Najnovšie - História, vojnová literatúra strana 29 z 82

A Mátrixban élünk?MI HA MONDNÁM EZT:A világon minden nagy hazugságSok kutató talált bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a világot, amelyben élünk, egy ismeretlen hatalom megszállta és elfoglalta. Ez az ismeretlen hatalom bújik előlünk, és ez egy nagyon titkos hatalom, és több ezer ember dolgozik érte - szerte a világonA kutatók bizonyítékokat találtak, amelyek azt mutatják, hogy a világban zajló események nagy részét egy ismeretlen titkos hatalom tervezte meg sok évszázaddal ezelőtt. A bizonyítékok azt mutatják, hogy ez az ismeretlen hatalom a világ számos részén eluralkodott. Még nem uralta teljesen világunkat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minden lehetséges módon teljesen uralja az emberiséget. A háború még mindig tart

A ?középkor történelmének neves és népszerű szakértője, Dan Jones nagyszabású, mégis szórakoztató, könnyed stílusú művében elbeszéli, hogyan született meg az a világ, amelyet ma ismerünk. A történet az egykor hatalmas Nyugatrómai Birodalom romjai között kezdődik, amikor 410-ben kifosztották a barbárok, s a 16. század elején ér véget, az idő tájt, amikor az Örök Várost elfoglalják és megint csak kifosztják – ezúttal, 1527-ben, V. Károly császár katonái. A két esemény között eltelt 11 évszázad az emberiség írott történelmének mintegy harmadát öleli fel. Ebben az időszakban született meg a nyugati kultúra, ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetek, lefektették a jog és a kormányzás alapjait, a római egyház világpolitikai tényezővé lépett elő, elindult a kereszténység és az iszlám közötti „civilizációs” vetélkedés, s megalapították az első egyetemeket. A Távol-Kelet birodalmai versenyre keltek a Nyugat hatalmaival, és megtörtént az első találkozás az Ó- és az Újvilág között. A művészetek, a filozófia és a tudományos ismeretek gyökeres, forradalmi változások során mentek keresztül, s a korszak végén a reformáció eltörölte a római katolicizmus „monopóliumát”. Ez a könyv olyan világot tár elénk, amely első pillantásra távolinak és idegennek látszik. Ám, ha tüzetesebben is szemügyre vesszük, akkor feltűnik, hogy a középkor emberének olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek nagyon is hasonlítanak a 21. század problémáihoz: nagyhatalmi erőpróbák, népvándorlás, világjárványok, elképesztő műszaki és tudományos fejlődés, sérülékeny és változékony éghajlat. E nagy ívű történelmi áttekintés első kötetében a szerző a Római Birodalom lehanyatlásától a keresztes háborúk koráig, a Jeruzsálemi Latin Királyság 1291-ben bekövetkezett bukásáig vezeti el az olvasót. A mű második része Hódítók és felfedezők – Dzsingisz kántól Magellánig címmel 2023 tavaszán jelenik meg.

David Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában egyaránt. Eközben nagyon közel kerültek egymáshoz, és barátokká váltak, bár személyesen csak kétszer találkoztak. A történész-politológus szerző párhuzamos történetekként meséli el a két kiemelkedő államférfi életét, beszámol a nem mindennapi barátságukról, részletesen bemutatja országaik történelmét, és végül felteszi a kérdést, hogy a ma embere hogyan tudja megóvni azt az értékes örökséget, amelyet ránk hagytak.

XIV. Lajostól John F. Kennedyig és Houdinitől Einsteinig A sebészet lebilincselő története nagy emberek műtétein keresztül... Arnold van de Laar sebészorvos - saját élményeire és tapasztalataira is támaszkodva - 28 híres műtét leírásával mutatja be a sebészet történetét. A Kés alatt című kötet lenyűgöző és felejthetetlen betekintést nyújt az orvostudomány fejlődésébe egy 17. századi amszterdami férfi történetétől kezdve, aki elkeseredésében kivágta saját húgyhólyagjából az ott képződött követ, egészen Bob Marley nagylábujjának halált okozó betegségéig. Mi történik egy műtét alatt? Hogyan reagál az emberi test veszedelmes baktériumok vagy a rák támadására, kés vagy golyó által okozott sérülésre? Mivel a medicina fejlődése folyamatosan feszegeti a gyógyítás lehetőségeinek határait, a szerző is felteszi a kérdést: hol vannak a sebészet korlátai? A Kés alatt egyszerre sziporkázó kultúrtörténeti áttekintés és anatómiai bevezető mindannyiunk számára: olvasása során megismerkedünk a vérontással járó, érzéstelenítés nélküli amputációk, kasztrálások és műtétek sötét évszázadaitól a mai steril, csúcstechnikás műtőkig ívelő fejlődéssel.

Paul Lendvai magyar származását soha egy percre sem feledte el, mégis a legjelentősebb osztrák újságíróvá tudott válni. Legújabb könyvében Ausztria II. világháború utáni történetét vázolja fel, a politikai élet meghatározó alakjainak kritikus elemzésén keresztül.„Ebben a könyvben a politikai pártok és a meghatározó politikusok kritikus mérlegét vontam meg, nemcsak az életrajzok és a szakirodalom felhasználásával, hanem saját tapasztalataim és korábbi, illetve jelenleg is aktív politikusokkal folytatott háttérbeszélgetéseim alapján.”„Nem azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy "Mi jön most?", hanem tanulságokat igyekszem levonni a múltból, hogy rámutassak: mi az, amit el kell kerülnünk, és mi az, amit meg kell tennünk. Ebben az értelemben könyvem figyelmeztetésnek is tekinthető.”

Kik az álmodozók? S kik a megszállottak? Két rendező, két immár kultikus magyar film. Szabó István és Makk Károly. Makk-kal kezdődött az új hullámunk, s Szabó és társai vitték tovább a lendületet. Persze nemcsak róluk van szó ebben az eredetileg tankönyvnek íródott összefoglalásban. Van itt Jávor és Karády. Van itt Hyppolit és Emberek a havason. Jancsó és Tarr. Meg mindenki, aki letett valamit a közös szellemi asztalra. Aki ezt a kötetet olvasva nem szereti meg a magyar filmet, az lemarad 20. századi kultúránk fontos fejezetéről.

„Dan ?Jones kétkötetes műve egy lebilincselő, informatív és szórakoztató olvasmány a távoli múltról. Az egész középkori történelem itt van, szépen, érthetően elbeszélve. A könyv egész birodalmakat mutat be, helyet adva a kulcsemberek intim portréinak, sőt néhány versnek is." – Wall Street Journal „Egy élénk történelmi tabló. Minden fontosabb témát sikerült bemutatnia. Ahogy a puzzle darabjai a helyükre kerülnek, fokozatosan megjelenik a modern világ. A könyvek a világtörténelem egy lényeges korszakának történeteit mesélik el ügyesen és stílusosan." – New York Times A New York Times bestseller-írója a középkori világ epikus történetével tér vissza – egy olyan korszak gazdag és bonyolult újraértékelésével, amelynek örökségével és tanulságaival ma is élünk. Amikor 410-ben a barbárok kifosztották és lerombolták Rómát, az egy korszak végét jelezte – és egy ezeréves mélyreható átalakulás kezdetét. A kétkötetes mű a feltörekvő Európán, a késő ókori világ nagy fővárosain, valamint az iszlám nyugat befolyásos városain keresztül kalauzolja el olvasóit, és az első európai utazásokban elérik az amerikai kontinenst is. A középkori világot azok a nagy erők kovácsolták össze, amelyek ma is foglalkoztatnak bennünket: klímaváltozás, járványos betegségek, tömeges migráció és technológiai forradalmak. Ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetiségek; amikor az alapvető nyugati jog- és kormányzási rendszereket kodifikálták; amikor a keresztény egyházak a nyugati közerkölcs nagyhatalmú intézményeiként és szabályozóiként léptek fel; és amikor a művészet, az építészet, a filozófiai kutatások és a tudományos találmányok hatalmas, forradalmi változások időszakain mentek keresztül. A Nyugat egy birodalom romjain épült újjá, a válság és az összeomlás állapotából emelkedett ki, hogy uralja a világot. Az emberi élet és tevékenység minden szférája átalakult az igazi Trónok harca által lefedett ezer év alatt. Miközben saját évezredünk kritikus fordulópontja előtt állunk, Dan Jones megmutatja, hogyan jutottunk el idáig.

A 160 éve született Ambrus Zoltán, bár hűséges olvasói mindig voltak, mégsem tartozik a közismert szerzők közé. Pedig Midas király című művészregénye, novelláinak, kisregényeinek világa és főleg alakjainak lélekábrázolása új hangot hozott az első világháború előtti évtizedek magyar irodalmába. Írásainak jelentős része azonban, a kor más alkotóihoz hasonlóan, a napisajtóban jelent meg először, a pillanat aktualitása mellett azon túllépő gondolati értékeket is hordozva. E kötet cikkeit is budapesti napilapokban és a Nyugatban közölte, s most, korábbi megjelenésük után több mint száz évvel olvashatók először összegyűjtve.Az 1914 nyarán a balkáni fronttal kirobbant és ősszel általánossá vált világháborúnak már a mozgósítások alatt jelentős irodalma támadt. Ambrus viszont nem vállalta sem a lelkesítést, sem a buzdítást, és ahogy korábban, úgy most sem csatlakozott egyetlen politikai párthoz vagy irányzathoz sem. Csak 1914 novemberétől, amikor a sajtó első nagy lendülete a hadiesemények hatására erejét vesztette, kezdte meg hetente, kéthetente aktuális jegyzeteinek sorozatát. Ezek között azonban egy sem akad, amelyben akár csak néhány szó is esne a lövészárkok gyilkos valóságáról; ő a hátországok terheiről és gyötrelmeiről, megerőszakolt és kihasznált nőkről, árván maradt gyermekekről, elvakult politikusokról és cinikus értelmiségiekről írt keserű, kiábrándult és ironikus sorokban. Minden jegyzetének középpontjában kimondva-kimondatlanul a hatalom és a propaganda kritikája áll, ez teszi különösen aktuálissá és időtlenné ezeket a bátor írásokat.

A Közép-Európa központjának számító Magyarország az újkori és modern kori Európa hatalmi harcainak fontos helyszíneként hosszú évszázadokon keresztül az oszmán és Habsburg uralkodók közötti katonai és politikai küzdelmek és egyezkedések történelmi színteréül szolgált.Az oszmánok és a magyarok a 14. században, a török Balkánon való megjelenése során léptek először kapcsolatba egymással, ezután a mohácsi ütközet sorsfordítónak bizonyult a két fél viszonyában. A 16. században a magyarok egyre kiemelkedőbb szerepet játszottak az oszmánok Duna-menti politikájában, e kölcsönhatás pedig a későbbi századokban tovább mélyült. A történelmi sorsközösség újabb fejezete volt az, amikor az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után a magyarok oszmán földön kértek és kaptak menedéket. A Habsburgok és Oroszország tiltakozására és kérvényére, hogy adják ki a magyar politikusokat, Abdulmedzsid szultán azt a feleletet adta, hogy akkor is megvédi őket, ha egy magyarért akár ötvenezer oszmán életet kell adnia.M. Tayyib Gökbilgin, az oszmán–magyar kapcsolatok egyik legjelentősebb törökországi kutatója jelen munkájában e közös történelemnek ered nyomába. A történész tizenhárom tanulmányát magába foglaló kötet a török hódoltság korával kapcsolatos általános gondolatokkal kezdődik, majd részletesen tárgyalja a következő kérdéseket: oszmán–magyar harcok II. Murád uralkodása idején, Mátyás király levelei II. Bajazidnak, Nagy Szulejmán magyar és európai politikájának különböző időszakai, az oszmánok Duna-menti és földközi-tengeri politikája a 16. század közepén, az 1566-os szigetvári hadjárat előzményei és előkészületei, Buda török fennhatóság alatt, Kara Üvejsz pasa mint budai beglerbég, valamint Erdély a 17. század elején. A könyv utolsó fejezetei olyan témákat vesznek górcső alá, mint Thököly Imre szerepe az oszmán–magyar kapcsolatokban, Rákóczi Ferenc és az Oszmán Birodalomban menedékre lelt bujdosók, végül pedig a 19. század végi török–magyar kapcsolatok.

„Egymás ?után négy asszonynál lépett fel a láz. Tudta, hogy valaki megszegi rendelkezéseit, hiszen csakis ez okozhatja a halálsorozatot. Nappal is, éjszaka is meglepetésszerűen megjelent a betegszobákban. Három hétig tartott a nyomozás. Végre rajtakapta az egyik madámot. Karon ragadta a megrettent ápolónőt, és áthurcolta a kis inspekciós szobába. Ott aztán rátámadt:– Maga gyilkos! Vegye tudomásul, hogy négy emberélet szárad a lelkén! Én magát jelöltem ki, hogy az üszkös, repedéses 14-est ápolja, és más beteghez hozzá ne merjen nyúlni! Maga megszegte a parancsomat, és embert ölt, megfertőzte az anyákat, meggyilkolta őket…”Semmelweis Ignác. Kevesen tettek nála többet a modern orvoslás megteremtéséért, és keveseknek jutott annyira tragikus sors az igazukhoz való ragaszkodás miatt, mint neki. Kertész Róbert, a két világháború közötti időszak neves újságírója és szerzője ezt a rendkívüli életutat és zaklatott személyiséget eleveníti meg életrajzi regényében. Az alapos kutatómunkán és az író saját medikusi élményein alapuló könyv bemutatja a korabeli orvostudományt, Semmelweis felfedezésének forradalmi jelentőségét, és az elhallgattatására törő óriási erőket.Az anyák megmentője nem csupán méltó emléket állít az orvoslás egyik legnagyobb alakjának, hanem megmutatja, mekkora árat követel a tudomány és az igazság feltétel nélküli tisztelete.

Milyen eszmetörténeti felfogás lapul a woke mögött? Mi az a „represszív tolerancia”? Miben van párhuzam a szélsőbaloldaliság és a szélsőjobboldaliság között? Összeesküvés-elméletek helyett beszéljenek a tények! Mindenkinek ajánlom ezt a könyvecskét, aki szeret gondolkozni, és nem akarja befolyásoltatni magát a woke-tól, de a szélsőjobbtól sem. Itt-ott csípős, máshol horrorisztikus, de mindenképp megér egy olvasást!

„Meggyőződésem, hogy a háború öt alapelve nemcsak és kizárólag a katonáknak ad, adhat iránymutatást, hanem alkalmazható az élet más területein is.”A háborúk a történelem hajnalától kezdve az emberi civilizáció kiirthatatlan részét képezik, és a szomszédunkban dúló háború megmutatta, hogy nem csak tőlünk időben és térben távoli eseményekről van szó. A konfliktus, erőszak és a háború az emberi viselkedés szerves, rettenetes része, akár a kontinensek sorát vérbe borító világégésekről, akár a hétköznapjainkat megkeserítő összecsapásokról van szó. A fegyveres konfliktusok kirobbanásáról, természetéről, a győzelem és vereség okairól számtalan írás született az ókortól egészen napjainkig. Az Afganisztán, Irak és Ukrajna hadszíntereit megjárt dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség volt parancsnoka most könyvében arra vállalkozik, hogy öt egyszerű, világos pontba sűrítse a háború alapelveit.Az ezeket megvilágító példák ugyan háborús szituációkból származnak, ám ez a könyv nem csak a hadtörténet és a hadászati elméletek iránt érdeklődő olvasónak szól. Az itt kifejtett alapelvek, legyen szó a szembenálló és a szövetséges erőkhöz való viszonyunkról, célkitűzésünk meghatározásáról vagy éppen a kommunikáció fontosságáról, bármiféle konfliktus során jól alkalmazhatóak, és segítségükkel könnyebben nyerhetjük meg életünk csatáit. 

A régi világrend bukása után sok problémát látunk a Közel-KeletenKi okozza ezeket a problémákat?Mik azok az Armageddon kódok?A konfliktust a hatalmon lévők okozták?Hogyan teremthetünk békét a Közel-Keleten?A kutatók egy titkos kódot találtak a közel-keleti fő eseményekben, az Armageddon titkos kódjai néven. Ez a könyv számos eseményt és az események matematikai kódjait vizsgálja meg. A kódexek azt mutatják, hogy a hatalmon lévők játszanak. Mik azok az Armageddon kódok?Ez a könyv megmutatja, hogy a Közel-Kelet problémáit szándékosan a hatalmon lévő emberek hozták létre

„Múlt és jelen folyamatos párbeszéde ez a finoman szőtt, lebilincselő történet, mely elevenen teremti újra egy zsidó család tapasztalatait a huszadik század Európájában.” - Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca és a Patkány út szerzője. Hitler hatalomra jutásának idején Sara Franciaországban élt, de ritkán beszélt erről az időszakról. Jóval a halála után unokája, Hadley Freeman egy cipősdobozra bukkant a szekrényben. Egy titokzatos idegennel készült fotót, egy, a Vöröskereszttől érkezett rejtélyes táviratot és egy szignózott Picasso-rajzot talált benne. Kutatásba kezdett, melynek során eljutott Picasso párizsi archívumától egy auvergne-i parasztház szobájáig, Long Islandből Auschwitzig. Freeman úgy rakosgatja össze a családja múltját, akár egy kirakóst, hogy minél többet megtudjon nagyanyja és három testvére, Jacques, Henri és Alex életéről. Történetük - amely olykor tipikus, olykor megdöbbentő - felvillantja a kelet-európai zsidóság egy újabb holokauszttapasztalatát „Szeptember 24-én az őrök kirángatták Alexet az Excelsior-beli cellájából - kékre-zöldre verve, kis híján megtörve -, és társaival együtt a vasútállomásra hajtották. Várt rájuk egy vonat. Alig látták, mert az érzékeiket eltompította az állomást betöltő éktelen lárma: férfiak, nők, gyerekek és csecsemők ordítottak, sírtak, könyörögtek, miközben kíméletlen katonatisztek kiabáltak velük franciául és németül. A lárma szívszakasztó és rémületes volt, bele lehetett halni. De Alex rendíthetetlenül masírozott a vonat felé - emelt fővel, félelem nélkül, ahogy egy légióstól elvárható. Mellette az a cellatársa, akivel a leginkább összebarátkozott, egy hórihorgas francia, Jacques Schwob Héricourt; ugyanabba a kocsiba kerültek nyolcvan társukkal együtt. - Lesz esély, hogy megszökjünk? Nem bánhatnak velünk úgy, mint a birkákkal. Tennünk kell valamit - suttogta Alex Héricourt-nak. De fogalmuk sem volt, mit tehetnének.” „Krimi, családtörténet, a múlt század lebilincselő krónikája. Hadley Freeman egy cipősdoboznyi emléktárgyból rekonstruálja családja történetét, egy olyan családét, amelyet a vészkorszakban megpróbáltak eltörölni a föld színéről. Freeman pontosan látja azokat a szürke zónákat, amelyeket a háborús időkben az emberek elfoglalnak; és attól sem riad vissza, hogy rámutasson múlt és jelen gyűlölködésének rémisztő párhuzamaira. Bátor és csodálatos könyv.” - Nathan Englander.

Hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasága - a százhuszonhatodikból?Frank Dikötter Kína-szakértő megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk Kína példátlan átalakulásáról. Eltekint a fegyelmezett társadalom és a növekedés felé a pártdob ütemére rendíthetetlenül menetelők mítoszától, ő az ellentmondások, az illúziók és a palotai intrikák történetét meséli el. Az épphogy megúszott katasztrófákét, az árnyékbankokét, a korrupcióellenes tisztogatásokét és a mindennapi szegénységet ellenpontozó rendkívüli állami vagyonét. Arra kérdez rá, hogy az elmúlt negyven év változásai vajon nem egy óriási piramisjátékra, egyfajta Ponzi-rendszerre épültek-e.Levéltári kutatásokra, kiadatlan emlékiratokra és interjúkra hivatkozva egyértelművé teszi: a Kommunista Párt célja soha nem a demokratikus világhoz való csatlakozás, hanem az ellenállás, végső soron a leigázás volt.Minden értesülés megbízhatatlan, részleges vagy torz. Mivel egyetlen helyi kormányzat sem közöl pontos adatokat, nem ismerjük sem a gazdaság valódi méreteit, sem a bedőlt hitelek mértékét. A lelkiismeretes kutatónak a szókratészi paradoxon jár az eszében: "Csak azt tudom, hogy semmit sem tudok." Ami Kínát illeti, még azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk.

Milyen szálak fűzik össze a nyilas uralom alatt kivégzett Kiss János altábornagyot, a dachaui koncentrációs táborban elpusztított baráti Huszár Aladárt (Budapest egykori főpolgármesterét) és a szélsőjobboldali utcai bajkeverőből a Horthy-kori államrendészet ügynökévé avanzsáló Zsabka Kálmánt? Volt fajvédő ellenállás Magyarországon 1944-ben? Bartha Ákos többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat legújabb könyvében, amely a németellenes magyar fajvédelem főbb szervezeteinek szövevényes történetét tekinti át 1938 és 1945 között. A kiterjedt forrásbázison megírt munkából betekintést nyerhetünk a törzsökös magyarok szerveződéseibe, megismerhetjük a turáni vadászok történetét és a rongyos gárda kései históriáját.Bartha Ákos (1982) történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017), Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019) és a német megszállás alatti magyar ellenállásról (2021).

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre. Hanák Péter történész (1921–1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szerepet vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szovjetizálásában, vett részt a „reakciósként” megbélyegzett történészkollégái félreállításában – hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen. Miután ’56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964–1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés pozitív újraértékelésében, továbbá a „szellemi vasfüggöny” egyik 1960-as évekbeli átvágójaként a magyar történetírás nyugatosításában, modernizációjában. Egyike volt azoknak, akik problémaérzékenységükkel, nemzetközi tájékozottságukkal, kapcsolatrendszerükkel és nyugati megbecsültségükkel kiemelkedtek a Kádár-kori történész nemzedékből, a rendszerváltás után pedig ő vállalta a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének megszervezését. Csunderlik Péter kutató történészként a Hanák-hagyaték, levéltári és nyomtatott források, valamint a pályatársakkal készített interjúk alapján rajzolja meg Hanák Péter pályaképét, aki egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan „dunai patrióta” volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát.

Vajon emberséges-e tömegpusztító fegyvereket bevetni annak érdekében, hogy hamarabb véget érjen egy háború?  A legtöbb katonai gondolkodó a II. világháborút meg¬előző években nem a repülőgépekben látta az áttörést. Ám idealista stratégák egy kis csoportja, a „bombázómaffia” radikális elképzeléssel állt elő: ha a bombázá¬sokat pontossá tennék, a háborúkat teljes egészében a levegőből lehetne megvívni, és elkerülhetnék a száraz¬földi hadseregek közötti embertelen összecsapásokat és a civil veszteséget.  Malcolm Gladwell újságíró, számos bestseller nemzetközileg elismert szerzőjének legújabb könyve a háború idején játszódik, mégsem háborús történet: feltűnik benne egy holland zseni és házilag készített számítógépe, egy álmos alabamai légierőbázis összetartó csapata, egy brit pszichopata, a Harvard alagsorában dolgozó piromániás vegyészek, valamint a világtörténelem két legelszántabb tábornoka. A Bombázómaffia lebilincselő olvasmány megszállottságról, innovációról, miközben a 20. század és a modern hadviselés egyik legnagyobb erkölcsi kérdését feszegeti.

A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike – ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót. A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekről, a főbb szereplők indítékairól és törekvéseiről, így nagy haszonnal forgathatja bárki, aki szeretne többet megtudni a második világháborúnak az első világháborúban gyökerező okairól, a harcok lefolyásáról és a mindennapjainkat ma is meghatározó jelentőségéről. Nem hallgatja el a németek által elkövetett kegyetlen tetteket, de katonai sikereiket is elismeri, és a szövetséges hadviselők érdemei mellett megkérdőjelezhető lépéseiket sem rejti véka alá. Ha semmi egyebet nem is, ezt a könyvet mindenkinek érdemes lenne elolvasnia a 20. század korunknak is medret szabó legvéresebb hat évéről. NORMAN STONE (Glasgow, 1941. március 8. – Budapest, 2019. június 19.) skót történész és író. A cambridge-i Gonville and Caius College-ban szerzett történészdiplomát. 1962 és 1965 között Bécsben és Budapesten a közép-európai történelmet kutatta. Hazatérve a Gonville and Caius College-ban tanársegéd (1967), majd adjunktus (1973) lett. 1984-től az Oxfordi Egyetemen az újkori történelem profeszszora. Vezetett rovatot a The Sunday Timesban, rendszeresen publikált a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Wall Street Journal hasábjain, valamint a BBC-nek is dolgozott. Margaret Thatcher munkáját beszédíróként és külpolitikai tanácsadóként segítette. Tucatnyi – többek között Oroszország, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország történelmével foglalkozó – könyv szerzője, ezek közül máig a legnépszerűbbek az első, illetve a második világháború történetét feldolgozó kötetek.