Efficenter Kft. strana 2 z 27

E nyáron kezembe kerültek régi iskolai dolgozataim, melyeket átolvastam és most közreadok, némi módosításokkal. Meggyőződésem hogy akkor jobban írtam, mint ma, s ezért lehetőség szerint meghagytam mindent eredeti formájában.

Az ?"Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok – Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska – és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának.

"A vonat sípolt, meglassította menetét, aztán egy nagyot, éleset füttyentett és megállt a balatonligeti kis állomásnál. Egyetlen utas szállott ki egy másodosztályú kocsiból. Októberben már nem szoktak fürdővendégek érkezni. A vonat azonnal továbbment s az utas ott maradt egyedül a sötét, alig világított pályaudvaron. Körül se nézett, mint aki jól ismerős mindennel s fölkapva kis kézipodgyászát, melyet az előbb maga mellé tett le a földre, nem a rendes kijárat felé ment, hanem a belső oszlopos kis folyosón végig s bekopogtatott az egyik még kivilágított ablakon."

A concordi közkönyvtár (Massachusetts állam) bizottsága úgy döntött, hogy kizárja Mark Twain legutóbbi könyvét a könyvtárból. A bizottság egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy noha nem nevezné erkölcstelennek a művet, úgy véli, hogy alig van benne humor, és az is alantas fajta. Merő szemétnek tekinti. A könyvtár és a bizottság többi tagja hasonlóképpen vélekedik, úgy értékelve, hogy a regény nyers, közönséges és pórias, amely nem felemelő történeteket mesél el, így az egész könyv inkább a lecsúszottaknak való, semmint intelligens, tiszteletreméltó embereknek. Twain később megjegyezte a kiadójának, hogy „a concordi könyvtár elítélte Huckot, mint ami szemét, és csak a lecsúszottaknak való. Ez minden bizonnyal huszonötezerrel emeli az eladott példányszámot!”

A regény laza szerkezetét Botár Béla, a fiatal református lelkész életíve tartja össze. Beiktatásától kezdve követhetjük nyomon az ő és a kisebbségi sorsra jutott székely faluja életét. Az ő mindenütt jelenlévő alakja fogja össze ezt a rengeteget szenvedő, naponta megpróbált népet. Az inuk szakadtáig küszködő barmokat vezető szekeres gazda észre sem veszi, hogy mindenórás felesége a boglya tetején életet ad gyermeküknek; a félholtan beteg kislányt édesanyja a nagykendővel a székhez köti, hogy gyógyulását mímelhesse haragos apja szemében; a Magyarországon végzett orvos, akinek a román állam nem honosította diplomáját csak az éj leple alatt keresheti föl a betegeket, akik a vizsgálat díját amúgy sem tudnák a körorvosnak kifizetni; az öreg székely, aki ökreit adta el fia iskoláztatására, az öngyilkosságba kergeti a gyerekét, mert folyton elbukik a román nyelvvizsgákon. Naponta és minden szereplő életében dráma zajlik a Székelyföldön, miközben a jóvágású román főbíró, Pompelu elcsavarja a falusi életbe belesavanyodó papné fejét, miközben az állását vesztő református tanító megtagadja nemzetét és hitét, hogy álláshoz jusson a román állami iskolában, miközben a tehetetlen falu szeme láttára árvíz sodor el egy házat anyástól, gyermekestől… Az író epizódról epizódra haladva, folyvást egy-egy novellát alkotva fest körképet a román fennhatóság alá került Székelyföld életéről, ugyanakkor azt is bemutatja, a székelyek sem bűntelenek, ahogyan a románságra is jellemző az emberség, az empátia, a nemzeti különbségeken fölülemelkedő szolidaritás: a prahovai román parasztok a maguk halottjaként gyászolják azt az idegen magyar fiút, aki nyelvvizsga kudarcai miatt már-már eszelős kóborlása közben az ő falujukban végez magával. Katartikus hatású olvasmány.

Babits meglehetősen hajszolt körülmények között készítette el az antológiát. Annak ellenére, hogy az erotikus világirodalom remekéből választott verseket, sokféle vád és támadás érte, sokszor még barátai részéről is. A mai olvasó nyilván csodálkozva hall e rég elvonult viharokról. Ma főként azokra a kiváló fordításokra figyel, amelyek aligha jöttek volna létre a kötet kínálta alkalom nélkül.

„Több holdon át rózsa és rózsa: képzelni lehet az illatot, ami itt elöntötte a levegőt virágzás idején. Nem csoda, ha a szerelmesek megmámorosodtak ebben a kertben, elvesztették félénkségüket, legyőzték meggondolásaikat s nem egy boldog vagy keserű házasság igazi bölcsője és sugallója ez a kerítő rózsakert volt.”

A Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője – sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Vígjáték három felvonásban - A házasság „kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk. Aki e szerződést megszegi, akár azáltal, hogy megmondja a másiknak, miszerint ezzel és ezzel viszonya van, akár azáltal, hogy valami más módon tudtára adja, vagy nem ügyel eléggé arra, hogy a másik ne tudja meg: házasságtörést követ el.” (Karinthy Frigyes) S hogy mit tehet az, aki meg akarja akadályozni, hogy házastársa hűtlen legyen hozzá? Ha minden kötél szakad, legjobb, ha úgy intézi a dolgot, hogy saját magával csalják meg. S hogy mit tehet az, aki meg akarja akadályozni, hogy házastársa hűtlen legyen hozzá? Ha minden kötél szakad, legjobb, ha úgy intézi a dolgot, hogy saját magával csalják meg. „Komédiások szerelme és szerelmesek komédiája.” – jellemezte a darabot A Hét című folyóirat munkatársa az 1910-es vígszínházi ősbemutató idején. A testőr Molnár Ferenc majdnem száz éves örökifjú vígjátéka férfiról és nőről, színészről és színésznőről, házasságról, szerelemről és a „zöldszemű szörnyről”, aki – mint tudjuk – rettentően bandzsít.

Tanuljon meg 28 nap alatt gyorsolvasni! Könyv + oktató programhoz való hozzáférés Élete leghasznosabb, legtöbbet jövedelmező készsége lehet A gyorsolvasás a leghasznosabb készség, amit ma meg lehet tanulni. Ez egy nagyon egyszerűen elsajátítható technika, ami meg tudja változtatni az életünket. Mit nyerhet a gyorsolvasás elsajátításával? Két-háromszor gyorsabban tud olvasni, papíron, számítógépen, könyvolvasón vagy mobilon. Kétszer-háromszor annyit tud megjegyezni az elolvasott szövegből. Így egy óra olvasással négyszer-tízszer annyi információt képes elsajátítani! Gondoljon bele: ha a munkájának jelentős része olvasásból áll, akkor egyetlen óra alatt annyit érhet el a gyorsolvasás elsajátítása után, mint előtte egy teljes nap alatt! Kinek a legnagyobb áldás, ha megtanulnak gyorsolvasni? Diákoknak, középiskolásoknak és egyetemistáknak. Egy vizsgára gond nélkül fel lehet készülni egy nap alatt! Mindenkinek, aki a munkájában sokat olvas: vezetők, mérnökök, közgazdászok, orvosok, jogászok, bankárok, tanárok és minden értelmiségi munkát végzők. Mindenki, aki komolyan veszi az élethossziglani tanulást. Mennyire nehéz megtanulni a gyorsolvasni? Ennek a könyvnek a segítségével 28 nap alatt, napi egy óra gyakorlással elsajátíthatja a gyorsolvasást. Ráadásul ez a tudás olyan mint a biciklizés: soha többe nem fogja elfelejteni! A gyorsolvasás megtanulása már-már tisztességtelen előny mindenkivel szemben egy életen át! Ezért minél előbb tanulja meg annál jobban jár vele. Ajánlott 12 éves kor felett mindenkinek!

"A sziamangok, (Hyolabates syndactilus F. Cuv.) tudvalevően a nagy és hosszúkarú gibbon-családhoz tartoznak. Az antropomorf-majmoknak ez a negyedik s legkisebb alkatú csoportja a gorillák méltósága, a csimpánzok humora és derűs életfelfogása s az orángután mélyreható pesszimizmusa mellett a szürkeséget, kispolgári opportunizmust, gyakran alattomos gyűlöletet képviseli. Ennél a fajtánál találjuk először a hipokrízis és a megalkuvás első jeleit, amit az is bizonyít, hogy az emberszabású majmok között egyedül a gibbon képes társaséletre. Ha még azt a néhány közkeletű igazságot elmondjuk a sziamangokról, hogy: 18 dorsolumbál csigolyájuk, 13 pár bordájuk s – ellentétben a többi gibbonnal – gégezacskójuk van, viszont farkuk és pofazacskójuk nincsen: akkor az olvasó már szinte többet tud róluk, mint Brentford tudott, amikor közéjük került."

Mire lenne szüksége ma egy vállalkozónak? - Tízből kilenc vállalkozásvezető erre a kérdésre azt vágja rá, hogy neki több vevőre lenne szüksége. A kisvállalkozások vezetői ugyanis jó szakemberek, de nem értenek a marketinghez, vevőszerzéshez. Ma szó szerint élet-halál kérdése a jó vevőszerző marketing. - Csakhogy nagyon sokan megijednek, annyiféle szakterület, könyv, méregdrága tanfolyam és szakértő van, és mindenki azt állítja, ő a tuti. Amikor egy vállalkozó rádöbben, vevőket kellene szereznie, nem tudja, hol kezdjen neki. - Ez egy rövid és könnyű bevezető könyv a vevőszerzésről. -Mindenki elindulhat, gyorsan és olcsón tud új vevőket szerezni. Egy egyszerű, de átfogó képet kap, merre induljon, mit valósítson meg.

Az egykor és ma is népszerű „Cilike”-sorozat zárókötetét tartja kezében az olvasó. A kedves, vidám, mulatságos baleseteiről, kalandjairól ismert Cilike most már nagymama. Megöregedett, túl van az élet sok szép és sok nehéz, néha bizony tragikus eseményén. Régi jókedve, vidámsága ma is jellemzi, de a régi, bohókás Cilike azért már a múlté. Most unokáin a sor, s elsősorban Sárikán, a legfiatalabb unokán, aki szerelmes, de a Cilike-történetek hagyományai szerint valami közbejön… Ott van azonban Cilike-nagymama, s bölcsessége segít túljutni az akadályokon… S Zsuzsikának, a másik unokának megszületik a kislánya, akit Cilikének hívnak, s aki már egészen kicsinek éppen olyan, mint a nagymama volt fiatalkorában…

„Cilike” ?- bizonyára sok nagymama és anyuka kapja majd föl a fejét, mikor kezébe veszi a könyvet. Igazuk van! Gyermekkoruk és ifjúságuk kedvenc olvasmányát tartják kezükben, és jó szívvel ajánlhatják gyermekeiknek, unokáiknak. Tutsek Anna kedvelt hőse, a vidám, pajkos és szeles Cilike kalandjai elevenednek meg a kötet lapjain. Cilike már felserdült, s büszke is arra, hogy ő nem rövidruhás kislány, hanem nagylány, akinek a ruhája is egyre hosszabb, s környezete is mindinkább nagylányszámba veszi. Így is próbál viselkedni, de pajkossága – ma úgy mondanánk: tinisége – minduntalan galibákat, baleseteket okoz, amit ő nagyon szégyell, s a környezete bosszankodva, nevetve veszi ezt tudomásul. Így jön el a pillanat, amikor megkéri a kezét gyermekkori pajtása, Laci, akibe Cilike is szerelmes. Igent mondanak a szülei is, de az eljegyzéssel várni kell, mert Laci előbb külföldi tanulmányútra indul, s Cilikének is meg kell komolyodnia. Ő mindent el is követ, de még az eljegyzést sem tudja szokásos balesete nélkül megúszni…

A Lóvátett lovagok (angolul: Love’s Labour’s Lost), valamint Rákosi Jenő fordításában Felsült szerelmesek, William Shakespeare egy komédiája, mely négy férfi, Ferdinand (Navarra királya), Biron, Longaville, valamint Dumaine akadémiai fogadalmáról, és annak megszegéséről szól. A Lóvátett lovagok fő célja, hogy bemutassa a reneszánsz szerelem irracionalitását.

Amikor Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a Jézusfaragó ember c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott „asztalra”, amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak… Szokatlan dolog ez, mintha az operaénekes már az első fellépésén kiénekelné a magas C-t. Szokatlan és kényes, mert igaz ugyan, hogy lenyűgözi a közönséget, de egyúttal magasra is teszi a mércét. Hogy az éppen csak megszületett erdélyi magyar irodalom részéről erőteljes felütés volt ez a könyv, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan neves kritikusok méltatják lelkesen és elismerően, mint Németh László vagy Jancsó Béla. A tekintetben is mérföldkő e mű, hogy nyitánya egy olyan sorozatnak, amely rövid időn belül a két világháború közötti magyar irodalom egyik kedvenc témájává avatja a Trianonnal idegen impérium alatt rekedt Székelyföldet és székelységet. „A székelyek emelt elmével járnak. Nem barom mellett baktató parasztok ők, hanem Isten jobbjának árnyékai, kiknek értelme röptében táplálkozik, mint a fecske” – olvashatjuk mindjárt az első oldalon. És valóban, Nyirő székelyei e novellákban nem hétköznapi emberek, hanem mitikus hősök mitikus időben és térben. De a görögök óta tudjuk, hogy a mítoszok hőseinek élete távolról sem fenékig tejfel…  Viszont lebilincselő olvasmány. A javából.