztja velük a tudását, hogy boldoguljanak az életben. Ilyen volt Náray Tamás édesapja is, akinek a szerző ebben a kötetben állít emléket. A Náray család története a viharos 20. századi magyar történelmet tükrözi, miközben a könyv lapjain egy olyan ember képe rajzolódik ki, akinek az életét a megalkuvás helyett az egyenesség, a tisztesség, az igazmondás és a felelősségvállalás határozta meg. Manapság már ritkaságszámba megy az őt jellemző belső tartás. A gyakran szatirikus hangnem ellenére azonban Náray Tamás nem a vélt vagy valós igaztalanságokon rágódik, hanem jó szándékkal, az (ön)irónia eszközével szembesíti az olvasót a világ - és a saját - hibáival, hogy ezzel is a változásra buzdítson. Hiszen mindig van remény egy jobb életre. 

Franz Kafka válogatott novelláit tartalmazó kötetünket a tragikusan fiatalon elhunyt író halálának századik évfordulóján ajánljuk az olvasók figyelmébe. A műveit a XX. század első évtizedeiben papírra vető Kafka mintha előre látta volna Európa gyászos jövőjét, a totalitárius államok felemelkedését, amelyek hatalmi önkényével az egyszerű állampolgárok hiába próbálnak szembeszállni.Tartalom:A TÖRVÉNY KAPUJÁBAN (Vor dem Gesetz)A FEGYENCGYARMATON (In der Strafkolonie)JELENTÉS AZ AKADÉMIÁNAK (Ein Bericht für eine Akademie)ÁLOM (Ein Traum)RÉGI HISTÓRIA (Ein altes Blatt)POSZEIDÓN (Poseidon) ELSŐ BÁNAT (Erstes Leid)AZ ÉHEZŐMŰVÉSZ (Ein Hungerkünstler)AZ ODÚ (Der Bau) 

„1942 nyár közepére elterjedt az SS-nél a hír, hogy Zippi tehetséges: ért a tervezéshez és kifogástalanul ügyel a részletekre, hogy jó szervező és megbízhatóan dolgozik. Alkalmi munkákkal keresték meg: táblákat és számokat festett szekrényekre, feliratozta a szekrényeket. Valahányszor berendelték az adminisztrációs irodába Zippit, Langefeld, a tábor legmagasabb rangú vezetője elé került. A 2286-os fogoly engedélyt kér a belépésre, mondta Zippi ilyenkor Langefeld ajtaja előtt. Miután a megkapta az engedélyt, úgy három méterre állt Langefeldtől: a foglyoknak mindig pontosan ekkora távolságot kellett tartaniuk minden SS-es férfitól és nőtől, hogy ne fertőzzék meg őket bármilyen betegséggel, amit esetleg hordozhatnak. Miután megkapta a parancsot, Zippinek még egyszer meg kellett alázkodnia. A 2286-os fogoly engedélyt kér a távozásra, kiáltotta. Miután elbocsátották, elindult, hogy elvégezze a rá bízott feladatot.” Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról – két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten „kiváltságos” foglyok voltak. David Wisniát, a varsói gettóból származó lengyel fiút náci fogvatartói a szórakoztatásukra választották ki, amikor megtudták, hogy tehetséges énekes. Zippi Spitzer Szlovákiából az elsők között érkezett Auschwitzba, nyelvtudása és grafikai képzettsége révén irodai beosztást kapott: ő volt a tábor „grafikusa”, ő festette a rabok hátára a vörös csíkokat, ő lett a statisztikák készítője. Növekvő befolyását arra használta fel, hogy minél több nőt és férfit megmentsen. És közben szerelmes lett Davidba. Közös jövőt terveztek, miközben találkozásaikat fekete-fehér egyenruhás rabok rejtegették az őrök szeme elől. Utolsó együttlétük alkalmával megígérték egymásnak, hogy Varsóban találkoznak, ha mindketten túlélik a poklok poklát. Keren Blankfeld író, újságíró, cikkei többek között a The New York Timesban, a Forbesban és Reutersnél jelentek meg. Nagyszülei kivétel nélkül 2. világháborús menekültek Európából, ő maga Brazíliában született, családjával tizenkét éves korában költöztek az Egyesült Államokba. Ez az első könyve.

Egy különös szerelem, egy tiltott házasság és egy elárvult lány, Lotti története. Fábián Janka talán leginkább méltatott történelmi regénye a 18. és 19. század fordulójára kalauzol bennünket. Pestet és Budát ebben az időszakban a Martinovics-összeesküvés, a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk tartják lázban. Ághfay báró fiának, Bálintnak a szíve is csordultig van a forradalom eszméivel és a szerelemmel, amit a kétes hírű, ám gyönyörű színésznő iránt érez. Apja akarata ellenére feleségül veszi az asszonyt, aki egy kislánnyal ajándékozza meg. Lotti korán elveszíti a szüleit, így, a nagy tudású sebész, Lőrinc mester neveli fel őt. A lány élénken érdeklődik az orvostudomány iránt, és minden vágya, hogy maga is orvos lehessen, ám erre kevés reménye van. Ráadásul a szívét is rabul ejti egy délceg katonatiszt… Az érzékletes leírásoknak és az izgalmas történetszövésnek köszönhetően valósággal megelevenedik előttünk a magyar történelem egy kevésbé ismert korszaka, a történelemkönyvekből ismert, üresen csengő nevek pedig élettel telnek meg. A szereplők leszármazottainak, az Ághfay-kúria újabb nemzedékeinek sorsát Fábián Janka Koszorúfonat és a Búzavirág című regényeiben követhetjük nyomon.

Shakespeare-fordításainknak fontos darabja.