Efficenter Kft. strana 5 z 27

A novella műfaját Herczeg tovább mindíg is nagy kedvvel művte s időnként összegyűjtve egy-egy kötetben válo­gatja ki a javát. Ezek: Napnyugati mesék (1894), amelyben négy hosszabb novellát is közöl (Sziriusz, A láp virága, Báró Rébusz, Donna Sol) kilenc rövidebb között. Ezekből kettő a magyar sci-fi legjobb darabjai.

A magyarok földjén Szent István építette az oltárt, Szent Imre tette rá az áldozatot, és Szent Gellért gyújtotta meg felette az örök tüzet. Távol idegen országból, messze partokról a tenger felett, mint titokzatos Erőtől hajtott tiszta láng jött el Magyarországba a Szent Földre induló barát. Jött tengeri szelek zúgásában, akaratán kívül. Szállt vizeken, hegyek között, vad folyók sodra felett ismeretlen térségeken - a Duna völgyéig. És itt megállt a láng és a Szent Lélek erejéből a néki idegen népnek hirdetni tudta az Igét, s a másnyelvben születettek megértették őt. Ezért hajlították el a Szelek a tengeren hajójának irányát, ezért kellett eljönnie Szent István országába, hogy térítsen és tanítson, s mikor majd felindul a lázadás szelleme, a pogány diadalnak útját szent vérével ő torlaszolja el, ő, akit kiküldött az Úr, hogy Krisztus hitének vértanúja, de egy sokat vádolt népnek is a tanúja legyen.

A tizenkilencedik század hatvanas éveiben Arany János siheder fia hétmérföldes csizmát húzott, és Juliska nénjével bejárta a gyönyörűséges Székelyföldet: népmeséket gyűjteni. A szigorú Gyulai Pál egykori véleményét bizalommal átvehetjük, hogy mind ez ideig az övé a legjobban "elbeszélt" népmesék egész sora. Manapság is nyugodtan bízhatjuk gyermekeink fantáziáját Arany László szófordulataira, ha Babszem Jankó vagy az aranyhajú királykisasszony, netán Gagyi gazda vagy annyi más híres-nevezetes mesealak, okos-oktondi állatfigura sorsára vagyunk kíváncsiak.

Ady Endre a modern magyar költészet megteremtője. Képi és nyelvi univerzumát sokan parodizálták Karinthytól kortársainkig, de utolérni senki nem tudta.

„Kimentem az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak” – mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral.

A vidéki tanár kis fizetéséből nehezen tud kijönni családjával, de amikor meghal gyámapja és minden vagyonát ráhagyja, az addig szeretetben, szerény körülmények között élő házaspár költekezni kezd. Elhidegülnek egymástól.

Ahogy a pohár teli lett, Ferkó mindjárt ki akarta próbálni a festéket, ezért hát felhozta a képet, és hozott egy ecsetet is. A kék folyadékkal megfestette az eget a ház, a kerítés és a fák fölött. Százszor szebb lett, mint a kerítés és a fák fölött. Százszor szebb lett, mint a berlini kék. Egészen olyan kék volt, mint az igazi kék. És valóban, az igazi égszínkék csodálatos. Kalmár Ferkó, Cser Kari és Dán Zsuzsi szövetséget is köt, nehogy valaki felfedje a titkot: az égszínkékkel akár varázsolni is lehet. A baj csak akkor kezdődik, amikor a varázsszer Novák tanár úr cilinderébe kerül…

Bármi köttetett is az égben, előbb-utóbb próbára teheti egy lángra gyúló szív. Pláne ha az a szív az egykor mindent elsöprő első szerelem, aki egy este váratlanul éppen a szemközti asztalhoz ül le az étteremben. Ezzel pedig kezdetét veszi a zűrzavaros menjek vagy maradjak menete, amelyben egy szempillantás alatt tűnik el a határ valóság és káprázat között.   A feleség vágytól és reménytől hajtva, a férj féltékenységtől vezérelve sodródik a végeláthatatlan érzelmi adok-kapok közepette, amely során nyerni csak akkor tud bárki, amikor a másik mindent elveszít.   Kilátástalan és embert próbáló. Vagy éppen felpezsdítő? Ez is csak a házasság velejárója? Egy kikerülhetetlen játszma?  De vajon kiállja-e a próbát a kapcsolatuk, lehet-e igazán komoly döntést hozni csupán néhány óra leforgása alatt? És lehet-e egyáltalán szabadulni egy álomtól, ami ennyire húsbavágó?   Molnár Ferenc a lendületes történetben páratlan finomsággal ötvözi a sziporkázó humort a  fájdalmas igazsággal.

"Keresem a lényegét, kutatom és előállítom példáit az élet e legnagyobb titkának, amely előttem igen gyakorta czéljának is látszik, összegyűjtöm a rája vonatkozó híres vagy érdekes, nyilvánvaló, vagy eddig eldugott okmányokat, feltárom a nevezetes vizsgálódásokat, amelyek eddig folytak, akár tudományos, akár költői alapokon." (részlet)

Vígjáték előjátékkal, három felvonásban

Mi a csavargó? A csavargó olyan egyén, akit sem erkölcsi, sem anyagi kapcsolatok nem kötnek egy helyhez. Mi a csavargás? A fenti állapot külső megnyilvánulása egy lelki gátlásoktól mentes, folytonos helyváltoztatásban, amelyre nézve csak külső, illetve formai okok bírnak befolyással. A csavargó tehát városról városra jár, mindenütt lehetőségeket keres, melyeket kihasználva képes lesz ősi, nomád jellegét épségben megőrizni, és bolyongását zavartalanul folytatni. S bár luxusutasok, statisztikusok, közgazdászok és műtörténészek mind könnyen hozzájuthatnak bármelyik ország vagy város igényeiknek megfelelő leírásához, csak éppen csavargók számára nem készült ilyen, holott semmiféle más szakmában nem olyan fontos a jó bedekker, mint ebben. Éppen itt volt hát az ideje, hogy szerkesszenek végre nekik is egyet, egy idegenvezetőt, de olyat, amely kifejezetten az ő szempontjaik figyelembevételével készült. S ki is lehetne alkalmasabb egy ilyen mű elkészítésére, mint maga a világcsavargó Rejtő Jenő, aki a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam oldalain egyszer már bebarangolta Európát.

A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam című memoár, Rejtő első igazi könyvpróbálkozása, három kalandos esztendő történéseit foglalja össze. A leginkább útirajznak vagy utólagos naplónak nevezhető kéziratból – ami azért a későbbi P. Howard-os fordulatokban sem szűkölködik – inkább egy, a Parnasszusra irányt vett szerzőt ismerünk meg, aki az íróvá válás céljából indult élményszerző nyugat-európai körútra.

A Tévedések vígjátékát, a szerepcserék, alaktévesztések lehetőségeit fergeteges dramaturgiával kidolgozó korai Shakespeare-darabot 1591-re datálja az irodalomtörténet. A színhely: a shakespeare-i módon stilizált, antikizált Ephesus, ahová Syracusából vetődik el a helybeli...

Herczeg Ferenc 1904-ben bemutatott háromfelvonásos Bizánc című drámája a szerző egyik legsikeresebb színműve. A drámát, mely nem csupán az író életművében, de a magyar drámairodalomban is kiemelkedő helyet foglal el, 1904–1945 között számos alkalommal vitték színpadra. Később a szerző legtöbb művéhez hasonlóan tiltólistára került. A több évtizedes szunnyadást napjainkban fokozódó érdeklődés váltotta fel. A Bizánc aktualitást jelzi, hogy a drámát az elmúlt években több színtársulat sikerrel tűzte műsorra

Arany János összes verse

Krúdy életművének egyik központi figurája Szindbád, ez a különös hős, ez az álmodozó, fáradt magyar, aki többnyire az álmok vizén hajózik, ifjúsága tájaira tér vissza, hajdani szeretőit, barátnőit látogatja meg. Százhét nő szerette, de nem győzött mélabúsan epekedni a többi után. Lírai önfeledtség, de irónia és malícia is belengi a Szindbád-történeteket, az érzelmességnek és kiábrándult keserűségnek, álmodozásnak és csontig ható tisztánlátásnak ezt az utánozhatatlan vegyületét. Szindbád folyton úton van és mindig szerelmi kalandok hőse Pesten, Tabánban és Óbudán, a vidéki kisvárosokban, az álmokban és a valóságban.