Efficenter Kft. strana 8 z 27

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de a szellemes ötletek halmaza adja a regényt. A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

— A legszebb nő a szárazföldön s a tengereken. Szebb annál, a mit Gainsborough föstött, szebb Burne John-nál, a rózsaszínű Watteau minden álmainál. Szép ő, szent Isten, szép, mint egy japán cseresznyefa amikor kivirágzott, szép, mint egy gyöngyházcsiga a smaragdfüvek­ ben, egy aranyalma a hajnalban, vagy a vér a narancsban. Szeretni őt! És szeretni általában. És szédülni és szenvedni is. És még sok minden, ami a gyönyör körül van. Az isteni kert!

1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutatták A proletárok című színjátékot, amely egyszerre váltott ki sokakból lelkesedést, sokakból felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy itt kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma. Az általános irodalomtörténet számára pedig egészen Mikszáthig ezzel a keserűen mulatságos játékkal lép a legnagyobbat a kritikai realizmus felé a magyar irodalom. A dráma szerzőjét Csiky Gergelynek hívják. Ebben az időben harmincnyolc éves, tekintélyes hivatalokat ellátó római katolikus pap: teológiai professzor, szentszéki ügyész, legendásan művelt, elképesztően sok nyelven tudó férfi.

1848 tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? – merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

A Tanár úr kérem Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatfüzére, melyet 1916-ban adtak ki először . A mű egyfajta „emlékezés” a gyermekkorra, Karinthy diákéveire, az egyik legnépszerűbb magyar (ifjúsági) irodalmi mű.

Egy kolozsvári bordélyban játszódik Hunyady Sándornak A vöröslámpás ház című novellája, és helytörténeti bizonyítékai léteznek annak, hogy az író részéről nem volt következetlen a helyszínválasztás. Erdély fővárosában ugyanis hajdan tényleg nagyon sok ilyen intézmény állt, erre nézve bizonyosságot pedig a legmarkánsabban egy belvárosi épület padlása szolgáltatott, ahol valaki még 2012 tájékán a régi időkből egy szakavatott fényképész által készített erotikus fotósorozatot talált. Ez a pajzánságot sugárzó kultúrtörténeti ritkaság lenge ruhás, kalapos hölgyeket, illetve cilinderes, csokornyakkendős urakat, egyenruhás diákokat intim helyzetben örökített meg, arra is ráerősítve egyúttal, hogy bizony nemcsak a polgári világ idillje határozza meg a századelő korrajzát.

Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben, már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos király-t. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjou Nagy Lajos - uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott prosperálása idején - szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még felesége, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról - és a király küzdelme mellett - hogy a betegség terjedését lassítsa, építőmunkáját bevégezze - ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje, számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől...

Vagy ezerkilencszáz esztendővel előbb, mint ezt a sort írjuk, egy nagyszerűen aranyozott és festett bárka siklott alá a Níluson akkora sebességgel, amekkorát csak adhatott neki ötven hosszú, egyenes evező; amik úgy csúsztak, s kaparták a vizet, mint egy óriási skarabeus karmai. A bárka keskeny, hosszúkás forma volt; két kiemelkedő végével az újhold sarlójához hasonlított, és karcsú arányaival csodálatosan röpülésre termett. Aranygömbbel ékesített kosfej fegyverezte a hajóorr csúcsát, és mutatta, hogy a kis hajó királyi vérből származó valakié.

Gárdonyi több alteregóban is írt regényeket, ezek közül Göre Gábor falusi bíró az egyik, a maga régies nyelvezetével. Ebben a könyvbenegyszerű parasztemberek stílusával mondja el Göre Gábor bíró úr szemszögéből Göre Martsa lakodalmát, de elmeséli a nagy szöröntsérül históriát és egyéb kedves történeteket is.

Gelléri Andor Endre vérbeli elbeszélő. Élesen elválik a háború utáni magyar irodalom népes epikus-csoportjától. Vasko­san plasztikus naturalizmusa fölött izgató, különös módon libegnek a tündérmesék álom­fényei, keményen vésett témáinak tárgyiasságán rejtélyes líra bugyog. A rutin virágkorában - naivul és igézően - barbár frisseséggel ragyogó művészi szerszámokat teremtett, s kiformált egy tökéletesen egyéni, újszerű epiko-lirikus attitüdöt. Remekeit novellái közt lelni; e műfaj történetében szines szerep várja. Figuráit a külváros kispolgáriasodó proletárjai közül emeli napvilágra, meleg, valóságos élmények erős füszerével táplálva irói képzeletét.

Nem, nem gyermekirodalom ez. Még csak nem is ifjúsági. Nehéz, nagyon nehéz felnőttirodalom. A kötet valamennyi elbeszélése a halál (erőszakos, véletlen, önkéntes) körül forog. Mindegyik lehangoló. Sehol egy kapaszkodó. Mégis kézbe vesszük, kézben tartjuk, a nyomorszag ellenére, mert emberi, mélyen emberi és megérint, mélyen megérint. Mint Szomory valamennyi műve

Két ?nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében, 1833-ban ezekhez szellemében és tárgyában hasonló művét, a Stádiumot, amelyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki: „1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.”

Az Állomások hősnője, Rosztoky Éva a múlt és a tragikus kezdet nőalakjai után az új világ győztes asszonyát hivatott képviselni, aki nem a házasságban találja meg kiteljesedését.

Bohózat három felvonásban - A doktor úr című darab (1902) a szerző legelső színpadi alkotása, mégis valódi mestermű. Megismerhetjük benne Dr. Sárkányt, híres és gátlástalan ügyvédet, a doktor urat, akinek semmi sem számít, csak saját dicsősége és karrierje. Üzleti, és részben szellemi partnere egy tizenkilencszer felmentett, minden hájjal megkent, de mégis szeretetre méltó, az igazságot kimondó, céljainak elérése szempontjából meghökkentően gátlástalan tolvaj, Puzsér. Izgulhatunk, hogy vajon siker koronázza-e az önmagában is bizonytalan Sárkányné flörtjét a korrupt rendőrtiszttel. Mindezek mellett tanúi lehetünk egy angyali humorral ábrázolt, nyiladozó szerelemnek, az ilyenkor elengedhetetlen félreértéseknek, és még számtalan váratlan fordulattal tarkított élethelyzetnek, amelyek végül meghozzák a várva-várt megoldást.

„Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús. Ma este, mikor hazajöttem, egy kardot találtam otthon a szobában, de a feleségem megmagyarázta, hogy hogyan esett be véletlenül az utcáról a kard, mikor lent elmentek a katonák, hát ami igaz, az igaz, nagy szél volt ma.”

Aszlányi Károly igazi ponyvaregénye