Fapadoskonyv.hu strana 47 z 82

Batsányi János 1763-ban született Tapolcán, polgári családban. Korán kivált értelmével kortársai közül. Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és a pesti piaristáknál végezte iskoláit. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. Ekkor már négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. 1787-ben Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első magyar irodalmi társaságot Kassai Magyar Társaság néven. Később a francia forradalom, majd Napóleon híve lett. 1845-ben halt meg Linzben. "Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok" Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak' felszentelt hóhéri, Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párisra vessétek!" (A franciaországi változásokra)

?Iván Sztyepánovics Cvjetnek hívták. Árvaszéki kishivatalnok volt, sõt pontosabban: nem is hivatalnok, csupán irodai alkalmazott, minthogy még nem kapta meg a legalacsonyabb rangot jelentõ, hangzatos fogalmazógyakornoki címet# és 37 rubel 241 kopek fizetése volt egy hónapban. Természetes, hogy nehéz dolog lett volna ily jelentéktelen összegbõl kijönnie, de a sors kegyes volt Cvetjhez, kétségen kívül lelki egyszerûsége jutalmául. Kicsiny, de tiszta, friss és kellemes hangja volt, afféle zsebben elférõ hangocska, zsuzsu-tenor, nem tudj? Isten milyen fontos kincs, de mégis Cvjet miatta tagja volt gazdag plébániája templomi karának, ahol néha a szólistákat helyettesítette és ez a körülmény, a különféle énekalkalmakkal együtt, mint aminõk: lakodalmak, beszentelések, temetések, halotti emléknapok ? több mint kétszeresére szaporította sovány kincstári keresetét??

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Gárdonyi ?Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. „Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három” – írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát – korosztálytól függetlenül – széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Közéleti arcképek - A kötetben többek között Szlávy Józsefről, Náray Imréről, Madarász Józsefről, Simonyi Ernőről, Táncsics Mihályról emlékezik meg a szerző. (A magyar képviselõház Nestora, Madarász József született 1814. augusztus 27-én. Birtokos és ügyvéd, de soha nem ügyvédkedett. Ifjonc korában egy kötet költeménye látott napvilágot. Megírta emlékiratait is. E kiscikket 1899. év márciusban írtuk róla. Istennek hála, még most is jó egészségnek örvend.) Szegről-végről rokonok is volnánk a ceczei rég kihalt vagy onnan elköltözött ősi atyafiság valamelyik ága révén, de annak a rokonságnak ágát-ízét, származását én bizony hamarosan bebizonyítani nem tudnám. De öreg barátom se tudná. (részlet Madarász Józsefről írt emlékezésből)

A ?világhírű magyar származású írónő regénye közel egymillió példányban jelent meg a nyugati világban.Méltán, mert a Május Manhattanban egyenes folytatása a Neonfény a Nílus felett című, ugyancsak világszerte ismert regényének.A lüktetően izgalmas történet főbb szereplői már az első kötetből ismerősek, életük e könyv lapjain tovább folytatódik.A történetmi háttér az 1950-60-as évek. Monte-Carlo, Athén, majd New York a helyszín, itt a magyar menekültek egy csoportja új hazára lel.A rokonszenves fiatal magyar mérnök, Kertay Tibor, ugyancsak New Yorkban telepedik le, és életében három nő játszik szerepet: Lin-Tsu-Ho, a szépséges keleti lány, Edit, a bájos magyar menekült és Cynthia, a ragyogó és gazdag fiatalasszony. Vajon melyik lesz az igazi?Szerelem, féltékenység, érdekházasság, váratlan fordulatok, s egy valószerűtlen, de annál valóságosabb gyilkosság tartja mindvégig feszültségben a regény olvasóit.A trilógia második kötete még tovább fokozza az olvasói várakozást a harmadik kötet iránt, melynek címe: Holdfény Hawaiiban.

Ez ?a könyv lehetne kétszer ilyen terjedelmes, lehetne akár négyszer ilyen terjedelmes is, hiszen jelentékeny prózaíró az utóbbi kétezer esztendőben sokszorosan több volt, mint ahányról a szerző ezeket a röpke arcképvázlatokat írta. A cél azonban nem valami irodalomtörténeti teljesség volt. A szerző feltette magának a kérdést, vajon kiket tartanak valóban a legfontosabb szépprózaíróknak. És itt a fontosság nem is mindig esett egybe a legnagyobb írók fogalmával. Mert például, ha megkérdenék tőlem, ki nagyobb regényíró, Defoe vagy Turgenyev, habozás nélkül Turgenyevre szavaznék, s lám, ő nincs a névsorban, Defoe pedig igen. Mert Turgenyev nagy realista volt és megragadó stiliszta, de már Gogol után, és egy időben Flaubert-ral, Dosztojevszkijjal, Tolsztojjal. Az irodalom további útja nélküle is ugyanaz lett volna, míg Defoe Robinson alakjával és történetével újfajta hős, újfajta kalandok felé mutatta az utat. Szaporíthatnám a példákat; Thackerayt is nagyobb regényírónak tartom, mint Dickenst. De a XIX. század nagy orosz és francia realistái mellett a Hiúság vásárának remekírója nem hozott a következendőket módosító újat, míg Dickens részvétteljes romantikája még a realizmusnak és naturalizmusnak is elébe sietett a nyomor mélységeinek feltárásában. És így folytathatnám az indoklást, hogy a következő kéttucatnyi arcvázlat mellé miért nem került még legalább kéttucatnyi.

Könyvünk javított, képanyagában bővített kiadása a Helikon Kiadónál 1989-ben megjelent kötetnek. Semmi sem aktuálisabb (és hitelesebb) – amennyiben hajlandók vagyunk Ady Endre életében élni –, mint Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című legendáriuma.

A mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert – a szerző szándéka ellenére – leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.

A szüntelenül emelkedő gyógyszerárak egyre több ember számára teszik lehetetlenné az orvosságok megvételét. Ilyen helyzetben ki foglalkozik a náthájával? Pedig milyen kellemetlen tud lenni! Ráadásul majd mindenki megkapja; a hűvös idő beálltával köhög, tüsszög, és az orrát fújja az egész ország. Ezt a receptkönyvet a nátha ellen ajánljuk, benne 101 régi, több évszázados tapasztalatokat összegző, természetes gyógymóddal. Híres orvostudorok legjobb receptjeit válogattuk össze görög, latin, angol és német nyelvű szövegekből olyanokat, amelyek ma is elkészíthetők házilag. Akinek nem áll módjában orvoshoz fordulni, próbálja ki bármelyiket!

Az ?Északi szél című regény a két Konrád testvér történetével indul. Konrád Ödön előtt semmiféle emberi törvény nem volt szent, utcalány tartotta ki, s végül gyilkosságért börtönbe kerül. Testvére, Konrád Viktor, a tökéletes kispolgár, aki a társadalom szokásainak és szabályainak bűvöletében él; ő a regény főhőse. A történetet elmesélő író Konrád Viktorral Dél-Amerikában találkozik; regényében részletesen és fordulatosan mondja el ennek az embernek hányattatásait és karrierjét. Dél-Amerikában, ahol megbomlott a polgári társadalom szokásos, mindennapi rendje, Konrád Viktor már nemcsak a társadalom törvényeit, hanem azokat az „ősi” törvényeket is felrúgja, amelyek az emberi létezés alapját, a közösségi élet lehetőségeit is jelentik. Alakja a végsőkig elaljasodott, az emberiség ellenségévé vált polgár szimbóluma, az író felfogása szerint a fasizmus jelképe. A Keselyű a fasiszta lelki alkat bámulatosan plasztikus rajza egy pergően izgalmas történet keretében. A kisregény drámaiságát fokozza, hogy ezt a megrendítő történetet Keselyűnek, a szadista szörnyetegnek az anyja meséli el.

„E jelben győzni fogsz” – hirdette a legenda századokon át, hogy egy állítólagos égi fénykereszt-látomással hitelesítse Constantinus császár (306-337) győzelmét, amely évszázadokra eldöntötte a római birodalom és ezzel a világ sorsát. Bár Constantinus nem volt keresztény, még kevésbé szent életű, hanem élete végéig az államvallás pontifex maximusa és a Héliosz-kultusz híve, az Euszébiosz költötte legendaszövevényt kora és az utókor kritika nélkül elfogadta: Constantinust látomásos, csodatévő embernek, az istenség küldöttjének tartotta, sőt már a középkor elején szentként tisztelte.Révay József regénye az Égi jel Constantinus korát és társadalmát hitelesen, reálisan ábrázolja, részben költött, színes, gyakran véres, nemegyszer kalandos, s mindig izgalmas események és epizódok sorozatában, úgy azonban, hogy a regény vasváza maga a történelmi valóság, költött eseményei pedig kiteljesítik a rideg és legtöbbször félelmetesen tragikus adatokat és tényeket.

Az 1888-ban megjelent regény igazi különlegességnek számít a magyar utópisztikus regények sorában. A jövőbeni (2300-ban) társadalom részletes leírásával, egy utópisztikus világ teremtés színes és lenyűgöző részletei bontakoznak ki az olvasó előtt. S talán elcsodálkozunk azon, hogy a megvalósult szocializmus és kommunizmus vagy a nemzetek felett álló európai-uniós társadalom eszménye jóval régebbi, mintsem gondoltuk volna.

Az Egy fedél alatt ismét mélyebbre hatol a valóság áb­rázolásában. Itt már az ellentétek nem csupán magánélet pólusai, hanem a társadalom rohamosan meginduló átala­kulásának sarokpontjai között feszülnek.A felszabadulás évében játszódik a regény, és a hősnőjében a faluról felkerült félénk és buzgó kis munkás-feleségből öntudatos munkásasszonnyá emelkedő Pálfi Vincénében mindenekelőtt a történelem-adta legnagyobb élményt, az emberi felszabadulást ábrázolja Thury Zsuzsa.

Berkesi András irodalmi riportokkal, novellákkal eloször 1957 után jelentkezett. A hatvanas években sorra jelentek meg Berkesi újabb regényei: kémtörténetek, illetoleg a huszadik századi magyar történelmet megeleveníto muvek. Ezekben az években lesz rendkívül népszeru, regényei nem egy esetben százezren fölüli példányszámban látnak napvilágot. Igen termékeny író, az 1956 utáni idoszak egyik legterjedelmesebb életmuvét alkotta meg. A kritika általában a szórakoztató irodalom közelebbrol meg nem határozott kategóriájába sorolta muveit. A 20. századi magyar történelem az író átírásában számos vonatkozásban más, mint a valóságos, különösen az egykori uralkodó osztályok viselkedését, gondolkodásmódját ismeri kevéssé, ezeket a figurákat démonikusra torzított vonásaikkal ábrázolja. A regények világképe a gonosz és a jó polarizáltan szembeállított értékei szerint épül fel: valaki vagy gazember, vagy pedig öntudatos szocialista hos, illetoleg az igaz út felé haladó tévelygo. Poétikai szempontból Berkesi regényei az elbeszélés múlt századi konvencióját követik, valóságfelfogása a klasszikus realizmussal rokon. Az elbeszélésmód megszokottsága, áttekinthetosége, a krimiszeruség és világképének egyszerusége feltehetoen nagymértékben hozzájárulnak népszeruségéhez.  ,Egy elbeszélést, egy kisregényt és egy regényt fuz össze ebben a kötetben a mufaji hasonlóság: mindhárom az ?izgalmas olvasmány? kategóriájába tartozik, amelynek a ?60-as, ?70-es évek Magyarországán Berkesi András volt az egyik legjobb muveloje. Minden írásában politizál, a szereplok politikai tevékenységének konspiratív, illegális jellege, a szükségképpen rejtvényszeru cselekmény adja természetes módon az izgalom ?keretét?. A ?Hídavatás? , ? egy cattarói matróz rövid története ? mintegy intonálja a kötet élén mindazt a szemléletbeli újdonságot, amit a két utána következo Berkesi-történet tartogat az olvasó számára?

Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő. A jezsuita rend nagyszombati egyetemén tanult.1725-ben bölcsészdoktorrá avatták Grazban.1734-ben belépett a Hávor János-féle magyar lovasezredbe.1742-től a nemesi felkelő seregben szolgált.1750-ben elhagyta a katonai pályát, ekkor kinevezték a Pozsonyban levő magyar királyi udvari kamarához tanácsosnak.Egy évvel később, 1751-ben császári és királyi kamarás lett, mely tisztséget haláláig viselte.