Fapadoskonyv.hu strana 46 z 82

A rossz társaságba keveredett, korhelykedő lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé… Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? Nem kétséges: a kedves, szép, romantikus történet ma is szórakoztat, és tanulságul szolgál, számíthat a fiatal olvasók érdeklődésére. Hiszen valamikor – csaknem százötven éve – hatalmas sikert aratott, és nemzedékek nevelkedtek rajta egy évszázadon át. Most felújított és megfrissített szövegével ismét népszerű olvasmánya lehet közönségünknek.

A fáklya – aminek fényénél a gyors és harmonikus fejlődés útjára lépett a XV. század Magyarországa – Mátyás halálával kilobbant. Fekete füstje mögött egy vulkáni világ – a megzabolázott főurak – roppant ereje feszült. Ezeknek az elszabaduló történelmi erőknek kegyetlen tobzódását látjuk megelevenedni Jankovich Ferenc regényében. A trónkövetelők harca, az apja nyomába lépő, de fiatal és tapasztalatlan Corvin János bukása, a kiskirályok nekivadulása, végül a tehetségtelen, gyenge akaratú Ulászló megkoronázása, a boldogtalan Beátrix elüldözése, a központi hatalom szétzüllése a tragikus bukásra ítélt parasztháborúhoz, végül pedig Mohácshoz és a középkori magyar állam megszűnéséhez vezetett..

Ki ez a kedves, elragadó Maléna, aki Dél-Amerikából érkezik a harmincas évek zsibongó-kavargó Párizsába? Mire törekszik ez a rokonszenves, szerény miniszteri titkár Jacques, mikor megismerkedik váratlanul a nagy szerelemmel? Vajon Maléna, ez a földön járó tündér, csak azért téved Párizsba, hogy megismertesse az emberekkel a szerelmet és a bátorságot, a szenvedélyt és a gyöngédséget, a hódítást és az önfeláldozást? Maléna és Jacques talán szokatlan, de olyannyira játékos és bensőséges szerelmi históriája egy különös és utánozhatatlan világba röpíti az olvasót. Ebben a regényben, mint minden más Giraudoux-műben, művészi erővel keveredik a költőiség és a varázslat, a vidámság és a szellemesség, a káprázatos valóság és a ködös tündérvilág felejthetetlen hangulata.

Kosztolányi Dezso történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költo-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy muvészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkituzéseitol. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a muvészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelojével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál ? üldözi. Környezete retteg tole, mert egyetlen nem tetszo mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mu, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereploit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a ?véresen-fájó dilettantizmus? drámájában a hatalom és muvészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mu elso megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsorol, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. ? Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus     ?Ha hazai kenyeret eszem, régi, elfeledett ízek csiklandják ínyemet. Ennek a kenyérnek nyilván megvan a maga receptje. De a receptet hiába adnám oda egy itteni péknek, az a kenyér, melyet így sütne, nem lenne ugyanaz, mint az , amit otthon ettem, sok- sok éven át. (?) Minden csipp-csupp dologban van valami rejtély. Az értelem, a képlet, a tudomány boszorkánykonyhája céltalanul igyekszik ellesni annak a titkát, amit évszázados, nemzedékekrol-nemzedékekre öröklodo, öntudatlan hagyomány alapozott meg. (?) Vajon miben lakozik ennek az írónak a varázsa, aki utóbbi esztendokben egyike a legolvasottabbaknak, legnépszerubbeknek? Mindenek elott abban, hogy nádi hegedujén kedvesen ás természetesen tud játszani. Ismeri és megbecsüli a zeneszerszámát. Zenésze prózánknak. Ösztönösen tudja, hogy a magyar próza gyökerében és mivoltában népies, s más nem is lehet.? (Kosztolányi Dezso)

A címben szereplő mondatot Linda, a tanítónő mondja férjének, Kamarás Imrének, amikor az bejelenti: mással fog élni ezután. Linda nem akar szakítani, reménykedik, hogy egyszer még jóra fordulnak a dolgok. Ezért aztán továbbra is nyitva hagyja az ajtaját.Mint ahogy nyitva áll az írónő, Palotai Boris ajtaja is: hősei – fiatalok és öregek, házasok és egyedülállók, jómódúak és szegények, elhagyottak és elhagyók, boldogtalanok és még boldogtalanabbak – bármikor bemehetnek panaszkodni hozzá. Ő pedig, ha tanácsot nem is mindig tud adni nekik, megírja történetüket nekünk, olvasóknak.Okulásunkra és szórakoztatásunkra.

A neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét „A fejedelmi bálvány” és „A pénz komédiája” című könyvek anyagából állítottuk össze „Hatalom és pénz” címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

Ngandu, a néger varázsló, az Életek Ura fantasztikus hatalom birtokosa. Lehetővé tudja tenni a lehetetlent, képes rá, hogy – saját céljának megfelelően – hosszabb-rövidebb időre felcseréljen, összekeverjen sorsokat.Mit tehet egy gyanútlan budapesti fiatalember, ha váratlanul Afrika dzsungeljében találja magát egy idegenlégiós testében, s rádöbben, hogy ő is e sötét erők játékszere lett? Kiszabadulhat-e valaha a csereemberek közösségéből?A sokszínű, izgalmas kalandok sorozata, egy rendkívüli szerelem története és a regényt belengő rejtélyes misztikum garantálja, hogy nőknek, férfiaknak, fiataloknak, idősebbeknek egyarán kedves olvasmánya lesz John Tempest könyve.

A darab születését Bitó László A Názáreti Izsák című regénye inspirálta. A mű abban az értelemben szerves folytatása a Pesti Színházban bemutatott Kegyelem című színdarabnak: van-e, lehet-e a politikusnak külön morálja. Cselekedhet-e más törvények, szabályok alapján, mint a többi ember?

Kötetünkbe a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kezdeteit reprezentáló elbeszéléseket gyűjtöttük egybe 1890-től 1940-ig. A szerzők között olyan, gyakorta más irodalmi műfajokból ismert klasszikus szerzőkkel találkozhat az olvasó, mint például Herczeg Ferenc, Szomaházy István, Csáth Géza, Szini Gyula, Nagy Endre vagy Aszlányi Károly.

Hogy szabadság, egyenlőség, testvériség forrasztotta egybe a honfoglaló magyart: ezt már nemcsak a hagyomány őrizte meg. Följegyezték a régi krónikások; a jelenkor tudós történetírói is ezt vallják, ezt bizonyítják. S a 48-iki törvényhozás, midőn a föld népét bevette az alkotmány sánczai közé; midőn egységes nemzetté tette ennek az országnak mindenrendű és nyelvű lakosságát: valóképpen visszaadta azt a Szentháromságot, melynek zászlaja alatt indúlt honszerző útjára a magyar, amely zászló azonban - alig száz esztendővel a honfoglalás után - sárba hullott. Csaknem ezer esztendő véres küzdelme s csöndes munkálkodása tudta fölemelni e zászlót a sárból s a honfoglalás ezer éves ünnepe mellett a legnagyobb s legszebb ünnepünk most következik: ünnepelvén a népszabadság, a szegény, elnyomott nép fölszabadulásának ötven éves fordulóját.

„A Doktor Kubb, a világjáró” sorozattal is egy immár klasszikusnak számító „világvárosi ponyvasorozatot” nyújtunk át olvasóinknak, amely több szempontból is egyedülálló ebben a műfajban (s tegyük hozzá, hogy szinte hozzáférhetetlen volt az olvasónak, hiszen fehér hollóként feltűnő füzeteit horribilis árakon forgalmazták az antikváriumok pultjai alól. – Miért ne repüljön a gépkocsibalesetet szenvedett űrhajós?–Hogyan menekülhetünk meg a Vénusz pókszörnyetegeinek karmaiból?–Miként válhat csodafegyverré a sárga anyag?–Mi köze van az agyműtétnek a bolygóközi navigációhoz:–Melyik fejével csahol a kétfejű kutya?–Hogyan ragyoghat sok-sok Nap a föld alól? Választ kaphat a feltett kérdésekre, ha elolvassa Doktor Kubb, a világjáró kalandjait!

A fekete zsinór - A londoni rendőrségnek nem sikerül felszámolni a 'Fojtogatók' kémszervezetét, bár a társaság székhelyérõl pontos információt sikerül szerezni. A titokzatos főnök kézre kerítéséhez cselhez kell folyamodni. Ebben kap szerepet Smith kapitány, az Intelligence Service Secret kapitánya. Feladata teljesítéséhez segítőtársai is akadnak, a "három testőr", szintén a titkosszolgálat kötelékéből. De lehet, köztük kell keresni a vezért? Fény derül-e a zseniális álcázó kilétére? A Sátán bábszínháza - A görög fegyvergyáros háttérből mozgatja a szálakat, mint egy bábszínész. Terrorakciókkal háborúkat robbant ki, feszült helyzetekben beavatkozásokat kényszerít ki. Központja a londoni Centrale, ahonnan orosz helyettese közvetítésével irányítja ügynökeit, a világ minden részén. A tokiói és londoni titkosszolgálat összefog, de az akció emberéleteket követel. Beépített ember működik a rendőrségen? Ki az áruló? Sikerül-e megakadályozni az olasz katonákat szállító gőzös elsüllyesztését? Hughes detektívfelügyelő ismét megmutatja képességeit.

„Nyolc ?év rövid szakasznak tűnik, ha az ember élete nyolcadik évtizedéből néz vissza rá. De nyolc év sokszínű és sokmozzanatú körképet adhat egy korról, amely feltartóztathatatlanul világégésbe torkollott. Ez a könyv tartalma szerint önéletrajzi részlet: ezt éltem át én 1932 és 1940 között. A benne felsorakoztatott tények szerint azonban kerek történelmi regény, amelyben a vallomásokat tevő egyes szám első személy csupán tanú – ha tetszik, narrátor – a magyar polgári értelmiség út- és tévútlehetőségeinek felidézésében. Szó esik itt a magánélet különböző formáiról, törekvéseiről és színházi próbálkozásairól, egyetemi tanulnivalókról és értelmetlenül kötelező párbajszabályokról, ügyvédi irodák hol bűnközeli, hol mulatságos, hol lélekfásítóan unalmas ügyeiről… És mindennek cselekménybeli középpontjában egy történettudósnak készülő fiatal jogászdoktorról, aki egyenes irányban tart afelé, hogy író legyen. Persze ez vagyok én, aki saját élményeim által vallok az átélt történelemről.- a magyar polgárság egyik jellemző rétegének – társadalomtörténete. Majd írtam fejlődéslélektani regényt saját serdülőkori éveim emlékei alapján. Ez A tegnap alkonya megint más, ezt minden kalandosságával együtt a háború előtti évek dokumentumregényének érzem, amelynek legalábbis alanyi hitelességet ad, hogy én így éltem át. Ez a személyes szempont némiképp lírává teszi, de amit láthattam, az a történelem epikája, és ahogy beletántorogtunk a háborúba, az a nagy közös dráma volt. – Nos hát komorságaival is, vidámságaival is erről szól ez a könyvem.”

Szindbád Krúdy szívéhez nott s nagyon úgy tudja csinálni, hogy mi is kedveljük. Vele tartsunk, mikor tengerentúli útjairól megérkezik, s a szárazföldön tovább álmodja álmait. ?Semmit nem írtam csak színhazugságot?, vallja egy helyütt. De hát ki keresi az o írásaiban a színigazságot, vagy akár valamely befejezett kikerekített történetet? Azt az elandalító hangulatot kapja meg, melyet az íróban a múltak ólomöntésszeruen elovarázsolt eseményei keltenek. Fenyo Miksa

Egy ?futballmeccs történetéről szól Mándy Iván új regénye, egy futballmeccsről, amelyen a Dohánygyári Lendület a Hálókocsi csapatával játszott – 1927-ben. „A pálya szélén” és a pályán régi meccsek és játékosok elevenednek meg, legendás karrierek és szédítően gyors bukások, nagy „vetődések”, „cornerek” és „offside”-ok – balsikeres és győzelmes teljesítmények, árulások, focista-rablások. Szurkolók, rámenős és naiv játékosok, durvák és hősiesen célratörők; kikopottak, akik már csak nézni akarják az egészet, kikopottak, akik még játszanának; fontoskodók, fezőrök, csalók, svihákok, akik a küzdő focisták bőrére üzletelnek; kölykök, akik ócska grundokon, gumilabdákkal készülődnek a nagy játékra, s akiket erről a felnőttek minden kiábrándultsága sem beszélhet le; nők, akik maguk is játszanának, és nők, akik a játéktól féltik a férfiakat.A groteszkül óriásira növesztett játékszenvedély egy síkon valahol, tragikus értelmet nyer: a pálya életté tágul: a mérkőzések, tréningek, az élet küzdelmét, áramlását jelképezik. A sokáig szinte ráérősen kanyarodó történet egyre feszültebb drámaisággal halad a tragikum felé.