Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 489 z 500

"Ábrahám ?vezér, akit Isten barátjának neveztek, az özönvíz látta Sém atya ivadéka volt. A bölcs pásztor-családfő hosszú és felettébb kalandos életében, ha kellett, harcias vitéz volt, ha lehetett, akkor békesség-teremtő.Valamikor négyezer évvel ezelőtt élhetett: a Tigris és Eufrátesz közötti ősvárosok világából indult, és Kánaán pusztaságain vezérelte népét. Évezredek emlékezete szerint ővele kezdődik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul őriz a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás. A zsidó nép és az arab nép egyként őt, Ábrahámot tudta ősapjának. Csodákkal teljes történetét az Ó- Testamentum legelső részében Mózes Első könyvének XII-XXV. fejezete örökítette nemzedékről nemzedékre. – Ebből a bibliai regéből a legrégebbi, pásztorkorszaki hőstörténet bontakozik ki az olvasó előtt. Ábrahám hőstetteit hajdanán bizonyára ugyanúgy vándorénekesek vitték pásztortüzektől pásztortüzekhez, mint a sok mindenben hasonló sumér és akkád eposzokat az asszír és babiloni dalnokok, és a homéroszi énekeket a görög rapszodoszok. – A mai költő megpróbálta elképzelni azt a nagyon régi hőskölteményt, amelynek hősét és kalandjait az Ó- Testamentum őrizte meg és örökíthette miránk. És ahogy elképzelte mai tudással, mai nyelvezettel, de híven az emberiség e nagy közös örökségéhez, fogalmazta krónikás énekké Ábrahám regéjét. – A költő úgy érzi és véli, hogy csupán alázatosan újramondja a mostani olvasónak az immár négy évezredes közös örökséget."

Herman Ottó írta magáról: ?Az angolok egyik legnagyobb tudósa, Faraday könyvköto volt, most az angol tudomány büszkesége. Ohm lakatosmuhelybol indult. És sorolhatnám egy óráig azokat, akik a karzatról hallgatták a tudományt, és végtére a katedrára kerültek.? Ezek a sorok nagyon ráillenek az utolsó magyar polihisztorra is, aki pályáját géplakatosként, fényképészként kezdte, és ma a néprajz, az osrégészet, a madár- és rovartan, a nyelvészet jelentos hazai úttörojének számít. Ízes, szép magyarsággal írott munkái manapság is hatnak, és kedvet ébresztenek a gyujto-kutató munkára. Ez a válogatás elsosorban a kisiskolás gyermekek számára készült.

Kik a kannibálok és mi az a kannibalizmus? Természetes jelenségről van szó, vagy civilizációs perverzió egy másik ember gyomrában végezni életünket? Mi lehet az oka ennek a keresztény kultúrában oly borzalmasnak és gusztustalannak tekintett jelenségnek? Egyes népek rendkívüli történeti korokban kényszerűségből (éhínség, háborúk), vagy vallási meggyőződésből, esetleg a táplálkozás egyik megszokott formájaként, avagy puszta élvezetből ették meg embertársaikat? Jóízű-e az emberhús? E kérdések hallatára sokan undorral fordulnak el, míg mások hátborzongatóan izgalmasnak, és az emberi természet egyik rejtélyének tartják a kannibalizmust. Pivárcsi István könyve kísérletet tesz a jelenség sokoldalú körüljárására, a rettenettel szembeni kíváncsiságunk kielégítésre.

Keresztények:MaronitaGörögkeletiGörög katolikus Muzulmánok:SzunnitaSzitaDrúz „Ötezer méter Libanon – nyersen:Egy baalbeki oszlop terül rá egy bejrúti Renault csomagtartójában elhelyezett drogériára; egy muzulmán kollégiumban tanító maronita apáca némán tátog egy húsvéti dalt; síita paraszt (soha nem fogom megtudni, jobb- vagy baloldali-e) kapálja hasisföldjét; a majd’ kétszáz politikai párthoz tartozó hatvanhárom fegyveres szervezet közül mindössze kilenc került lencsevégre, de utóbbiak közül is kettő csíkos, homályos lett a kép szélén. Így nem tudom, hogyan fogom mindenre kiterjedő alapossággal ábrázolni a libanoni helyzetet…”

Mi is a műfordítás? Mesterség-e vagy művészet? Mi a szerepe, jelentősége egy nemzet irodalmában? Van-e tökéletes fordítás? Hány nyelven tudhat a műfordító és milyen fokon kell tudnia az idegen nyelvet? Mit és milyen határig képes befogadni, adekvált formába önteni az anyanyelv? Miféle bűvölet ejti rabul a fordítót, nem kerget-e csalóka délibábot, amikor azt hiszi, hogy magyarul megszólaló műve egyenértékű lehet Dante, Shakespeare, Tolsztoj eredeti remekével? Szükségszerű-e, hogy a fordítás – ahogy Kosztolányi szellemesen bizonygatta – „ferdítés” legyen? Folytathatnánk még: ezernyi a kérdés, és mindenre könyvünk sem válaszolhat. Mégis: tán vakmerőnek látszó vállalkozásunk nálunk először próbál meg a „műhelytitkokra” is kiterjedő képet adni a műfordítás izgalmasan szép, művészi mesterségéről. Reméljük: élvezhető formában és némi haszonnal, tanulsággal azok számára, akik nemcsak a remekműveket, de azok nyelvi varázsát is szeretik.

E könyv főszereplője, a szociáldemokrata Ágoston Péter élete három, egymással többnyire összefonódó szálon pereg le az Olvasó előtt. Az egyik szál a tudós tevékenysége a jogtudományi tanulmányoktól a történeti és közéleti problémákat taglaló munkákig. A másik a politikába betévedt jó szándékú értelmiségi vergődését követi a merész és kudarchoz vezető vállalkozások mentén. Kezdődött ez a történet a belügyi államtitkársággal (Berinkey kormány), folytatódott a külügyi népbiztossággal, (Tanácsköztársaság) és befejeződött a külügyminiszteri poszttal (Peidl-kormány), hogy elvezessen az ellene is indított büntető perhez és a halálos ítélethez. A pályaív végállomása a „moszkvai menedék”, illetve a szabadulás a szovjet rendszertől a brit Munkáspárt fellépésének hatására. A harmadik szál egy megejtő szerelem története, amely ezt az embert a feleségéhez, Buzárovits Augusztához fűzte házasságuk 25 éve alatt.A személyes történeten átrobog – eleinte támogatja, majd tragikusan megtöri –- az ország története. A világháború, amely gondolkodását az országmentés kötelezettsége felé tereli, Nagyvárad, saját tevékenységi színterének román megszállása, ami miatt menekülnie kell. Az őszirózsás forradalom, és a tanácsköztársasági hatalomátvétel, amelyektől az ország megmentését vagy legalább sorsának enyhítését várta.E korszaknak millió számra voltak áldozatai, de kevesen, akik – tévedéseik ellenére – oly tiszta tudattal és erkölcsileg oly épen vészelték át, mint Ágoston Péter.

A kötet esettanulmányokat közöl, amelyek Budapest XVIII. kerületéhez kötődnek; az előzmények, a fontos történések mellett főként a megtorlás időszakára összpontosít. Mennyiben volt más egy peremkerület az ötvenes években és 1956-ban, mint a belső városrészek vagy a vidéki városok? Melyek voltak a meghatározó események? Miért itt alakult az első nemzetőrség? Kik voltak a forradalom helyi vezetői? Kik segítették és kik akadályozták a megtorló gépezet munkáját? Miért mentették fel a forradalmi bizottsági per vádlottjait? A válaszok túlmutatnak a kerület határain.1956 történelméről még nem zárultak le a viták. Az elemzések újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, új szempontokkal gazdagítják a történettudományt. Az esettanulmány olykor többet láttat a történtekből, mint egy-egy általános értékelés, közelebb van az emberi drámákhoz, a tragédiákhoz, a törvényszerű mellett jobban érzékeli a véletlent. Többet mondhat a szereplők, a résztvevők motivációiról, jelleméről, arról, hogy ki hová állt, hova került, merre sodródott. A mikrotörténetben személyesebb történelemlátást kapunk; a vizsgálat nagyítóján keresztül apró, mégis fontos részletek kerülnek látószögünkbe.

Magyarország 20. századi történetéről – különösen a két világháború közötti időszakáról – nem lehet reális képet alkotni a szociáldemokrácia történetének objektív, alapos és árnyalt ismerete nélkül, miként a budapesti várospolitikáról sem az annak formálásában, alakításában részvevő szociáldemokrata frakció tevékenységének megismerése nélkül.A kötet a szociáldemokraták által leginkább preferált területeken végzett, hatékony gyakorlati várospolitikai tevékenységről ad átfogó képek és értékelést, időben a két világháború közötti időszakra koncentrálva.

A neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét „A fejedelmi bálvány” és „A pénz komédiája” című könyvek anyagából állítottuk össze „Hatalom és pénz” címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

A könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

A ?szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek. A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.

Kultúrpolitikai írások.

Eljutván könyvem második feléig, hajlott őszre a meleg nyár is. Újra útnak indítom tollamat s vele egy időben készülődik a fecske is melegebb ég alá. Még egy pár hét s csöndes lesz az ereszalja. Minden nap gyülekeznek, órák hosszát tanakodnak, aztán megint szétröppennek, kiki a maga fészkébe, a maga házába. Ott bizonyosan számolgatják: hány nap s hány éjszaka lakhatnak még a maguk verte puha fészekben. Mennyi gonddal, fáradtsággal rakták ezt a kicsi fészket s most itt kell hagyniok! Vajjon úgy találják-e tavaszszal, amint elhagyták? A házépítést nem kell-e újra kezdeni? 

A könyv célkitűzése, hogy közérthető módon nyújtson ismereteket a magyar külpolitika elmúlt százötven évének történetéről, az orientációs lehetőségekről, dilemmákról, döntésekről, mozgástérről. Tekintettel arra, hogy az átlagolvasónak az 1945 előtti magyar külpolitikáról töbynire vannak ismeretei, az összefoglaló, szintézis jellegén túl a kötet a második világháború utáni évtizedek eseményeit, folyamatait mutatja be részletesebben, illetve ezek kapcsán szolgálhat elsősorban új információkkal. A 20. századi magyar külpolitika története a legapróbb részkérdésekig feldolgozott, gazdag a hazai külpolitikai, diplomáciatörténeti szakirodalom. Átfogó, összefoglaló jellegű munka azonban kevés jelent meg, és azok is elsősorban az 1948 előtti időszakot tárgyalják részletesen. Egy szerkezetében, terjedelmében a felsőoktatásban is használható, a súlypontot a második világháborútól a jelenig terjedő időszakra helyező munka még nem született. Ez a könyv erre vállalkozik, szerzője önálló kurzus keretében oktatja a témát, és tanítási tapasztalatai indították ennek az összefoglalásnak a megírására, amelyet számos eredeti szöveg, dokumentum felidézése tesz sokrétűvé és az oktatásban is különösen használhatóvá.

NŐ VAGY! A legigazibb, legszentebb, legteljesebb. Születésedtől fogva rendelkezel a feledésbe merült, vagy megtagadott női bölcsességgel. Különleges szereped van az élet misztériumában. Áldott vagy azzal a különleges képességgel, hogy mindent, ami polaritásban van - legyen az sötétség vagy fény, nő vagy férfi, vagy önmagad különböző minőségei -, át tudsz ölelni, be tudod engedni, majd önmagadon belül, átalakító módon egységet tudsz hozni a szétválasztottságba. Az egész világot, annak minden kettősségével egybe tudod szeretni. A nőiséged legnagyobb kincse, a női erőd forrása ez a képesség. A Nőiség Ezerszirmú Rózsája újra összekapcsol szakrális tudásoddal, az asszonyi bölcsességgel, női teremtő erőddel; segít női szerepeidet, minőségeidet felismerni; a hozzájuk fűződő megtapasztalásokat behívni és megélni; a nőiséged csodáját felfedezni és ünnepelni. Ahogy az emlékezeted visszaidézi az ősi asszonyi tudást, visszatérsz a női erődbe, képessé válsz az élet minden területének harmonikus összerendezésére, de legfőképpen a kapcsolataid felemelésére, a szeretettel és jelenléttel való gyógyításra, az áldott erejű teremtésre, a kreatív alkotásra. A tövis nélküli Rózsa hív, hogy csodálkozz rá női teljességedre, minden szirom kibontásával ölelj magadhoz egy újabb kincsedet! A Női Önmegvalósítás Kincsestár kiadványa www.noionmegvalositas.hu

Adam Smith jól ismert munkájának teljes, kétkötetes szöveganyaga 1940-ben, a Magyar Közgazdasági Társaság gondozásában jelent meg magyar nyelven, azóta csak töredékes kiadások születtek.Ezt a hiányt orvosolja a Napvilág Kiadó, amikor új és könnyen kezelhető formában, két kötetben újból kiadja a teljes szöveget, Éber Ernő 1940-es fordítását véve alapul. Az exkluzív, modern kivitelű könyvben Adam Smith szövegét Erdős Tibor akadémikus előszava vezeti be, az olvasók tájékozódását pedig korszerű név- és tárgymutató, valamint az eredetinél részletesebb tartalomjegyzék segíti.A kiadó ajánlása:A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, a Vizsgálódás… 1940-ben megjelent, utolsó teljes magyar kiadásának reprintje. Kiadónk azért vállalkozott a teljes szöveg közlésére ebben a formában, mert úgy vélte, a reprint kiadás hangulata tükrözi a legjobban, hogy egy klasszikus szerző klasszikus köntösben is tud nagyon korszerű és időtálló maradni.A szöveget új előszóval és új tárgymutatóval láttuk el annak érdekében, hogy napjaink közgazdasági nyelvezetére minél könnyebben konvertálható legyen Smith szövege, és ezáltal mind jobban rávilágítsunk, mennyire előremutatóan, időszerűen és modernül gondolkodott a maga korában; nem lekicsinyítve ezzel azt az igen fontos célunkat, hogy minél jobban segítsük korunk diákjait abban, hogy megismerjék és megértsék ezt a minden szavában, mondatában fontos alapművet.Részlet Erdős Tibor előszavából:„Adam Smith a klasszikus polgári gazdaságtan legjelentősebb képviselője, az ipari forradalom kezdetén és kibontakozásának idején élt Angliában. Ebben a könyvében a korabeli kapitalista gazdaság működési mechanizmusának átfogó elemzésére vállalkozott, amely hatalmas előrelépést jelent a közgazdaságtan fejlődésében. Csodálatosan összefüggő rendszerben ábrázolta korának kapitalizmusát; ez azt jelenti: kiváló elméleti képessége mellett nagyon fejlett lehetett a valóságérzéke. Jelen könyve magas szintű intellektuális teljesítmény; könyvének alapos elemzése, tartalmának megértése is intellektuális erőfeszítést igényel, de mondhatom, nagyon megéri.Az erőteljes szellemi koncentráció néha furcsa hatással jár. Tudat alatt a lehetetlen is lehetségesnek tűnhet. Míg az egyes, egyszerűen nem könnyen megérthető gondolatain tépelődtem, pillanatokra úgy éreztem, hogy ott ül mellettem. Rájöttem: ez azért történt velem, bennem, mert nagyon tisztelem őt, úgy, mintha nagyra becsült kollégám, szakmai társam lenne, akitől sokat lehet tanulni.Ezzel a gondolattal ajánlom figyelmes olvasásra Adam Smith magyar nyelven most újonnan kiadásra került művét. Nemcsak közgazdászoknak, hanem a közgazdaságtan iránt valamennyire is érdeklődő olvasóknak is szól az ajánlásom.”

Elektronikus könyv avagy e-book, reader, Kindle, DRM, epub, iPad néhány furcsa, új kifejezés jött divatba és terjed a könyvbarátok beszélgetéseiben. A hiányos és félinformációk tengerében akadnak, akik máris temetik a hagyományos könyvet. De nincs ok az aggodalomra: itt az első tömör és közérthető összefoglaló, amelynek segítségével Ön villámgyorsan képbe kerülhet és hozzászólhat a témához… A szerző megkísérli elhelyezni az e-könyvet az olvasás kultúrájában és bemutatja előnyeit, hátrányait, típusait, lelőhelyeit, valamint hasznos tanácsokat ad az e-könyvek olvasásához.

Pente, Úttörő, Balaton, Alba Régia, Arsenal Roadster, Puli, Tecoplan - kevesen emlékeznek ezekre a nevekre. Nem egykori csokoládémárkák vagy sportegyesületek neveit jelölik, hanem az 1945 és 1990 közötti magyar háztáji autóépítés eredményeit.Ki gondolná, hogy már 1900-ban futott útjainkon magyar építésű autó? Csonka János készítette a Királyi Posta számára. Négyesi Pál e-könyvéből megismerhetjük Csonka János örökségének továbbvivőit, azokat az elszánt szakembereket, akik szinte lehetetlen körülmények között váltották valóra álmukat: magyar személyautó építését.

Anglia – mely mindig sokra tartotta elkülönülését a kontinenstől – történelmének alakulása erősen befolyásolta az európai fejlődést. A szerző kilenc jelentős uralkodó életrajzán keresztül mutatja be azt az utat, amelyet végigjárva a kelta őslakosságú Britanniából létrejött a legnagyobb, gyarmatokkal rendelkező világbirodalom. A kötetben a következők szerepelnek: I. (Nagy) Alfréd, a legendás király, akit gyermekkorában koronáztak meg, s akinek uralma alatt jött létre az egységes angolszász állam; III. Richárd, akit Shakespeare drámája tett világhírűvé; I. Erzsébet, az európai történelem legnagyobb uralkodója; I. Károly, akit az angol polgári forradalom alatt a bíróság kivégeztetett; Viktória császárnő, a nagy birodalom uralkodója, minden uralkodó példaképe, s a második világháborúból Winston Churchill segítségével győztesen kikerülő VI. György.A gazdagon illusztrált kötet a Világtörténelem nagy alakjai c. sorozatban jelenik meg.