Efficenter Kft. strana 15 z 27

Nyírő József maradandó képekben mutatja be Erdély és a székely nép életét, történetét, hagyományait, észjárását és lelkiségét. A Havasi tragédia nagyrészt az író eddig kötetben meg nem olvasható elbeszéléseinek, publicisztikai írásainak a gyűjteménye. A történetek zöme gyilkos indulatokról, kíméletlen erőszakról, emberi kiszolgáltatottságról, fiatalon elfojtott életekről szól – a történelmi végzettel szüntelenül küzdeni kényszerülő székely nép tragikus életérzését szólaltatja meg. Az író emléke és életműve hosszú ideig megközelíthetetlen volt – e régóta várt visszatérésnek gazdag dokumentuma ez a kötet, amelynek írásai még teljesebbé és árnyaltabbá teszik azt a képet, amelyet a havasok népének krónikásáról ismerünk.

A szép magyar próza nagy mesterének egyik utolsó regényét kapja itt kézhez az olvasó, talán legérettebb és mindenképp legegyénibb alkotását, amelyben Krúdy páratlan stílusművészete, lírája, sajátos emberábrázolása és hasonlíthatatlan fantáziája a maga teljességében, minden varázslatával bontakozik ki.

Tragikomédia 2 felvonásban

Valahol messze a harmatos mezőben egy láthatatlan kasza pengett és fehér hajnali szelek zúgatták a berzenkedő fákat édes ízű vízszagot hozván a Duna felől. A pomázi országúton ballagtak ketten a magas jegenyék alatt álmosan, összetámaszkodva mint a részegek és karcsu árnyékuk kifutott messzire a katángvirágos árkon tul a jegenyék árnyékai mellé. Mert a nap épen felkelt. - Nagyon álmos vagy édes? - kérdezte János.

Molnár Ferencnek ebben az egyszerű könyvében azért férnek el legszebb értékei s talán azért rekednek nagyrészt kívül művészi és emberi fogyatkozásai, mert otthon dolgozik. Mert ismerte ezt a „Zöld huszárt”, ellentétben a sikerdarabok nagyhercegnőivel, ördögeivel és magisztereivel, akiket nem ismert. Szembeötlően erős élménytartalom hevíti e könyvben az élő lélek hőmérsékletére Molnár hangját s ez éppen az ő esetében, sokat, talán a legtöbbet jelenti. Hányszor s mily jogosan vetették szemére, hogy az igazságot alárendeli a hatásnak, ötletek és elmésségek papírálarca alatt, visszájára fordítja a valóság logikáját, nem teremt embereket, hanem bábokat mozgat. A regényben nincsenek tipikus molnári helyzetek, de kapunk valamit, ami egészen szokatlan: molnári közvetlenséget. Érett korában írta, sikerrel, vagyonnal a háta mögött. A történet fordulataiban jellegzetes mellékfigurák galériája vonul fel. Molnár amúgy is mestere a művészi ökonómiának, egy jelzővel oldalakat tud előadni, itt pedig, személyes közösséget vállalván embereivel, a szokottnál is tömörebb. S ami a legfontosabb: éltek ezek az emberek, sőt a mi körünkben éltek. - Debreczeni József (Híd, 1957. Újvidék).

Szó nélkül ballagtunk a város felé. Szerettem volna, de nem tudtam tőle kérdezősködni. Milyen jó lenne, most a kőtörő lélektanához adatokat szerezhetnék. Milyen a lelki világa, milyen a múltja, mit vár, mit akar, mi a vágya? Izetlen kérdések jutottak csak az eszembe, hallgattam.

Szindarab 4 felvonásban. Ez ihlette Karinthy "A munka diadala vagy a megtért főúr" című paródiáját az Így irtok ti-ben.

Bradley Tamás, a londoni vegyészmérnökből lett légionista maga sem gondolta hogy a húga és családja becsületén esett csorbáért úgy fog "visszaütni" hogy ebbe az ütésbe majdnem maga is, szerelme is belepusztul. Csak később érzi meg, hogy a millió veszélyt rejtő dzsungel és egy szökött légionáriusra leselkedő borzalmak - bizony nem a legkedvezőbb helyzetet teremtik a bosszúhoz. Egyetlen szerencse, hogy a "Dalol a vadon" című film forgatására elindult expedició minden tagját, bár már csak haláluk után, felfalják a termeszek, és így az egész felszerelésük a bajba jutott szökevények birtokába kerül, többek között Szép Heléna jelmeze, valamint két lánctalpas kocsi is... A végig ötletes, mulatságos kalandok során az olvasó megismeri azt az "igazságot" hogy az igaz szerelmet még a forró lávafolyam sem tudja felperzselni...

A színmű elragadó könnyedségével, derűjével és a Shakespeare legnépszerűbb komédiáiban is alkalmazott tévedés-motívumon, valamint az ifjú szerelmesek konfliktusain alapuló dramaturgiájával felhőtlen szórakozást tartogat minden korosztály számára. A két veronai nemes több jelenetének átdolgozott változata felfedezhető a későbbi, érett komédiákban. Manapság a kevésbé ismert Shakespeare-művek közé sorolják, megírása idején azonban hatalmas népszerűségnek örvendett.

  Ady Endre novellái

A hajdani alföldi betyár neve még ma is fogalom. Alakja köré a nép képzelete mondákat kerekített, tetteit kiszínezte, s hol a hőstetteit, hol a gonoszságait túlozta el olyannyira, hogy a híres rablóvezér valóságos képe már-már elhomályosult. De hát milyen is volt az igazi Rózsa Sándor? Bizonyára nem olyan gáncs nélküli lovag, amilyennek a régi ponyvafüzetek rajzolták, nem is olyan emberbőrbe bújt vadállat, ahogyan a régi tárgyalások iratai állítják! Akkor hát? Kalandos, izgalmas, páratlanul veszélyes élete során olyan volt ő (olyan lehetett), amilyennek nagy írónk, Krúdy Gyula e regényében megrajzolta: hol postarabló, hol Kossuth katonája, hol csendes paraszt, hol véres bosszúálló. Egy elnyomott nép szertelen hőse.

„Csendes szobában, ahol puha szőnyegekben meghal minden zaj, és színes üveg szórja szerte a kicsiny mécs pisla lángját, feküdjetek hanyatt. Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek. Hiszen a szűkmarkú isten is csak azért ajándékozott minden nyomorult féregnek egy-egy pillanatot ebből az életből, hogy éljen, folytassa az életet, hogy új életet okozzon. Az új féregnek pedig ismét kijut egy pillanat. A lét esszenciája olyan drága portéka, amelyből egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak - egy órát." (Csáth Géza: Ópium)

elbeszélés(ek) - Az élet eseményei nem igazodnak a naptárhoz, mert bármikor lehet sorsfordító döntéseket hozni, elköltözni, vagy éppenséggel meghalni, de ez akisregény mégis egy állóképszerű tavaszi hónap története – mint egy festmény. Belépünk ebbe a festménybe, senkiről nem tudunk meg különösebben semmit, de beárnyékolja ezt a pár hetet és a szereplők életét egy súlyos tény, a halál, és egy sajátos optikát kölcsönöz még a nagy újrakezdő tavasznak is.

Az Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a „fenékre”, de kihalljuk belőle a humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

"...A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok... Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és - szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!" Hogyan került a Szarahárba ez a legendákat fakasztó "kísértetlégió", és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Évekkel ezelőtt az insbrucki levéltárban kutatván, mindenféle régi írások között egy köteg sárga papír került elém, amelyből most szabadon s inkább emlékezetből írom át itten, a következő igen különös és megható történetet: 1782 telén, néhány nappal karácsony előtt, Seibert Johanna lengenfeldi illetőségű, hajadon nőszemély éppen bement az istállóba, hogy megfejje a kedves teheneket, amikor hirtelen, valami igen kárhozatos betegség számos tünetei közben összerogyott, üvölteni kezdett és harapott.