Helikon Kiadó strana 93 z 115

Erdély nem csak hegyek és völgyek, nem csak magyar Kolozsvár és szász Nagyszeben. Erdély Európa kicsiben. A Földgolyó kicsiben. A világ. Tündérkert és Pokol. Erdély a múlt, a költészet, a mindig bizonytalan jövő. A soha be nem teljesülő vágy. Ábránd. Erdély az édesanyánk, a szerelmünk, újra és újra elhagyott s megtalált szeretőnk. A gyerekkorunk és a történelmünk. Erdély a mienk. El nem vehető, mert ha már nem a mienk, akkor már nem az, ami, és mi nem vagyunk mi.

Hermann Hesse Füves könyv-sorozatának harmadik kötete.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Helikon Kiadó Magyar őstörténet című sorozatának harmadik darabja a IX-X. század háborúit tárgyalja, egyben a honfoglalók és a korábban megtelepedett törzsek fegyverviselésének történetét adja vissza a korábban megismert közérthető stílusban, számtalan grafika, kép és térkép kíséretében. A Honfoglalók fegyverben ugyanakkor arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben és mennyire egyedi a korszak népeinek "iparkultúrája", és egyáltalán mi igaz a legendákból, amikor a hunok vagy magyarok harcászatáról esik szó? A kötet szerzői nem feledkeznek meg az időszakháborúiról sem, így tökéletes képet kapunk arról, hogy ki kinek és ki ellen volt a szövetségese vagy ellensége Bizánctól a Balkánon át egészen a Nyugat-Európát birtokló birodalmakig.

Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat alapján lát napvilágot. A hun időktől egészen Mátyás koráig tartó időszak alatt másfél száznál is több monda, adoma, krónikatöredék adja vissza hűen és hitelesen a teljes magyar mondavilágot, amelyet már Arany János is elveszett naiv eposzunknak nevezett. A könyvet a jövőben követik Lengyel Dénes mondasorozatának további kötetei is: Regék és mondák a török korból Kossuth Lajos öröksége... Új élet hajnalán...

A drámajáték megkönnyiti az ismeretanyag rendszerezését, hozzásegít ahhoz, hogy a játszók minél gazdagabb személyiséggé váljanak, reálisabb képük legyen önmagukról anélkül, hogy eltűnne életükből a további vizsgálódáshoz szükséges derű. "Hittétek volna, tanártársaim? Hittétek volna a hetvenes évek elején, mikor a Maros menti szúnyogok flehőit hessegettük a makói tanfolyam első tábortüzénél, vagy a szárnyas hangyák támadásait álltuk a mohácsi kollégium klórszagú vaságyain beszélgetve a magyar művészetpedagógia megújításáról, szóval - hittétek volna, hogy egyszer drámatanári diplomát lehet majd szerezni magyar egyetemen? Mert most lehet. Már lehet. És még - lehet. Rajtatok múlik, hogy a drámapedagógia, ez a bizonyítottan előrevivő módszer bekerül-e most már az általános nevelőképzésbe, ahol leginkább szükség volna rá, vagy értelmetlen admimisztráció áltevékenyésge bénítja legjobbjainkat is, hosszú időre ellopva az erőt a legfontosabbtól, a ránk bízottakat megillető, inspiratív figyelemtől és a közösségteremtő, alkotó munkától. Ugyen, "az nem lehet..."?" - Gabnai Katalin

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

A "magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

világhírű olasz író, Alessandro Baricco új könyve 2015 tavaszán jelent meg Olaszországban, és azonnal a könyves listák élére ugrott. Bő fél év telt el azóta, s itt a magyar kiadás! Az ifjú Ara tipikus Baricco-mű: tömör, titokzatos, sejtelmes-ködös, lassan és messziről kibontakozó történettel lepi meg olvasóját, melynek fókuszában egy látszólag közömbös szituáció áll: a családi ebédre betoppan az Ara, és keresi a Vőlegényét. Akiről nem sok mindent tud. Tudunk. És tudnak... no meg ennek fordítottja. Ki az Ara? És milyen a viszonya az Anyához, az Apához, a Nagyapához? A számtalan párhuzamos történetből aztán felsejlik valami egészen különleges viszonyrendszer, ami egyszerre bizarr és meghökkentő. Sokkoló és váratlan. Vagy ilyen, amikor a családi idill mögé pillantunk? Baricco szikével és metszőollóval boncol, rombol, lebont. Aztán mesél. Szűkszavúan, tűpontos megfogalmazással. Az eredmény: egy nagyregénybe kívánkozó dráma egy novella terjedelmében.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

"A pusztai farkas Hesse talán világszerte legismertebb és legvitatottabb könyve. Nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert, és a hippikorszak egyik meghatározó regénye lett, olyan műveket ihletve, mint a Szelíd motorosok című kultuszfilm és betétdala, a Der Steppenwolf együttes Born tobe Wild című rockslágere. A történet a világban a helyét nem találó, önmagával viaskodó, magát kitaszítottnak érző ember fohásza és küzdelme a megváltásért. Egyfajta Faust-történet, de a cél a Buddhává válás, illetve az öröklét-Nirvána elérése. És ez Hesse szerint önmagunk megismerésével, elfogadásával, végül megszeretésével, és ezáltal önző énünk, egyéniségünk levetkőzésével érhető el." (a Kiadó)

Napjainkra bebizonyosodott, hogy az ember lelki élete nem a születés, hanem a fogantatás pillanatával kezdődik. Az anya belső világának minden rezdülése érinti a baba testét és lelkét: lelki köldökzsinór köti össze az anyát magzatával. Az anyaméhben szerzett tapasztalatok kihatnak az ember testi-lelki fejlődésére, személyiségére, társadalmi kapcsolatai milyenségére. A lelki köldökzsinór, az anya-magzat kapcsolatanalízis mértékadó tudományos körök szerint az egyik legfontosabb felfedezés a pszichológia területén. A témáról és a módszerről megjelent, nagy sikerű Lelki köldökzsinór - Beszélgetek a kisbabámmal című könyv folytatása a jelen kötet, amelyben Vollner Judit mélyinterjúi olvashatók. Hajdanán a programban részt vevő tizenöt kismama mesélt a szerzőnek arról, hogy miként élték meg a kapcsolatanalízist, most pedig a gyerekek mesélnek életükről, kapcsolataikról, az Édesanya-képükről. Hiszen az egykori kisbabák ma már kamaszok... A rendkívül személyes hangú és izgalmas beszélgetések nem a téma elismertségének újabb fejezetei, hanem igazi szülői kézikönyv is egyben, hiszen ezúttal maguk az érintettek, a fiatalok vallanak mindarról, ami őket érdekli. És ez kulcs a neveléshez. is.

Sherlock Holmes a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója, aki 1887-ben A bíborvörös dolgozószoba című regényben lépett először színre. A briliáns londoni detektív magas intelligenciájáról, megfigyelőképességéről, következtetőképességéről és logikájáról híres. Alighanem az egyik legnépszerűbb krimifigura az irodalomban. A négyek jele a második Sherlock Holmes-regény. Egy fiatal, vonzó hölgy, Mary Morstan kéri a különc nyomozó segítségét. Apja már 10 éve eltűnt, és születésnapjára évek óta értékes gyöngyöket küld neki egy ismeretlen. Ebben az évben azonban egy levelet kap, amiben arra kéri a titokzatos ismeretlen, hogy találkozzanak. Watson és Holmes elkíséri Maryt, hogy fényt derítsenek apja eltűnésére és a névtelen ajándékokra.

"És ki vagy te? kérdezte ő. - Ne hozz zavarba, mondtam én." Hankiss Elemér életműsorozatának negyedik kötetéről szinte mindent elmond a könyv mottójául választott idézet. Azt, hogy valóban milyen nehéz pontos és kielégítő választ adni a fenti kérdésre, jól mutatja, hogy a kötetben az "én"-ek sokaságával találkozunk: a magánszféra és a közszféra énjével, a munkahelyi és az otthoni énnel, a különböző történelmi korok énjével stb. Hankiss Elemér külön elemzéseket szentel a jelenlegi életkeretünket adó fogyasztói társadalom és az "én" kölcsönhatásainak, szemléletes és olykor kifejezetten szórakoztató példák során keresztül mutatja be azt a küzdelmet, amelyet énünk megalkotása, megtartása és kiteljesítése érdekében folytatunk nap mint nap. Mint a könyvből kiderül, ebben a küzdelemben nagy szerepet kapnak a Gonoszt legyőző mosógépek és a templomok szerepét átvevő bevásárlóközpontok éppúgy, mint a többfunkciós csodafegyverként szolgáló parfümök és az időtlenségben való feloldódást ígérő kocsmák. Ebből is látszik, hogy az életünk - és az énünk - sokkal izgalmasabb és bonyolultabb, mint gondolnánk.

Életadó morzsák Csaba testvér asztaláról a párbeszédről, a bizalomról, a megbocsátásról, az emberi kapcsolatokról. Böjte Csaba Füves könyv-sorozatának negyedik kötete.

Még nem volt olyan pápa, akiről néhány év alatt ennyi könyv jelent meg magyarul. A Helikon Kiadó miért gyarapítja ezek számát? Ez az első Ferenc pápa füves könyv, mely a Szentatya pápává választása óta elhangzott szövegeiből készült, és ez az első, ami nem importált, amit magyar szerkesztő állított össze a magyar lélek sajátosságait szem előtt tartva. Hogyan vélekedik a Katolikus Egyház csúcsvezetője, a világ plébánosa, akit nem mellesleg az amerikai Time magazin és a francia Le Monde is az Év emberének választott, kétkedésről és hitről, boldogságról és félelemről, életről, halálról, isteniről és emberiről? Aki gyengéd és irgalmas az elveszettekhez, akik keresik az igaz utat, viszont nem bánik kesztyűs kézzel a megélhetési-, a kirakatkeresztényekkel, és aki önmagát sem kíméli. Aki együttérzést és tiszteletet sugároz azok felé is, akik másként látják a világot, viszont nem hirdet mást, mint amit a kétezer éves egyház tanít. Ebben a kötetben a válogatás első része található, a következőben többek között az önismeretről, a kommunikációról, a családról, korunk kihívásairól, nehézségeiről, háborúról és békéről összegyűjtött gondolatokat olvashatjuk, melyek iránymutatóak lehetnek az „értékek mai sivatagában” hívőknek és az egyháztól távol levőknek egyaránt.

A szeretet és együttérzés magunknak és másoknak is hasznos. Ha szeretettel fordulunk másokhoz, elménk és szívünk megnyílik a békességre. A békesség tágabb közösségünkre való kiterjesztésével egységet, harmóniát és együttműködést teremthetünk magunk körül. A békesség további kiterjesztése a nemzetekre, majd a világra kölcsönös bizalmat, megbecsülést, őszinte kommunikációt, végül sikeres összefogást eredményez a világ problémáinak megoldása érdekében. Minden lehetséges, ha megtanuljuk, hogyan terjesszük ki szeretetünket. E megvilágító erejű és tanulságos kézikönyvben Őszentsége, a Dalai Láma a Nobel-békedíj tulajdonosa ésszerű mindennapi irányelveket ad arra vonatkozólag, hogyan alakíthatjuk át önközpontú energiánkat kifelé irányuló együttérzéssé. A tibeti kolostorokban több mint ezer évvel ezelőtt meghonosodott gyakorlatokból és eljárásokból merítve bemutat egy hét lépésből álló, önmagát irányító programot, amelynek segítségével szívünket és tudatunkat megnyithatjuk a korlátlan szeretet megtapasztalása felé, amely minden kapcsolatot átformál az életünkben s egyre közelebb vezet a bölcsességhez és a megvilágosodáshoz.