Efficenter Kft. strana 10 z 27

Az angol páncélos cirkáló, a Balmoral, korántsem vész el. Fedélzetén Piszkos Fred a kapitány, aki végső kényszerből vállalkozott a cirkáló "kölcsönvételére", hogy Tom Leven kapitányt, illetve fontos találmányának tervrajzát az e célból alakult "részvénytársaság" felkutathassa. Az, hogy az ellopott cirkálóra kerül egy igazi angol herceg és egy ál-vezérkari százados, végső soron véletlen műve: az ő hajójuk ugyanis elsüllyed, és a Balmoral kegyeletből átkereszteli magát a valóban elveszett cirkáló nevére. A részvénytársaság tagjait: Rozsdást, a Kölyköt, a Főorvost és Piszkos Fredet a hajmeresztő kalandok és a parodizáló humor áradata közben kísérhetjük végig tengeri és szárazföldi útjaikon.

Az ?1937-ben megjelent Nagy Lajos király után 1944-ben látott napvilágot a folytatás, Gulácsy Irén színes, cselekményes, eseményekben gazdag regénye, a Jezabel. Míg az előbbi könyv Nagy Lajos uralkodásának fénykorában játszódik, és halálával ér véget, a Jezabel a király fiúsított lányának, Anjou Máriának és az ő anyjának, Erzsébet régens királynőnek korát ábrázolja. A királynők uralkodásának idejét sok politikai cselszövény, összeesküvés bonyolítja: Hédervári Kont István a magyar urakkal szervezkedik az asszonyuralom megbuktatására, a nápolyi Durazzói Károly, Lajos király nevelt fia a magyar trónra feni a fogát, és a lengyel tartományok elégedetlenül várják Erzsébet kisebbik lányát, Hedviget a királyi székbe. Erzsébet viszont taktikázik, halogat, újabb és újabb házassági – szövetséges terveket sző lányai számára, míg végül is lebukik a mindenoldalú bekerítettségben, s vele bukik a Nagy Lajos-i örökség, az egységes, hatalmas birodalom is. Míg Nagy Lajos király biblia előképe a regény szerint Jób, a leprás király volt, Erzsébet Jezabel bibliai királynő sorsa teljesedik be.  A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya – s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.

Poe legismertebb művei a közízlésnek akkoriban leginkább megfelelő gótikus irodalom műfajába tartoznak. Leggyakrabban visszatérő témái a halál, annak fizikai jellemzői, a bomlás következményei, az élve temetés, a halottak életre keltése és a gyász. Legtöbb művét a sötét romantika műfajába sorolják, ami a Poe által sem kedvelt transzcendentalizmus ellenében alakult ki.

Gárdonyi több alteregóban is írt regényeket, ezek közül Göre Gábor falusi bíró az egyik, a maga régies nyelvezetével.Mindönféle levelei, kalandozásai és tapasztalattyai az Katufrék sógorral, mög az Dubrints sógorral. Az én nótám is benne van ebbe a könyvbe.

Gelléri novelláiban ugyanis mindig az a világ tárul elénk színes csillogással, érzékletességében is látomásszerűen, ahol éppen dolgozik. Formai vagy módszerbeli fejlődést alig-alig fedezhetünk fel műveiben. Huszonnégy-huszonöt éves korára birtokában van már kifejezőeszközei teljességének. És habár úgyszólván napról napra műveltebb lesz, mondanivalója sehogyan sem következik tárgyi ismereteiből. A gyermekkori emlékek és a pillanatnyi életforma napi benyomásai, alakjai, helyzetei - ezek változnak nála novellákká. A mélységes részvéten és emberszereteten kívül semmiféle filozófiát vagy elméletileg végiggondolt világnézetet nem lehet kihámozni belőlük, noha írójuk rendkívül nagy filozófiai, természet- és társadalomtudományi műveltséget szerzett. Alaposan jártas a világ- és a hazai történelemben, de egész életművében nincs egyetlen történelmi tárgyú elbeszélés. 

Szomory Dezső a mai köztudatban elsősorban mint drámaíró él. Darabjait (pl. Györgyike, drága gyermek, Glória) ma is játsszák. Ám prózája, ezen belül is kisprózája ma is eleven. Szomory a világ beteg részét szereti festeni. Vonzódik a különlegeshez, a szertelenhez, a misztikumhoz, és mindenhez, ami - aberráció. Amilyen érzékiek s mégis érzéken túliak (mert irreálisak) Szomory alakjai, oly buja és beteg a nyelve és stílusa is. Szavai, pianissimo- és fortissimo-i leginkább a muzsika hullámaira emlékeztetnek. Írásmodora egyenesen lisztferenci - írta róla Kosztolányi Dezső.

Bohózat három felvonásban - Csiky Gergely Kaviárja igazi bohózat, amelynek fő erénye — és az előadás ezt hűen tükrözi —, hogy kellemesen szórakoztat, ugyanakkor finom, tapintatos humorral állítja pellengérre az emberi hibákat, a társadalmi visszásságokat. Egymást érik a mulatságos helyzetek, a bonyodalmak. A történet főhőse Poroszkay Tivadar vidéki patikárius, aki a szürke hétköznapok, a már unalmas házasélet helyett egy kis kalandra, kaviárra vágyik. Úgy gondolja, ennyi jár neki a székesfővárosban, hogy „egy napot urasán” töltsön el.

A regény, melyet háromszor jelöltek Nobel-díjra! A történelmi regény nem véletlenül aratott sikert Európában, már Herczeg életében is tananyag volt mint stílusbravúr. Az írónak talán legjobb történelmi regénye, II.Gyula és X.Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését a magyarságnak a töröktől való megmentését. Ezért akarja megszerezni a pápai trónt, s vele a hatalmat. Kísérlete gyászos kudarcba fullad, s a magára hagyott magyarság látomásával zárul a roppant olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény.

Az olvasó bizonyára csodálkozik, hogy annyi szomorú tapasztalat ellenére s miután örökre megfogadtam, hogy többé nem kelet útra: ezerkilencszáztizennégy júliusában mégis elhagytam feleségemet és gyermekeimet, hogy a Bulwark sorhajón mint seborvos induljak a Balti-tenger vizeire. Lesznek olyanok, akik állhatatlansággal vádolnak ezért: hiszen már első utam végeztével, miután Lilliputból szerencsésen megmenekültem, rá kellett jöttem légyen, hogy igazi angol alattvaló jobban teszi, ha sohase lépi át határtalanul szeretett hazánk határait, mert hiszen csak oktalan és céltalan keserűséget okoz magának, nem gondolva meg, hogy egyszer mégis csak vissza kell térnie forrón szeretett szülőföldjére.

A zárakat kulcs nyitja. Az embereket is különböző kulcsokkal próbálják felnyitni. (…) Az örök vendég életérzése, a csattanó felé iramodó versenyautó, a vázlatokkal megelégedő művész, a darazsakat vonzó őszi gyümölcskosár, a megrendült magánvélemény: egytől egyig jó kulcsok. Mind nyitja Hunyadyt. És mind-egyik mást mutat belőle. De talán így van ez rendjén. Az igazi íróhoz több kulcs kell. (Illés Endre)

Elbeszélések, rajzok - „A prókátort kidobta és néhány könnyebb dísztárgyat összetört. Általában úgy találom, hogy itt az urak inkább csak színleg gálánsak, de otthon hírül sem olyan udvariasak, mint nálunk. Bár színleg sem mindig! Tegnap hallom Serényi grófnő barátnőmtől (aki ó! már be van vezetve!), hogy mivel szórakozik például XIV. Lajos, a híres, híres francia Napkirály, – aki egyébként írni-olvasni sem tud és Monsieurt, azaz a dauphin-jét, vagyis a trónörökösét sem taníttatta meg, erre a művészetre: ha látja, hogy valamelyik hölgy a közelében lebocsátkozni készül, gyorsan valami szöges tárgyal csempész a helyére s aztán gurul a kacagástól, ha a szegény teremtés visítozik. Fi donc! Szép viselkedés, mondhatom! Különben ez az egész XIV. Lajos már kinő a könyökömön. Itt mindenki rá hivatkozik, róla ábrándozik, – igen, valósággal tömjénezik ezt a műveletlen fickót.”

A nagy német népi író és krónikás ebben a könyvében a nagy gazdasági válság éveiben mutatja be a német kisember és a felső tízezer életét. A történetet keretbe (szó szerint egy képkeretbe...) foglalja Fallada: az örökösök elég bizarr módon kapják kézhez a végrendeletet és örökségüket: egy képkeretbe illesztett végrendelet, mely latin nyelvű utalásokat és kétértelmű megjegyzéseket tartalmaz, melyet azonban a műveletlen kismeberek nem értenek meg. Éveken keresztül bukdácsolnak át a nehézségeken, pénztelenségen, míhnem a kíváncsiság tudást hoz: megfejtik a végrendeletet. A kötetet Szerb Antal remek műfordításában olvashatjuk.

Minden ?egy hirdetéssel kezdődött: Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó. A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik – az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új „műfaj” bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Barlangi Miska dél óta volt házas. Karján vitte nejét: Szlucsák Máriát, aki folyton nevetgélt. Körülötte két-három becsippentett ember volt a nászkíséret. Az egyik: órás, akit jó apja ezzel adott át púpos mesterének: - Mivel csak egy lába van a fiúnak, gondoltam jó lesz órásnak... Aztán Hrunyák, a néhai hentes és kolbászos ember. Végül is Panni néni, a közismert pirosorrú mosónő.

Dessewffy József támadta Széchenyi Hitel c. írását, a Hitel című munka taglalatja 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a Világ elnevezésű munkájában válaszolt.

"Aznap éjjel megbizonyította a báró, hogy az ő lelke nem csepü. Mikor az óra éjfélt ütött, megindult a kastélyban és végig sétálgatott az összes szobákon. A lepedő rémesen lengett rajta. Hosszú fehér szakála összefolyt a lepedővel. És borzasztóan sóhajtott. A báróné mellett elhaladt, mintha sohasem ismerte volna."