Helikon Kiadó strana 92 z 115

Anthony Burgess: Gépnarancs Nagyítás Megosztás Hirdetés Mutasd az Outlet termékeket: 30-39% kedvezmény 40-49% kedvezmény 50-59% kedvezmény 60-80% kedvezmény Összeset Gyorsan szállíthatóak: Raktáron lévő termékek könyv Gépnarancs Anthony Burgess Helikon Kiadó, 2016 Bookline értékelés: (2 darab szavazat) Ez a kiadvány e-könyv formátumban is elérhető! E-könyv változat 220 oldal Kötés: FÜLES, KARTONÁLT ISBN: 9789632276359 Anthony Burgessnek (1917-1993), akit Egy tenyér ha csattan és Beteg a doktor című regényei alapján is ismerhet a magyar olvasó, leghíresebb műve a Gépnarancs. 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az "agymosástól" sem riad vissza - holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson. Burgess riasztó, pesszimista látomásából Stanley Kubrick készített döbbenetes hatású filmet.

A Furcsaság a fejemben szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Orhan Pamuk hat évig dolgozott a regényen, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el. Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat; ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon. Az ember szándéka vagy a sors a fontosabb a szerelemben? Tőlünk függ, hogy boldogok avagy boldogtalanok leszünk, vagy tőlünk függetlenek a velünk megtörténő események? Miközben a Furcsaság a fejemben ezekre a kérdésekre keresi a választ, a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról és haragvásairól is képet ad.

Valami történik. Valami történik. A szálakat szövik a párkák. A llanvygani kastély végzete ébren van valamelyik teremben, a Pendragon-ház története megint egy súlyos fordulat előtt áll. A Pendragon-legenda, Szerb Antal 1934-ben megjelent műve bűnügyi regény, esszéregény és kísértethistória keveréke, és mindezeknek a paródiája is egyben. Maga az író filológiai detektívregénynek nevezte. A fiatal tudós, Bátky János a 17. század misztikusait kutatva belekeveredik az Earl of Gwynedd, a walesi Pendragon-család fejének titokzatos történetébe. Rózsakeresztesek, kísértetek, szélhámosok, gyönyörű nők, ősi rejtélyek, erotika és mindenekfölött a kultúrtörténet iránti olthatatlan szerelem kavarognak e mára kultuszregénnyé vált mű lapjain.

A két Nobel-békedíjas vezető egy hetet töltött együtt Dharamszalában a dalai láma 80. születésnapja alkalmából, hogy beszélgessenek egy olyan témáról, amely mindkettőjük számára nagyon fontos: az örömről. A könyv úgy épül fel, mint egy háromemeletes születésnapi torta. Az emeletek: a dalai láma és az érsek történetei és tanításai az örömről; a boldogságkutatás legújabb tudományos felfedezései; valamint a napi gyakorlatok, amelyek egyensúlyban tartják a két vezető érzelmi és spirituális életét. Mind a dalai lámát, mind Tutu érseket számos nehézség tette próbára az életben, ennek a könyvnek az oldalain pedig beszámolnak személyes küzdelmeikről és megújulásukról. Most, hogy már mindketten az emberélet vége felé járnak, különösen fontos számukra, hogy mindenkihez eljuttassák az üzenetet: csak úgy lelhetünk rá az örömre, ha örömet szerzünk másoknak. A történelmi jelentőségű hét során a két jó barát saját példáján keresztül mutatta meg, hogyan formálható át együttérzéssel és szeretettel az öröm tünékeny érzelemből tartós létállapottá, mely nemcsak személyes életünket, de szűkebb és tágabb környezetünk, sőt az egész emberiség életét megváltoztathatja.

A kötet huszonöt novellájában a világirodalom egyik legkiválóbb mesélője tanít, oktat és nevel bennünket. Továbbá nevettet, vigasztal, szórakoztat, gondolkodásra, önvizsgálatra kényszerít A Majomház minden egyes története az életmű fontos építőköve. Kifogyhatatlan ötletgazdagság, játékosság, végtelen humánum jellemzi a kötet írásait. Egy határtalanul bölcs, sokat tapasztalt és zseniális nevettető a világ legkomolyabb és legemberibb kérdéseit szegezi nekünk. Íme, Kurt Vonnegut rövidebb munkáinak áttekintő seregszemléje, noha Kurt Vonnegut még nagyon is itt él közöttünk. Jócskán Vonnegut volnék továbbra is. Valahol Németországban csordogál a Vonne-patak. Különös nevemet erről a patakról kaptam. 1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást. Úszás közben gyönyörű vagyok..

Erdély nem csak hegyek és völgyek, nem csak magyar Kolozsvár és szász Nagyszeben. Erdély Európa kicsiben. A Földgolyó kicsiben. A világ. Tündérkert és Pokol. Erdély a múlt, a költészet, a mindig bizonytalan jövő. A soha be nem teljesülő vágy. Ábránd. Erdély az édesanyánk, a szerelmünk, újra és újra elhagyott s megtalált szeretőnk. A gyerekkorunk és a történelmünk. Erdély a mienk. El nem vehető, mert ha már nem a mienk, akkor már nem az, ami, és mi nem vagyunk mi.

Hermann Hesse Füves könyv-sorozatának harmadik kötete.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Helikon Kiadó Magyar őstörténet című sorozatának harmadik darabja a IX-X. század háborúit tárgyalja, egyben a honfoglalók és a korábban megtelepedett törzsek fegyverviselésének történetét adja vissza a korábban megismert közérthető stílusban, számtalan grafika, kép és térkép kíséretében. A Honfoglalók fegyverben ugyanakkor arra a kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben és mennyire egyedi a korszak népeinek "iparkultúrája", és egyáltalán mi igaz a legendákból, amikor a hunok vagy magyarok harcászatáról esik szó? A kötet szerzői nem feledkeznek meg az időszakháborúiról sem, így tökéletes képet kapunk arról, hogy ki kinek és ki ellen volt a szövetségese vagy ellensége Bizánctól a Balkánon át egészen a Nyugat-Európát birtokló birodalmakig.

Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat alapján lát napvilágot. A hun időktől egészen Mátyás koráig tartó időszak alatt másfél száznál is több monda, adoma, krónikatöredék adja vissza hűen és hitelesen a teljes magyar mondavilágot, amelyet már Arany János is elveszett naiv eposzunknak nevezett. A könyvet a jövőben követik Lengyel Dénes mondasorozatának további kötetei is: Regék és mondák a török korból Kossuth Lajos öröksége... Új élet hajnalán...

A drámajáték megkönnyiti az ismeretanyag rendszerezését, hozzásegít ahhoz, hogy a játszók minél gazdagabb személyiséggé váljanak, reálisabb képük legyen önmagukról anélkül, hogy eltűnne életükből a további vizsgálódáshoz szükséges derű. "Hittétek volna, tanártársaim? Hittétek volna a hetvenes évek elején, mikor a Maros menti szúnyogok flehőit hessegettük a makói tanfolyam első tábortüzénél, vagy a szárnyas hangyák támadásait álltuk a mohácsi kollégium klórszagú vaságyain beszélgetve a magyar művészetpedagógia megújításáról, szóval - hittétek volna, hogy egyszer drámatanári diplomát lehet majd szerezni magyar egyetemen? Mert most lehet. Már lehet. És még - lehet. Rajtatok múlik, hogy a drámapedagógia, ez a bizonyítottan előrevivő módszer bekerül-e most már az általános nevelőképzésbe, ahol leginkább szükség volna rá, vagy értelmetlen admimisztráció áltevékenyésge bénítja legjobbjainkat is, hosszú időre ellopva az erőt a legfontosabbtól, a ránk bízottakat megillető, inspiratív figyelemtől és a közösségteremtő, alkotó munkától. Ugyen, "az nem lehet..."?" - Gabnai Katalin

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

A "magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

világhírű olasz író, Alessandro Baricco új könyve 2015 tavaszán jelent meg Olaszországban, és azonnal a könyves listák élére ugrott. Bő fél év telt el azóta, s itt a magyar kiadás! Az ifjú Ara tipikus Baricco-mű: tömör, titokzatos, sejtelmes-ködös, lassan és messziről kibontakozó történettel lepi meg olvasóját, melynek fókuszában egy látszólag közömbös szituáció áll: a családi ebédre betoppan az Ara, és keresi a Vőlegényét. Akiről nem sok mindent tud. Tudunk. És tudnak... no meg ennek fordítottja. Ki az Ara? És milyen a viszonya az Anyához, az Apához, a Nagyapához? A számtalan párhuzamos történetből aztán felsejlik valami egészen különleges viszonyrendszer, ami egyszerre bizarr és meghökkentő. Sokkoló és váratlan. Vagy ilyen, amikor a családi idill mögé pillantunk? Baricco szikével és metszőollóval boncol, rombol, lebont. Aztán mesél. Szűkszavúan, tűpontos megfogalmazással. Az eredmény: egy nagyregénybe kívánkozó dráma egy novella terjedelmében.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

"A pusztai farkas Hesse talán világszerte legismertebb és legvitatottabb könyve. Nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert, és a hippikorszak egyik meghatározó regénye lett, olyan műveket ihletve, mint a Szelíd motorosok című kultuszfilm és betétdala, a Der Steppenwolf együttes Born tobe Wild című rockslágere. A történet a világban a helyét nem találó, önmagával viaskodó, magát kitaszítottnak érző ember fohásza és küzdelme a megváltásért. Egyfajta Faust-történet, de a cél a Buddhává válás, illetve az öröklét-Nirvána elérése. És ez Hesse szerint önmagunk megismerésével, elfogadásával, végül megszeretésével, és ezáltal önző énünk, egyéniségünk levetkőzésével érhető el." (a Kiadó)

Napjainkra bebizonyosodott, hogy az ember lelki élete nem a születés, hanem a fogantatás pillanatával kezdődik. Az anya belső világának minden rezdülése érinti a baba testét és lelkét: lelki köldökzsinór köti össze az anyát magzatával. Az anyaméhben szerzett tapasztalatok kihatnak az ember testi-lelki fejlődésére, személyiségére, társadalmi kapcsolatai milyenségére. A lelki köldökzsinór, az anya-magzat kapcsolatanalízis mértékadó tudományos körök szerint az egyik legfontosabb felfedezés a pszichológia területén. A témáról és a módszerről megjelent, nagy sikerű Lelki köldökzsinór - Beszélgetek a kisbabámmal című könyv folytatása a jelen kötet, amelyben Vollner Judit mélyinterjúi olvashatók. Hajdanán a programban részt vevő tizenöt kismama mesélt a szerzőnek arról, hogy miként élték meg a kapcsolatanalízist, most pedig a gyerekek mesélnek életükről, kapcsolataikról, az Édesanya-képükről. Hiszen az egykori kisbabák ma már kamaszok... A rendkívül személyes hangú és izgalmas beszélgetések nem a téma elismertségének újabb fejezetei, hanem igazi szülői kézikönyv is egyben, hiszen ezúttal maguk az érintettek, a fiatalok vallanak mindarról, ami őket érdekli. És ez kulcs a neveléshez. is.